Petőfi Népe, 1956. december (1. évfolyam, 27-50. szám)

1956-12-20 / 43. szám

Válasz a Petőf i Népe 1956. december Il-i uEzt nem lehet elhallgatni" című cikkéhez Két nerc telefon Mi lesz a szeméttel ? A Gépgyáf dolgozóinak túl­nyomó többsége és a munkásta­nács nem tud mindenben egyet­érteni a cikkben közöltekkel. Legelsősorban azzal, hogy Szabó Lajos elvtárs felfüggesztésének oka az, hogy »nagy kommunista volt«. Sem a Kecskeméti Gépgyár dolgozóit, sem a munkástaná­csot és annak elnökségét ilyen szempontok sohasem vezették, sem a forradalomnak november i-i szakasza előtt, sem azután. Bármelyik illetékes fórum ellen­őrizheti, hogy úgy a forradalmi tanácsot, mint később a végle­ges munkástanácsot mérsékelt, a törvényességhez és igazsághoz, valamint az emberiességhez való következetes ragaszkodás jelle­mezte. A munkástanács csak a cikkel kapcsolatban vizsgálta meg elő­ször, hogy hány kommunista is van a munkástanácsban. Mind- ezideig csak az vezette — ki hajlandó becsületesen és meg­felelő képességek birtokában a dolgozó nép érdekeiért — áldo­zatok árán is síkraszállni. A té­nyek azt bizonyítják, hogy a 41 tagú munkástanácsban 15 kom­munista van, vagyis az összes tagok létszámának 26 százaléka. Ugyanakkor a vállalatnál ko­rábban a kommunisták arány­száma csak 13 százalék volt. Az igazgató kommunista, az elnökség két tagja kommunista. A teljes igazsághoz tartozik az is, hogy Szabó Lajos elvtárs lét­kérdéseit senki sem akarta meg­támadni. Ha megőrizte eddigi tárgyilagosságát, akkor ezt ő is megmondhatja. A szavazás előtt ugyanis megoldható lett volna más — az ö képzettségének megfelelő — munlcakörben való foglalkoztatása kb. 1800—2000 forintos alapfizetéssel, ami nem lebecsülendő. A szavazás meg­tartása előtt már lemérhető volt, hogy az üzem dolgozóinak több­sége, csupán főmérnöki munká­ban nem látja szívesen Szabó Lajos elvtársat, de más műsza­ki, értelmiségi beosztásban nem emel ellene kifogást. A vállalat- vezetés is így látta ezt és jól látta azt is, hogy sem az ország, sem vállalatunk nem áll olyan jól műszaki-értelmiségi dolgo­zókkal, hogy ezekkel csak úgy könnyedén dobálódzunk. Mind­ezt Szabó Lajos főmérnök elv­társ a szavazás előtt már tudta, mert jól megfontolva és higgad­tan közölték ezt vele. Akik tu­domására hozták, szintén érző emberek, nagyon is fel tudják mérni — milyen lelki gyötreiem egy ilyen szavazás annak, aki hosszú éveken át összenőtt üze­mével. Heteken keresztül sut­togások és a főmérnöki állással kapcsolatos kombinációk mér­gezték a termelőmunka kialakí­tásához szükséges légkört. Vé­gül is a munkástanács egyik ülésén napirenden kívül szokat­lan élességgel szőnyegre került ez a szavazás. A munkástanács szavazás mellett döntött: A sza­vazás eredménye az lett, hogy a leadott 604 szavazat közül 406. tehát az összes szavazatok 67.33 százaléka Szabó Lajos főmérnök elvtárs ellen szavazott, mellette pedig 198 szavazat, vagyis 32.67 százalék szólt. A szavazás alapján a vállalat felterjesztést tett a minisztéri­umhoz és a felfüggesztő határo­zatot a KGM iparági igazgató­sága hozta meg a felterjesztés alapján. A szavazás napját a munkástanács határozta meg, mely