Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-27 / 23. szám

P 1 V^T-o vf-l 'Zr A Pravda a magyar eseményekről és Tito pulai beszédéről A Pravda november 23-i szá­ma terjedelmes szerkesztőségi cikket közöl a magyarországi eseményekről, valamint azok visszhangjáról, különös tekintet­tel Tito pulai beszédére. Az alábbiakban ismertetjük a cik­ket. A Magyarox-szágon lezajlott események élénk visszhangot keltettek mindazok elméjében és szívében, akiknek kedvesek a szocializmus érdekei — írja a Pi-avda. A reakció mesterkedé­seit a szocialista tábor minden országában egyöntetűen elítélték. Nem kétséges, hogy a ma­gyarországi eseményekben vétkes a korábbi magyar ál­lami és pártvezetőség is, cien Rákosival és Gcrővel, hiszen ez a vezetőség a szo­cialista építés feladatainak megoldásánál durva hibákat követett cl mind általános politikai kérdésekben, mind pedig a gazdasagpoiitika és a kulturális építés területén. A Rákosi és G erő vezette párt- vezetőség elszakadt a párttagok tömegeitől, a néptől, nem ismer­te a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség hangulati beállítottságát. Igen durván meg­sértették a törvényességet, en­nek folytán ártatlanul- szenvedett sok becsületes párt- és állami funkcionárius. Gazdasági vona­lon szintén komoly tévedések csúsztak számításaikba; a költ­ségvetési eszközök jelentős ré­szét a kis Magyarország erejét felülmúló új, nagyüzemi építke­zésekre fordították. A gyorsított ütemű iparosításnak a Szovjet­unió körülményei között teljes jelszavát gépiesen átvitték Ma­gyarországra, sablonosán, kellő gazdasági megalapozás nélkül építettek olyan nagyipari válla­latokat, amelyeket nem tudtak nyersanyaggal ellátni. A korábbi magyarországi r párt- cs állami vezetők me­chanikusan lemásolták az iparosítás szovjet tapasztala­tait, jóllehet, az MDF vezetői tübbízbcn kaptak olyan elv­társi tanácsokat, hogy ne cselekedjék ezt. A gazdasági építési tervek kidolgozásá­nál Magyarország konkrét adottságaiból kellett volna kiindulni és számolni kellett volna azzal, hogy nem minden országnak kell saját állama keretében min­den iparágat megteremteni, mi­vel támaszkodhat a szocialista országok egész kollektívájára. Nagyobb anyagi eszközöket kel­lett volna a mezőgazdaság fej­lesztésére és a fogyasztási cik­kek termelésének fokozására for­dítani, ez lehetővé tette volna a lakosság életszínvonalának fo­lyamatos emelését. Itt a helyte­len arányokkal volt baj. A Pravda a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy Magyaror­szágon hibákat vétettek a párt­építés terén is. A párt vezetősége nem fordított kellő figyelmet ar­ra, hogy valóban a nép legjobb erőit válogassa ki a pártba. Ami­kor nehézségek jelentkeztek, a párt nem tudott úrrá lenni a bo­nyolult helyzet fölött. Előfordultak olyan jelensé­gek, amelyek sértették a ma­gyar nép nemzeti önérzetét. Olyan katonai egyenruhát vezet­tek be például, amely a szovjet katonai egyenruhához hasonlí­tott. Minden népnek vannak olyan hagyományai és nemzeti szoká­sai. amelyeket tiszteletben kell tartani. Nem lehet mindenkinek a haját egyforma frizuráiba vágni. Az SZKP XX. kongresszusa után Rákosi nem tudta és nem akarta irányítani az egész munka átépítését, sőt, a pártaktíva többsége véle- nyének ellenére kijelentette, . hogy az MDP vezetőségének poíitikája egészében véve he­lyes volt, s azon nincs javí- j tanivalő. Ez komoly elégedetlenséget vál­tott ki a pártban. A párt veze­tősége sem tett annak erdőkében semmit, hogy erélyesen és rövid idő alatt kijavítsa a múlt hibáit. Hozzá kell tenni, hogy Magyar - országon hónapokon kei’esztül nyílt propaganda folyt a párt és a kormány ellen, a sajtóban, az írók és a diákok egy része kö­zölt. -Feltűntek szocialistaellenes hangok, amelyeket gyakran az­zal lepleztek, hogy »a szocializ­mus jugoszláv útját« szembeál­lították az egész szocialista tá­bor, így a Szovjetunió tapaszta­lataival is. A Rákosi—Gerő-féle vezetőség nem tudott a muniras pártszer­vezetekre támaszkodni. Ilyen körülmények között egyre jobban éleződött az elégedetlenség, apieiy elve­zetett az október 23-i buda­pesti utcai tüntetéshez. A spontán elégedetlenséget azonban ellenforradalmi erők kihasználták. A Pravda ezután megállapí­totta, hogy miután a Nagy Imre- kormány összetétele hét-nyolc nap leforgása alatt több ízben változott, mind jobbra csúszott. Ilyen körülmények között Nagy Imre kormányának néhány tagja szakított ezzel a kormánnyal. Az újonnan szervezett kor­mány, Kádár János munkás-pa­raszt kormánya elhatározta, hogy segítségért a Szovjetunió­hoz fordul. Ilyen körülmények között a szovjet kormánynak az a dön­tése volt az egyedül helyes, hogy segítségére siet Magyarország forradalmi erőinek. Amikor Magyarországon helyreáll a normális rend és a magyar kormány úgy ta­lálja, hogy a szovjet csapa­tok további ott tartózkodásá­ra nincs szükség, a Szovjet­unió a maga részéről semmi esetre sem fog ahhoz ragasz­kodni, hogy csapatai ott ma­radjanak. A Pravda cikke ezután a ma­gyarországi események külföldi visszhangjai közül Tito pulai be­szédével foglalkozott. Az utóbbi hetekben — írja a lap — Magyarországon a szocia­lizmus sorsának kérdése dóit cl. Ha Európa, szivében egy fasiszta Magyarország jelent volna meg, akkor Közép- és Kelet-Európa számos országának politikai helyzete lényegesen megválto­zott, az európai szárazföld egé­szén a nemzetközi helyzet két­ségkívül rosszabbodott volna. Annál meglepőbbek Tito beszé­dének egyes kitételei, amelyek egyáltalán nem mozdítják elő sem a szocializmus híveinek kon­szolidálódását, sem a nemzetközi helyzet több fontos kérdésének és a kommunista viiágmozgalom időszerű feladatainak helyes ér­telmezését. A magyarországi események­ről szólva — írja a továbbiak­ban a Pravda —, Tito több bí­ráló megjegyzéssel illeti a Szov­jetunió Kommunista Pártját. Mi, természetesen nem ellenezzük a bírálatot. Tito elvtárs bíráló megjegyzései azonban olyan hangnemben hangzottam, el, mely az utóbbi időben már majdnem teljesen kiveszett. A Pravda ezután ismerteti Tito kijelentéseit a személyi kul­tusszal kapcsolatban, s ezzel kap­csolatban azt írja: a személyi kultusz kiáltó ellentétben áll az egész szovjet szocialista rend­szeriül. A szovjet rendszer már meg­mutatta erejét a háború által szétrombolt gazdaság helyreállí­tásában. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Szovjet­unióban nincsenek hibák. Van­nak — írja a Pravda — és mi éles, egyenes bírálattal illetjük ezeket a hibákat, rendszeres munkál folytatunk kiküszöbölésükért. Hibáink­ra világított rá a XX. párt- kongresszus, amely megmu­tatta ezek leküzdésének he­lyes útját is. Ha így állnak a dolgok, mi más értelmezést adhatnánk Tito rendszerünkről tett megjegyzé­seinek, mint azt, hogy megkísé­rel árnyat vetni a szovjet embe­rek társadalmi életének rend­szerére? A cikk ezután arról ír, hogy a jugoszláv sajtóban mina gyan- rabban felötlik az a gondolat: »A szocializmus jugoszláv útja« a leghelyesebD, sót az egyetlen he­lyes ut jóformán a világ vala­mennyi országa számára. Az ilyesféle állásfoglalás — írja a Pravdu — eszünkbe juttatja a régi közmondást: »Nélkülünk a nap sem kel fel!« A szocialista fejlődés egységes útjának alkotó sokszerűsegét a különböző országokban a kon­krét, tárgyi feltételek határoz­zák meg. Nem kétséges — hangsúlyozza a Pravda —, hogy a jó tapasztalatok mindig tatainak Híveket és kővető­ket, ha azok kiállják az idő próbáját es pozitív eredmé­nyeket hoznak. Tito eivtárs beszédében meg­hirdeti a szocialista országok es kommunista pártok »független­ségének« jelszavát a Szovjetunió és az SZKP vonatkozásaiban — állapítja meg ezután»töbDek kö­zött a Pravda. — Mindenki elolt ismeretes azonban, hogy a Szov­jetunió senkitől sem követel íüg- gést vagy alárendeltséget. Egé­szen világosán kimondták ezt az SZKP XX. kongresszusának ha­tározatai. Ezeket a tételeket új­ból leszögezte a Szovjetunió kor­mányának 1956. október 30-i nyi­latkozata is. Pártunk és kormá­nyunk — hangsúlyozza a Prav­da — a múlt ilyen ii’ányu hibáit teljes határozottsággal Kijavítja, Az SZKP XX. kongresszusa, — mint ismeretes — behatóan foglalkozott a pártunk és a többi testvéri kommunista és munkás­párt közötti helyes, a marxiz­mus—leninizmus ctvx alapjain felépülő kapcsolatok kérdései­vel. Most, a XX. pártkongresz- szus után az SZKP-ban valami­féle »sztálinistákról« beszélni, akik állítólag a testvéri pártok alárendelésére törekszenek, egy­szerűen annyit jelent, mint sze- methúnyní a fölött a politika fölött, amelyet az SZKP a szo­cialista országok irányában foly­tai. E politika alapelvcl — a tel­jes egyenjogúság, a területi in­tegritás tiszteletbentarlása, az állami függetlenség cs szuveré- nitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás. Mire szólít beszédében Tito eivtárs? Külön út járására? — teszi fel a kérdést a Pravda. —• De legyen szabad megkérdezni: mit ígér ez az út, milyen elő­nyökkel kecsegtet a szocialista országok számára? Ilyen előnyök nincsenek. A szocialista társada­lom építésé szempontjából nem lehet hasznos a többi szocialista államtól, a szocialista országok összeforrott családjától való el­szakadásra szólító felhívás. Nagy ügyünk sikerességének legfőbb feltétele a szocialista internacio­nalizmus zászlaja iránti hűség, az összes szocialista harcosok egysége és összefogása. A Pravda cikke ezután azt írja, hogy tűrhetetlen a Tito be­szédében kifejezésre juttatott le­kicsinylés, a kommunista veze­tők elleni kirohanások. Tito elv­társ beszédében nemcsak az Al­bán Munkapárt ügyeibe avatko­zott bele — írja a Pravda. — Ugyanilyen teketóriázás nélkül belenyúlt a Francia Kommunis­ta Párt és más kommunista pár­tok, közöttük a mi pártunk ügyeibe is. Ki előtt ne lenne