Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-30 / 49. szám

NÉPE ! Ki a felelős? Rendőrségi riport (2. oldal) I POLITIKAI NAPILAP I, ÉVFOLYAM, 49, SZÁM Ára SO fillér 1956, DEC. 30. VASÁRNAP I A perasilség többet \ I vár a kormány | j intézkedéseitől (3. oldal) ♦ « : ! j le a mi M leszel I I * I (3. oldal) I X **«hO+»^<J'*«4é***-**»*« Vasárnap I ism et : ♦ * I sorsolás Î (2. oldal) x 5 I tealepzsépjyi I ! \mmi I * .. .... I Javaslat a kormányhoz c? gazdasági xiohézségeh I@kdsid©sér@ 'WQKmtkozéan A megyei tanács VB előterjesztése A megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatot terjesztett elő a Minisztertanács felé az október 23 óta történt esemé­nyek által teremtett gazdasági nehézségek leküzdésére. A javaslat öt főpontban veti fel a szükséges tennivalókat. Szükségesnek tartja számba- venni a bekövetkezett károkat és rongálódásokat, a törvényte­lenül kifizetett béreket, amelyek* mögött termelés nem volt. A VB szükségesnek tartja azt, hogy a kormány adjon ki fehér köny­vet, amelyben ismertesse az or­szág gazdasági helyzetét és azo­kat a gazdasági intézkedéseket, amelyek végrehajtására 1937 el­ső hónapjától kezdve kerül sor és melynek feladata lenne 1957 és 1958-as években a rendkívüli helyzetben lévő népgazdaság szanálására a szükséges intézke­déseket megtenni. Az előter­jesztés kitér a bürokrácia kor­látozására és azokra az ész­szerű intézkedésekre, amelyeket tenni kell az állami és gazdasági éiet területén. »Mondja ki a kormány, hogy az 1957-es év­ben el kell érni, hogy az átla­gos alkalmazott létszám ne ha­ladja meg az 1950. évi átlagos létszámot és minimálisan 30 százalékkal a jelenlegi létszámot csökkenteni kell.« »Ezzel szemben természetesen a kormánynak messzemenően kell gondoskodni, hogy a mun­kásság és a parasztság jelentős része azonnal érezze azt, hogy a Korábbi helytelen gazdaságpoli­tika cs az elmúlt hónapok rend­kívül katasztrofális cselekmé­nyei következtében nélkülözhe­tetlen gazdasági rendszabályok mellett a kormány mindent el­követ, hogy az lehetőség szerint minél kisebb réteget érintsen és emellett megteremtse az előfel­tételeit a gazdasági konszolidá­ciónak és a későbbiek folyamán egy egészséges gazdasági felvi­rágzásnak vesse meg az alap­ját.« * * 1957-ben a szakminisztérium jóváhagyásán múlik f * a kereskedelmi és vendéglátói pari dolgo- f zók egyes kedvezményeinek tenntartása j Mint ismeretes, a Megyei Tanács VB Kereskedelmi Osztálya f és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének terű- j Jeti bizottsága közös álláspontot foglaltak el abban, hogy a ke- | reskedelmi vállalatok dolgozói havi 250 forintos keret erejéig J nagykereskedelmi áron vásárolhatnak. Hasonlóképpen a vendég- í látóiparban foglalkoztatott dolgozók ingyenes étkeztetésben S részesülnek. * A megyei tanács végrehajtó bizottsága ezekben a kérdések- f ben állást foglalt és kimondta, hogy a megállapodás ez év de- | cember 31-ig érvényes. Az elkövetkezendő 1957-es évre a meg- | állapodásban foglaltak csak abban az esetben tarthatók fenn, ha | az illetékes szakminisztérium azokat jóváhagyja és biztosítja a * szükséges pénzügyi kereteket. Mi lesz a gazdakörrel Kalocsán? Hasznos javaslatok a mezőőrök, termelési és a legeltetési bizottságok munkájához A Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat küldöttsége eredménnyel járt. .. Az elmúlt héten előzetesen hírül adtuk, hegy a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalattól küldöttség keresi fel Dallos Ferencet, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Dallos Ferenc fogadta a dolgozók népes küldöttségét és megbeszélte velük a fel­merült problémákat. Az egész megyére vonatkozó 100 000 forintos jutalomkerettel kapcsolatosan azonnal intézkedett és a vállalat a maga részére megkapta a 25 000 forintot. A megye kereske­delmi életének vezetésével kapcsolatos személyekre vonatkozó fel­vetéseket Dallos Ferenc további vizsgálódás alapjául elfogadta. Fieoi árak A pénteki piacon közepes fel­hozatal mellett