napon a munkástanács megítélése szerint a vélemény- nyilvánítás szabadon, minden befolyástól mentesen — a ren­delkezésre álló technikai lehe­tőségekhez képest tisztán folyt le. Nem a vállalatvezelűségen múlott, hogy Szabó Lajos elv­társ a vállalat által neki jutta­tott lehetőségekkel nem élt és nem fogadta el a felajánlott munkakört. Egy másik lehető­ség azt volt, hogy a munkásta­nács a szavazás eredménye után két alkalommal is kívánta hal­lani Szabó Lajos elvtárs nyilat­kozatát. ami azonban elmaradt. mert Szabó Lajos kétszeri hí­vás ellenére sem jött be a mun­kástanács ülésére. Igaz, hogy azt napokkal a szavazás után indokolni igyekezett. Ezek után, aki tárgyilagosan akarja meg­ítélni — a röviden, de teljes őszinteséggel leírt tényeket — minden következtetést levonhat belőle, csak éppen azt nem, ami az egész cikkben a legsúlyosabb, vagyis azt, hogy »egy kommu­nista elleni hajszáról« van szó. Még csak annyit, a sajtóetika legelemibb szabálya, amit gyak­ran mellőzünk, hogy egyoldali tájékoztatás alapján sajtóinkban cikkek ne jelenjenek meg. Ál­lásfoglalás előtt minden érde­kelt felet meg kell hallgatni. — Most nem így történt. Ha az illetékesek állásfoglalás előtt jobban belenéztek volna abba, hogy a Gépgyár munkás- tanácsa milyen összetételű, s milyen munkát végzett eddig és áz igen nehéz körülmények kö­zepette mik a célkitűzései és azokat mennyire egyenes és tisztességes úton igyekszik meg­valósítani. A Gépgyár munkástanácsá­nak sem. félnivalója, sem rej- tegetnivalója senki előtt nincs, örömmel veszi a széles néptö­megek aktív ellenőrzését, de félretájékoztatásból származó előítéletekből nem kér. Munkástanács elnöksége: Wlacsil Tibor és Szendröi József * A válasz szószerinti leközlése- kor az az elv vezérelt bennün­ket — a sajtóetika elemi szabá­lyaiból kiindulva —, hogy olyan vélemények is közlendők, ame­lyekkel a szerkesztőség nem mindenben ért egyet. Ez a szo­cialista demokratizmus ránk vo­natkozó elemi követelménye. A válasz hangja egyébként igen mértéktartó és így alapját ké­pezi annak, hogy hasonló mér­téktartással egy-két dologban a továbbvitatkozás álláspontjára helyezkedjünk. Nem a munkástanácsot vádol­A Nagy szent jánosi Állami Gazdaságban már biztosították a jövő évi jó termés feltételeit. El­vetették az őszi kalászosokat, és a jelenlegi kedvező időjárást ki­használva úgy számítják, kará­csonyra végeznek a szántással is. Állatállományuk részére bősé­gesen raktároztak takarmányt, ami nemcsak saját állataik el­tartását fedezi, hanem megtehet­Nemrég jelent meg a határo­zat, mely szerint a jővóben a gépállomások önálló vállalatok lesznek. Az ezzel kapcsolatosan előállott új helyzetről kértünk tájékoztatást Csatári Lajostól, a gépállomások megyei igazgató­jától. — Helyeslem a kormány in­tézkedését — hangoztatta — nagy előny lesz az önállóság gépállomásainknak, de ez egy­ben nagyobb felelősséget is je­lent. Minden gépállomás önel­számoló egység lesz. Az állam a jövőben nem ad annyi támoga­tást a gépállomásoknak, mint eddig, talán még a következő esztendő első negyedévében va­lamennyi hitelt kapnak a meg­induláshoz. Egyébként a jövő­ben a gépállomásoknak saját