Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-28 / 47. szám

NÉPE I. ÉVFOLYAM, 47. SZÄM <'• OLITIKAI NAPILAP Ara SO fillér 1956. DEC. 28. PÉNTEK j MI történt I I a Szuezi-csatßrna mentén? | a. oldal) : : ‘ PUSKA és KATONA | a karácsonyfa alatt I (3. oldal)-l i J /44444444444W4444*. Éjjeli műszak a Kecskeméti Gépgyárban A munkástanács elnöke, Viacsil Tibor egy írást küldött szer­kesztőségünknek, melyben beszámol arról, hogy a Kecskeméti Gépgyárban az országosan jelentkező áramhiányra való tekin­tettel vállalták az éjszakai műszakot. Hangsúlyozza többek kö­zött azt, hogy ebben az ügyben megkérdezték a gyár összes dol­gozóját, s a többség véleménye alapján látott munkához a kol­lektíva. Az első éjszakai műszakban csak hat dolgozó hiányzott. A termelés 129 mázsa volt. Dolgozott az öntöde, a tisztítóműhely, a gépműhely. A zománcozó pihent, mert nem volt pakurája. — Szombaton pakura is érkezett egy vagonnyi, A levél tájékoztat arról, hogy beíormáztak 55 kádat, export és belföldi egészségügyi berendezéseket öntöttek, szürke öntvényt készítettek a budapesti cégek számára, a helyi mezőgazdasági Igények kielégítésére pedig 35 garnitúra Pax-darálót gyártottak. A műszak sikerét segítette az igazgató, műszaki vezető és mun­kástanács. Egész éjjel talpon voltak és operatív intézkedéseik­kel mozdították elő a termelést. Az éjszakai műszak még nagyobb sikerét gátolja, hogy a dolgozók nagy többsége a város peremén, sőt külterületen, 5—25 kilométeres távolságban. lakik. Félti a családját, nem meri éjsza­kára egyedül hagyni. Több konkrét esetet mondanak el, ami nyugtalanítja éjszakai pihenésüket. A gyár dolgozói kérik, hogy a hatóságok erélyesen vessenek véget mindenféle törvénytelen garázdálkodásnak. Végezetül köszönetüket fejezik ki szerkesztőségünknek a tár­gyilagos és igazságot kereső hangért, amellyel az »Ezt elhall­gatni nem lehet« című cikkből folyó vitát kommentálta. A mér­sékelt és higgadt hangnem biztosíték arra, hogy más vitát is ugyanígy képesek leszünk tisztázni, •— fejeződik be a levél. Több mint egymillió forintot fizettek ki eddig a rehabilitált délszláv lakosok között Egy elmaradt Az elmúlt években megyénk deli részen többszáz délszláv la­kost üldöztek cl hajlékukból. A kárt szenvedetteket már erköl­csileg régebben rehabilitálták, nagyrészüket pedig már anyagi­lag is kártalanították. Eddig több mint egymillió forintot fi-» zettek ki a rehabilitáltak között.» Egyedül a bajai járásban majd-í nem félmillió forintot tesz ki az j az összeg, amelyet délszláv la-» kosoknak adtak. Sokan ingatla-» nukat is visszakapták. tárgyalás margójára (3. oldal) I. es 5300 gyapjútakaró November 23-től rendszeresen termel a Bajai Gyapjúszövet­gyár. Bár az energiaellátás sűrű zavarai miatt a szokásos terme­lésnek csak egy töredékét végez­heti el, a karácsonyi ünnepekre fontos és igen keresett árucik­ket szállított a kereskedelem- j nek: 5300 darab kitűnő minősé- j gű, színes gyapjútakarókat adott f át a földművesszövetkezeteknek j és a vidéki nagykereskedelmi vállalatoknak. A fővárosi villa­mosvasút és autóbuszüzem dol­gozói részére is nagyobb meny- nyiségű szövetet szállítottak. Az állandó energiahiány mi­att igen rossz körülmények kö­zött dolgozik a Bajai Ruhagyár Is. Az éjjeli műszakban azonban A megyei osztályú lalufarúgG-hajnoksáo végeredménye II. A FALU GONDJAI Végrehajtó bizottsági ülés Lajosmizsén félórás késéssel érkeztünk a Lajoemiasei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésére. Lajosmi- e&e több, mint 15 000 lakossal a kecskeméti járás legnagyobb községe. Németh Imre, a nem­régen megválasztott tanácsel­nök köztiszteletben álló pa­rasztember. A VB tagjai a la­kosság minden rétegét képvise­lik. Nincs is olyan gondja-baja a falusi embernek, ami elke­rülné figyelmüket. A mostani ülés elején nyolc rászorulónak szociális segélyt szavaztak meg, majd iparengedélyek kiadásá­val foglalkoztak. Egy hónap alatt 15 új iparengedélyt adtak ki. Ezután házhelyjuttatási ké­relmeket tárgyaltak. Az utóbbi időben megnőtt a lakásépítési kedv. Néhány hónap alatt 301 házhelyet juttattak, most pedig újabb hat igénylőnek teljesítet­ték a kérését. Nagy hozzáértéssel tárgyalták a mezőgazdaság helyzetét. A szükséges kenyérgabona vetését a termelők elvégezték. A ko­rábban világhíres lajosmizsei gyümölcstermelés megjavításá­hoz r— a kereskedelem útján — már most lépéseket tettek réz- gálic és más növényvédő szerek beszerzésére. A sok keserűséget okozó be­szolgáltatás eltörlése után a ter­melők egyik fő gondja lett a termények jó áron való eladá­sa. Szeretnék felújítani a régen abbahagyott, közvetlen a községből történő export­szállításokat. Véleményük szerint a felvásár­lást szervezetten kell biztosíta­ni; Ara kérik az illetékes fel­vásárló szerveket, esetleg ma­gánszemélyeket, hogy úgy a kül-, mint a belföldi értékesí­tést mielőbb szervezzék meg. Önálló gépállomást kérnek. A község határában 20 000 hold szántóterület van, az Alkotmány és a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai néhány kivétellel a jö­vőben is közösen gazdálkodnak. lAz egyéni termelek között is bch kan a gépállomással végeztetik a talajmunkákat. Helytelenítik, hogy a gépállomást brigádterü­letté nyilvánították és ezzel megnehezült, több időbe került a gépállomással való ügyintézés, önálló gépállomást kérnek. (Vagy legalább olyan önállósá­got a brigádterületnek, hogy a termelők minden ügyét, kíván­ságát helyben el tudják intézni.) Hatálytalanítsák a mezőőrök be­állítására vonatkozó rendeletet! A mezőőröknek jelenleg sem­mi hasznát sem veszik. A lopá­sokat nem tudják megakadá­lyozni. A mezőőrök beállításának jelenlegi módszerét elrendelő miniszteri utasítás azonnali eltörlését javasolják. Ne a miniszter, hanem a község gazdái döntsék el, hogy szüksé­gük van-e mezőőrre, vagy nincs! Ha úgy döntenek, hogy mező­őrre szükség van, akkor ne a miniszter, hanem a parasztok szabják meg a mezőőrök fizeté­sét. A díjak beszedését válasz­szák el a pénzügyi osztály, az adószedők munkájától. Aki azt akarja, hogy termésére vigyáz­zanak, az fizetni fog. Helyeslik és támogatják a kecskeméti já­rási tanács végrehajtó bizottsá­gának az e tekintetben tett kez­deményező lépését. A község határában lévő er­dőkben nagyon elharapód­zott a falopás. A kivágott fát a tolvajok kocsi­szám szállítják Kecskemétre és ott 100—110 forintos áron érté­kesítik. A vandál pusztítás meg­akadályozására a rendőrség se­gítségét kérik. Az egyéni gazdák most job­ban bíznak a jövőben, tanul­ni akarnak. A téli időt szórakozásra, műve. lődésre szeretnék felhasználni. Több javaslat hangzott el az arany- és ezüstkalászos tanfo­lyam megindítására. TÍZ éve nem volt ilyen tanfolyam a köz­ségben. A régi gazdakörbe^ £ se­retnék ezt megtartani. A gazda­kör a gazdáké volt. ök építet­ték s benne otthon érzik magu­kat. Nem akarnak törvénysér­tést. Kicsit járatlanok az ilyen ügyek intézésében, ezért a járás segítségét kérik. A jó gazda gondosságával, az ügy iránti buzgósággal dolgozik a lajosmizsei tanács. Segítségre, több bátorításra, kezdeménye­zéseik felkarolására van szük­ség', hogy nagyobb önállósággal, biztos léptekkel tovább haladjon a megkezdett úton. (N) A Kecskemét-vidőki Borfor­galmi Vállalat borpincéiből az utóbbi napokban nagy mennyi­ségű bort szállítottak el az or­szág különböző ítészeibe. A ka­rácsonyi és újévi ünnepekre ösz- szesen 20 000 hektolitert indítot­tak útnak. Az elszállított meny­téi j es létszámban dolgoznak, | hogy a vásárlóközönség igényeit | kielégíthessék. December hó-t napban 3000 férfiinget és ugyan- ♦ ennyi csinos női- és leánykám-$ hát szállítottak az üzletekbe, Ï» OOO-O-O'OOO-O-ÖO'OO-Q-O­A megyei rendőrkapitányság közleménye a gépkocsik felülvizsgálatáról felülvizsgálatra bemutatni; En­nek során a gépkocsit üzemel­tető szervnek, intézménynek; vállalatnak, üzemnek, stb. cég- bélyegzős levélen kell kérnie* hogy a meghatározott rendszá­mú, gyártmányú, alvázszámú gépkocsit a rendőrség felülvizs­gálja. A magánszemélyek smr mélyi igazolvánnyal köteles"« igazolni, hogy azonosak a gép­kocsi igazolólapján feltüntetett személlyel. Az új igazolólapot és a felül-, vizsgálati bélyeget megkaphat­ják a gépkocsik tulajdonosai és ideiglenesen azok az üzemben­tartók, akik nem tulajdonosai a gépkocsinak, azonban igazolják annak közérdekű forgalmazását) Ez utóbbiaknak — tehát azok­nak, akik nem a rendőrségi fe­lülvizsgálat előtt voltak tulajdo­nosai a gépkocsiknak — írásban kell kérniük a közlekedés- és postaügyi minisztérium autó- közlekedési főigazgatóságán mű­ködő tárcaközi bizottságtól (Bu­dapest, Szabolcs u. 17) a gépko­csi közérdekű forgalmazását. A kérelemben fel kell tüntetni e gépkocsi rendszámát, gyártmá­nyát, alvázszámát és motorszá- mát és meg kell indokolni, hogy a jelenlegi üzembentartó szá­mára miért szükséges a gépko­csi további üzemeltetése. A fegyveres erők miniszteré­nek rendelete nem vonatkozik a motorkerékpárokra és a von­tatókra. (Folytatás a 4, oldalon.) Az október 23-a utáni hetek-' ben rendezetlenné vált a gépko­csik egy részének felhasználá­sa. A törvényesség etekintetben való helyreállítása érdekében a fegyveres erők minisztere elren­delte a gépkocsik felülvizsgála­tát. A rendelet, szerint vala­mennyi gépkocsit (személy-, te­herautót, autóbuszt, különleges