aránylag kicsiny volt a vásárlási kedv. Az árak a következőképpen alakultak: burgonya 3.50, sárgarépa 1.80, gyökér 5 forint, vöröshagyma 10 forint, fokhagyma 28 forint, fe­jeskáposzta 3.50, kelkáposzta 3.50, karalábé 2.40, karfiol 8 fo­rint kilónként. A gyümölcspiacon az almának kilóját 4—5 forintért, a körté­nek és a szőlőnek kilóját 6—8 forintért kínálták. A pénteki piacon bőven volt baromfihús és élőbaromfi is. A csirkének 24—26 forintban álla­podott meg kilója, az élőtyúk kilójáért 22—24 forintot leértek. Különösen nagy volt a felhoza­tal hízottlíbából, amelynek kiló­jáért 26—28 forintot kértek. A tojás darabja 3—3.50 volt, a tej 3 forintért kelt. A túrónak 15— 16, a vajnak 60 forint volt ki­lója. Mák és rizs is volt a piacon, az előbbi 52, az utóbbi 26 forin­tos kilónkénti árban. A most szezonját élő savanyúkáposztá­nak 6 forint volt kilója. December 27. A Kalocsai Vá­rosi Tanács helyiségeiben a szo­kottnál kisebb a forgalom. Min­denütt ünnep utáni hangulat uralkodik. Ügyes-bajos dolgaik intézését az emberek későbbre halasztották, A végrehajtó bi­zottság titkárának irodájából vi­szont messzire hallatszik a be­széd. Bent többen,, vitgtkozngk. Fodor József, á végrehajtó bi­zottság titkára már korán reg­gel a gazdakör megszervezéséről tárgyalt Pécsi Antallal, most pe­dig Tamás Imre egyéni gazdá­val és Laki Ernő tanár, mező- gazdasági osztályvezetővel be­szélgetnek. Közben megérkezett Király Bajos, Balaton István, Is- tella Ferenc és Hoffman József, ök is bekapcsolódtak a tárgya­lásba. Nyíltan beszélnek, nem takar­gatják a múltban elkövetett hi- oákat. A tanács vezetői bíznak a parasztokban, azok pedig a vezetőkben. Megértés, jószándék csendül a hangjukból. P.egi sé­relmük orvoslását, a több évvel ezelőtt betiltott földműves- és munkásegylet megnyitását, mű­ködésének engedélyezését sürge­tik. Olyan gazdakörféle lenne ez, bár nemcsak a gazdákat, ha­nem a lakosság minden rétegét, a tsz-tagokat és az értelmiségie­ket is befogadnák. Esténként mezőgazdasági szakelőadásokat akarnak tartani, ezenkívül tár­Ezzel is gazdagabb lesz Bács megye Gondolatok az önálló meggyei expoi*tkes*eskedelemről IZSÁKON JÁRTAM. Télidő lévén sokminden szóba került, ami a község jövőjét illeti, töb­bek között a régi, híres izsáki export is. A véletlen a szőlős­gazdák révén így hozott össze Drenka Istvánnal, aki íélreállí- tásáig 40 esztendőt töltött a bor­szakmában és mint számos kül­földi kapcsolattal rendelkező exportőr, több millió dollár jö­vedelmet szerzett akkoriban az országnak. Beszélgetésünk során felettébb érdekes dolgokat mon­dott nekem ez az ember. Alig pár nappal az októberi események után látogatói érkez­tek Bécsből és 5000 hektó bort rendeltek tőle. Röviddel ezután jelentkezett egy svájci cég is, mely üzleti összeköttetései révén íéetől ismeri őt és kérte, mihelyt lehet, szállítson le címükre ugyancsak 5000 hektó bort. Bár az országnak soha sem volt olyan szüksége a dollár-valutára, mint éppen napjainkban, mon­danom sem kell, a 10 000 hektós üzletből nem lett semmi, — mert a látogatók csak Drenka István­nal voltak hajlandók tárgyalni. Az ő neve garancia lett volna számukra, ismert okoknál fog­va azonban nem tehetett semmit. Ez a beszélgetés késztetett az alábbiak megírására, Kétségtelen, hogy megyénk­ben a bor az egyik legnagyobb üzlet. De ha valamihez becsület kell, úgy ehhez különösképpen. Sajnos erről egészen a legutóbbi időkig nem beszélhettünk. Állí­tom, főként ez a magyarázata, hogy az egyik legnemesebb valu» tát hozó árucikkünkkel, a bor­ral eddig nem tudtunk nemhogy jó, de még közepes üzleteket sem kötni. Nem tudtunk és a jelenlegi exportértékesítési rend­szerünkkel egy darabig még nem is fogunk. Hiszen kevés olyan magyar exportcikknek romlott annyit a világpiaci garanciája, mint ismert okok miatt, éppen a bornak. Véleményem szerint vitán felüli, hogy a fentebb írt üzletemberek, mivel Drenka Ist­vánnal nem tárgyalhattak — ezért tértek haza dolguk vége­zetlenül. JÚL LEHET nem vonom két­ségbe, hogy az a