Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)
1956-12-08 / 33. szám
l\ ff PETŐFI KEPE P O L I TIK AI NAPILAP I, ÉVFOLYAM, 33. SZÁM . ;'£sÁru SO fillér 1956- DECEMBER 8. SZOMBAT Helyi programot Hetek óta egy egész ország vitatkozik, véleményt alkot és a társadalom minden rétege érthetően hallatja szavát. Az éveken keresztül visszafojtott jogos hanghallatás gejzírként tört fel. Igaz, érvényesülnek ellenséges szándékot tápláló és rugózó felvetések is, ezek sorsa azonban nem lehet kétséges. De a nagy egész; a nép hangja egészséges és tizenkét esztendőből kiindulva jövőt formáló. Az is igaz, hogy sok mindent kell hallani most azoknak, akik a szótlan csendhez voltak szokva és ebből azt az enyhén szólva téves következtetést vonták le, hogy mindez egyetértés, ami mögött valami ki nem mondott, de permanens módon ott szunnyadó lelkesedés, odaadási túlfűtöttség lappang, Hamis és hazug volt ez az illúzió. Akik ezt képviselték, úgyj hitték, hogy az órás beszámolók pátosza egyenlősíthető egy nép] pátoszával, hogy azok problémátlansága ugyanaz, mint a nép prob-] lémátlansága, hogy a törvényes és törvénytelen megszorító intéz-] kedések bumeráng-áradata soha nem üt vissza. Ezek nagyot csa-j lódtak. A rákosizmus csalódása és nyílt veresége mindez, azé a] rákosizmusé, amely néhány hét alatt majdnem lexikonba is be-j illő politikai fogalommá dagadt. | Az adott helyzet tehát érdekes vegyüléke a múlt bűnei el-| ítélésének és a jövő, eddigiekkel ellentétes szándékú útja kérésé- sének. Ebben az útkeresésben temérdek gondolat vegyül, sok jogos sérelem kér orvoslást. De talán éppen ezen gondok milliárdja miatt nem tudunk kellően előrejutni. Valahogyan úgy vagyunk, mint az országúton összetorlódott és ezért megrekedt autók sokasága, amelyek végül egymástól nem jutnak sem előre, sem hátra. Ebből a nézőpontból látva a párt és állami szervek tevékenységét, azt kell mondjuk, hogy programhiányban szenvednek. A sok építő szándékú népi törekvést nem foglalják programkeretbe. Arra hivatkoznak, hogy tulajdonképpen nincs program, a párt még nem j jelölte meg összefoglalt célkitűzéseit. ^ Ha így lenne, talán el lehetne fogadni az öntevékenység hiá- J nyát. Ám azért elfogadhatatlan, mert a kormány 15 pontja a főbb ' kérdésekben világos állásfoglalást ad és ezek közül kiválaszthatók t azok, amelyek megoldása előbbre hozható. Tudott dolog, hogy | ezzel a tizenöt ponttal nem mindenki ért egyet. Ezzel lehet és kell is számolni, hiszen az egyes kérdések feletti vitatkozást, az egyet- r nemértés jogát a szocialista demokratizmus érvényesülése lehe- í tővé teszi és kell is tegye. De olyan kérdésekben, amelyek a rend, | a belső béke helyreállítására, a gazdasági élet normalizálására, a t bürokrácia megszüntetésére, a munkásigazgatás megvalósítására, i a kisipar, a kiskereskedelem támogatására vonatkoznak helyileg, * helyi programot adva állást kell foglalni. Az általános célkitűzések ‘ nagy bankóit aprópénzre kell váltani. í r Használjuk hát fel a tömegek alkotóerejét, bízva annak nemes g építőszándékában, munkálkodjunk a holnap békés tervein és j alkotásain. c A csütörtöki budapesti eseményekről (2. oldal) Önálló vállalatok lesznek a gépállomások (3. oldal) ütttc aranyérmet és a negyedik helyei szereztük meg az olimpián Megtérítik a leivett jégkárokat? sorsáról most tájékozódunk, mert többen jelentkeztek olyanok, akiknek ebben az időszakban továbbítottuk a pénzt. Naponta többen keresnek fel bennünket, szívesen állunk rendelkezésükre, megkeressük a tételeket és megadjuk a pontos felvilágosítást. Akik nem jutottak el hozzánk, azoknak ezúttal adjuk meg a tájékoztatást: Ez év végéig minden felvett jégkárt megtérítünk. — Vannak függő tételeink is, A 36 000 károsultból kb. 500-nak nem tudjuk a pontos címét, vagy ha van is címe, mint ismeretlen, visszaküldik. A novemberben visszaküldött tételek nálunk csal: januárban jelentkeznek,fontos beszélgetés a munkástanácsok törvényes működéséről Munkástanács elnökök, igazgatók, főkönyvelők a megyei tanácson A megyei tanács végrehajtó bizottsága kis tanácstermében beszélgetésre hívta össze Kecskemét város munkástanács elnökeit, igazgatóit, főkönyvelőit. A beszélgetés igen é :dekes, őszinte volt. A munkás tanácsok törvényes működéséről és a végrehajtó bizottság ebben az ügyben hozott határozatáról volt szó. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke bevezető előadásában azt hangsúlyozta, hogy a forradalom vívmányaként létrejött munkás- tanács alkalmas a gazdasági élet megszilárdítására, alapja demokratikus fejlődésünknek. Beszélt a munkástanácsok sokoldalú tevékenységéről, majd ismertette a végrehajtó bizottság, mint a megye legfőbb államhatalmi szervének álláspontját, a munkástanácsok megválasztását s egyéb kérdéseket illetően. HATÁROZOTT A HEGYEI TANÁCS VB: a szőlő és gyümölcstermesztéshez szükséges yédó'szerek beszerzéséről, a munkástanácsok segítéséről, a tanítói lakások bővítéséről és az írraliázról. valamint a Kocher ügyben A hallgatóság elé tárta azt, hogy a végrehajtó bizottság felülvizsgálja: a választások törvényesen, a demokrácia elvei alapján törtér.tek-e, biztosított-e a munkások képviselete? Felülvizsgálja a kinevezett vezetők törvénytelen elbocsátását, megtorolja az anyagi javak hűtlen kezelését, megvonja a bankhitelt az olyan üzemektől, ahol törvénytelenül gazdálkodnak, r- Hívei vagyunk az Autóközlekedési Vállalatnál s még néhány helyen a munkástanácsok létrehozásának, mert az a véleményünk, hogy csak jobb lesz » munka. Egyetértünk azzal a kívánsággal, hogy a sajtó a munkástanács problémáiról, életéről írjon, segítse a kibontakozást, közölje a jő módszereket. Emlékeztetett Dallos Ferenc arra, hogy az ellenforradalom mindig (Folytatás a 3. oldalon) Bőséges választék élelmiszerekből a piacon Általában olcsóbbodtak az árak Hagyma, fokhagyma, dió ára makacsul tartja magát A megyei tanács végrehajtó bizottsága folyó hó 5-én ülést tartott. A VB ez alkalommal foglalkozott a jövő évi szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges permetezőanyagok beszerzésének lehetőségeivel, a munkás- tanácsok legfontosabb feladataival, Kocher László fegyelmi ügyével, továbbá a Kecskeméti Országos Tanítói Árvaház visz- szaadásával és több más fontos kérdéssel. Elsősorban szó esett az 1957-es évi szőlő- és gyümölcstermesztésről. A VB úgy határozott, hogy a megye szőlő- és gyümölcstermesztéséhez minden körülmények között biztosítja a rézgálic, a mész és egyéb permetező anyagokat. Ha az országban nehézségbe ütközne a szükséglet kielégítése, akkor a külkereskedelem révén szerzik be a különböző védőszereket. A VB kinyilvánította, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai felelősek a munkástaná csők sikeres működéséért; Ezer a VB-k kötelesek segíteni a munkástanácsok kibontakozását, különösen a vállalatok együttműködésében, továbbá az anyagok beszerzésében és elosztásában. Ezen az ülésen szó volt arról is, hogy a volt Kecskeméti Országos Tanítói Árvaházat a pedagógusok kérésére — a pedagógus szakszervezet előterjesztése alapján — visszaadják eredeti rendeltetésének. A VB egyetért az oktatási osztálynak azzal a beadványával, melyben kéri, hogy az 1957. évi beruházási hitelkeretből a pedagógusok lakásának (főleg a tanyai iskoláknál) bővítésére juttassanak. A pedagógus szakszervezet előterjesztése, valamint a megyei tanács VB által kijelölt bizottság vizsgálata alapján a végrehajtó bizottság foglalkozott Kocher László, a megyei tanács VB elnökhelyettese fegyelmi ügyével. A VB elítéli Kocher László kijelentéseit és a Terményforgalmi Vállalatnál tanúsított magatartását. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy Kocher Lászlót a VB elnökhelyettesi megbízásából visszahívja és ezt a döntést jóváhagyás végett a Minisztertanács elé terjeszti. ÚJ TÁNCTANFOLYAM NYÍLT a madarasi kultúrotthonban A madarast kultúrotthon most már rendszeresen megteremti a falusi szórakozás téli lehetőségeit. Új tánctanfolyam nyílt és rendszeresen folyik a fiatal ze- , neértők zeneoktatása. Működik már a kultúrotthon ping-pong szakosztálya és sakk-szakköre. A sportolók és a sakk barátai minden nap ellátogatnak a délutáni órákban a kultúrotthonba. Kecskeméten —, noha gyenge hetipiacnak mondják a péniekit — sok őstermelő kínálta portékáját. A tejpiacon csak úgy zsúfolódtak az eladók, a vevők sem kevésbé; a baromiipiae is teli volt, a zöldségesek pedig vagy ' hat sort alkottak az egész piac hosszúságában. A gyümölcspiac tere is éppen hogy elbírta a sok kosarat, jóformán valamennyiben alma volt. Sárga, piros, zöld, ahány fajtája csak terem a széles határ gondozott kerjei- nek. Sok őstermelő hozta el terményét, de mindenből csak keveset. Sokan két—három pár csirkével kosarukban váltottak helyjegyet. Sok termelő kevés áruval, sok vásárló kicsi szándékkal — így jellemezhető talán e kecskeméti hetipiac. Olcsóbbodásról beszélhetünk a baromfiárak alakulását figyelve. Közel 50 mázsa pulyka került eladásra, élőára kilónként 13—14 forintra tehető, a vágottat 23 forintra tartották. Az élőcsirke kilóját 23—24 forintért, a tyúkot 18—20, a sovány kacsát 16—18, a sovány libát 14—15 forintért adták kilónként. A hízott élő kacsának az ára már 22—24, a libáé 23—24 forint volt. Vágott kacsa is volt, 28— 30 forintért és liba 30—32 forintért kilogrammonként. — A piac kezdetén volt egy kevés tojás, 2.80-ért adták darabját. A későbbi órákban nagy volt a kereslet, mely kielégítetlen maradt. Burgonya is volt, noha jóval kevesebb, mint az elmúlt hetipiacokon, 2.50—3 forint volt az ára. Vöröshagymát is alig lehetett látni, 10—12 forintot kértek minden kilójáért, a fokhagymát is inkább fejenként adták, aki kilóra mérte, 25—26 forintot. kért érte. Nagyon sok sárgarépa kínálta magát 1.80—2 forintos áron, a gyökér 4—5 forint volt. A fejeskáposztáért 2.80—3, a kelkáposztáért 2.50—3 forintot kértek. Spenót is volt 4 —5 forintért kilónként, míg * karalábéért 1.80—2 forintot kértek. A karfiol kilója 5—6 forint volt. Nagyon szép, egészséges állmát kínáltak a gyümölcspiacon 2—4 forint között alakultak az árak. Az ízletes körtéért 3—6 forintot, a kötözött szőlőért 4—5 forintot kértek. Volt dió is, méregdrágán: 22—24 forintért adták kilóját, a mák is drágult, minden literért 28—29 forintot adtak. Talán a legnagyobb kínálat a tej féleségekből volt. A tej literjét 3—3.5Ô forintra mondták, így se kelt el valamennyi. A tejfel ára 20—22 forint volt literenként. A vajért 55—60 forintot kértek. Nagyon sok rizst hoztak fel a termelők, 26—27 forintért adták kilóját, de sokkal nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. — Friss sertéshús is volt 28 forintos áron. A szalonnát 42—44 forintért mérték. Ennyit a pénteki hetipiacról. Vasárnap már bizonyára több áru vár eladásra és ez kedvezően befolyásolja majd az örök, ké alakuló árakat. I Ezt kérdezik a Kecskemét határát művelő gazdák, de velük együtt a megye harminchatezer jégkárt szenvedett gazdáinak tájékoztatására Írjuk e sorokat. Az Állami Biztosítónál Fazekas Istvánnak tettük fel a jogos kérdést; mi lesz a felvett jégkárokkal, mikor fizetik ki? íme a válasz; t— A kifizetések folyamatban vannak. 1956. december Sl-ig az összes felvett jégkár anyagi térítését továbbítjuk az illetékeseknek; A gazdák egy része már bizonyára kézhez kapta a kiutalt összegeket. Az október 23—24-én továbbított több százezer forint
