Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-07 / 237. szám
S-S B R V4 Í ROS '■XÎOOOûûOÎKXXKKKXKWKKKÎOOhKMKWVO . Jtla zárat a Jőír63 Jóét A Hírős Heti kalauz az utolsó, a inai napra a következő rendezvényekre hívja fel az érdeklődők ügyeimét. Ma délelőtt 10 órakor ünnepség keretében nyújtják át a mezőgazdasági kiállítás díjnyerteseinek az értékes ajándéktárgyakat. Még egész napon át láthatók a szép gyümölcsök, termények — délután tí órakor bezárul a kapu, véget ér a kiállítás. Az egész délutánt a pásztornapi program köti le. A Kinizsi sportpályán rendezik ezt az utolsó, de egyben talán legváltozatosabb műsort. Két órakor a kutyakiállítás megnyitásával veszi kezdetet a pásztornap. Négy órakor kerül sor a rendőrségi kutyabemutatóra, ezt követően a pásztorélet szépségeinek részese lehet a közönség. Több mint 20 Kunszcntmiklós környéki, Kalocsa környéki pásztor jött el, ők dalolnak, táncolnak, ők mókáznak, ügyeskednek úgy, ahogy azt saját szórakoztatásukra teszik a végtelen pusztákon. Még birkapörköltet is főznek, kedvenc ételükből kóstolót is adnak. Október 13—21-ig : bélyegkiállítás Kecskeméten A Kecskeméti Bélyeggyűjtő Kör október 13-tól 21-ig a XXIX. bélyegnap alkalmával kiállítást rendez a TTIT székházában. A kiállítás október hó 13-án. pénteken nyílik. Megtekinthető: hétköznapokon délután 5 órától 8-ig, vasárnap délelőtt 10 órától 1-ig és délután 3-tól 8-ig. A kiállításon a posta alkalmi postahivatalt állít fel, emlékbélyegzőt helyez cl minden levélküldeményen. A kiállítás helyén Bélyegnapi bélyeg is vásárolható. A kiállításon húsz felnőtt, négy ifjúsági és egy kollektív kiállítási anyag vesz részt. Az érdemes kiállítási anyagok és kiállítóik értékes tíszteletdijakat kapnak. Tiszteletdíjat ajánlott fel a megyei tanács népművelési osztálya, a Magyar—Szovjet Társaság városi szervezete, a Megyei Testnevelési és Sport Bizottság és a Kinizsi Konzervgyár is. (A kor vezetősége nevében: Bontsó László titkár) Ökörsütésről is szóltak már a sorok. A csirkével töltött állat ott pirosodik majd a nyárson és ha megsült, kóstolót adnak abból is. E látványos, mozgalmas műsorral véget ér az egy hétig tartott, eseményekben, élményekben gazdag Hírős Hét. 0000-0-0-000-0-0-0-00-0000-0000 — Vasárnap délelőtt 11 órakor nyitják meg a Kiskunhalasi Múzeumban Goór Imre, a halasi származású kecskeméti festőművész gyűjteményes kiállítását. A kiállítás megrendezésére a Múzeumi Hetek keretében kerül sor. A megnyitón beszédet mond Udvardi Gyula, a megyei képzőművész szakosztály vezetője. Értelmiségi ankét Kecskeméten (Folytatás az 1, oldalról) Koszorúzási ünnepségek az aradi tizenhárom vértanú emlékére Október liatodikán, nemzeti gyászunk e szent ünnepén városunk fiatalsága a mártírhalált halt hős aradi tizenhárom örök emlékéhez méltó koszorúzási ünnepséget tartott a szabadságharc nagy vezérének, Kossuth Lajos szobrának talapzatánál. A gyászünnepségen beszédet mondott Nagy Antal középiskolai tanár, majd a Katona József Gimnázium száz megjelent diákja nevében koszorút helyeztek el a szobornál. Emlékkoszorúval áldoztak még a városi DISZ-bizottság, a Hazafias Népfront, a Nőtanács és a városi tanács nevében megjelentek. Erdei elvtárs, a Kecskeméti Építőipari KTSZ-ben Szabadságának néhány napját tölti itt Erdei elvtárs. a Minisztertanács elnökhelyettese, a megye országgyűlési képviselője és felesége. Szabadságukat töltik, de a pihenésnek szárit idő jórészét őszinte beszélgetésekkel, tájékozódással töltik. Szombaton délelőtt vendégeink a Kecskeméti Építőipari KTSZ- be látogattak. A családias beszélgetésen részt vett Halanda István, a városi pártbizottság titkára, Nagymarosi Kálmán, a városi tanács VB-elnöke, Méhész Árpád, a városi tanács VB-elnökhelyetlese, Bild Ottó, a városi tanács tervosztályának vezetője és természetesen a vendéglátók, a ktsz vezetői és tagjai. A néhány óra csak perceknek tűnt a beszélgetés sodrában. Miről volt szó? Az ötéves szövetkezel munkájáról, lehetőségeiről és nehézségeiről. A szövetkezeti gondolat mély gyökeret eresztett, szívvel-lélekkel dolgoznak valamennyien, de sok nehézséggel, akadállyal kell küzködniök. Rossz az anyagellátás, a különböző rendelkezések egy része, a felülről való tervezés és beleszólás gúzsként fogja le kezüket. i Erdei elvtárs a beszélgetés summázásaként elmondotta, hogy szövetkezeti ' törvénytervezetet készít a Minisztertanács. Jóllehet az anyagellátási nehézségeken a szövetkezeti törvény nem segít, de épp az elmondottak bebizonyították, hogy a jelenlegi szövetkezeti rendszer legalább annyi gondot okoz. Es ezekén értelmes regulákkal segíteni lehet. Azért kereste fel a ktsz-t, hogy tájékozódjon, tapasztaljon és e tapasztalatok birtokában már a törvénytervezet elkészítésénél is segíthessen. De szakembert is küld majd ide, a szövetkezetbe, vele a legnagyobb részletességgel beszéljék meg a problémákat. A szövetkezeti törvénytervezet elkészítését februárra, márciusra tervezik, utána természetesen nyilvános vitára bocsátják. Ma délelőtt a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogat Erdei Ferenc elvtárs és felesége. Új zenekar a »Hírös«-ben Néhány napja új zenekar szórakoztatja a dolgozókat a »Hírös«-étteremben. Az öttagú zenekar Gazda Tamás Lajos vezetésével nemcsak tánc-, hanem szalonzenét is ad az étterem közönségének. Amint megtudtuk, a zenekar Bajáról jött és minden tagja magasan képzett muzsikus. Bemutatkozásukkor és azóta is minden este, nagy, megérdemelt sikert arat Gazda Tamás Lajos és zenekara. O „Búsan szól a kecskeméti öreg templom nagy harangja ..— mondja a nóta, de bizony a fiatalabb nemzedék már nem igen tudja, hogy a piactéren emelkedő régi templomépületek közül melyik is az az „öreg“, amelyikről Dankó Pista édes-szomorú nótája szól. Ha öreg, hát sok esztendősnek kell lennie. Vizsgálhatjuk a inogni oh osoclolt köveket. Bizony azok a főtéri templomok mindenikén sok-sok esztendő leheletének nyomát viselik. Melyik az igazi hát, amelyikről a szegedi cigánymuzsikus hegedűjének húrja zokogott? Egy kicsit a kecskeméti tájnyelvet ismernie kell annak, aki ebben a találós kérdésben ki akar igazodni. Mert bizony ebben az esetben az „öreg“ nem kort, hanem nagyságot jelez. Mint ahogy az idős nénikéit öregbetűs imakönyve sem azért öreg. mert régifajta betűkkel nyomtatták, hanem azért, mert a sokat látásban fáradt szemnek is jól olvasható nagy betűket mutat, éppúgy a kecskeméti öreg templomot sem fennállása ideje szerint, hanem imponáló nagysága miatt mondják és ismerik öregnek. Hatalmas falának árnyékában naponta ezrek várakoznak a pihenőpadokon, vagy álldogálva az egymásnak negyedóránként itt találkát adó autóbuszokra.. Életkorra nézve ifjabb a barátok és a reformátusok templománál, de azért közel két évszázada néz már szembe az idők viharával. Érdemes bepillantást vetni élete adataiba. Kezdődött az az élet a városi tanács 1767. május 5-i ülésén hozott határozattal. Ez a határozat 372 öl terméskő vágatását rendelte el Jakabszálláson. Ebből 260 ölet átadtak a rom. kát. egyháznak templomépilés céljaira. A torony építésére külön 6000 forintot szavaztak meg. Ez rengeteg pénz volt abban az időben, 50 -—60 kisebb házat lehetett volna belőle vásárolni. A hagyomány szerint kéttornyúnak kellett volua a templomnak lennie. He építés közben meghalván Mária Terézia, utóda József császár, aki egyházi téren is érvényesítette a takarékossági szempontokat, a kecskeméti templom részére egy tornyot is elegendőnek tartott, a másiknak költségét törölte a. jóváhagyás végett eléje terjesztett költségvetésből. A templom tervet Oswald CJáspiu okleveles mérnök, piarista fráter készítette. Ugyanaz. aki ugyanebben ar időben a váci püspöki székesegyház tervezője volt. 1771- ben kezdődött az építés és teljes 25 évig tartott. De már teljes elkészülte előtt használatba vették. A főoltár és lépcső építése 1791-ben fejeződött be. A főoltár es a két első mcllékoltár képeit Faleonelli budai képfestő festette. A padokat Vácott rendelték 1512 Rhénes-forlntért. A padlózatot 1250 márványlap borítja, aminek beszerzési költsége abban az időben 1360 forint volt. A szentélyben függő ezüst öröklámpa 336 Rbénes-forintbo került. Az egyszerűnek látszó templom impozáns méretű: hossza 62.60 in, szélessége 25 m, kupolaátmérője 12.5 m, legmagasabb belső pontja 22.30 m, a torony magassága kercsztcsúcsig mérve 75 méter. Ha az épület emlékezni és beszélni tudna, sok érdekességről adhatna számot. 1794-ben, a nagy tűzvész után tornyába két toronyőrt alkalmaztak a város költségén. Fizetésük egyenként évi 32 forint, 6 véka bú/a. 1 véka kása és hetenként 4 profim! volt. \z 1819-es tűzvész után, amikor a templom tetőzete Is leégett, elpusztultak a harangok és tönkrement a toronyóra. Akkor készült a 40 mázsás nagyharang, amelynek hangja a távoli pusztákra is kihallatszott. Szállóige is volt róla. A be nem hajtható adósságra szokták mondani: „Majd megfizeti a kecskeméti nagyharang“. A toronyórát Praczner Ferenc pesti mester állította helyre 1500 forintért. A tűz után a torony csonka maradt, csak egy gúlasüveg védte a torony falait az idő viszontagságai ellen. Az 1859-i Jakabnapi vihar azt is letépte. 1863-ban építették meg a toronytetőt mostani alakjában. 1880—82-ben nagyobb külső javításon esett át a templom. Akkor 33 135 forintot költöttek rá. 1901-ben a nagyszombati szertartások alatt a szentély mennyezeti vakolatának egy része leszakadt. Akkor már megvolt az egyezség 200 000 korona értékben a belső falfestmények elkészítésére Hoskoviez Ignác jeles festőművésszel. v templom belső falazatát teljesen újra vakolták. Erre az új vakolatra, kerültek Jloskovicz kiváló freskói, melyeket maga a • művész restaurált az 1911. évi földrengés után. Az épü let nemcsak Dankó nótája révén nevezetes, hauen azért is. mert egyike varosunk legértékesebb műemlékeinek. Joós Ferenc, a. TTIT tagja Mód elvtárs ezután (eltette a kérdést, hogy miután jó a júliusi kiindulópont, hogyan menjünk előre. Előrehaladásunkat meggátolja, ha nem számolunk le munkánkban a sztálini etapista módszerekkel, ha bátortalanul botorkálunk az új úton. Az egész nép ereje legyen a biztosíték, hogy hazánkban ne térhessen vissza a személyi kultusz, a dogmatizmus és a szektáriánizmus. A vitaindító előadáshoz elsőnek Ember János, a Kísérleti Gazdaság vezetője szólt hozzá. Hangoztatta, hogy sokkal többet gondolkozzunk cs kevesebbet kopírozzunk. Ügy gazdálkodjunk, hogy tartsuk Szem előtt adottságainkat. Sokan vannak még, akik leidé kiskirályok, (elfelé pedig hajbókolok. Lengyel Zoltán megyei bíró elítélte egyes (unkcionáriusok úgynevezett »kitolási politikáját«, amely az értelmiségieknél szellemi pangáshoz vezetett. Értelmiségünk legyen az előrehaladás motorja, s ezért teremtsük meg azokat a munkakörülményeket, amelyek közt jól tudnak dolgozni. Dr. Toponári Ferenc járási állatorvos hangoztatja, az értelmiség fizetésében helyt kell adni az anyagi érdekeltségnek. Kifogásolta, hogy a napi politikát viszszük az iskolába, ezért a nevelők gyakran kénytelenek a tankönyvekbe lapokat ragasztatni, korábbi állításaikat revideálni s ezzel tekintélyüket is elvesztik a tanulók előtt. Helytelennek tartja az ingyenes állatorvosi szolgáltatást, majd , figyelmeztetett arra, hogy a határozatok végrehajtását ellenőrizzük. Vajon ki kérte számon, hogyan hajtjuk végre a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatát a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emeléséről. Ezen a téren még semmi nem történt. Kardos János megyei bíró hangsúlyozta, hogy reális politikát folytassunk, ne pillanatnyi politikát. Kovács Lajos, a Nemzeti Bank területi irodájának a főnöke átlagbérezési problémákkal foglalkozott. Rámutatott, arra, hogy jelentős eltérések vannak az értelmiségiek bérezésénél. Kifogásolta premizálási rendszerünket, mert nagyon sokszor azok részesülnek jutalomban, akik csak közvetve befolyásolják a termelést. A tezmozgalom kérdéseihez hozzé'"Aszólva megállapította, hogy atsz'ítagok foglalkoztatásának módíz szeré nem megfelelő, ezért sok//helyütt alacsony a munka ter! melékenysége. \ Dr. Magócsi Géza, a megyei 0 bíróság elnökhelyettese felszó, Hálásának első részében azzal ; foglalkozott, hogy a bírák ho'gyan látják az értelmiségi határozat végrehajtását. Hangoztatta, hogy az értelmiségnek az a .kérése: 1. Adják meg a politikai . biztonságot; 2. Az erkölcsi meg' becsülést; 3. Az állandó javuló ^ anyagi körülményeket. Kifogásolta, hogy a bírákat igen gyakran hol balra, hol jobbra ráncigálták és ez oda vezetett, hogy sok emberben megingott n tör/ vény iránti tisztelet. A célítéle;tek sok emberre nagyobb büntev tést mértek, mint az a bírói lel^kitsmeretnek megfelelne. Ezekének az ítéleteknek a felülvizsgálatánál bízzák a rehabilitációt . arra a bíróra, aki az ítéletet hoz' ta. Felvetette még, hogy a Kiskőrösi Járási Tanács volt. elnöke , ügyét is felül kell vizsgálni. Teremtsünk olyan légkört, hogy a bírók a belső, nyomástól megszabadulhassanak. Ehhez szükséges az anyagi körülmények megjavítása, mert a bírák kü’ünben olyanok, mini az örök szegénységet fogadóit szerzetesek. ; Szabadi Sándor református .lelkész feltette a kérdést, hogy mi lesz a Duna—Tisza közi csatornával és hangoztatta, hogy meg kellene teremteni a belterjesebb gazdálkodást. Kozári Gyula, az Építőipari Vállalat tervosztály-vezetője kifogásolta, hogy a Nemzeti Bank a forint, értékelésénél valutánkat szinte degradálja. Vári István ügyvéd a Rajk-perrel cs alkotmányunkkal foglalkozott. Kifogásolta, hogy alkotmányunkban az szerepel, hogy hazánk a munkások és dolgozó parasztok állama. Feltette a kérdést: — Hát az értelmiségnek nincs hazája? Javaslatot tett alkotmányunk eme cikkelyének korrigálására. A vitához hozzászólt Erdei Ferenc is, a Minisztertanács elnökhelyettese. Az ingyenes állatorvosi munkáról szólva megállapította, hogy ez jellegzetes terméke korábbi politikánknak. Indokolt a revízió alá való vétele. A továbbiakban megmagyarázta, hogy miért van szükség a nehéziparra, egyáltalán az iparosításra. Hangoztatta, meg a legbelterjesebb mezőgazdaság sem tudná az egyre népesedő országban még fejlettebb ipar nélkül a magas életszínvonalat biztosítani. Nem a nehézipar létesítése volt első ötéves tervünk hibája, hanem a fejlesztés ütemének túlzása és az aránytalanság gazdasági életünkben. Nekünk energiára és műanyagra van szükségünk. Ezt kell fejleszteni elsősorban. A nehézipar fejlesztésében nagy szerepet játszott a feszült nemzetközi helyzet és a honvédelem igénye. Ma enyhült a nemzetközi helyzet és igy a második ötéves terv más célokat is kitűzhetett. A szövetkezeti mozgalom fejlesztésénél felhívta a figyelmet, hogy a Minisztertanács határozata nemcsak a termelőszövetkezetekről szól, hanem általában az egész szövetkezeti mozgalmat akarja mozgásba hozni. Fontos, hogy megtex’emtsük az ezekhez szükséges feltételeket. Már fél 11 óra volt, amikor Mód Aladár hozzáfoghatott a Válasz megadásához. Mindenegyes felszólaló kérdéseire megadta a választ. Hangoztatta, hogy ijozitív volt a vita. Helyes, hogy az 1948—49-ben igen gyakran alkalmazott vitákat, most 1956-ban. ismét folytatjuk. Helyes az is* hogy nemcsak Pesten vitatkoznak az értelmiségiek, hanem vidéken is felszínre hozzák az erjedő problémákat. Ez megkönynyíti az értelmiségi határozatvégrehajtását, a feladatok megoldását, a jobb jövő kialakítását. Tóth László zárószavával ért véget a kecskeméti értelmiségi ankét. Annyi értelmiségi jött össze az ankétra, hogy a terem kicsinynek bizonyult. De nemcsak sokan jöttek el, hanem sokan hozzá is szóltak és ha már nem lett volna oly késő, még folytatták volna a vitát, amely igen termékeny volt. A vitára az volt jellemző, hogy a hozzászólók igen bátran beszéltek, mondhatnánk, rég nem hallottunk Kecskeméten ilyen férfias, bátor hozzászólókat. Sok mindent bíráltak a felszólalók, de egyben megegyeztek: mindenki segíteni akart, mindenki arra törekedett, hogy bírálatával tágra nyissa a magyar közélet ablakait, hogy azon friss, éltető levegő hasson be állami és társadalmi életünk minden területére. A bírálók hangjából kicsendült a segíteniakarás, a hazájáért, városáért aggódó intellektuel óhaja, hogy fogjunk össze, adjuk oda tehetségünket, tudásunkat azért, hogy végrehajtsuk az értelmiségi határozatot, hogy elősegítsük a szocialista demokrácia kibontakozását. hogy az egész és egységes népre támaszkodva kovácsoljuk jobb. boldogabb lövőnket. KECSKE ÍN ÉTI SÉTÁK As öreg templom, amelyikről a nóta ssól