maguknak kell megélniök. Az önelszámolás azt jelenti, hogy minden eddigi kötöttség megszűnik. Természetesen a ter­melőszövetkezeteknek a'jövőben is megkülönböztetett segítséget kell adni gépállomásainknak, annál is inkább, mert a gépek tűk a szándékok tisztaságának vitathatóságával, sem pedig a szóbeszéd azon tárgyával, hogy Szabó »nagy kommunista« volt és ezért kellett mennie a gyár­ból. Azonban Balogh Ferenc, Wlacsil Tibor és Szendröi Jó­zsef és a szerkesztőség között december 18-án lefolyt tárgyalá­son beigazolódott, hogy az üzem­ben »elszórtan voltak kommu­nistaellenes hangok«. Ezeknek az elszórtnak nevezett hangok­nak a választás alkalmával nyíl­tan vagy hangtalanul szerepük kellett legyen — véleményünk szerint —, mert egyébként az előállott szavazati arány nem következett volna be. Ez annál is inkább így van, mert Szabó­nak közvetlenül az október 23-i események után bizalmat sza­vaztak. Egyébként számunkra igen megnyugtató volt, hogy a fent jelzett vezetők elismerik Szabó Lajos érdemeit és alkalmasságát még egy — a Gépgyárnál — na­gyobb üzem műszaki vezetésére is. Ez az elismerés azonban egyikként arra alkalmas, hogy megmutassa: Szabó Lajos elkül­dése (illetve a közben történt változásnak megfelelően: felfüg­gesztése) nincs elfogadhatóan megindokolva, másikként arra, hogy bizonyítsa: a vállalat és a munkástanács józan és széles­látókörű vezetőinek véleménye és a különböző módon befolyá­solt szavazók között egészséges véleményeltérés mutatkozik. Mi az egész Szabó-ügyben semmi mást nem keresünk, csak az igazságot, amelynek érvénye­sülésére és kimondhatóságéra évek óta vágytunk. Ügy gondol­juk, hogy ez a keresett igazság, amely egyelőre még bujkál, mint hegyekben a patakká kitörni készülő víz — napvilágra kerül és az egész közvélemény előtt elégtételt fog Szolgáltam! egy munkáját szenvedélyesen szerető embernek. A számára.utólag fel­kínált műszaki beosztás csak fél­igazság. Mi pedig egész igazsá­got akarunk! ték azt is, hogy a szomszédos mindszentpusztai és mezoorsi fel­bomlott termelőszövetkezetek szarvasmarháit elvállalják tar­tásra mindaddig, amíg a tavasz- szal vagy a közösbe, vagy az egyéni gazdákhoz nem kerülnek. Bőnyrétalapről ugyancsak egy felbomlott termelőszövetkezetből is hoztak hasonlóan tartásra 150 juhot, jó kihasználása csak a nagy­üzemi táblákon lehetséges. A termelőszövetkezetnek végzett munka díjazását szerintem ügy kellene rendezni, hogy az összeg­gel havonta kellene megterhelni a termelőszövetkezetek egyszám­láját. A jövőben a műhelykapa­citást Is jobban ki tudják hasz­nálni gépállomásaink, mert min­denfajta műszaki munkát, bár­milyen szervnek, termelőszövet­kezetnek, egyéni parasztnak vé­gezhetnek. A gépállomás igazgatója a munkástanáccsal együttműköd­ve maga vásárolhat majd gépe­ket. Természetesen ezeknél a vásárlásoknál a lehetőségeket és a gazdaságosságot figyelembe kell venni. A főigazgatóság most dolgozza ki a tájegységeknek megfelelően az új munkadíjszabásokat. Ez megszünteti az egyes munkane­mek díjszabása közti aránytalan­ságokat. A gépállomások megyei igazgatósága, mint ilyen meg­szűnik, amellyel én magam is egyetértek, Nincs ugyan még — Itt a Petőfi Népe szerkesz­tősége. — Itt meg a Köztisztasági Vállalat igazgatója. — Azt szeretnénk megkérdez­ni Fehér Pál igazgató kartárs­tól, amit a napokban több olva­sónk is megkérdezett tőlünk: — mi lesz a felgyülemlett szemét­tel? Vajon tiszta udvarokkal ün­nepelhetjük a karácsonyt? — Az elmúlt hetek rendkívüli eseményei következtében váro­sunkban is nagymértékben fel­szaporodott a szemét, a hulla­dék. A vállalat, bár a lehetősé­gekhez mérten mindent meg­tett, mégsem dolgozhatott zavar- talanul ez alatt az idő alatt. A múlt hét keddjén és szerdáján is szüneteltetnünk kellett például a munkát az ismeretes tünteté­sek és fegyveres események mi­att. így aztán bár teljes erőnk­kel a szemét és hulladék elszál­lításán fáradozunk, mégis van elmaradás. Négy pár lovunk, 1 vontató és 1 átalakított autónk hordja a szemetet és időnként még az öntöző autót is pótkocsi­val látjuk el, az is szemetet hord, — de mégsem győzzük Köztudomású, hogy karácsony előtt megnő az áruházak for­galma. A nagy vásárlási láz most átcsapott karácsonyi vá­sárlássá. Mindenki ajándékot, kedves emléket akar venni sze­retteinek, vagy ha sikerül kap­nia, akkor valami használati, vagy ruházati cikket. Munka­társunknak sikerült pillanatnyi helyzetképet kapni Kalocsán a karácsonyi vásárlásról. 32-es sxámú Kukaxati bolt Az ajtó előtt hatalmas tömeg tolong. Fejkendős parasztasszo­nyok, munkások állnak sorba, hogy valami ajándéktárgyhoz jussanak. Benn az üzletben már nem ilyen rendezettek a sorok. A pultok előtt óriás tömeg han­goskodik, kér, követel. A pol­cok részben már kiürültek, de azért van még szövet, selyem, női és férfi fehérnemű, kötött­áru, bőráru. A legnagyobb to­longás talán éppen a kötött rö­vidáru oldalon van. Miklós Lászlóné, az osztály vezetője se­rényen fordul jobbra-balra, szol­gálja ki egymás után a vevőket. Egy öregedő, kendús parasztasz- szony áll most a pultnál. — Pizsamát kérek — mondja a kiszolgáló felé. Miklósné egy gyors mozdulattal egy puplin pizsamát terít eléje. A néni rá­néz, felhúzza szemöldökét és így szól az eladóhoz: I meghatározva, de körülbelül 10 —12 tröszt fogja a jövőben irá­nyítani az ország gépállomá­sait. Az eddigi bürokratikus, úgynevezett ellenőrző tevékeny­ség helyett a gépállomások al­katrész, üzemanyag és egyéb problémáinak megoldásához ad­nak ezek a trösztök a lehető leg­több támogatást. A legfontosabb feladatuk az lesz, hogy a mun­kástanácsoknak sok segítséget nyújtsanak az üzem igazgatásá­nak mielőbbi elsajátításához. Bízom benne, hogy a gépállo­mások munkástanácsai és igaz­gatói szorosan együttműködve, sikerrel oldják meg az átszerve­zést és kihasználják az új lehe­tőségeket — fejezte be nyilatko­zatát Csatári Lajos. — A kiskunfélegyházi Móra Ferenc kultúrházban december 13-án diákok és felnőttek részé­re tánctanfolyam kezdődött, — Kalocsán újabb hét nyomó­szívós kút készül december hó végére. gyorsan bepótolni a lemaradást, — Nehezíti vállalatunk dol­gát az is, hogy most már javá­ban áll a fűtési idény, és a sze­nek ismeretes minősége követ­keztében nagyon sok a salak és a hamu is. így csak nehezen tudjuk utolérni magunkat, — Mégis, mik a kilátások? Vajon tiszta udvarokkal ünne­pelhetünk? — A város nagy részében igen. De azt nem tudjuk meg­ígérni, hogy minden háztól el­szállítjuk karácsonyig a szeme­tet. — Mi a véleménye az igazga­tó kartársnak arról a javaslat­ról, amelyet egyik olvasónk tett, hogy hirdesse ki a vállalat, mely napon, hány órakor megy egy- egy utcába a szemétért és így a lakók nagyrésze szívesen vál­lalná, hogy udvarából kihordja a szemetet a vállalat áltál oda- küldött járművékre. Ezzel igen meggyorsíthatnánk a szemét ki­hordását, nemde? — Ügy látszik, hogy ez hasz­nálható javaslat. Megbeszéljük és majd valószínűleg rövidesen ki is próbáljuk. — Ne gatyát adjon, lelkem — kiált felháborodottan. Négy-öt perc kell ahhoz, míg végre meg­magyarázzák neki, hogy a kitett áru nem gatya, hanem a legfi­nomabb pizsama, A szövetosztályon sem nyugal­masabb a kép. Női kabátszöve­tek, ruhaanyagok, kombinéanya- gok várják, hogy becsomagolva, ajándék tárgyát képezzék. Bol- vári István egyszerre három ve­vőt is kiszolgál. Előtte egy fia­talasszony áll, 6 igyekszik rábe­szélni, hogy vegye vissza azt a paplanlepedőt, amit ezelőtt két héttel vásárolt. — Vegye vissza, vagy adjon helyette mást. Amikor ezt vet­tem, akkor nem gondoltam még, hogy nem lesz rá szükségem. — Ha egyszer már elvitte, tartsa is meg. Parancsol még valamit? Ehhez a beszélgetéshez aligha kell kommentár, óránként történik hasonló eset. Az áruda vezetője, mikor hozzáfordultunk, elmondotta, hogy két óra alatt mintegy 38 000 forint értékű árut adtak éli Könyvesbolt A könyvesboltban már keve­sebb a tömeg, de így is elég szép számmal akadnak fiatalok, idő­sebbek és egészen öreg emberek Sokan vásárolnak ajándéknak könyvet. Nem propaganda az, hogy valóban szép ajándék a könyv. A könyvesbolt vezetőjé­től megtudtuk, hogy a mesés­könyvek szinte pillanatok alatt fogytak el. De az ifjúsági köny­veknél is ugyanilyen a helyzet. Két óra alatt mintegy 4—500 da­rab ifjúsági könyvvel lett keve­sebb a könyvespolcokon. Külö­nösen sokan vásárolnak szépiro­dalmi könyveket. így például Zolától A tisztes uriházat, Ara­góniái Az úri negyedet, de nagy a kereslet a magyar klassziku­sokban is. Nagyon sokan vettek Arany, Petőfi, Ady, József Attila köteteket. Az áruda dolgozói ar­ról panaszkodnak, hogy kevés a könyv, s nem tudják eléggé ki­elégíteni a vásárlók igényeit. 31-es Népboli Az üzletet igen sokan keresik fel. De sajnálatos tény az, hogy darabáru nincs, s a szesztilalom is érvényben van. Ez akadályoz­za a likőrök, s más szeszkészíl- mények eladását. Az emberek, akik az üzletben vannak, legin­kább lisztet, cukrot, befőttet, ja- mot és fűszercikkeket vásárol­nak. Az egyik kiszolgálóhoz egy csinos, fitosorrű, szőke lány for­dul: — Mák van? — Nincs — feleli az eladó. A lány sajnálkozva teszi hozzá: — Kár, pedig jó lenne a kará­csonyi mékosbejgli. Ruházati bolt, könyvesbolt, fűszerbolt talán eléggé illusztrál, ia a karácsony előtti vásárlást* Felbomlott termelőszövetkezetek állatait vállalja tartásra a Nagyszentjánosi Állami Gazdaság Trösztök lesznek cs megyei gépállomás! igazgcstes&gek helyett Uj, nagy lehetőségek a gépállomások elölt KARÁCSONYI ROHAM ALATT

Next

/
Oldalképek
Tartalom