gépkocsit) 1956. december 15-e és 1957. január 30-a közötti idő­ben a rendőrség közlekedésren­dészeti szervei felülvizsgálnak. A felülvizsgálat során a rend­őri szervek a jogosan üzemben tartott gépkocsikat új, egységes orosz—magyar nyelvű igazoló­lappal és a gépkocsi szélvédő­jének jobboldalán elhelyezhető felülvizsgálati bélyeggel látják el. 1957. január 30-a után csak olyan gépkocsival lehet a köz­úti forgalomban részt venni, — amely ezzel az új igazolólappal és felülvizsgálati bélyeggel van ellátva. A gépkocsit a telephelye sze­rint illetékes közlekedésrendé­szeti szervnél kell rendőrségi 20 000 hektoliter bor az ünnepekre nyiség után még majdnem 190 ezer hektoliter különböző za- matú, színű bort tartanak nyil­ván a Borforgalmi Vállalat pin­céjében. Ezenkívül a Vállalat 13 célgazdaságának termése is,-el­szállításra ■ vár. LEHETTEM olyan négy-öt éves, liátul- gombolós kisgyerek, amikor nagyapáméknál szemtanúja voltam egy kacifántos disznóölés­nek. A böllér már reggel hatkor megkocogtatta az ablakot, jelezvén, hogy megérkezett. A nagyanyám a konyhá­ban szorgoskodott, ké- szítgette a nagy ese­ményhez szükséges edényeket, nagyapám meg a pálinkásüveget tapogatta a zsebében, mert nálunk az a szo­kás dívik még ma is, hogy ha megérkezik a gönaörszőrű mangali­cák hóhéra, pálinkás ióreggelt kívánunk ne­ki. AZ ÜNNEPÉLYES köszöntés- ufsí' leühli» tette torkáról a hide­get. Nagyapám átszólt a tőszomszédokhoz, és megférte őket, hogy se­gítsenek lefogni az ál­dozatot. Azok komóto­san átbattyogtak s ami­kor elhelyezkedtek az ólajtónál, én mindkét fülemet betapasztottam tenyeremmel, hogy az életéért rimánkodó ál­las sivítását ne hall- iam. Már csak akkor kukkantottam ki a konyhaablakon, mikor égrecsapott a szalma szikrákat röppentő tü­ze s a disznó teteme felett pernyemadarak kóvályogtak. EZUTÁN MÁR nem­csak szemlélője, hanem szorgís részvevője vol­tara a perzselésnek. Ölembe nyaláboltam a e-zaimát. úgy helyeztem rá az öreg mangalicá­ra, mintha takargat­nám. Egyszerre csak mire leszek figyelmes? Halottnak vélt bará­tunk felugrott s hátán az ege szalmacsumával egy liszteletkört futott az udvaron, míg erejét veszítve összerogyott. E msrathoni futás lát­tára nagyapámmal a teendőket megosztot­tuk, mert hogy ő ká­romkodott, én meg har­sány an nevettem. SOHA SEM HIT­TÜNK a csodában, de akkor kénytelenek vol­tunk elhinni, hogy mé­gis csak van. Ennek a csodának pedig az volt az oka, hogy a böllér elvétette a szúrást, s mi az alcltságot a vég­ső kimúlásnak tekin­tettük. . A KOMÁK ezt a hir­telen jött ijedtséget egy kupica pálinkával űz­ték el, s koccintás köz­ben ilyesfélét lehetett hallani: — Az ántiját, szomszéd! Früstökre elég volt ebből az ije­delemből. Délebédre már nagy­anyám olyan orjalevest csinált csigatésztával, hogy utána mindany- nyian kétszer is körül­nyaltuk a szánk szélét; EZUTÁN MÉG né­hány évig, disznóölés­kor félelemmel vegyes kíváncsisággal lestem, mikor szalad már az égő disznó.. : DE ILYEN négylá­bon járó csoda csak egyszer volt a mi fa­lunkban. Bidíezfey Sfcnttoi

Next

/
Oldalképek
Tartalom