Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-14 / 243. szám
HÍRŐS KMrfxvvívyvifKHKKKKHKKJOOOOO 'JVwwvwvOOOOOOOOOOOOOOOûOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÔOOOOOOOÔtWMWOO OOWOOŰOÓOO'JOOOOÍKX /I mai napon...? A hétköznapok szinte mindegyikén e rovatban tájékoztattuk kedves olvasóinkat a fontosabb, a város társadalmát érintő értekezletekről; e rovatban hívtuk meg az érdeklődőket előadásokra, ankétokra egyaránt. De ma vasárnap van. Októberi vasárnap. Ma is sokminden történik — mi mégsem a szórakoztató műsorok, előadások idejét, A MAI NAPON helyét írjuk le ezúttal. A mai vasárnapot, a hat munkanap utáni pihenőnapot töltse mindenki kénye-kedve szerint. Ma kora reggel nem csörög az óra, a hideg utca helyeit a meleg szoba tartja oly jóleső fogságba az elfáradt embert. Lehet olvasni, rádiózni, mesét mondani, vagy éppen hallgatni, játszani az apró és már értelmesedő gyermekekkel, de azért ne sajnáljuk az időt a sétától. Délelőtt a melegedő őszi napsütésben szépek a parkok, a terek. Színesednek a fák, nagyot koppunnak a vadgesztenyék. A délelőtti séta után jobban esik az ebéd. Es délután? A szórakozni vágyókat várják a klubok, a mozik, este pedig felgördül a Katona József Színház nehéz brokátfüggönye, hogy egész estén át a hazaszeretet érzését plántálja a szívekbe. Vasárnap van, nyugalmas, szüretet igéző őszi vasárnap. A mai napon vidámságot, kellemes pihenést kívánunk valamennyiüknek, már csak azért is, mert legközelebbi számunkban ugyanitt már újra munkáról, tennivalókról szólunk. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben történt 50 kiló pétisót, őszi vetőszántágnál 150 kiló műtrágyát, tavasszal fej trágyázásba áj 50 kiló pétisót szórtak. Megérte, a búza jól fizetett, a többlettermós bovep fedezte a ráfordított kiadást. A termelőszövetkezet jól jjazdállíQdott. íme a bizonyíték. Míg tavaly 15 forintot osztottak egyegy munkaegységre, az idén több, mint kétszerannyit. Úgy mondják, meglesz a 31.90 forint még testvérek között is. Jól osztanak és építettek is. Saját erőből 168 000 forintos beruházással tejház épült, átépítették az istállót, helyrehozták a romos épületeket, vettek egy zetort, felújították a kocsikat. És ezenfelül 100 000 forintot fordítottak hiteltörlesztésre. Mindezt egy olyan tagság vitte véghez, amelyről eddig csak rossz hír járta. De hogyan? Arra is választ adtak a tagok. Végre erőskezű, hozzáértő vezetőség rendezgeti az 51 tagú nagy család holnapját. És ami még ennél is nagyobb áldás, az állam is felnőtt szántba veszi őket, maguk gazdái lehetnek. Az önállóság kinyitotta u hozzáértés zsilipjeit. A vasárnap délelőtti beszélgetésen, ha nem is pontos, de mérleget vontak a gazdálkodásról u magukra talált Vörös Csillag Tsz tagjai. Elmondták a múltat, megmutatták a jelent, és ha még határozatlanul is, de megrajzolták a jövőt. Erdei elv társ, bár wvyvvywwfvvvwvvwvvvw^w»» — Orvosi ügyelet. Kecskeméten október 14-én a város egész területén, reggel 6 órától este 8 óráig dr. Horváth Ferenc (Petőfi utca 10) tart ügyeletes szolgálatot. sokszor vitába szállt, cáfolta érveiket, búcsúzáskor mégis elismeréssel rázott kezet valamenynyiükkel. Jobbat látott, többet talált a vártnál. Erre az elismerés, azóta önbizajorpmú érett. (Még nagyobb eredményekre sarkaló önbizalommá • • : (M-6) Pont egy hete történt. Akkor is vasárnap volt, munkaszüneti nap. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága mégis az iroda felé igyekezett. Vendéget vártak, keejves vendéget, Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, országgyűlési képviselő személyében. Egy hete történt, hogy Erdei eivtérs végigjárta a gazdaságot, hogy elbeszélgettek a tagság elért eredményeiről, sokszor nehéz, de a végén mégis silserthozó gazdálkodásáról. Egy hete történt és azóta mintha frissebb vér pezsdülne az erekben, mintha több volna a szív, nagyobb az akarás. Huszár Kázmér, a termelőszövetkezet elnöke szavaival: a látogatás szinte tppinthatóan növelte a tagság önbizalmát. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetről még az elmúlt esztendőben is úgy beszéllek, hogy gyenge termelőszövetkezet. Az idén meg egyszeriben országos híre járt. Búzájuk az egy esztendő alatt holdanként öt mázsával többet termett a tavalyinál, Í5 és fél mázsás átlagukkal meg is nyerték az Országos Mezőgazdasági Kiállítás második, a kecskeméti mezőgazdasági kiállításon pedig az első díjat. A rozzsal, — bár nem nyertek dijat, — még jobban kiugrottak. A tavalyi 6.6 mázsás átlag helyeit 12.41 mázsát arattak. Hogyan? Erdei elvtársat is ez érdekelte, és erre adtak feleletet a termelőszövetkezet tagjai ezen a vasárnapi beszélgetésen. A jó termés nyitja egyszerű: nem sajnálták a trágyát. Tarlóhántáskor Ötaeaezei taaasxi palánta Parkosítják a Kossuth teret A parkokban még nyílnak a nyári virágok. A kékfejű, kedves szegélyvirág még vidáman fürdik az őszi napsugárban. A virágágyak közepén a nagylevelű, piros kána sem vesz tudomást az őszről, dérről. Nem vesz tudomást, de csak addig, amíg a Városgazdálkodási Vállalat kertészeti részlegének dolgozói oda nem érnek, erélyes kezekkel ki nem tépik az erős gyökerekké! kapaszkodó nyári virágokat. Hiába a pompázó virágsorok, ősz van, blykor már dérrel lepett, hideg ősz. E hét közepén megkezdték az agyások rendbehozatalát, az előkészületeket a tavaszra. Palántákat ültetnek. Árvácskát, nefelejcset, százszorszépet, sziénét, hogy — reméljük. nem hosszú tél után — újra tarkavirágos üde parkoknak örüljenek a város lakói. Virágosabbak, gazdagabbak lesznek a parkok is. 50—55 000 jialántát ültetnek el ezen az őszön. A keskeny virágágyásokat is kiszélesítik, hogy mindenütt dús virágmező szakítsa meg e bársonyos gyepszőnyeget. Virágosabbak lesznek az ágyások és több lesz a park. Még az idén új formát ölt a Kossuth tér környéke. A kockakövek helyét felássák, fűmaggal, virágpalántákkal ültetik be és a tér körül körbe-körbe rúzsuágyásokal teremtenek. Kora tavasztól késő őszig rgzsdillqtos lesz a most még köves, sivár tér. Most tavaszi palántákat ültetnek a kertészek, másfél hét múlva, ha végeznek e munkával, megkezdik a facsemeték földelését. Háromezer életképes kisfát ültetnek a parkokba, az utcák szegélyére. Minden esztendőben parkosabb, lombosabb, virágosabb Keeskemétet talál as erre utazó idegen. cÆh onnan a {étup ny ár jön — Hogy hány filmet petitettem már? Haj, azt nagyon nehéz lenne számokkal kifejezni... Talán ötször, vagy hatszor is körülérné a földgolyót az a filmszalag, ami kezem alatt már átment... Sok? Hé* bizony 28 éve vagyok mozigépész, és ha átlag hetenként 18—20 filmet számolok, azt hi szám, kijön az eredmény. A Kecskeméti Városi Mozi gépházában beszélgetünk Kiss István bácsival, az 53 éves mozigépésszel. Élményeiről, életéről, munkájáról mesél. Elmondja, hogy tavaly kaptak a Német Demokratikus Köztársaságból egy újrendszerű vetítőgépet, amely nagyon megkönnyíti munkájukat. — Milyenek voltak az első filmek, amiket levetített? — kérdezzükt — Hát bizony elég naivak. A mostani mozink helyén egy fabarakk állt, ez volt a város első mozija. Akkor úgy hívták, hogy kinematográfiái műinlézet. Vetítettem egy rövidfilmet, az volt a címe: »Pali, a. kéményseprő«. Arról szóit, hogy egy kéményseprő létrán mászik fel a háztetőre és beleesik a kéménybe. Mindössze 10 perces volt az egész és a szöveget nekünk kellett bekiabálnunk a nézőtérre, meri akkoriban még a némafilmek voltak divatban. — Mi volt régen a legnagyobb filmsiker, Kiss bácsi szerint? — Hyppolit, a lakáj. Nagyon szeretném még egyszer levetíteni. Úgy hírlik, lesz is rá alkalom ,.. Könyörtelenül halad az óra mulatója. Fél kilenc lesz rögtön: lehet kezdeni! Mi is elbúcsúzunk, s miközben a jegyszedő néni a sötét széksorok közt kutatja helyünket, s a vásznon megjelenik a számoló çsodagép, eszünkbe jut Pali, a kéményseprő. Es peregnek a filmlcockák, ■ ■ Figyelmeztető Már liírül adtuk, hogy » villanyhálózat egyik ágának átépítése miatt két napig nem lesz folyamatos vízszolgáltatás. Gondoljanak erre még ma este, és taroljanak vizet, mert hétfőn és kedden, reggel 8-tól délután 1? óráig az egész városban szünetel a vízszojgáltatás. — A Második Békekölcsön 8 sorsolása négy napig tart. A húr zást október 18—21 között Nagy? kanizsán a városi művelődési házban rendezik meg. Ez alkalommal 117 200 nyereménnyel kihúzott kötvény tulajdonosa 47 millió 844 860 forintot nyer. Mén tíüksca Icuue (títu-gegédrauiikáara Október 15-én megkezdődik » fűtési idény. A téli tüzelés ismét több alkalmi munkásnak nyújt kereseti lehetőséget. A megyei ügyészség gazdasági hivatala is két fűtő-segédmunkást keres. Az állás elfoglalására érdeklődők Rákóczi út 7., if. emelet 85 alatt jelentkezhetnek. A TTIT heti előadásai KECSKEMÉTI SÉTÁK Hatvan éves a Katona József Színház A 111röh Hét pesti vendégei kö/ül, olyanok, akik most jártak először Kecskeméten. jónéhányan megálltak színházunk előtt és föltették maguknak a kérdést: — Ugyan, honnan ismerem ezt az épületet!? A csodálkozó kérdés mindenképpen helyénvaló és indokolt volt. Nincs pesti, aki ne ismerne a régi Vígszínházai, mostani nevén a Néphadsereg Színházát. A kecskeméti színház valamivel kisebb kiadásban ikertestvére ennek a pesti színháznak. Mindkettő ugyanabban az időben épült: 1895-töl 1896-ig. Terveiket és e tervek kivitelezését ugyanazok » színház-építőmesterek, Fellner és IIelm«r fémjelezték. A két jeles bécsi mester szerte a világon száznál több színházat épített. Az ö müvük a mi színházunkon és a már említett színházon kívül a Nemzeti Színház, eredetileg Népszínház, és a kolozsvári Nemzeti Színház is. Am lássuk közelebbről a bennünket elsősorban érdeklő kecskeméti színház históriáját!.' A kecskeméti állandó színház gondolata Katona Józseftől származik. ö inár 1826-ban tervet terjesztett a városi tanács elé az állandó színház megépítéséről. Mégis két magánszínházépületnpk kellett elhasználódnia évtizedek folyamán, míg terve és óhajtása megvalósulhatott. Katona születésének — akkor még téves adattal nyilvántartott — centenáriumán, 3892-ben végre komoly fordulatot vett a kecskeméti színházépítés ügye. A város határának most Helvécia önálló községként ismert részét telepítés és a homoki szőlőkultúra fejlesztése céljára eladtak egy konzorciumnak. A vételárból kétszázezer forintot lekötöttek a színházépítés költségeinek fedezésére. I|e még így is évekig húzódott a terv megvalósítása, mert nem találtak megfelelő helyet a város díszéül Is szánt épületnek. Végre a mostani helyben történt megállapodás után, 1894. szeptember 2-án közzétették a pályázatot. Az épület nemcsak színház, hanem egyúttal vigadó is lett voims, 1000—1200 személy befogadóképességgel. Később a vigadó tervét elhagyták. Az idegen vállalkozók megbízása miatt a közvélemény támadta a város vezetőségét. 1895 őszén fogtak az építéshez. Október 13-án Fellner Ferdjnánd ideutazott és másfél napot töltött itt a folyó építkezések szemléjével, lUé-j akkor nem volt villanyvilágítása a vàrospak, de a színházat villanyvilágítással tervezték. Decemberben Hellmer járt az építkezés színhelyén. Magával hozta Bock bécsi szobrászt, akire a belső szobordíszek elkészítését bízták. 1896 februárjában Kakpdczay Pál személyében megválasztották az új színház első igazgatóját. Közben az épületen serényeit folytak a munkálatok. Nyárra minden külső és belső munka elkészült. Molnár Árpád, a pesti Népszínház díszletfestője 5840 foriiú 55 krajcár értékben vállalta el a díszletek festését. A bútorok beszerzési költsége 5600 forint ÿolt. A színház teljes felépúési és berendezési költsége végelszámolás szerint 280 ezer forintra emelkedett a 200 ezer forint fedezettel szemben. A színházban eredetileg 6 földszinti,’ 23 tlsőeméleti, 10 másodemeleti páholy, 254 földszint, 192 erkély ülőhely, a földszinten 80, a karzaton 240 állóhely volt. Egy év múlva a másodemeleti páholyokból csak a proszcénium! páholyokat hagyták meg, a többiből, a közlalakat eltüntetve, újabb karzati ülőhelyeket létesítettek, mert ezek a páholyok nem yplt^k kelendők. Már az államosítás idejére esik a földszinti ülőhelyek számának szaporítása a földszinti állóhelyek területének felhasználásával. 1896. október 14-én, sr#i évvel és néhány hónappal azután, hogy Kelemen László első magyar színjátszó társasága először játszott Keeskemótcn, és pontosan 49 évvel az első kecskeméti Bánk bánelőadás után, megnyitotta az új színház a kapuit. Délután hat órakor a Himnusszal kezdődött az ünnepség. Utána Ábrányi Emil mondta ei verses prológját. Majd a Bánk bán előadása következett részben a NeqizetJ Színház tagjainak alakításában. Bánk Szacsvay, Melinda Márkus EmilM, Gertrud Jászai Mari, Tiborc Újházi, Bibe rác h Qyrnes, Petur Hetényi, II. Endre Szarvassy, rendező lányi, a Nemzeti Szjnház felügyelője. A többi szerepet a helyi társulat tagjai adták. Az előadást „allegóriái képlet a Kecskeméti Dalárda énekével“’ fejezte be. A megnyitás ünnepségei három napig tartottak. Hat évtized alatt kissé megkoptak a régi falak, de színpadáról annál fényesebbé» világit az új idők szelleme. Joqs Ferenc, a TTIT tagja 15- én, hétfőn délután 5 órakor a Társulat klubhelyiségében Magyaródi Sándor, uz MDP yúrosi bizottságának munkatársa tart előadást »A Hazafias Népfront néhány elvi és gyakorlati kérdése« címmel. 16- án, kedden délután 6 órakor indul a TTIT és az MSZT bérletes drámasorozata a Társulat klubjában. Az első előadást Madarász László, a TTIT megyei titkára tartja Sophokles Antigonéjáról. 18-án, csütörtökön délután 6 órakor a Társulat klubhelyiségében Marlas György egyetemi tanár tart előadást «Hazánk szocialista iparosításának feltételei« címmel. Az Uránia-csillagda, az SZTK- épület tetején e héten is megtartja szokásos bemutatóját szerdán este 6 prai kezdettel. Öt darab egy forint...! Este vettem csak észre, hogy sátrával már ő is megjelent az utcán. Együtt az ősszel, mintha csak arra várt volna, hogy lehulljon az első sárga falevél... Kipa kulia a kövezetre szerszámait, a vedlett sátorlapot, a kis kályhát, székét, a félig tömött zsákot és a halvanyfényü gázlámpát . Nyakig begombolt kabátban sietnek az í emberek, mintha az I ősz clöl futnának, l vissza a nyárba. De ( ő ott ül, megadva I magát a sorsnak ... í — üt darab egy 1 forint, tíz darab kél fgrint — mondogatja monoton hangon, S ha megáll előlié valaki, nagyon udvariasan kérdi: »Mit adhatok?« Pedig csak gesztenyét árul, friss gesztenyét, ezeket a barna kis gubákat, fűztől szétpattant héjjal. Kilát szik fehéressárgg húsuk, ply gusztusosak, kívánnivalók, hogy szinte ők állítják meg a járókelőket: Vegyél meg, én vágyói: ezzel a szétnyílt meleg pjkammyl ß le gondadnjik, hßjodnßk felejtöjß! Es §? emberek odalépnek, és odaejtik a két forintot a néni kinyújtott, hidegtől tilás, dologiál érdes tenyerébe. Veszik e kis, őszi gyümölcsöt, barna héját leszórják a járdára és mohón beleharapnak, mintha sosem ettek volna ilyet... Este vettem csak észre, hagy sátrával ű is megjelent az utcán. Még nem égtek fölötte a boltok hidegfényű neoncsövei, csak az ő gázlángját vette körül gr ősz leheletszerű kgdszőttese, — Öt darab egy forint, tiz (fáraó két forint.,,