Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-25 / 252. szám

Budapestről jelentették Tegnapi lapszámunkban hely­színi beszámolót közöltünk az egyetemi ifjúság budapesti fel­vonulásáról, néma tüntetéséről. Ismertettük az eseményeket mindaddig, amíg az ellenforra­dalmi provokátorok fel nem használták az ifjúság tüntetését, a népi demokrácia elleni orvtá­madásra, gyilkolásra, rablásra. Megszakadt a tudósításunk, mert a fővárosi elvtársaink, az újság­írók, tudósítók is a rend helyre­­állítása érdekében vetették be erőiket és azéri, mert a bandi­ták középületeket, intézménye­det szálltak meg, olyanokat is, amelyek a hírközlés központjai. Ma éppen az előbb említett okok miatt nem tudunk részle­tes tudósítást adni mindarról, ami hazánk fővárosában törté­nik, hogy mégis némi áttekin­tést nyújtsunk olvasóinknak, fel­idézzük az egyetlen országos hír­közlő eszköz: a rádió híreit. Azo­kat a híreket, amelyeket tegnap egész nap aggódva, nagyon kí­váncsian, majd bizakodással hall­gattunk, s amelyek hol elbor­­zasztottak, de mindinkább meg­nyugtattak bennünket. Kora reggel még arra hívta fel a rádió a főváros lakosságát, hogy tartózkodjék lakóhelyén, 9 óráig csak halaszthatatlan szük­ségből közlekedjék. A közleke­dési korlátozást később délután 2 óráig terjesztették ki. 8 óra 5 perckor az egész or­szág nagy bizakodással hallotta a Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozatát a Központi Vezetőség és a Poli­tikai Bizottság kiegészítéséről és azt a javaslatát, hogy a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa válasz­­sza meg a Minisztertanács elnö­kének Nagy Imre elvtársat. Nem sokkal utána a súlyos helyzetre világított rá, hogy a Minisztertanács statáriumot ren­delt el. Ezt a rendeletet azonban már a Minisztertanács új elnö­ke, Nagy Imre elvtárs írta alá. És a fővárosi helyzet egyre súlyosbodott. Az ellenforradalmi bandák gálád fegyveres támadá­sa rendkívül súlyos helyzetet teremtett. A banditák üzemekbe, középületekbe hatoltak be, szá­mos polgári lakost, államvédelmi harcost és honvédet gyilkoltak meg. A kormányzati szervek nem számoltak a véres orvtámadások­­kal, ezért segítségért fordultak a varsói szerződés értelmében Ma­gyarországon tartózkodó szovjet alakulatokhoz. A szovjet alaku­latok a kormány kérését telje­sítve, ettől kezdve részt vett a rend helyreállításában. Az erélyes intézkedések hatá­sára 10 óra tájban a Lánchíd előtt 120 főnyi ellenforradalmi és közéjük sodródott, félrevezetett fiatal kitűzte a fehér zászlót és megadta magát. Belátták, hogy értelmetlen dolog az ellenállás és felesleges dolog a vérontás. Nemcsak a fegyveres alakula­tok, hanem a főváros minden ön­tudatos dolgozója felháborodot­tan ítélte el a banditizmust és a kormány felhívására több üzem­ben alakítottak fegyveres mun­kásőrséget, hogy me. m ijék gyá­raikat, gépeiket az eUeníorradal­­már és félrevezetett rombolók­tól. Fegyveres őrséget állítottak az IKARUSZ gyárban, az Autó­alkatrészek Gyárában, az Elek­­tronikus Mérőműszergyárban cs 6ok más üzemben. Azután arról a bizalomról, ro­­konszenvről adott hírt a Magyar Rádió, amely szerte az ország­ból áradt a Központi Vezetőség és a Minisztertanács új elnöke, Nagy Imre elvtárs felé. Súlyos, borzalmas harcok kö­zepette érkezett el a dél. Már mindannyian vártuk, türelmetle­nül vártuk a jó előre többször is bejelentett szózatot, amelyet Nagy Imre elvtárs intézett az or­szág népéhez. Bizakodásunk még számyalóbb lett, de az elkeserítő állapotokra jellemző volt, hogy a Magyar Rádió már reggel óta csupán né-, hány lemezt ismételgetett, a be­mondó hangja eddig ismeretlen volt, ami bizonyította, hogy a Stúdió is a vandál pusztítók ke­zében volt. A »rendkívüli« stúdió ezután egymásután olvasta fel Tildy Zoltán felhívását, majd a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak, a Béketanács felhívását Budapest asszonyaihoz, békesze­rető, öntudatos dolgozóihoz, az egész ország népéhez. Hallottuk, örömmel vettük tu­domásul, hogy Zala megyében is teljes a nyugalom. A megye dol­gozói éppen úgy, mint a mi me­gyénk lakossága megdöbbenéssel fogadták a budapesti ellenforra­dalmi támadás hírét cs azt a leg­élesebben elítélték. Ugyanekkor távirat érkezett a Központi Ve­zetőséghez a Mátrai Erőmű párt­bizottságától, amely többek kö­zött azt tartalmazta, hogy az Erőmű pártbizottsága, púrtaktí­­vái és Hazafias Népfront-bizott­sága határozatban rögzítette le, hogy a jelenlegi helyzetben is szilárdan kitart a párt és a kor­mány politikája mellett. Tovább­ra is biztosítják a lakosság ré­szére a folyamatos villamosener­­giaellátást. Izgatottan észleltük, hogy kö~ zeldik 14 óra, az a meghatáro­zott időpont, amelyen belül a felszólítás értelmében le kellett volna tenniök a felkelőknek a fegyvert, hogy megszabadulja­nak a rögtönítélő bíráskodás alól. Nagy Imre elvtárs felhívására a Baross téri eilenforradalmár csoport le is tette a fegyvert, cs a város több pontján megszün­tették az ellenállást. 14 órakor újra hallottuk a fegyverletételre való felszólítást. 14 óra 5 perc­kor ezt mondta a rádió: A Ma­gyar Népköztársaság kormánya korábbi intézkedését, hogy azok számára, akiit 14 óráig leteszik a fegyvert, a statárium elmarad, módosította: az utolsó határidő 18 óra, délután 6 óra. Tegyék le a fegyvert! Közvetlen ezután azt- hallot­tuk. A stúdió épületébe behatolt fegyveres támadók, miután a Nemzetünk tragikus őriában, nehéz helyzetben fordulunk hoz­zátok, annak a Petőfi Körnek a nevében, amely az elmúlt hó­napokban következetes harcot folytatott a demokrácia kibon­takozásáért, az értelmiségi ifjú­ság, a diákok jogaiért és a ma­gyarországi szocializmusért. Min­den restaurációs kísérlet ellen fellépett a Petőfi Kör, a helyes célok érdekében hirdette meg a fiatalság békés tüntetését, amely sajnálatos módon éles összetű­zéssel folytatódott. A tüntetések idején helyes döntés született, amely Nagy Imre elvtársat a DÄVOD, 1956. MÁRCIUS 14. Tragédiával terhes napok kö­szöntöttek a csendes bácskai köz­ségre. A csatornán túl, Püspök­pusztán, házak, majorok omlot­tak össze, váltak lakhatatlanná es a betört víz szennyes hullá­main pislákoló fények által ka­lauzolt csónakon mentették az emberéletet. Szörnyű, emberfe­letti harc folyt itt. Es most, október 20-án, nagy győzelmi ünnepet tartottak. A 2.11 rombadőlt cs lakhatatlanná vált ház lakói új cs helyreállí­tóit házaikba költöztek. Az. új­jáépítést, a helyreállítást befe­jeztek. Öt utcasor nyílt 100 taka­ros, csinos házzal az. Uj-telcpen, Uj major, a tanyavhag szétszórt népe költözött ezekbe a házakba, akik azon a szörnyűséges éjsza­kái» életükért viaskodtak. Ezek­ben az újonnan nyílt utcákban most nyugalmas, dolgos életük megszokott csendjéhez jutottak. riispöknusztán a csatornapar­­lon, mint a lénia, húzódik egy újabb házsor, 100 újjáépített és helyreállított házzal. Modern, szép, szellős, széles tornáim há­zak a régi vert- és vályogfalú viskók helyett. Ötmillió téglát, 320 000 csere­pet, 92 000 mázsa terméskövét, 1000 mázsa meszet, 5600 mázsa cementet, 1000 kút gyűrűt, 550 ajtót, 710 ablakot, 11721 tödém-I rendet helyreállító katonai egy­ségek körülzárták őket, Nagy Imre elvtárs felhívására, készek megadni magukat, miután bizto­sítékot kaptak az elvonulásra. A támadó csoport most teszi le a fegyvert. Most már drámai gyorsaság­gal fejlődtek az események. A rádióban ismert riporterek hang­ját hallottuk, a tevékenység, az események, a hírekből is meg­­ílélhetően gyorsan zajlottak. Az üzemek dolgozói mind több he­lyen gyárőrséget alakítottak, né­hány üzemben elkezdték a mun­kát, 15 óra tájban Budapest fe­lett 5 lökhajtásos repülőgép je­lent meg, amely támogatja az ellenforradalmárokkal szembeni harcot. Negyed 5-kor a belügyminisz­ter Budapest területére kimenési tilalmat rendelt október 24-én este 10 órától október 25-én, reg­gel 6 óráig. Ezt az intézkedést a békés lakosság érdekében hozta a belügyminiszter, mert a város még nem tisztult meg egyes el­szigetelt ellenforradalmi csopor­toktól. És közeledett a rögtönítélő bí­ráskodás alól való mentesség végső időpontja: délután 6 óra. Már elfogott foglyokról hallot­tunk riportot a rádióban; és el­érkezett a statárium életbelépé­sének ideje is. Hogy ezután mi történt? Reméljük, hogy erről már be­számolhatunk holnap kedves ol­vasóinknak, reméljük, hogy tel­jesen helyreáll a rend, mire ezt a lapszámot olvassák, amely szinte teljes egészében arról a szomorú és úgy mondhatnánk, valamennyiünk számára eléggé érthetetlen eseményekről ad tá­jékoztatást, ami tegnap gyönyö­rű fővárosunkban, budapesti testvéreink életében zajlott le. kormány élére állította. Bízunk az új kormányban, mert meg­győződésünk, hogy hazánk va­lamennyi belső és nemzetközi problémáját a magyar nép ér­dekeinek megfelelően fogja megoldani és a rend helyreállí­tása után alkotmányos eszkö­zökkel biztosítja az összes kér­dések rendezését. Arra kérünk benneteket, magyar ifjak, hogy segítsétek elő a rend helyreállí­tását és éljetek az amnesztia ad­ta lehetőségekkel. Csak így lehet biztosítani a rend és a nyu­galom helyreállítását. A Petőfi Kör vezetősége elemet, 10 228 vasbelongcrcndát és hatalmas mennyiségű más építőanyagot építettek be. 101 szakmunkás megfeszített ereje, a lakosság önfeláldozó segítsége gyorsította a munkát, hogy meg a téli napok beállta előtt min­den károsult otthonába költöz­hessen. Az újjáépítést néphad­seregünk fiainak együttérzése is segítette. 50 gépkocsi, 250 hon­véd nyújtott két héten keresztül segítséget a nagy mennyiségű anyag mozgatásában. Állnak a házak. Az elismerés és a köszönet szaval esendőinek az ajkakon, amikor Szabó Mol­nár József mérnökről cs munka­társairól beszélnek, akik oda­adással. megfeszített erővel mun­kálkodtak az újjáépítés nagy munkáján. A szakmunkásokról, akik minden eléjük tornyosuló nehézséget leküzdötték. A part és a kormány hathatós segítsége, egy egész ország ösz­­szel'ogása segítette ezt a kis bács­kai községet ahhoz, hogy a köny­­nyeket mielőbb felszárítsák. Az újjáépítést befejező ünnep­ségen nemcsak a károsultak, de a község lakói is nagy számban vettek részt. A kedves kultúr­műsor nagyban emelte az ünnep­ség fényét. Utána pedig fehér asztal mellett még sokáig emlő' keztek a megjelentek az elmúlt hónapok küzdelmeire* Értelmiségi fiatalok, magyar diákok! Befejeződött Dávod rombadőlt házainak újjáépítése Fokozatosan javul a helyzet Budapesten I Rassatk Rádió jelenti 21 éra IS perctar: A párt és kormány kezében tartja a helyzetet. Ez azonban még mindig nem jelenti azt, hogy mindenütt rend és nyu­galom van. Az a helyzet ma este 8 órakor, hogy a fővárosban még mindig vannak több helyen olyan gócok, a sok helyütt meg­történt fegyverletétel ellenére is, ahol fegyveres harcot folytatnak népi demokratikus rendünk el­len, A párt és kormány szervei mindenütt jelen vannak és ép­pen ezért tudják azt, hogy sok­helyütt egyes csoportok a hely­zet teljes félreismerése, illetve nem ismerése ellenére folytat­nak még ez órában is ellenál­lást, Ezeket ismételten felszó-. Ifijük, hogy a további vérontás elkerülése végett mielőbb tegyék le a fegyvert, mert helyzetük re­ménytelen. A helyzet fokozatosan javulj A rendet helyre fogjuk állítani minden erővel. A támadó cso­portok egyre többen megadják magukat, vagy eldobják a fegy­verüket; A párt és a kormány minden erőt megfeszít azért, hogy a ren­det és a nyugalmat minél előbb helyreállítsa és tovább íolyhas­­sék a békés építőjnunka. Ez azonban még igen nagy feladat és ehhez kérjük az igaz ha­zafiak felelősségteljes támoga­tását, cselekvő közreműködését. Segítjük Budapest népét A megyei pári-végrehajtóbizottság cs a megyei tanács végre­hajtó bizottsága együttes intézkedésére az éjszaka folyamán 10« mázsa kenyeret sütött és szállított fel a budapesti lakosság ré­szére a Kecskeméti Kenyérgyár kollektívája, Kádár János elvfárs rádióbeszéde A Kossuth rádió 20 óra 45 perckor ismertette Kádár János elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Vezetőség titkárának beszédét, Munkások, elvtársak! Az egyetemi ifjúság meg kez­detben jó cs clfogadnató köve­telésekkel induló felvonulása rohamosan elfajult népi demok­ratikus rendünk elleni tünte­téssé, s ennek a leple alatt fegy­veres támadás robbant ki. Csak izzó harraggal lehet szólni erről a támadásról, amellyel az ellen­forradalmi, reakciós elemek fel­keltek hazánk fővárosa ellen, népidemokratikus rendünk, a munkásosztály hatalma ellen. A Népköztársaságunk törvé­nyes rendje ellen fegyverrel lá­zadókkal szemben pártunk Köz­ponti Vezetősége és kormá­nyunk az egyedüli helyes állás­pontot foglalta cl. A megadás, vagy teljes legyőzetés lehet a sor­sa azoknak, akik makacsul foly­tatják gyilkos, ugyanakkor telje­sen kilátástalanná váló harcu­kat dolgozó népünk rendje ellen. Ugyanakkor tudjuk, hogy a rejtve harcba induló provokáto­roknak fedezésül szolgált a zűr­zavar óráiban utat tévesztett em­ber, különösen sok fiatal, akiket nem tekinthetünk rendszerünk tudatos ellenségeinek. Ennek megfelelően most, amikor az el­lenséges támadás felszámolásá­nak a szakaszában vagyunk, a további vérontás elkerülése vé­gett azt tesszük, hogy a magu­kat felszólításra önként megadó meg tévedteknek lehetőséget ad­tunk és adunk arra, hogy életü­ket és jövőjüket megmentve visszatérhessenek a tisztességes emberek közé. A harcot elsősorban néphad­seregünk leghűbb egységei, belső karhatalmunk, rendőrségünk hő­si bátorságot tanúsító fiai, volt partizánok vívják a testvéri és szövetséges szovjet katonák tá­mogatásával. De ez a harc egyben politikai harc is. amelyben pártunk, mun­kásosztályunk képezi a főerőt. Kommunista és munkás elv­­társak! Budapestiek és vidékiek! Segítsetek minden lehetséges módon, nem utolsó sorban a po­litikai tömegfelvilágosítás eszkö­zeivel megvédeni és végső győ­zelemre vinni a munkásosztály politikai hatalmának védelmében folytatott harcot cppen úgy, mint a békés, normális életnek a lehető legrövidebb idő alatti visszaállí­tását. Ebben a harcban fonti« fel­adata van minden pártszervezet­nek, mindenegyes pártfunkcioná­­riusnak, minden munkásnak és munkásnőnek, A dolgozó nép hatalmának megvédésében tanúsítsatok olyan szilárdságot és állhatatosságot, hogy a kapitalizmust feltámasz­tani kívánó támadóknak — még ha más, tetszetős jelszavakkal támadnak is — ne legyen tncg­­egyszer kedve hasonló merénylet megkísérlésére. Védjetek meg a párthelyiségeket, közintézmény e­­inket épp úgy, mint otthonaitokat és üzemeiteket minden ellensé­ges támadással és zavar keltéssel szemben. Segítsetek a megtévesz­tett jóhiszeműek helyes útra té­rítésében éppen úgy, mint fegy­veres erőink és hatóságaink in­tézkedéseinek támogatásával. A kommunista és pártonkm munkások legyenek tudatába annak, hogy a népi demohratiku rend védelmében a szocialista társadalom felépítésének alapját védelmezik. Legyetek tudatában, hogy pár­tunk és népünk elsősorban reá­lok számít. Elvtársak! Legyetek biztos in­da ta ban annak is, bogy a mun­kásmozgalom régi. érdemes ka­tonáival a harc nehéz óráiban megerősített vezető párt- és álla­mi szerveink el vannak tökélve arra, hogy az élet minden meg­oldást váró kérdését lankadatlan lendülettel a pártélet, az állami élet, a társadalmi élet demokra­tizmusának további kifejlesztésé­nek útján megoldják. A döntő reformok útja nyitva áll előttünk. Rajtunk, rajtatok áll, hogy ezt az utat megtisztít­suk, szabaddá tegyük minden el­lenforradalmi erővel szemben is. Ma még a dolgozó nép állam­hatalmáért folytatott harc óráit éljük. De holnap meg fog kez­dődni a múlt minden hibáját bátran feltáró békés építés i»,i korszaka. Angyalföld. Csepel, Kőbánya. Óbuda és a munkásmozgalom többi régi fellegvára, a régi for­radalmi » áros, Budapest kommu­nistái. munkásai, munkásnői! Le­gyetek a nehéz órákban és a ne­héz napokat ieküzdő boldogabb jövő szilárd munkashatalom a szocialista társadalmi rend élen­járó harcosai. Legyetek éberek' 9 jugoszláv parlamenti küldöttség elutazott Varsóból A Lengyel Távirati iroda je­le nlése szerint a jugoszláv szö­vetségi nemzetgyűlés küldöttsé­ge szerdán elutazott Varsóból. Petar Sztanbolics, a szerb nem­zetgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője az elutazás alkalmából nyilatkozatot tett: — Kéthetes lengyelországi tartózkodásunk során meggyő­ződhettünk á lengyel munkásosz­tály, a lengyel nép cs vezetői egysegéről, a szocialista demok­ráciáért, a nemzet, problémáinak megoldásáért folyó harcban. Szi­lárd meggyőződésünk, bogy a lengyel dolgozók vezetőikkel a' élen sikerre viszik az ország de­mokratizálódását, megoldják a gazdasági problémákat. Úgy gondoljuk, hogy a szocializmu­sért folyó harc fegyvertárát gaz­dagítják a lengyel fejlődés ta­pasztalatai. — hangsúlyozta a Lengyelországban járt jugoszláv uarlamcnti küldöttség vezetője;

Next

/
Oldalképek
Tartalom