Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-23 / 20. szám

*7 o C— A megyei tanács VB ülése (Folytatás a2 1. Oldalról) Ezután Varga Jenő, a tnegyei köz­ellátási bizottság vezetője számolt be a bizottság munkájáról és a me­gye ellátásáról. Elmondotta, hogy a bizottság segítette Buda­pest ellátását és főként novem­ber elején jelentős mennyiségű kenyeret, lisztet, tejet irányított a fővárosba. Sikerrel oldja meg a bizott­ság a megye közellátásit is. Többek között 45 mázsa rizst, 60 mázsa paprikát, a legutóbbi 10 nap során pedig 40 vagon sót hoztak forgalomba. Az iparcikk-ellátás is kiállta a nagy vásárlási rohamot. S bár az utolsó napokban a felvásár­lási láz csökkenése észlelhető, újabb árukkal frissítik fel a boltok készleteit. Ezekben a napokban Kecskemé­ten és a megyében például 50 millió forint értékben új lábbe­lieket adnak át az üzleteknek. "hírek — A Császártöltési Gépállo­máson szombaton választják a végleges munkástanácsot. A gépállomás körzetében befeje­ződött az őszi vetés. Mivel ele­gendő üzemanyag van, a mun­kát tovább folytatják és jelen­leg az őszi mélyszántást végzik a traktoroson. — A kiskunfélegyházi Fel- szabadulás Termelőszövetkezet tagsága úgy döntött, hogy együtt maradnak. Mivel a termelőszö­vetkezet most ősszel tagosított, megegyezett a tagság az érin­tett dolgozó parasztokkal, hogy azt a területet, amelyen az őszi vetést a termelőszövetkezet már elvégezte jövőre, ahol pedig nem vetett, azt a területet az idén visszaadja a parasztoknak. — A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet a város te­rületén az egyetlen, amelynek területe 3—4 kilométerre terül el egymástól. Ezért közgyűlésü­kön felmerült az a kívánság, hogy a szövetkezet kettéosziik. Az ügyben még nem döntöttek. — A megyei tanács mezőgaz­dasági igazgatósága felhívást küldött a megye területén mű­ködő vadásztársaságokhoz. Esze­rint a rendkívüli eseményekre való tekintettel a vadásztársula­tok tagjai óvakodjanak minden néven nevezendő vadállományra való vadászattól. Azoktól, akik a felhívás ellenére is tovább va­dásznak, bevonják a vadászfegy­vert. Ha a tilalom feloldódik, erről értesítik a vadásztársasá­gokat. — A Bajai Állami Gazda­ság úgy határozott, hogy a legutóbbi tragikus események következtében szüleiket elvesz­tett budapesti gyermekek közül húsz árvát vállal gondozásra, Folyik a tanítás az iskolákban A kiskőrösi járás általános is- I kóláiban, — még a tanyai isko­lákban is — általában 3—1 napos kieséstől eltekintve rend­szeresen folyt az oktatómunka és ma is változatlan erővel folyik. Amikor a járási tanács oktatási osztályán jártunk, a járás isko­láinak több igazgatójával talál­koztunk, akik a nevelőtestület illetményeinek felvétele céljából utaztak Kiskőrösre. A járásban tellát a pedagógusok hiányta­lanul megkapják rendes félhavi illetményüket, munkájuk után Korlátlan mennyiségben kap­ható rádió is. Az élelmiszerellátás tovább] javítása érdekében Szabolcs megyéből 100 vagon burgonyát hoznak még ez év végéig. Csütörtökön Romániába indult egy beszerző bizottság sóért, Debrecenbe pedig dohányért és cigarettáért, Jugoszláviából pe­dig napokon belül borsot, kávét és a kórházak részére citro­mot is hoznak. Sikeresen oldja meg a közellá­tási bizottság a fűtőanyag- és energiaellátás nehéz problémáit is, Jugoszláviából 600 vagon szenet kapunk, melynek egy részét az üzemek, kétharma­dát pedig a kecskeméti la­kosság ellátására irányítják. Ugyancsak a baráti Jugoszláviá­ból biztosították az üzemek oxi­génnel és karbiddal való ellátá­sát is. A beszámoló után a VB meg­állapította, hógy helyesnek bizo­nyult a megye egész iparának és gazdasági életének kézbevétele. Az elért jó eredmények minden­nél jobban megrputatták, meny­nyire helyes és szükséges a gaz­dasági élet vezetésének decent­ralizálása, a helyi szervek ha­táskörének növelése. A VB elismerését és köszö­netét fejezte ki a közellátási bizottságnak, vala­mint a megye lakosságának el­látásán fáradozó ipari (molná­rok, pékek) kereskedelmi és autóközlekedési dolgozóknak a lakosság ellátása érdekében vég­zett önfeláldozó munkájukért. járó túlórapótlékaikat. Az igazgatóktól szerzett ér­tesülések szerint a füzet- és írószerellátás is általában az egész járás területén kielégítő. Az oktatást semmiféle gátló kö­rülmény nem akadályozza. A pedagógusok legfőbb kívánsága járásszerte, hogy a fegyveres ese­mények után végre béke, nyu­galom legyen a járásban, az országban. Aggódva várták azt az időt, amikor végre a munká­sok üzemeinkben felveszik a munkát. Rendszeres mozielőadásokat tartanak A kiskőrösi mozi mostanában, mióta a közlekedés és a film­szállítás a vasúti forgalom szü­netelése miatt nehezebbé vált, valóságos kis kölcsönző válla­lattá alakult. A járás filmszín­házainak vezetői egymás között cserélik ki a műsoríilmeket és mivel a filmellátást átmenetileg így sikeresen megoldották, egy­re több moziban hirdetik meg az első előadásokat. A járás területéről szerzett ér­tesülések szerint Kiskőrösön, Pirtán, Fülöpszálláson, Kecelen, Csengődön már rendszeresen tartanak a mozik előadásokat. Kiskőrösön vasárnap délelőtt még ifjúsági matiné is voit, Nyitvatart a járási hultúrház A kiskőrösi járási népműve­lési otthon október 23-a óta is rendszeresen nyitvatartja közös Közönséges bűnözők voltak Néhány adat Nagy Lajosról, Szabó Jánosról és Virág Imréről Az ellenforradalom a legsöté­tebb bűnözőket is felhasználta célja elérésere. Ezek köze tar­toztak a máriavárosi postafiók kirablói is. Nagy Lajos, többszörösen bün­tetett előéletű egyénnek sikerült befurakodnia a Kecskemét vá­rosi forradalmi bizottságba, sőt a forradalmi bizottság beküldte öt a nemzetőrségbe is. Mint nem­zetőr vett részt a párt pénzének elrablásában. November 4-én azután lejárt az idő, hogy mint forradalmár fosztogasson. Rab- lási szenvedélyéről azonban le­mondani nem tudott. Nagy Lajos volt az értelmi szerzője a postarablásnak. Ere­detileg merészebb tervei voltak. A tiszakécskei postát akarta ki­rabolni, ahol, becslése szerint, több mint egymillió forint volt. A nagy távolság miatt azonban letett erről a szándékáról. A rablásokhoz méltó társakat ke­szórakozásra alkalmas helyisé­geit. A fűtött, barátságos szobák­ban, játéktermekben naponta igen sokan megfordulnak. A színházterem, illetve a színpadi öltözők korszerűsítésével kapcso­latos építkezések egy percre sem szüneteltek, szép, teljesen berendezett öltözők várják az el­ső tájelőadást. A bábszakkör az események következtében ugyan nem tudta megtartani új darabjának bemu­tatóját, de a szakköri tagok to­vább folytatták a próbákat és egy újabb bábjelenetet is be­tanultak. Remélik, rövidesen sor kerül előadásukra. Vasárnap délután 3-tól 6-ig megtartották ebben a hónapban az első zenés klubdélutánt is. Majdnem 200 fiatal szórakozott a művelődési otthonban sötéte­désig. A hírek szerint rövidesen a keceli és soltvadkerti tánctan­folyamok tovább folytatják munkájukat. Kiskőrösön a nép­művelési otthon tánctanfolya­mát, az eredeti tervek szerint decemberben nyitják meg. Éietrajs helyett,.. A hír, ami érdeklődésre kész­tetett, a következő volt: széné­ben beszéltek Solton egy Molnár Sándor nevű gazdáról, hogy a föld aranyat terem a kezeDen, pedig csak egy holdja van, Az idén js lűü mazsa kukoricája terpiett, amit úgy hasznosít, hogy jövedelme vetekszik a má­gusát jól bíró tehetős kozép- parasztokéval. .. Nem is tudom, hol kezdjem történetét (a belebonyolódás ve­szélye nélkül), hiszen sorsa any- nyira figyelmeztető, oly igen pél­dázza a hibát halrnozó múltat s a mindpnt jóvátenni akaró jelent, hogy egy beszélgetés keretében nerp könnyű megrajzolni benne — magát az embert. Nem köny- nyű, mert az élet sokat sértette. Sok kérdés így, jól lehet csupán érdeklődő, mégis fájó sebeket szaggat, s ki tudja, talán óvatos bizalmatlanságból, vagy csupán a nyilvánosságtól félő szerény­ségből — visszafojtja azt is, ami tanulságként toll alá kíván­kozna. Negyvenötben lett a Magyar Kommunista Párt tagja. Mint olyan ember, aki elkötelezte ma­gát a jobb paraszti sorsért vívott harcra, szervező részvevője és alapító tagja a Solti Szikra Ter- meioszövetKezetnek. Gazdasági szakértelme a tagság bizalmából már elejibe vezető posztra ál­lítja. Sajnos, a közöß földet bő- ventermövé tévő tervei, bármeny­nyire is bizonyítottak, — mégis derékba törnek. Folt van a múlt­jában. Hentesmesterséget ta­nult. . ; 1953 tavaszán sorsát megpecsételni vélte a Rákosi- féle dogmatikus besorolás. Ezt nem lehet elfelejteni. Maga idé­zi: »A kulákok, kopsmárosok és mészárosok a falu kártevői és rákfenéi...« Kizárják a csoport­ból. Hogy mit ér az ember, ha ért a földhöz? — kit érdekelt ak­kor! Fent mondták ki a szenten­ciát. Hentes a mestersége és kész... Nehéz leírpi, hogy hová visz az igazságtalanságon tépe- lődő emberi gondolat... Még tagja a pártnak, de hol bizo­nyítsa, hogy nem az, akinek vé­lik, titulálják? Csak szomszédai ás ismerősei tekintik magukkal egyenrangúnak, de ez még ke­vés. így érkgzik el a gondolat­hoz: Őrlik a gabonái... Éjszaka, míg a lakosság pihen a malmi ember akkor is dolgo­zik. A városban és a faluban, vagy nagyobb községben csak itt a pékségekben van világosság. A malom még éjszaka sem pihen, A molnár ott áll a szitánál, az őrlőgépnél, s ügyel arra, hogy az életet adó gabonából jó liszt kerüljön a megye, Budapest dol­gozóinak asztalára. Éjjel-nappal dolgoznak, egy percre sem pihennek. Kecs­keméten, Jánoshalmán, Szabad- szálláson, Lajosmizsén éppen- úgy, mint Félegyházán. Kiskup- majsán, Hartán, Kiskőrösön és a megye többi malmában. Kell is a liszt! A parasztok sokasága — abban a hiedelemben, hogy háború lesz — megrphanta a malmokat és volt olyan nap, hogy 20—30, sőt épnél több kocsi adta át a ga­bonát a malomnak és várt arra, hogy lisztét kapjon ellenében. Nemcsgk a parasztok, hanem a kenyérgyárak is elviszik a szokásos mennyiséget, az üzle­tekbe «is kell juttatni, de, a pesti testvéreknek is kell küldeni mindennap. Jut mindenhova. Pestre. míg vonatközlekedés nem volt, autóval naponta 30— 35 mázsát szállítottak fel. Teg­napelőtt 3 vagon, tegnap pedig 2 vagon lisztet küldtek a pesti dolgozóknak. Mire megvirrad, s az óramu­tató körbejár, jön a váltás, s a fáradt embereket felváltják a pihentek. Egy 24 óra alatt 80 va­gon gabonából lesz finomliszt. Október 23-a óta a malmi dol­gozók éjszaka és nappal, sőt va­sárnap is dolgoztak. Nem is volt, s nincs is baj. A gépek jók, villanyáram van, s a malmi dolgozók erejük megfe­szítésével, sokszor küszködve az álmossággal, 12—13 órát tölte­nek el munkában. Hősük, a munka névtelen hősei. A köszönő szó túl egyszerű­itek tűnik. Pillanatnyilag mást nem tudunk mondani. Fogadják olyan szeretettel, amilyennel mi írjuk le a sok százezer dolgozó nevében: — Köszönjük a rolpuk való gondoskodást, nem felejt­jük el, resett. Segítségével, még a for­radalmi események idejen, Szabó Janos, Sopronköhidaroi szaba­dult bűnöző szintén bekerült a nemzetőrségbe és géppisztollyal járkált az utcán. Hozzájuk csat­lakozott Virág Imre is, aki 11 és félévi büntetését töltötte Vácon, de a forradalmi események kö­vetkeztében kiszabadult. Nagy Lajos gondoskodott arról, hogy mind a hármuknak fegyvere le­gyen. A máriavai'osi postafiók kirablásával kezdték, szerencsé­re ezzel be is fejezték. A rablás után Nagy és Szabó egy Miklóstelep környéken lévő tanyára mentek a pénzzel. Sza­bót itt fogta el a rendőrség. Nagy Lajost Nagykőrös egyik cukrász­dájában, abban a pillanatban tartóztatták le, amikor Buda­pestre akart szökni. Még be­tyárbecsület sem volt benne. Mi­után megosztozkodtak Szabóval, megleste, hogy az hová rejti a pénzt, ellopta onnan és máshovp dugta. Ezután egy darabig a ta­nyákon bujkált, ahol mint for­radalmár tetszelgett, osztogatta a pénzt ismerősei kövében. Köz­ben azt mesélte, hogy azért kel} bujkálnia, mert leszedette az épületekről a vörös csillagot. A rablás előtt jól berendez­kedtek. A fegyverraktáruk a Szentháromság temető egyik sírja volt. Felkészültek arra is, hogy ha lebuknak, szabadulásuk után újra legyen fegyverük. Szabó Nagykőrösön egy olyan személynél helyezett el fegyvert, akivel együtt ült a börtönben. Nagy ügy rejtette el fegyverét, hogy bármikor elő tudja majd venni. Elszántságukra jellemző, hogy miklóstelepi rejtekhelyü­kön az illemhelyre a cserép alá rejtettek egy élesített kézigrá­nátot azzal a céllal, ha elfogják őket, WC-re kéredzkednek és el- íogóik közé dobják azt. A rendőrség a nyomozás során három pisztolyt, két darab nye­les kézigránátot és nagymeny- nyiségű töltényt szedett össze tőlük. Ezenkívül a postáról ra­bolt pénzből 85 000 forintot és a párttól rabolt pénzből ugyancsak több ezer forintot gyűjtöttek már össze. A p ' ■ zt a posta ré­szére inár vissza is juttatták. — Ha nem lehetek csoporüag, nyilván a pártban sem lesz he­lyem. Nincs itt más ut! De a be­csületem nem hagyom. Mit te­gyek? Csak úgy tudom bebizo­nyítani, hogy senkinek semmi rosszat nem akarok, ha nem me­gyék el a gyűlésekre. Rám ne mutogassanak... Úgy történt, ahogy gondolta. 1954-ben kizárták a pártból is. Nem maradt szántára más, mint a család, az egy hold föld és ter­veinek kettétört fája, no nteg az a töretlen akarat, ami a teremtő emberben van. Újra kezdett mindent. Ahogy mondani szokták: ajulról indult. Öntözni kezdte a ház melletti holdacskát. Számolt, tervezett, kísérletezett és termelt. Amit pedig elért, arról beszéljenek a számok. Tavalyi számvetése a követ­kező: 80 mázsa kukorica, több mint 100 mázsa takarmányrépa, 10 mázsa burgonya, i mázsa hagyma és 1 mázsa fűszerpap­rika. Az idén pedig több mint 100 mázsa kukoricát tört le a szárakról. Ha ehhez még hozzá­számolom annak a 35 mázsányi kisebb falka hízottsertésnek az árát, amit szerződésre átadott — hát kevés középparaszt mutat ki ennyi tiszta jövedelmet 15--20 holdról. A munka szerezte vissza vesz­tettnek vélt becsületét, Arról ninc6 tudomásom, hogy részle­teiben miként történt, de tény, hogy Solton még ma is beszél­nek arról a közgyűlésről, ahol a Szikra Tsz tagsága úgy döntött: keresse fel egy küldöttség Mol­nár Sándort és közölje veje a tagság határozatát. Elnöknek választották. Szeretnék, ha a jö­vőben náluk gyümölcsöztetné szaktudását. — Jöjjön és vegye át a tsz vezetését. Amit fentebb írtam, az köz­vetlen a forradalom előtt tör­tént. Azóta elhallgattak a fegy­verek. Gyógyul már a fiatal Molnár-gyerek is, aki a pesti harcokban megsebesült. A no­vemberi szél felszántotta Mol- nárné könnyeit, és a Szikra Tsz js döntött: egyptt marad a tag­ság, nem oszlik fel a csoport; Gond ezután is lesz elég, — de a többit már eldönti az élet. Sándor Géza A gimnáziumi levelező oktatás megindulása A Kecskeméti Áll. Katona Jó­zsef Általános Gimnázium leve­lező tagozatán az oktatás no­vember 26-án, hétfőn megkez­dődik. A kijárási tilalomra való tekintettel azonban az oktatást a szokott időnél korábban, dél­után 2 órakor kezdjük, és az oktatás délután 5 óráig tart. Kérjük a vállalatok, hivatalok és intézmények vezetőit, hogy a levelező-tanulók részére a meg­jelenést tegyék lehetővé, hogy tanulmányaikban további elma­radás ne legyen. A honvédségi levelező gimná­ziumi oktatás a további intézke­désig szünetel. A helyben tar­tózkodó honvédségi levelezőin­ket azonban addig is szívesen látjuk a polgári levelező-tagozat oktatásain. A tanfolyam vezetője Ablakiivegezés Kecskemét Rákóczi út 2. SS­DíultumíLs hlßek a kiikômû iámihól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom