Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)

1956-10-11 / 240. szám

VUAQ PR QlB TA RJAÍ EGYESÜtJêTIK ? NÉPÚJSÁG U MBP BlCS’KISKOli MEGYEI BIZ8TTSÍII ES A MEGYEI TARftCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Ara 30 fitter 1950. ORT. ti. CSÜTÖRTÖK Mit tárgyai um msméggjniés legközelebbi ülésszaka? Beszámoló az országgyűlést képviselők megyei cseportiátaak ilésérői A közvéleményben kevés par­lamenti gyűlés vert fel olyan nagy hullámokat, mint az inter­­pelláeiós vitájáról emlékezetes legutóbbi ülésszak. Már a napi­rend egyes pontjainak vitájából is, de különösen az interpellációk során világosan megmutatkozott, hogy képviselőink élni tudnak a szocialista demokrácia kibonta­kozó lehetőségeivel és a nagyobb lehetőségek birtokában nagyobb felelősséggel képviselik a válasz­tők, a dolgozó magyar nép érde­keit. Ez a szellem érvényesült a megye képviselőinek tegnapi megbeszélésén is. Mint már hírül adtuk, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa most október 22-re ismét összehívta az országgyűlést. Báes-Kiskun megye országgyűlési képviselői szerdai összejövetelükön azt vi­tatták meg, hogyan készülhet­nek fel a legjobban a soronkö­­vetkező ülésszakra. né és Biró Mihály képviselők, tartanak a jövőben fogadónapo­kat és képviselői beszámolókat. Nem hajóárhóc, hanem kályha Hát nem ennivaló? Vita a területrendesósrői Sztankovics Mátyás elvtárs, a képviselői csoport elnöke ismer­tette az új ülészak napirendi tervezetét. Ezek szerint a. területrendezést, az állam­igazgatási eljárások új tör­vénytervezetét, a büntető perrendtartás módosítását és a polgári perrendtartásról szóló törvény tervezetét tár­gyalják meg az októberi ülésszakon. Lehetséges, hogy ezúttal vitat­ják meg az új begyűjtési tör­vényt is. A megbeszélésen élénk vita alakult ki, különösen a közigaz­gatás új területi átrendezésének tervéről. Miután a javasolt mó­dosítások és azok részletes in­doklásának ismerete nélkül nem foglalhatnának felelősséggel ál­lást a képviselők, ezért úgy dön­töttek szerdai összejövetelükön, hogy még az országgyűlés soron­­következő ülésszaka előtt részle­tes tájékoztatást kérnek a me­gyék átrendezésének tervéről. Ezzel kapcsolatban olyan véle­ményt alakítottak ki, hogy a közigazgatás területi átren­dezése csak úgy jár kellő eredménnyel, ha vele együtt növekszik a területi vezető­­szervek hatásköre, vagyis ha növekszik az állami és a gazdasági szervek önálló­sága is. Abban a kérdésben is egységes álláspont alakult ki, hogy az or­szággyűlés csak a megyék és já­rások (illetve a budapesti ke­rületek) számát és határait fog­lalja törvénybe, az egyes közsé­gek közigazgatási hovatartozásá­nak eldöntését pedig bízzék a megyei tanácsokra. Ugyanis Bugacot például a félegyházi járáshoz, Császártöl­tést pedig a kalocsai járáshoz tervezték átadni. Ez a javaslat sem közigazgatási, sem. gazda­sági szempontból nem indokolt. A két község lakossága sem ért egyet új területi besorolásával — Bugacon tegnap délelőtt ezzel kapcsolatban tiltakozó gyűlést tartottak. A császártöltésiek pe­dig levélben fejtették ki ellen­­véleményüket képviselőjüknek. A képviselő csoport elhatározta, hogy támogatni fogja a bugaciak és 'a császártöltésiek jogos ké­relmét. Döme Ilona, a Budapesti Keksz- és Ostyagyár egyilz leg­ügyesebb és legcsinosabb ifjúmunkása, amint éppen a finom desz­­szertet mártogatja. Építkezni akarunk ! Ez az igény még tavaly, a nyár folyamán vetődött fel Csá­szártöltésen. A fejlődés következtében a község szocialista, község lett és a lakásigények igen megnövekedtek. Több, mint százai, kértek építési engedélyt. Ezért a tanács felmérte az igényeket és megvizsgálta a lehetőségekét. A belterület helyes kialakítása is úgy kívánja, hogy a község keleti felében kell ez új házhelyeket kijelölni. A sürgősségre való tekintettel a helyi ianács elkészi- i tette a kisajátítási tervet cs megküldte a felsőbb szerveknek. A ; felsőbb szervek »gyors- intézkedésére jellemző, hogy a helyszíni I vizsgálatot csak többszöri sürgetésre tartották meg. Tudjuk, hogy i nem egyszerű a kisajátítás folytán érintett száz egyénileg dol­­' gosó paraszt és kát termelőszövetkezet érdekeit és kívánságán I figyelembe véve intézkedni. Azt azonban nem állíthatja senki sem, I hogy egy év óta nem lehetett volna már végleg pontot tenni a ! házhelyek igénybevételére, ügy néz ki a helyzet, hogy még ez év i hátralévő része is rámegy erre, így aztán másfél évig tart a kö- I rülbelül 70 holdnyi terület felosztása, illetőleg házhelyekké való : kijelölése. Miért húzzak a felsőbb tanácsi szervek a házhelyek igénybe- I vételét? Érthető az építtetői- türelmetlensége. Császártöltésen ép­­j pen úgy, mini sok más helyen, lakásgondokkal küzdenek. Es ak­­; kor, amikor megvan a mód az építkezésre, van építőanyag, mun­­; kaerő, házhelynek való terület is, csak éppen a papit hiányzik, I amely végérvényesen jóváhagyja. Az igénylők legnagyobb részt- 1 már meg is szerezte a szükséges építőanyagot és vár. csak vár.. I — K. M. — Az Izsáki Állami Gazdaságból jelentik A Csepeli Kőolajipari Vállalatnál I 309 000 forintos költséggel új vertikális kályha épül a műszaki fejlesztési terv keretében. — A képen látható új kályha már ebben a hónapban megkezdi a termelést. Az Izsáki Állami Gazdaság­ból jelentik táviratban, hogy a gazdaság 76 vagonos szőlőexport tervét október 9-én teljesítette. ►— Gratulálunk a szorgalmas szüretelőknek a jó munkáért, a gazdaság vezetőségének és min­den dolgozójának azért a lelkiis­meretességért, amellyel éven ár gondozták és megőrizték a ter­mést. A hosszú útra kelt finom izsáki szőlő öregbítse tovább külföldön országunk, megyénk jó hírnevét. Szorosabb kapcsolat a lcskossággal| „Szűrei után teiz az ejkiivS17 A többi napirendi tervezet­tel kapcsolatban is számos ész­revételt tettek a képviselők. Ja­vasolni fogják például, hogy az örökösödési törvényt maradékta­lanul érvényesítsék. Jelenleg ugyanis az örökösödési törvényt való­jában nem alkalmazzák pél­dául a föld magántulajdon átírásában. Ezzel függ össze a magátulajdon védelmének kérdése, amelyet alkotmányunk leszögez, de mégis többször megsértik. Az a gya­korlat ugyanis, hogy a kisha­­szonbérlők bevihetik az általuk bérbevett földet a termelőszövet­kezetbe a tulajdonos beleegye­zése nélkül — valójában a ma­gántulajdon törvényes védelmé­nek megsértését jelenti. A megye képviselői a továb­biakban megállapodtak abban, hogy a lakossággal való szoro­sabb kapcsolat megteremtése ér­dekében a jövőben nem az csesz me­gyében, hanem egyes járá­sokban és városokban fej­tenek ki tevékenységet. Kecskemét városban és járás­iján : Erdei Ferenc, Fekete Mik­lós és Dudog Pál képviselők, a bajai járásban, a bácsalmási já­rásban és Baja városban: Iván Istvánné és Varga Ferenc kép­viselők, Kiskunhalas város és járás területén: Sztankovics Má­tyás és Mészöly Gyula képvise­lők, a kalocsai járásban: Rigó János, a kiskunfélegyházi járás­ban: Ágó János és Papp János képviselők, a kiskőrösi járásban: Kukncska János és Guba Mi­hály képviselők, a dunavecsei járásban pedig: Kanosár Sándor- ; Á Bp. Kinizsi ma Kecskeméten vendégszerepei Csütörtökön kedves vendégeket fogadnak Kecskeméten. A Csepeli Vasas ellen készülő Budapesti Kinizsi NB I-es labdarúgó csapata látogat a városba, hogy barátságos mérkőzést vívjon a helyi Kinizsivel. A fővárosi együttes a déli órákban, kb. fé! 1-kor érkezik a Kinizsi Konzervgyárhoz. Utána közös ebéden vesznek részt, majd üzemlátogatás szerepel a műsoron. A Kinizsi vendégjátéka nagy esemény nemcsak az üzem életében, de a város sportjában is. (Folytatás a 6, oldalon) £ Ezernyi színben pom­­» pázik az ősz. Kósza ! felhők úsznak az égen, l a fák levelei rozsdává- Î rösek, sárgák s hul­­t lanak, egyre hullanak. I A tiszta és mozdulat- I lan levegőben ezüstös l szálak lebegnek — nagy ► a csendesség mindenütt, t csak a távolból hallat­szik valami kacagás, vidám nótázás. Igen nagy lehet ott a jókedv. Csak közelebb érve lát­ja az ember, hogy nem is oknélkül való viga­­áozás — szüret van. A fülöpszállási Dózsa Ter­melőszövetkezet 25 hol­das szőlőjében már hétfő óta folyik a szü­retelés s a munkát a termelőszövetkezet fia­taljai végzik. Huszon­két fiatal munkájától termő, nótájuktól han­gos a határ. A leányok ott hajladoznak a tőkék között, a legények meg héitiputtonyokban hord­ják az érett, mézédes szőlőt. — Nincs vidámabb munka a szüretnél — mondják a fiatalok. Nagy az igyekezet, már csak azért is, mert szü­ret után háromszoros esküvő lesz a termelő­­szövetkezetben, Három fiatal pár várja a szü­ret végét, mert amikor már forr az újbor, egymásé lesznek a sze­relmesek. Pataki Ist­ván Borsodi Annuskái választotta élete pár­jául, leánytestvére pe­dig, Pataki Juliska Gyenes Lajos traktoros felesége lesz ezen az őszön, B. Csősz László növénytermesztési bri­gádvezető meg az egyik szomszédos egyéni gazda leányát, Radva Jolánt kérte feleségül, így aztán nagy ünnep lesz a termelőszövetke­zetben szüret után. — Minél előbb fejez­zük be a szüretet, an­nál közelebb jutunk a lakzihoz — biztatja a fiatalokat Németh Já­nos, a szüreteiül; mun­kacsapatának vezető­je. A fiatalokat persze nem is kell nagyon biztatni. Úgy dolgoz­nak, hogy szinte ég ke­zük alatt a munka. Csütörtökre már más­fél holdról leszedik a szőlőt. Elégedettek az eredménnyel nagyon, mert a tavalyinál jóval bőségesebb a termés. Az elmúlt évben 160 hektó bora volt a tsr-Imelőszövetkezetnek, az idén úgy számítják, hogy meglesz a 200— 250 hektó is. Minden­képpen indokolt hát a nagy jókedv. A szüretelő fiatalok reggel hétkor kezdik a munkát és dolgoznak este hat óráig. Bállá Ferenc, . a termelő­­szövetkezet elnöke gyakran meglátogatja őket, mulat tréfáikon és ő maga is eltréfál­kozik velük. Nemrégi­ben nagy örömet szer­zett a fiataloknak. Ma­gához hívta Pataki Ist­vánt meg Borsodi An­­nuskát. — Nagy újságot mon­dok nektek, halljátok? — kezdte az elnök. A fiatalok néztek rá cso­dálkozva, hogy ugyan milyen újságot mond­hat nekik az elnök, aki egyébként úgy jár-kel közöttük, mintha az apjuk lenne. — Hát csak kapasz­kodjatok meg elébb — mosolyog az elnök, az­tán folytatja: — Nagy ajándékot kaptok a kö­zöstől. — Nagy ajándékot? — csodálkoznak el * fiatalok. — Azt bizony. Úgy határoztunk, hogy ce közös házasulandó fia­taljait megajándékoz­zuk. Száz-száz liter bort, egy-egy vágóbír-' kát és tíz-tíz mázsa csöveskukoricát kap­tok. A következő pil­lanatban szólni sem tu­dott a meglepetéstől, mert Borsodi Annuska úgy a nyakába ugrott örömében, hogy csak­nem ledöntötte a lábá­ról. A jó hírnek bezzeg megörültek a többiek is, akik házasságkötés­re készülnek. Bállá Ferenc, a ter­melőszövetkezet elnöke úgy gondoskodik a szü­ret utáni esküvők elő­készítéséről, mint jó apához illik, mintha az ő gyermekei házasod­nának. A szőlőben még javában folyik a szü­ret, nagy a jókedv, de. a leányok és a legé­nyek már azt nézik, azt figyelgetik, hogy vajon jövőre ki lesz majd az ő párjuk? Mert úgy áll a dolog, hogy a fülöpszállási Dózsában érdemes rncgházasod,ni. (Fenyő)

Next

/
Oldalképek
Tartalom