többszázezer hektó bor, ami jelenleg a Bor­forgalmi Vállalat pincéiben pihen, gazdára talál a termelők­(Felytatás a 3. oldalon} termelési bizottság, amelyik je­lenleg nem működik, a gazda­körön belül fontos szerepet töl­tene be. Legyezek önállók a legelte­tési bizoílságok A legnagyobb problémájuk a legeltetési bizottság munkája* nak ellenőrzése és irányítása; Akármilyen furcsán hangzik is. jelenleg az a helyzet, hogy a legilletékesebbeknek, a gazdák­nál! kevés beleszólásuk van a legeltetés ügyeibe, Ügy látszik, s Földművelésügyi Minisztérium mindent maga akar irányítani, így például állami pénzen vá­sárolják a községi apaállatokat, állami dotációt kapnak a legel­tetési bizottságok, a probléma azonban mégis megoldatlan. Az apaállatok ugyanis rosszak, mert a központból irányítva vásárol­ják és selejtezik, sokszor értel­metlenül. így állt elő az a hely­zet, hogy május végén Kalocsán is bevezették a mesterséges megtermékenyítést. Ezzel egy­idejűleg megtiltották, hogy a meglévő bikákkal fedeztetést végezzenek. De a bikák leadá­sáról nem intézkedtek, sőt szá­mukat hat darabról nyolcra egészítették ki. Ezek a bikák május óta több mint 20 000 fo­rint értékű takarmányt fogyasz­tottak el és semmi hasznot nem hajtottak. Ki ezért a felelős? A termelők bosszankodnak, elége­detlenek, szidják a Földműve­lésügyi Minisztériumot és a me­zőgazdasági osztályt. Az apaállatok és legeltetési bizottság ügyeiben maguk akar­nak rendelkezni. Adják át eze­ket teljes joggal a községeknek' és a gazdaköröknek. A részkér­désekben a vélemények még megoszlanak. Mások azt mond­ják, hogy régen is fenntartották saját erőből a legeltetési bizott­ságokat, rövid idő múlva most ie képesek lesznek erre. Még sokáig folyt a vita a gaz­dakörről és feladatairól. Ter­veznek, a jobb utat keresik. Uj erő szabadult fel most falun is. Az illetékesek támogassák ezt, hogy mielőbb meghozza gyü­mölcsét. (N) ment orvoshoz, a szúrást követé negyedik napon meghalt. A kecskeméti rendőrkapitány­ság ifj. Kislőrinc Lajost letartóz­tatta. sas játékok, újságok, rádiók ál­lanak a szórakozni, tanulni kí­vánók rendelkezésére. A máshol ismert gazdakör el­nevezés itt kicsit idegen, ezért inkább a régi, hagyományos földműves- és munkásegylet el­nevezéshez ragaszkodnak. A szervezéssel foglalkozó Laki Ernő, Pécsi Antal és Tamás Imre alapszabálytervezetet is készítettek, amit módosítás, ki­egészítés és jóváhagyás céljából rövidesen az alakuló közgyűlés elé terjesztenek. Kívánságuk megvalósításának most már különösebb akadálya nincs. A gazdakör létrehozását a tanács vezetői támogatják. A szükséges helyiség egy részét a Kinizsi Sportkör már most át tudja adni. A helyiség rendbe­hozására Szilveszterkor bálát akarnak rendezni. Hova tartozzanak a mezőőrök? Beszélgetés közben több prob­léma merült fel és ezek meg­oldásához szeretnének segítséget kapni. Az egyik a mezőőrök hovatartozása. Közös kívánsá­guk, hogy a mezőőröket a gaz­dakörökben válasszák és ellen­őrizzék. Régen 1000 négyszögöl föld után egy kéve búzát, vagy 30 cső kukoricát fizettek a me­zőőröknek, de azok még a dűlő- u ta kát is karbantartották, a ká­tyúkat feltöltögették. A mező­őröknek most nem sok hasznát látják, Mi legyen a termelési bizottsággal ? Az a kérésük, hogy a terme­lési bizottság a gazdakör kere­tében működjön. A mezőgazda - sági termelés fellendítése a leg­főbb vágyuk. Ebben a termelési bizottság is segíthetne, de csak úgy, ha új módon dolgozik. A termelési bizottság feladatának tartják a vetőmagakció meg­szervezését és lebonyolítását, a műtrágyák és szervestrágyák közös beszerzését, a termelési szerződések megkötését, a szak­előadások és szakmai propagan­da szervezését, végül a földmű­vesszövetkezeten keresztül az értékesítés lebonyolítását. A Zsebkéssel fejbeszúrta — nésy non múlva mes halt Ifj. Kislőrinc Lajos kunbara- csi lakos a nála lévő zsebkéssel, amivel dohányt vágott, íejen- szúrta a házukban lakó Németh Pált. Németh, aki sebével mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom