Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-17 / 245. szám

ss rí

B ÁSS!,

Sl____•

'XA/fí. ROS

Beválnak a Kolbai-felc kísérletek?

Ot termelőszövetkezetnek volt gyakori vendége Oroszi András egyetemi adjunktus. Úgy is nevezték el, hogy patronáló.

Oroszi András a vetéstől kezdve figyelemmel kísérte az ikersoros, úgynevezett Kolbai-féle kukorícatermelés, szinte minden mozzanatát. Ittlétekor hasznos tanácsokkal segítette a kísérletező csoportokat. Jövő héten újra Kecskemétre látogat az egyetemi adjunktus, meg akar győződni arról, hogy a könnyebb műveléssel termelhető kukorica beválik-e a homokon. Ha igen, — ezt a termésátlagok döntik el

— jövőre nagyobbodnak majd a kísérleti táblák.

650 kisiparos

A városi lanács ipari osztálya szinte minden héten ad ki újabb és újabb működési engedélyt kisiparosoknak. Különösen külterületekre kérnek önálló iparost, hogy a távoli lakosság igényeinek kielégítése is lehetővé váljon. Legutóbb szecskavágónak adtak engedélyt. A külterületeken ezután nyolc szecskavágó készíti a lovak olcsó takarmányát.

Nagyszabású vita a TTIT-ben

a Hazafias Népfront. munkájáról

Hétfőn délután 6 órakor a TTIT Koháry utcai helyiségében nagyszabású vitaestet rendezett a Hazafias Népfront városi szervezete. A vitaelőadást Magyaródi Sándor, az MDP városi bizottságának munkatársa tartotta, a Hazafias Népfront néhány elvi és gyakorlati kérdéséről. Magyaródi elvtárs bevezetőjében megemlékezett arról, hogy az ilyen jellegű népi összefogásoknak hatalmas és mélyrenyúló történelmi gyökerei vannak, s ez megnyilvánult Dózsa Györgytől kezdve egészen a felszabadulásunkig. 1945 után — mondotta — űj szerepet kapott a népi összefogás. A kommunista párt vezetésével megteremtettük a proletárdiktatúrát. 1952-ben, mikor a Hazafias Népfront megalakult, csupán formális szervezet lett, a választások sikerét volt hivatva elősegíteni. A Központi Vezetőség júliusi határozata után kapott csak igazán jelentőséget népfront-mozgalmunk.

Az előadást nagy érdeklődéssel kísérték a megjelentek és számos hozzászólás hangzott el. Dr. Váry István ügyvéd felvetette a kérdést, hogy vajon mozgalom, avagy tömegszervezet legyen-e a népfront. Megemlítette a Magyar Nemzet egyik vezércikkét, mellyel teljes egészében egyetért, s kívánta hangsúlyozni, hogy a Hazafias Népfrontnak egyszer s mindenkorra szervezett mozgalommá kell válnia. Dr. Sághy Béla .ügyész a Hazafias Népfront politikai jellegével, pártunkhoz való viszonyával foglalkozott Ember János agronómus kiemelte, hogy a népfrontnak, mint szervezett mozgalomnak, a nép kívánságait kell a jövőben tolmácsolnia, pártunk cs állami szerveink előtt.

A többi hozzászólók egyöntetűen kifejezésre juttatták bizalmukat a népfront munkája iránt és kérték a vezetőségtől, hogy a legközelebbi vitaestre dolgozzanak ki programtervezetet, melynek tartalma kifejezésre juttatja a már itt is felvetett és a jövőben felmerülendő problémákat egyaránt.

Héiíőn kezdődik meg a tanítás

ti Marxismus-Leninismus Lali Egyetemen

Befejezéshez közelednek a Marxizmus—Leninismus Esti Egyetem előkészítő munkálatai. Október 22-cn, este fél 6-kor ünnepélyes keretek között megkezdődik Kecskemét első esti egyetemén a tanítás. Az első év programja: A filozófia története (négy hét), Dialektikus és történelmi materializmus, valamint A marxista filozófia több időszerű kérdése (a tanulmányi év végéig).

A hallgatók tanulmányi módszerére vonatkozóan a következő v álaszt kaptuk Pozsgai Imre fill ozófiai előadótól: -Az előadásokat együtt hallgatják végig a részvevők, s csak a következő hét hétfőjén vitatják meg szemináriumi formában — három csoportba osztva — a hallgatók.

Az egyetem iránt érdeklődők száma jóval nagyobb volt a vártnál. A felvételi bizottság tagjai elbeszélgettek a jelentkezettekkel, ami alatt természetesen nem felvételi vizsgát kell érteni. A leendő hallgatók — orvosok, ügyvédek, tanárok, műszaki értelmiségiek, párt- és állami funkcionáriusok — elmondották, hogy a megtisztult politikai légkör számukra is lehetőségeket nyújt a marxizmus—leninizmus filozófia alapvető elveinek megismerésére. A vitákon majd ők is elmondhatják véleményüket, nézetüket, úgy elvi, mint gyakorlati j síkon.

A jelentkezettek között vannak olyanok is, akik a koalíciós időkben aktív politikai munkát ! fejtettek ki, de azóta mély pasz- I szív Hasba zárkóztak.

JUBILEUM j!

25 esztendő nagy idő. 1; Az emberi életnek egyharmada, a házasélet- ; nek ezüstlakodalma. Egy- ; negyed század. Még ki- : mondani is elég, és ha hozzátesszük, hogy ezt az időt egy munkahelyen tölti el valaki, akkor már csodáljuk, tisz- ; teljük, hiszen nem mindennapi dolog 25 esztendőt egy munkahelyen eltölteni. Ilyen ünnepi jubileumot ül a Népúj- I ság kiadóhivatala. Gál j Karola, a kiadóhivatal dolgozója 25 esztendőt ; töltött el az újság szol- ; gáláidban, hiányzás nélkül, példás munkafegyelemmel. Ez alkalommal szeretettel köszöntjük Gál Karolát és kívánjuk, hogy jó egészségben l ; munkálkodjék tovább az '

; újabb 25 esztendőben.

Nyitott szemmel

Csak egy beteget hívjanak be az orvosi rendelőkbe

Ezelőtt egy évvel voltam a Katona József utcai körzeti rendelőbe, örömmel vettem tudomásul, hogy végre a rendelet értelmében, csak egy beteg mehet be az orvoshoz. Sok beteg helyeslésével találkozott ez az intézkedés.

Nemrég ugyanebbe a rendelőbe kényszerűét t a betegség. És újra mit hallottam : »Négy beteg bejöhet-“. Talán fölösleges is leírnom, hogy nem tetszett. Nincs semmi szükség arra, hogy egy

ember betegségét három végighallgassa.

Galamb Lajos, Szabadság tér 3. #

Az egészségügyi osztálytól kértünk felvilágosítást. — A rendelkezés, — mely szerint egyszerre csak egy ember mehet be az orvosi rendelőbe, — ma is érvényben van. Ezt betartani kötelessége minden orvosnak. Sokszor a betegek türelmetlenek, többen betódulnak az ajtó nyitásakor és hogy a veszekedéseket elkerüljék, nem küldik ki őket.

Ilyen is van bizonyára. De az említett esetnél mór eleve több embert szólítottak. Ezt nem helyeslik a betegek. És van emberi szemérmesség is — ezt se felejtsék a rendelő dolgozói. Szerezzenek érvényt a helyes rendelkezésnek: egyszerre csak egy beteget engedjenek be vizsgálatra.

I*ár sorban a bélyegkiálUtásrúí

Vetni kell...

A keddi hetipiacon mintha kezesebb kocsi álldogált volna a piac környékén. Micrt? Vetni kell — ez volt a válasz. A városba hivatalos ügyüket intéző pusztai emberek is igyekeznek, türelmetlenül sürgetik az előttük érkezőt, ilyen szavakkal: sietek, vetni kell.

Vetni kell... Nem a hivatalok, az élet sürgetése ez. Gazdaember türelmetlen, ha késik a munkával. Hát még az idén, mikor a száraz időjárás ugyancsak késleltette a jövő évi kenyérnekvaló elvetését. Tavaly szeptemberben jobban álltunk, mint az idén októberben, — ezt mondogatják egymásnak a véletlenül összetalálkozó szomszédok és ezt bizonyítják a statisztikai adatok is.

E hónap 10-ig az őszi búzának mindössze 5 százalékát, a rozsnak 55, az őszi árpának 62 százalékát rejtették a barázdák mélyére. De azóta nagy erővel indult meg a vetés széles e határban. Újabb tíz nap múlva nagyot ugranak a statisztika számai — a közei 4000 gazda érzi és tudja, hogy most már sürgősen vetni kell.

A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének kecskeméti csoportja e hó 13-án nyitotta meg a TTIT Koháry utcai helyiségében a helyi bélyegkiállítást. »A bélyeggyújtés szépérzékünk egyik megnyilvánulása« — szokták mondani, s ha végignézzük ezt a kis kiállítást, valóban így is érezzük. Gyönyörű sorokat láthatunk itt, az emberi türelem és gyűjtőszenvedély csodálatos megnyilvánulásait. Életünk napsugaras pillanatait jut- I tatja emlékezetünkbe Blaskovits Ijenő »Mosolygó gyermekarcok«

c. összeállítása, a világ legkülönfélébb gyermekportréival találkozhatunk ezen a tablón, majd valamivel odébb dr. Bolyos Mihály egészségügyi sorozatait láthatjuk. Tamási Antal szép őszszeállltásban mutatja be Magyarország legszebb tájegységeit, így az Alföldet, Budapestet. Gyöngyösi Imre sorai az olimpiai bélyegekből adnak ízelítőt 1896-tól 1952-ig. Jochs József fizikai bélyegsorozataival méltán érdemelte ki az első díjat, ügyes nagyításokat készített a technika legnagyobb vívmányairól, melyeket bélyegeken örökített meg a tudomány. Dicséretet érdemel Papp István okmánybélyeg-gyűjteménye 1854-től 1914-ig.

A kiállításnak sok érdeklődője akad, naponta 50—100 kisdiák cs felnőtt látogatja. A TTIT klubtermében megrendezett helyi bélyegkiállítás kiváló módon szemlélteti a kecskeméti bélyeg-MWKHmifWtWWWwmmwtWKHWMWHWWMWWWKtWWWW»«»»»«*

200 mázsa vetóburgonya érkezeit

Az elmúlt napokban tucatjával érdeklődtek a termelők vető burgonya felől. Az oly közkedvelt Gül Baba cscreburgonyából 200 mázsa érkezett, a városi tanács mezőgazdasági osztályán jelentkezők vetőburgonya-szükségletét elégítik ki belőle.

őszi búza is érkezett. Csere-gabona ellenében kiváló vetőmag hullhat a felszántott táblákba.

ZSÁKDUGÓ VAGY GYIKLÓ UTCA?

Fçy ember all az utcasarkon. Kezében papírlap ákombákom betűkkel. Nézi az utcatáblát, közben pillantásokat vet a papírra és a fejét csóválja. , . ,

Láxom bosszúságát es odaszolok neki, hogy mije festen?

— a Zsákdugó utcát keresnem —

mondja. a , .

Segítőszándékom hirtelen végigfuttatja elmémben a környék utcaneveit, do a keresettre nem emlékszem. Sárkány utca, Vizketethy utca, Kaszap, Oz, Szarv.'« utca, de Zsákdugó utca? Nem, ilyen nincs itt errefelé, de talán még egész Kecskémé len sem. Valami boiohdiló tréfa áldozata a/. öreg — gondolom magamban.

— Kit keresne ott, bátyám?

— A tejközpontot;

Ahogy ezt közli és az utcatáblán Jacques Duclos nevét olvasom a francia fonetika hajdani emlékei segítségével, mindjárt tudom, hogy helyben vagyunk. Gyengéd érintéssel megadom neki az irányt. Megyünk befelé a reggeli, népes Nagykőrösi utcán és közben így beszélgetünk:

— Ez lenne az bátyám, csak <z nem Zsákdugó utca, hanem Zsák Diikló. Zsák Dühló — ismétlem kétszer is szabályosnak vélt hanglejtéssel.

—* Nem az van odaírva.

— Dehogynem, csak nem úgy mondjuk, ahogy írjuk. Jacques Duclost úgy kell kimondani, hogy Zsák Dükló.

— Na, hájjá, én azt hittem, hogy csak az újságba írnak úgy, hogy mást kell érteni, mint ami írva van. Megbolondították már itt a népeket, hájjá. Miféle hát? Mondja csak mégegy szeri

— Zsák Dükló.

— De így nincs értelme,

— Vau annak, hogyne volna. í z egy név, egy ember neve. Ahogy magának is van. Hogy hívják?

— Varga Gábor. Na cs mék annak a nevibül a Gábor?

— A Zsák.

— A Zsák az Gábor? Hm, érdekes, még ilyet:

— Az nem Gábor, hanem Jakab.

Mire felvilágosítottam az Izsáki magyart a Nagykőrösi utca névadójának kilétéről és érdemeiről, a tejközpontlioz éviünk. Nem nyugodott meg, nem fogadta el indokolásomat, , mellyel az utca keresztszüleinek szándékát próbáltam megvilágítani. Így váltunk el;

— Hájjá, maga biztosan egy jobbember, értelmesnek is látszik, írja meg azzal a tollal ott a zseb!be. ni, hogy nem kell ide olyan utca, amit ki öc lehet mondani. De úgy írja

j meg, hogy csak egyféleképpen lehessen olvasni, megérteni, ne úgy, mint I ezt a. Jakabot.

Íme, megírtam. Azt is megírom még, hogy Gyikló utcának is hallottam és láttam leírva a Dükló utcát. A Gyiklónak sincs ugyan semmi értelme, de legalább magyarul van.

Félreértés ne essék, nem sovinizmus ez. Egy" „jobbember* nem lehet soviniszta és akinek „tolla is van ott a. srsebibe‘% annak meg egyenesen ii|ik ismernie szép anyanyelvinek és beszélőinek természetrajzát, és amit ismer az ember, vagy amiről gondolata van, ei kell mondania, hogy más is okuljon belőle. íme hát két gondolat a Gyikló és a Zsáküugú utca ürügyén.

1. A mi anyanyelvűnk és általában minden beszélt nyelv olyan élő valami, mint az ember, a virág, a fa. Ha nincs levegője, tápanyaga, nedvessége elsatnyul. Ha idegen elem keveredik bele, kidolgozza szervezetéből, «kár a tüskét az ember ujja, vagy' a bevert szeget a fa kérge. Vagy átalakítja, mert másképp haszontalan a számára, így lett Gyikló és Zsákdugó a Jacques Duclos-búl. Ahogy a Rothermere utcát annakidején Kóth Imrére keresztelte a debreceni észjárás, vagy ahogy Harvey Lilian! Hervadó Liliomnak hívták a hajdú telétkniek, akik ott túrták a földet a dologialan filmsztár birtokán,

2. Az én izsáki magyarom nemigen tájékozott a személyi kultusz kiirtására indított üdvös harc fázisait illetően, de mégis haja z ta a dolgot. „Minek ide olyan utca, amit ki se lehet mondani“. Még ha ki lehetne mondani, akkor is a személyi kultusz virágkorára émlékeztet a hajdanvalú jó öreg Nagykőrösi utca mostani neve.

lia becsesek számunkra régi liagyomelés legszebb mintái mellett a Hírős Hét mezőgazdasági Kiállításán nagy helyet foglaltak el az egyéni termelők gyönyörű árui. A MÉK dolgozói jól ismerik a gazdákat, főleg áruikat, ezért uk is lelkesen kivették részüket a kiállítás szervezésében. Az általuk felkeresett egyéni gazdák közül többen szép sikert értek el a kiállításon, ketten díuiányaink, akkor ne vessük cl hely ségeínk utcáinak e hagyományon alapuló elnevezését. Mert ha egy szer-másszor bolondot is cselekedtek eleink, azért csináltak ők okos dolgokat is. Az is okos volt pl., hogy a Budara vivő utat Budainak, * Csongrádi felé menőt Csongrádinak a többit meg Izsákinak, Félegyhaz' nak és Nagy körösinek keresztelték cl. Amikor még nem voltak utcatáblák, maga a név igazította, útba a járókelőket. És bármilyen névtáb lát is tegyenek a változó időben a házak falára, a helyi nép tudatában mindig a régi nevükön élnek ezek a történelmi utak, amelyeken századokon át keringett c város vérárama messze földekre és vissza.

Ha pedig történelmileg vagy társa dalmilag egy* utca megérett az ú.; névre, nem kell nekünk azért a szomszédba, vágj7 még messzebbre mennünk. Erre is jó példát ad nekünk a körű jöttünk elvi baráti népek magát becsülő Öntudata.

Jacques Duclos elvtárs Is megérti ezt, sőt egészen bizonyosan így gondolkodik, és ha azt is tudna, bogy egyik legrégibb utcájának cinlííésekoi az ő neve ejtegetésével töri a nyelvét a kecskeméti, vagy környékbeli magyar. akkor olyan gyorsan kérné névtábláinak levételét a Nagykőrösi utca házairól, knotty en biriclenében elkereszteltük róla art a személyi kultusz bűvöletének idején.

3fát látja kedves Varga Gábor bácsi, ezt is megírtam. Pedig erre nem is kért. De azért olvassa el é® úgy értse minden szavát, ahogy írva vagyon. Mert ha nem tudná még. Innen tudja, meg, hogy az öndicsérét idejével együtt lejárt az az. ide is, hogy mást írjunk, mint amit gon dőlünk és mást értsünk, mint amit a leírt betűk mondanak.

Nánási Miklós

I jat is nyertek. G. Bagó Lajos a ! nagydíj nyertese és Szegedi Sándór egy második díj megérdemelt tulajdonosa is a MÉK szervezésében vett részi a kiállításon.

Azért vetettük papírfA mindezeket, hogy még egyszer köszönetét mondjunk minden kiállítónak és minden szervezőnek - MÉK dolgozóinak is — az önfeláldozó. lelkes munkáért.

Még egyszer a mezőgazdasági kiállításról

Az állami és szövetkezeti ter-