világos, hogy a kommunista pártok közös ügye érdekében megengedhetet­len a civakodás, a kölcsönös ki­rohanások, megengedhetetlen visszatérni azoknak a nézeteltéréseknek légkörébe, amelyek a kölcsö­nös erőfeszítések eredménye­képpen a múltba tűntek. A munkásosztály ügyének leg­KÜLFÖLDI HÍREK UJ-DELHI. A, Reuter jelentése szerint az indiai állam kormá­nya elhatározta, hogy államosít­ja Kollár város közelében levő angol tulajdonban lévő aranybá­nyákat. Az állam törvényhozó gyűlése elfogadta az aranybá­nyák államosításáról szóló tör­vényjavaslatot. PORT SAID. Pox*t Said egyiptomi kormányzója közölte, hogy a városban 3000 egyiptomi halt meg és 400 megsebesült az angol—francia partraszállások során. A városban okozott ká­rok helyreállításához legalább 2íJ millió dollár szükséges. A LONDONI RÁDIÓ a varsói rádió jelentése alapján közli: A lengyel kormány elhatározta, hogy segélyt nyújt Magyaror­szágnak. A segélyt, melynek ér­tékét 100 millió zlotyra becsülik, különböző áruk formájában jut­tatják el Magyarországra. A PEKINGI RÁDIÓ jelenti, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és az egyiptomi kor­mány között kereskedelmi egyez­mény jött létre 12 millió font­sterling értékű árucsere lebo­nyolítására. A kiadott közle­mények szerint jelenleg még közlekedési akadályok állnak az árucsere lebonyolításának útjá­ba. De remélik, hogy az akadályok rövidesen elhárul­nak. CSOU EN-LAJ, a Kínai Nép- köztársaság miniszterelnöke 12 napos indiai látogatásra novem­ber 28-án Uj-Delhibe érkezik. Csou En-laj még aznap látoga­tást tesz az indiai alelnök­ncl és Nehru miniszterelnöknél. November 30-án Csou En-laj és a Dalai Láma tiszteletére fo­gadást rendeznek. LONDON. Az angol kormány ellenintézkedést kíván lenni az­zal az egyiptomi bejelentéssel szemben, hogy 7—10 napon belül távozniok kell Egyiptomból a brit és francia állampolgárok­nak. Ez az intézkedés mintegy 13 000 brit és 9000 francia pol­gári személyt érint. PORT SAID. Az ENSZ rendőri erőinek eddig 1300 katonája ér­kezett Egyiptomba. A tervek szerint 2400-rá fog emelkedni. NEW YORK. Az ENSZ köz­gyűlése a világszervezet ázsiai és afrikai csoportjának eloter- jesztésére megszavazott egy h «- tározati javaslatot. A .javas,at felhívja az ENSZ figyelnél, hogy az angolok, franciák és izraeliek eddig nem tartottak be a közgyűlés határozatát. Ezért újból követeli a francia, angol és izraeli csapatok azonnali ki­vonását Egyiptomból. 63 ország szavazott a javaslat mellett, f> ellene, 10 pedig tartózkodott. A közgyűlés ezenkívül 65 szavazat­tal, ellenszavazat nélkül, 9 tar­tózkodással elfogadta azt a ja­vaslatot, amely felhatalmazza a főtitkárt, hogy folytassa a Szuezi-csatorna szabaddá tételé­re irányuló intézkedéseit. Hammarskjöld főtitkár ennek érdekében máris három műszaki szakértőt nevezett ki, hogy a feladat végrehajtásánál segítsé­gére legyenek. HÍREK — Megváltozott a Kecskeméti Víz, Csatornamű, Fürdő és Kút­javító Vállalat elnevezése. A Me­gyei Tanács VB jóváhagyta a vállalat új nevét: Kecskeméti Víz-, Csatornamű, Építő és Szol­gáltató Vállalat címen. — Jutalmazás. A Megyei Ta­nács VB Nagy Andort és Fodor Gyulát, a pénzügyi osztály dol­gozóit, valamint Lándori Gyulát, az ipari osztály dolgozóját 1350 ■—1350 forint jutalomban része­sítette 25 éves jubileumuk alkal­mából. — A tompái orvosi rendelő részére kisajátított házingatlan­ig! a megyei tanács kártalanítás címén 80 000 forintot fizetett ki. — Kártérítés. A sűkösdi, a dá- vodi, a hercegszántói és a nagy­baracskai árvízkárosultak ré­szére házhelyparcellák céljára kisajátított ingatlanok kártéríté­sére pedig 1 365 850 forintot for­dított, — A Megyei Tanács VB a Me­gyei Kórháznál ez év október 1-ével egy gépkocsivezetői állást engedélyezett. Ugyancsak a Me­gyei Kórháznál a szülész kerü­leti főorvos és az adminisztrátor részére engedélyezte az illetmé­nyek rendezését, a alamint hozzá­járult a főorvos SZTK járuléká­nak fedezéséhez, — A földiftűvesszüvctkczcti ta­nulók oktatása a megyei tanács kereskedelmi osztályának hatás­körébe került. Az oktatás za­vartalan biztosítása céljára 72 640 forintot utalt ki a megyei lanács. —- A Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium,esti tagozatán négy­hetes kényszerszünet után no­vember 26-a óta folytatódik a tanítás. A foglalkozásokat dél­után 3 órától 6 óráig tartják. Az intézet igazgatója kéri a hallga­tókat, hogy a lehetőséghez ké­pest, minden beiratkozott dol­gozó rendszeresen jelenjen meg. A kiskőrösi járásban 16 termelőszövetkezet fejezte be a zárszámadást A termelőszövetkezetekben az őszi munkák befejeztével min­denütt hozzákezdtek a zárszá­madások készítéséhez. A kiskő­rösi járás 36 termelőszövetkezete közül 16 már befejezte ezt a munkát. A többi 20 szövetkezet­ben is jól halad a leltárok és a mérleg összeállítása. A kalocsai járásból őt szövetkezet elkészült zárszámadása érkezett be a já­rási tanácshoz. A dusnoki Mun­kás—Paraszt Szövetség Tsz 180 ezer forint mérlegtöbblettel zár­ta a gazdasági évet. A kalocsai Béke Tsz jó munkáját bizonyít­ja, hogy 100 000 forint mérleg- többlettel dicsekedhet. A termelőszövetkezetek szak­vonalon segítséget várnak a bankfiókoktól, a zárszámadások elkészítéséhez. Nem mindenütt kapják meg a kellő segítséget. A kalocsai és a kiskőrösi bank­fiók jó munkát végez, elegendő támogatást ad a mérlegek elké­szítéséhez. Ideiglenes iparengedély A Kecskeméti Városi Tanács ipari osztálya Lipóczi Károly és Zsubornyák András hentes- és mészárosmesterek részére ideig­lenes iparengedélyt adott ki, mert a lakosság sertéshússal és töltelékáruval való jobb ellátá­sa ezt megkívánta. A fentnevezett két mester ser­tést vághat és azt kizárólag a piacon értékesítheti. Az ipari osztály kikötötte azt is, hogy a levágott sertések 50 százalékát töltelékárunak kötelesek feldol­gozni, s úgy értékesíteni: főbb érdekei, a szocializmus ér­dekei állhatatosan követelik a kölcsönös megértést. Az SZKP a maga x-észéről to­vábbra is pártjaink marxista— leninista elvi alapon álló együtt­működésének politikáját fogja folytatni a Szovjetunió és Jugo­szlávia testvérnépeinek érdeké­ben, a béke, a demokrácia, és a szocializmus védelme érdekében. Meggyőződésünk, hogy a vitás kérdéseket most is nyugodt, barátságos légkör­ben kell megvitatni .cs tisz­tázni , elvtársi véleménycsere útján. Tovább kell tömöríteni a szocia­lizmus összes erőit — írja befe­jezésül a Pravda — a marxista- leninista elvek alapján, a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom