Petőfi Népe, 1956. november (1. évfolyam, 2-26. szám)

1956-11-01 / 2. szám

IS BÁCS-KISKUN MEGYEI IDEIGLENES NEMZETI BIZOTTSÁG LAPIfi I. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Áru 50 fillér 1956. NOV. 1, CSÜTÖRTÖK Hazádnak rendületlenül híre óh magyar ! Sztrájkol a munkásság Csend honol az üzemekben. Néma, figyelmeztető csend azok számára, akik még nem értették meg, vagy nem hajlandók meg­érteni: szabad, független orszá­got akar a nép, szovjet csapatok nélkül. Tudomásunk szerint a sztrájk meghirdetése a Kecskeméti Epü- letiakatosipari Vállalat munkás­tanácsától indult ki. A munkás- tanács híven a munkások ha- -aíias érzéséhez, a sztrájkot a jelszó alatt kezdte meg: addig nem dolgozunk, amíg az ország területéről a szovjet csapatokat vissza nem vonják támasz­pontjaikra. !- tha tarozásukról értesítették tz Épületgépkarbantartó, a Ta­tarozó Vállalat munkástanácsait is. A munkástanács egyetértett a felhívással, csatlakozott a sztrájkhoz. Az ËM Bacs megyei állami Építőipari Vállalat dolgo­zói sem fogták kézbe a szerszá­mot, A Gyufagyárban hétfőn délelőtt 11 órakor minden gép leállt. A dolgozók hazamentek. Nem dolgoznak addig, amíg szov­jet csapatok tapodják a magyar hont. Tgy válaszolnak a kecs­keméti hazafiak budapesti tár­saiknak. A Kecskeméti Gépgyárban tegnap formáztak, ma öntés van. A további munkát a munkásta­nács beszüntette. Kiskunfélegyházán is pihennek h gyárak gépei. Sztrájkolnak a vasasok és á többi üzemek dol­gozói. Addig nem dolgoznak, amíg a szovjet csapatok magyar földön vannak. Sokgyermekes édesanyák, édes­apák aggódva kérdezhetik, mi a helyzet az élelmiszeripari üze­mekben. Lesz-e kenyér, hús- és egyéb konzerv féleség. Megnyug­tatásul közöljük, hogy a péksé­gek és vágóhidak dolgozói to­vábbra is gondoskodnak a ke­nyér- és húsellátásról. És a többi élelmiszeripari üze­mekben mi a helyzet? A Kinizsi Konzervgyárban kedden szüne­telt a munka. A munkástanács delelő!t ülést tartott. Míg e so­rok íródtak, a tanácskozás tar­tott, s így annak határozatát nem tudjuk közölni. A Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Válla­lat munkástanácsának javaslatá­ra csak azokban az üzemrészek­ben dolgoznak, ahol gyorsan romlik az áru. Ezen a munkás­tanácsülésen részt vett Hencz szaktárs, a Kecskeméti Épület­lakatosipari Vállalat munkásta­nácsának tagja. Neki is az volt a véleménye: — magunk és né­pünk ellen követnénk el merény­letet, ha a gyorsan romló nycrs- anyagot hagynánk tönkremenni. Igaza van Hencz szaktársnak. Kár lenne még tetézni azt a nagy kárt, amely eddig is érte hazánkat. Véleményünk szerint élelmiszeripari üzemeinkben he­lyes, ha gyorsan feldolgozzuk a nyersanyagot, mert ha tönkre­megy, saját magunknak okozunk kárt, nehezítjük a város, a me­gye. az ország ellátását. Ehhez még csak annyit: a tegnapi nap két budapesti egyetemista kö­zölte: az élelmiszeripari üzemek Budapesten is dolgoznak. Üdvözöljük a sztrájkoló munká­sokat. Egyúttal kérjük az élelmi­szeripari munkástanácsokat,- hogy továbbra is gondoskodj a- ' ! nak népünk élelmezéséről, mert a rendszeres élelmiszerellátás a nyugalom fő biztosítéka. A különböző munkástanácsok­kal történt megállapodás alapján a nyomdai dolgozók közül csak a lap, a híradás előállítói dolgoz­nak, a többiek abbahagyták a munkát. Nunkáshiildöttgég kérdezte.,, i Szerdán reggel az ÜVEGÉRT- dolgozóinak küldöttsége ke­reste fel a városi tanács elnö­két, Nagymarosi Kálmánt. A dolgozók súlyos lakásproblé­máiról szóltak és arról, hogy a lakásgazdálkodási osztály eddig nem a szükségesség arányában utalta ki a lakásokat. Kérdésük­re: — lesz-e több lakás? — ezt mondta Nagymarosi Kálmán: — A szovjet csapatok kivoná­sával négyszáz lakás szabadul tel Kecskeméten. Ebből 81 azonnali átadásra kész. A délelőtt meg- j alakítandó ideiglenes nemzeti ! bizottság dönti majd el. kiklesz- ! nek jogos lakói. Nagy Imre üzenete a magyar néphez! Megkezdődött o szovjet hadsereg csapatainak kivonulása MAGYAR TESTVÉREIM! Tudatom veletek, hogy a kormány kezdeményezésére a szov­jet hadsereg csapatainak kivonulása megkezdődött. Minden hatóság, az ország minden polgára az elvonulás teljes rendjének biztosí­tása érdekében tartózkodjék minden provokativ, zavaró vagy el­lenséges cselekedettől, hogy így is hozzájáruljon a szovjet hadse­reg csapatainak kivonulásához. Kagy Imre. a Minisztertanács elnök.'1 Megszűnt a beszolgáltatás! rendszer Ä pénzügyminiszter rendelete cis 1950. október 24—294 munka* napokra esedékes bérekről Az 1956. október 24—29-i idő­szakra eső munkanapokra, a munkabérek kifizetését Buda­pesten a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa Elnökségének ja­vaslata alapján a következőkben szabály ozom : 1. Az állami vállalatok azon dolgozóinak, akik a Budapes­ten folyó harcok miatt munkát végezni, vagy szolgálatot teljesí­teni munkahelyükön nem tud­tak, az utolsó havi kereset alap­ján számított napi átlagkerese­tet. fizessék ki. 2. Az állami vállalatok és egészségügy i intézmények azon dolgozóinak, akik a fenti idő­szak alatt a vállalatnál, intéz­ménynél munkát végeztek, vagy szolgálatot teljesítettek, a mun­kában, illetőleg szolgálatban tol­tött időre járó bér kétszeresét fizessék ki. 3. A hivatalok és intézmények dolgozói részére a rendes havi fizetésüket kell folyósítani. 4. A vállalatok a munkásta­nács. vagy ahol még ez nem alakult meg, ott az üzemi bizott­ság határozata alapján a mun­kát ismét felvevő dolgozóknak az 1., illetőleg 2. pont szerint fizetendő összegeket a szokásos bérfizetési időponttól függetle­nül soron kívül folyósíthatják. A munkástanács, illetőleg az Ü. B. határozza meg, hogy a 2. pontban foglaltak mely dolgo­zókat illeti meg. Budapest, 1950. október 29. Pénzügyminiszter A Minisztertanács 1956. októ­ber 30-án megszüntette a be­szolgáltatás: rendszert. A mun­kásság, a parasztság egyetemes érdeke nem egyeztethető össze a kötelező beadás fenntartásá­val, amely az elmúlt években aláásta a mezőgazdasági terme­lés jövedelmezőségét, a termelés biztonságát, sőt nem egyszer az­zal járt, hogy a termelők egy része saját terméséből háztar­tási és gazdasági szükségletét sem tudta fedezni. Éppen ezért a beszolgáltatás megszüntetése mezőgazdasági termelés talp- raállításának és a munkásosz­tály, a városi dolgozók jobb el­látásának egyaránt feltétele. A beszolgáltatás eltörlése azt kö­veteli, bogy megszűnik a tér­imé ny, állat, állati termékek és borbeedási kötelezettség a be- ! adási hátralékokkal együtt, a kenyérgabona és a kukorica kö­telező értékesítése, a magánvá­gás utáni zsírbeadási kötelezett­ség, az állatvágások engedélyez­tetése, a kenyérgabona vetéste­rületének kötelező előírása. A beszolgáltatás eltörlése nem érinti az állatnevzlósi és a hiz­lalás: szerződések érvényessé­gét. A beadás eltörlése után a nem mezőgazdasági lakosság szerve­zett ellátásának feladata tovább­ra is megmarad. Ezt a teljes ön­kéntességen alapuló állami és szövetkezeti felvásárlást, vala­mint a szerződéses termelés és hizlalás útján kell megoldani. úgy, hogy a paraszti termelés jövedelmezőségének biztosítá­sával egyidejűleg javuljon a vá­rosi munkásság, a dolgozók anyagi helyzete. Ezúton felhí­vom a magyar vidék forradal­mi szerveit, hogy az összegyűj­tött állami készleteket a nép ér­dekében óvják meg. A nemzeti kormány bízik ab­ban, hogy a hazáját szerető ma­gyar parasztság jogos követelé­sének teljesítése után most szor­galmas munkájával járul hozzá a lakosság jobb ellátásához, a kivívott szabadság és független­ség megszilárdításához. Budapest, 1956. október 30-án Qyencs Antal. begyűjtési miniszter Mindssenthy József hercegprímás kedden éjfél elindult lludapesire A honvédelmi miniszter! elrendelte 1. A honvédségi sapkajelvé- nyék kicserélését Kossuth- cúnerre. 2. A jelenlegi rendfokozati jel­vényeit viselésének azonnali megszüntetése. 1956. október hó 31-től a rendfokozati jelzéseket nem a vállapon, hanem a zub­bony és köpenyhajtókán kell vi­selni. A miniszter utasította anyagi szervét, hogy intézked­jék az új mintájú bocskai sap­kák gyártására és a jelenlegi sapkák fokozatos lecserélésére. lOOOOO OOŰOOOOO /I MlV vezérigazgatóságának munkástanácsa felhívja az ország vasutas dol­gozóit, hogy a főváros sokat szenvedett népének élelmiszer­es tüzelőellátása érdekében ha­ladéktalanul vegyék fel a mun­kát. A hazájukat szerető vasuta­sok munkáján múlik, hogy Bu­dapest népe ne éhezzen, villany­os vízellátását biztosítsák. Magyar vasutasok! Álljatok munkába, segítsétek a béke megteremtését, az alkotó munka megindulását. „Egységes, erős, politikailag és anyagilag erős paraszttársadalom kíalakítására töreksziin — nyilatkozott Sáudor Béla. a Kisgazdapárt volt kecskeméti titkára Sándor Béla, a Kisgazda Párt volt kecskeméti titkára 6 éve visszavonult a politikai tevé­kenységtől. Azóta a megyei ta­nács hivatalnokaként figyelem­mel kísérte az ország életét. Kedden délután. Nagy Imre, Kádár János és Erdei Ferenc rádiónyilatkozata után a követ­kezőkben fejtette ki véleményét az MTI munkatársa előtt: — Megfogadjuk Tildy Zoltán felhívását: mi, a Kisgazda Párt volt funkcionáriusai újra fel­emeljük a zászlót, amit az el­múlt években kiütöttek a ke­zünkből. Tudjuk, hogy különö­sen Kecskemét környékén, jelen­tős paraszti tömegek állanak még most is mögöttünk. A leg­közelebbi jövőben megkezdjük a párt újjászervezését. Tudjuk, hogy sokkal alapo­sabban, higgadtabban kell meg­fogalmaznunk ^programunkat, mint azt annak idején tettük. Tanultunk azokból a hibákból, Dr. Lukács István főorvos, a rétsági Nemzeti Bizottság elnöke kedden este a következőket kö­zölte a Magyar Távirati Irodá­val: Mindszenthy József herceg- irimást október 30-án este 10 ira 5 perckor a rétsági honvéd­ség egy tiszti alakulata kiszaba- lí-otlu felsöpclcnyi rabságából, ahol három nap híján egy évet oltí'.tt s ezzel a hercegprímás n o)c éves rabsága véget ért. S íj nyeléseinek véget vetett a győzelmes magyar forradalom. Rétság község lakossága elsőnek üdvözölhette a rabságból kisza­badult hercegprímást, akit a ' nyolc éves fogság se testileg, se lelkileg nem tudott megtörni. Az üdvözlésekre az első szava az volt: — Fiaim! Ott fogom folytatni, ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom. A hercegprímás húsz percet töltött barát: beszélgetésben a rétsági plébánián és töpásztori áldását adta a megjelentekre. Utána elindult budai otthonába. A munkástanács írásba foglalta a dolgozók kívánságai! A Bácsalmási Gépállomáson is megválasztották a dolgozók a 41 tagú munkástanácsot. Közülük választották meg a 7 tagú elnök­séget. Tagjai: Jancsó Károly, Prikidánovics Márton, Kazinczi József, Flöki Rezső, Varga Ká­roly, Csőké Antal, Scverácz Máté. Az első ülést már megtartot­ták, s a dolgozók kívánságait tíz pontban foglalták, melyet a kormányhoz felterjesztettek. A kívánságok között szerepelt: a két műszak megszüntetése, nyolc órai munkaidő, egy órai fizetett ebédidővel, a káderlapok meg­szüntetése, a munkaruha kihasz­nálásának 6 hónapban való meg­állapítása, a havidíjas dolgozók­nak természetbeni járandóság juttatása. amelyeket a koalíciós harcok idején elkövettünk. Programun­kat széleskörű vita után, » gazdatársadaiommal egyetér­tésben készítjük el, ez még sok szervezőmunkát, alapos meg­fontolást, a helyzet józan mérle­gelését kívánja meg. Annyit azonban máris mondhatok, hogy egységes, erős, politikailag és anyagilag erős paraszti társa­dalom kialakítására törekszünk,- Nem vagyunk hívei a paraszt­ság megosztásánál:. Az a véle­ményünk, hogy a parasztság kö­zös gondjait, közös sérelmeit, közös törekvéseit egységesen kell kifejeznünk. Ezért a legszoro­sabb együttműködést akarjuk megvalósítani a megalakuló pa­rasztpárt tál. Arra törekszünk, hogy az új választásokon közös listán induljunk. És programun­kat is egységes elvek alapján ké­szítsük el. Minden befolyásunkat latba vetjük az egyéni paraszt- gazdaságok termelésének és fel­emelkedésének. érdekében, de hívei vagyunk a teljesen önkén­tes, minden befolyástól — anya­gi és erkölcsi befolyástól mentes szövetkezésnek is. Mélységes megelégedéssel vet­tük hírül az új, független ma­gyar kormány megalakulását. Minden törekvésünk az, hogy az új kormányt segítve, a többi pár­tokkal egyetértésben munkál­kodjunk a szép, paraszti jöven­dő kialakításán — fejezte be nyi­latkozatát Kecskemét volt kis­gazdapárti titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom