Népújság, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám), Petőfi Népe, 1956. október (1. évfolyam, 1. szám)

1956-10-21 / 249. szám

Az elmúlt héten a betakarítással, az elkövetkezőben a vetéssel végeznek Fogjunk össze, építsünk minél több lakást A VÁROSI népi együttesről A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagságát már a zárszá­madás előkészítése foglalkoztatja. 170 hold kukoricájuk utolsó négy holdjáról még szombaton lekerültek a csövek, de még a szár is. Az aprómag cséplésével is végeztek a hét utolsó napján. A betakarítás mellett gondoltak a jövőre is. őszi árpájuk, rozsuk már a földben pihen, az Ő6zi búza magágyát is részben megvetették már. Egy hét múlva az őszi vetés teljes befejezésé­ről adhatnak számot. Egy előkészítő tanácskozás margójára PcnteK délután több mint öt- órás előkészítő tanácskozásra jött össze néhány értelmiségi fiatal, jogászok, orvosok, mér­nökök, könyvelők, a megyei IHSZ-bizottság egyik kis szobá­jában. Javaslat-tervezetet dol­goztak ki a kedden megtartan­dó megyei fiatal értelmiségiek ankétjára. Javaslatukat — me­lyet elfogadás után a DISZ KV elé terjesztenek — három fő­kérdés köré csoportosították. Először anyagi és személyi meg­becsülésükről esett szó, másod­szor szakmai továbbképzésük fejlesztéséről, a külföldi tanul­mányutakról, idegen szakmai lapok tanulmányozásáról, har­madjára pedig kulturális prob­lémáik megoldásáról határoz­tak. A javaslatokat jegyzőkönyv­be foglalták cs azokat majd az értelmiségi ankét részvevői elé terjesztik. Lapunk csütörtöki számában az ankét anyagának és a felszó­lalásoknak részletes ismerteté­sére visszatérünk. Két házra emeletet építenek Jól megalapozott házak elbír­nak még egy emeletet. A szak­emberek hozzáláttak a tervezés­hez, a rajzok már el is készül­tek. A hozzáértő kiolvashatja belőlük, hogy a Rákóczi úton ré­gen egyemeletesen álló bérház második emeletét vázolják. Ke­vesebb összegből új lakások épülnek. A városkép is egységesebb lesz. Ha felépül, óriások szegé­lyezik a legszebb útat. Hogy mikor kezdenek az építéshez? Reméljük tavasszal. Mezőgazdászok az önállósításról A Kecskeméti Gépállomás 16 kihelyezett agronómusa értekez­letet tartott önállósítási kér­déseiről a hetényegyházi Micsu­rin Tsz-ben. A gépállomás veze­tőinek előadásai után több ja­vaslat hangzott el a megbeszélé­sen. Kurucz József, a vendéglátó Micsurin Tsz mezőgazdásza úgy vélekedett, hogy önállóságuk anyagilag akkor biztosított, ha javadalmuk egyenlő a termelő­szövetkezetek elnökeivel, ha a terven felüli terménymennyiség 2 százalékát prémiumként meg­kapják. A gépállomás pedig ezek mellett azt a premizálást biztosítja, amit az MT 127/1955. (MGÉ) határozata előírt. Bakos András, a Szabad Nép Tsz mezőgazdásza akitor értékeli az önállósítást, ha legalább 1400 forintot képes megkeresni. Sze­rinte a mezőgazdász, mint gazda- ságvezető, helyes, ha a jövőben is az állam által lesz fizetve, de emellett úgy szerepel, mint ter­melőszövetkezeti tag, mint tsz­vezető, akinek tanácsait meg­szívlelik és a többtermelés, az évi tervek végrehajtásához a termelőszövetkezet vezetősége mindenkor biztosítja a szüksé­ges munkaerőt. A részvevők, több felszólaló, így Pécsi Dezső, a Vörös Csillag, Szabó Imre, az Előre és Bárdos József, a Rákóczi Tsz mező­gazdászának vélemény kifejtése után úgy döntöttek, hogy to­vábbra is az állam emberei akarnak maradni. Nincs lakásunk — mondja szo­morúan az esküdni készülő menyasszony; hetenként egyszer látom a gyermekemet, így a szol­gálati érdekből idehelyezett dol­gozó. Ha rossz hangulatban fog­ja meg a szerszámot a munkás, a miértre ez a válasz: lakás kell; ha munka közben leejti a ceru­zát és kezébe temeti az arcát a tisztviselő, sóhajt hallanak a szomszédai, megmétolyezi életün­ket a lakáshiány. Lakás kellene, nagyon sok egészséges lakás. Ez a gondolat foglalkoztatja városunk minden vezetőjét, ez nyugtalanítja a vá­rosi pártbizottság tagjait. Fel­vetődött az irodaház gondolata. Lakást nyerne vele a város. A vállalatok is mindent megtesz­nek, hogy saját erejükből minél több otthont építsenek. Mit le­hetne még tenni?.,. A városi pártbizottságon, Ha- landa elvtárs szobájában nincs egy talpalatnyi hely. A vállala­tok, hivatalok vezetőihez szól­nak a mondatok. — Ha önök valamennyien a rendelkezésükre álló tíz, húsz, százezer forintokat összeraknák és együtt építenének bérházat, eok probléma megoldódna. Ol­csóbb lenne a lakás, hiszen az alap, a tető sokba kerül. Van­nak vállalatok, amelyek építő­anyaggal, munkaerővel is segíte­nék a közös munkát, ez is csak olcsóbbá tenné az építkezést. A vállalatok anyagi erejükhöz mér­ten egy-kettő, akár hat-hét la­kást vásárolhatnának így a be­fizetés arányában. Halanda elvtárs szavai utón mindenki gondolkozik, majd sor­ban peregnek a kérdések. A mi­nisztérium rendelkezik a pén­zünk felett... Romház helyreál­lításához adnak pénzt, talán erre is kaphatunk... És egyre többen már számokat mondanak. Az A TTIT rendezvényeiből vezetője Október 22-én, hétfőn délután 5 órakor a TTIT klubjában: »Elgondolások a homoki szőlők gépesítéséről« címmel előadást tart Andrási Elemér tudományos kutató. Október 23-án, kedden dél­után 5 órakor a TTIT klubjá­ban : »Izotópok alkalmazása« cimmel dr. Ródé Iván főorvos, kandidátus és Nagy János, az Orvosi Fizikai Intézet izotóp la­tart boratóriumának előadást. Október 24-én, szerdán este 6 órai kezdettel távcsöves bemu­tatás az SZTK-épületében lévő csillagdában. 25-én, csütörtökön este 6 óra­kor a TTIT klubjában: »Kecs­kemét vízellátásának múltja, je­lene és jövője« címmel előadás! tart Szabó Sándor főmérnök. KECSKEMÉTI SÉTÁK AKK 200—300 000 forinttal részt venne a közös lakásépítkezés­ben, az Útfenntartó, a Téglagyári ES, a Borforgalmi Vállalat is két-két lakás költségeit vállal­ná. Felmerült egy közvetlen le­hetőség. A Rákóczi úton egy 17 lakásos emeletes bérház tervdo­kumentációi megvannak. Csak pénz kellene és ha megvan a kivitelező, megkezdhetnék az építkezést. Nem volt hosszú a megbeszé­lés, de sokat mondott. Kimon­datlanul is azt, hogy lehet, így is lehet egészséges szolgálati la­kást építeni. És hogy a lehetősé­gekből valóság válik, arról, re­méljük, a jövő hét végén be­számolhatunk. Akkorra jelzik, hogy ki-ki hány lakás építését vállalja magára. Öt ven fiatal A városi DlSZ-bízotlság hir­dette: 14—16 éves dolgozni akaró fiatalok jelentkezhetnek. A felhívás megjelenése után négy álló napig nyitogatták a DISZ-bizottság ajtaját. Ki maga jött, kinek édesapja, édesanyja fogta a kezét. At életben tett első lépésekhez kell a bátorilás, a biztatás. A jelentkezők tegnap már megkezdték a munkát, öt- ven gyermeknek a Kinizsi Kon­zervgyár biztosított napi négy­órai munkát, négynek a Gép­gyár. A Kinizsi Konzervgyár ifjú dolgozói az első napon és ezután minden szombaton tanulnak. A tematikát nagy gonddal állították össze, az előadások között szere­pei az iskolai anyagok ismétlése, szakmai és ifjúsági kérdések. Tegnap tanultak és holnap már megkezdődik a komoly munka. Külön teremben, reggel 8-tól déli Az elmúlt napokban történt in­tézkedések alapján megkezdő dötl a városi népi együttes szer­vezése. Az együttes tánc-, nép­zene- és kórus részlegekből fog összetevődni, melyek főképpen megyénk sajátos népi hagyomá­nyait fogják a jövőben színr« vinni. Tervek szerint az együt­tes a jövő év tavaszán külföldi útra indul, melynek sikere érde­kében a táncrészleg már októ- 0er 25-én, csütörtökön megkezdi rendszeres próbáit. A városi tanács népművelési csoportjánál október 31-ig gya­korlott tánckúszséggel és jó hanganyaggal rendelkező népi táncosok kérhetik felvételüket az együttes tánckarába. Az együttes többi részlegének felállítására a jövő hónap ele­jén kerül sor. muukába áilt 12 óráig kockázzák a répát. Nem nehéz munka és mégis, a hónap végén 250—300 forintot vihetnek haza. Cjra munkához jutott 54 fia­tal. De még vannak gyerekek, akik a semmittevés helyett szí­vesen dolgoznának, tanulnának- A forintokra is nagy szüksége lenne a családnak. A Kinizsi Konzervgyár, a KISKER, a Gép­gyár után teremtsenek munka­iehetőséget a többi üzemek, vál­lalatok is. Ne legyen csak elkop­tatott frázis: ifjúságunk ügye mindannyiunk ügye. Hát adjunk munkalehetőséget valamennyi- üknek, hogy ne az utca nevelje őket, hogy ne a semmittevés le­gyen a tanácsadójuk. Ismerjék szeressék meg a munkát, tanul­ják meg a forintok bccsülését De ehhez munkaalkalom is kell az pedig az üzemeken, vállala­tokon is múlik. Véget érts fél egykor! — Négy óra hosszai fariofi a premier — Életveszélyes tolongás a Katona József Színház előtt, ahol Kálmán Imre nagyoperettjét játsszákt*Kálmán Imrét nem szüksé ges külön dicsérni, vagy ajánlani a közönségnek. Nagyon sok ne­vetés, egy kis meghatottság, csodálatos dallamok és egészen jól sikerült szereposztás. Óriási siker. Nem volt olyan dalbetét, tánc, amit ne ismételtetett volna meg ez a kedves kecskeméti közönség. Fél 8-kor kezdődött az előadás és fél 1-kor ért véget. Megtapsol­tuk Rédey Béla remek kiállítású díszleteit, a Kerny Kálmán álla vezényelt zenekar játékát, Bende Miklós rendezőt a másodi! felvonás után, és megtapsoltuk ismerős és eddig ismeretlen szí neszeinket. Csorba Istvánt, a színház élő lexilionát kértük meg, hogi mondjon valamit a darab múltjáról, jelenéről. — 1925 őszén vol a Marica grófnő ősbemutatója Pesten, a Király Színházban. Az ér szerepemet Rátlcai Márton játszotta, s hogy sikerből neki menny jutott, nem tudom. Kár, hogy Rátkai nem játszhatja az én sze­repemet, ugyanis három jelenetet írtam a darabba. Es ami a legszörnyűbb, épp azt felejtettem el. Még jó, hogy van egy súgónőnk is... A színház társalgójában találkoztunk Marczi Lizával, aki o darabban is ezen a keresztnéven szerepel. Bájos arca csak úgy ragyog a boldogságtól. Igen, a kecskeméti közönség szívébe zárta és ennél nincs nagyobb boldogság egy színésznő számára. — 1948-ban jöttem haza Kanadából, rögtön beiratkoztam a Szín művészeti Főiskolára. Játszottam Csabán, Pécsett, Kecskemétre Szolnokról kerültem,. Imádom a színpadot, imádom a közönsé get... Hát egy ici-picit a tapsot is ... A harmadik felvonás fináléját a közönség már majdnem éne­kelte. Hatalmas virágcsokrokat nyújtották át Gyúlay Viktóriának az operett csodálatos hangú címszereplőjének, Borbíró Andreá­nak, aki oly boszorkányos ritmusú táncával ejtette bámulatba c nézőket. A függöny mögött vártuk meg színházunk új bonvlvánját, Sárosi Gábort. — Ez az első évem vidéken, köt évig a Főváros Operettben játszottam. S örömmel mondhatom, nem- csalódtam o vidéki publikumban ... Kis színházi pletyka: Körmendi Éva és Szegedi Jenő, az orfeum-jelenet balett-táncosai fogadást kötöttek két üveg pezsgő­ben. Körmendi azt állította, hogy csak udvariassági tapsot kap­nak. S hogy nem igy volt, bizonyítja: a fogadást elvesztette Végül egy röpke interjú Rende Miklós rendezővel: — Köszönöm! * (benadeki A kecskeméti gyümölcskultúra úttörői Kecskemét határában nemcsak acélos búzát ter­mo, telcvényben gazdag földek, hanem sivár, szél- hordta homokbuckák is váltogatták egymást még nem is olyan régen. Fzc- kefc erős akarattal, fárad­ságot nem ismerve egyen­gették el és tették termő­vé szorgalmas munkáske­zek, Ezek a kezek már régen elporladtak, de t*zok, akik a nemesítés módját megismertették a kortársakkal, megérdem­lik, bogy bálával emlé­kezzünk rájuk, hisz örök- értékű kincset hagytak az utódokra. Az ágasegyházi Se­lyemhegy körüli homok- halmokat a n&gycsaládü Re hó dános tüntettf el, és szőlővel, gyümölcsfákká! ültette be. Ö. éa később Hálnál Károly, olyan alap- n rtó munkát végzett, amelyről érdemes meg­emlékezni. A ma Méntelek néven ismert puszta valamikor terméketlen, vízzel borí­tott terület volt. Jellegét • máig használt elnevezé­sek is őrzik. így egyik részének C'sődör neve a v alamikor ott * legelésző ménekről maradt fenn, másik része pedig azért viseli a Cethal nevel, mert a hajdan vízzel bo­rított területen a hagyo­mány szerint óriási hal csontvázára bukkantak. A Kisasszonynak neve­zett tóban még a mai időkben w halasznak a gyermekek. A tó maga szíksót tartalmaz, is ez esős időben úgy elterül, hogy a rajta keresztül ve­zető Sóhordó út kocsival is aJíg járható. Pedig ami­kor meg nem volt vasút, ezen az úton hordták Szolnokról a »ót egészen a Dunáig. A talaj a tavak környé­kén jó, termo, fekete föld, «ír a Bend út má­sik oldala homok. Ezt » hajdan sivár homokot a cethall erdő egy részének kiirtása után a város parcelláztatta, éa kedvez­ményes fizetési feltételek mellett a lakosság rendel­kezésére bocsátotta. A ménteleki szőlő- és gyü­mölcstermelés alapját a Fazekas-, Érdél-, Tószegi Horváth-, Nagy-. C'sordás- és Bíró-családok vetették meg. Az apák a nagy­apáktól örökölt munka­szeretettel példát mutat­tak, miként lehet a mos­tohának tartott homokot termővé tenni és a „sem­miből“ boldog családi fészket teremteni. A szőlőművelés eleinte a türzsökös gazdák elölt lekicsinyelt foglalkozás számba ment. I)c amint az eredményeket láttál:, » lapaszta lták, bogy a szőlőből, gyümölcsből hogy jutnak hozzá a szor­galmas családok álla­tokhoz, ruhához, családi házhoz, sőt saját szőlőte­rülethez is. a szőlőtelepí­tés egyre vonzóbb lett a gazdák és a tisztviselő ré- icgc.k körében is. Így te­lepült be lassan szőlővel és gyümölccsel Katonate­lep, Rlábertelcp, Szikra is. A Mathiász Jánosok, Katona Zsigmondok, Han- kovszky Zsigmondok, Ko­csis Pálok példája nyo­mán más pusztákon Is nagy méreteket öltött a szőlő- és gyümölcstelepí­tés. A híres kecskeméti ba­rack Is a szorgalmas munkáskezeknek köszön­heti világhírnevét. Tavas­szal a virágzó barackfák illata és szépsége lenyű­göző hatással van az ar­ra vetődő idegenekre. És a híres kecskeméti piac! Baraekérés idején gyalo­gosan, vagy kocsikon a kora hajnali óráktól özön­lött a barack a városba. Hajnali 2—3 órakor már „beállt a piac“. Amikor a villanyvilágítás fényében szabályos sorrendben fel­sorakoztak a gyümölccsel megrakott kocsik, a kül­földiek is csodálkozva szemlélték a gyümölcsök szépségét, és mennyiségét. Áldott ez a iöld, mely gazdagon megfizeti az ember fáradozását! Szabad-e ezt a kincset elhanyagolni? Szabad-e elsorvasztani azt a gyü­mölcskultúrát, mely a kecskemétieket kiemelte a nyomorúságból? Nem­csak hogy nem szabad, hanem eltanulva az ősök módszereit, tovább kell azokat fejleszteni, Kecs­kemétet iskolái es a gyü­mölcse tette híressé. A műveltség es a munkasze­retet egymással párosul­va a jövőben még na­gyobb áldást hozhat a kecskeméti lakosságnak. Uzv. Béke Ibtvánoé

Next

/
Oldalképek
Tartalom