Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-30 / 257. szám
Budapesti egyetemi ifjak nyilatkozata Szarka Tibor, a Műszaki Egyelem hallgatója a Központi Diákszálló diákbizottságának :agja egyetemista küldöttséggel érkezett Budapestről. A Népújság munkatársának a következő nyilatkozatot tette: A budapesti ifjúság, munkásság és értelmiség a rákosizmus ellen kelt fel és az azt képviselő Gerö és klikkjének a vezetésből való eltávolításáért harcolt. Nem akarunk kapitalista restaurációt, továbbra is a szocializmus útján akarunk haladni marxi—lenini alapon. Le kell szögeznem azonban, hogy a magyar valóság alapján álló szocializmusért küzdünk. Célunk a tüggetlen, szocialista Magyarország, széles néptömegekre támaszkodó kormánnyal az élén. Mi a jelenlegi kormány és annak vezetője, Nagy Imre mellett illunk. Rendet, fegyelmet és a termelés azonnali beindítását akarjuk. Azt tapasztaltuk Kecskeméten, hogy itt a becsületes hazatiaKon kívül egyesek tévesen értelmezték a mi harcunkat. Mi a minket és népünket megillető jogokért szálltunk harcba, nem pedig fosztogatni és rabolni. Biztosak vagyunk abban, hogy Kecskemét népe elítéli azokat, akik az állam vagyonát fosztogatták és a társadalomra ártalmas, közönséges bűnözőket szabadítottak ki a börtönből. A mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatban helyeseljük a teljes önkéntesség alapján álló termelőszövetkezeti gazdálkodást, de követeljük, hogy a közép- és kisparaszti gazdaságokat ezután ugyanolyan kedvezményekben részesítsék, mint a termelőszövetkezeteket. Kecskemét népe élelmet ajánlott fel részünkre. Elfogadjuk, mert szűkösen vagyunk élelemben és boldogan vettük tudomásul, hogy nem csalódtunk az Alföld becsületes népében. A DISZ-ról az a véleményünk, hogy nem alkalmas az egész magyar ifjúság vezetésére. Nem helyeseljük azt, hogy esetenként a munkás- és parasztifjúság jogi és gazdasági érdekeit, például hozzá neríi értő egyetemi fiatal képviselje. Éppen ezért nem helyeselhetjük ennek a fordítottját sem. Mindettől függetlenül továbbra is a munkás- és parasztfiatalokkal együtt vállvetve akarunk harcolni jogainkért, népünk szebb életéért. Hazánk szent földjére kiomlott drága magyar vér nem volt hiábavaló. Nem is engedjük, hogy hiábavaló legyen, hogy visszatérjen a rákosizmus. Elítéljük a rákosizmust, a múlt hibáit, de elítéljük a kapitalista restaurátorokat is. Éljen a tiszta magyar szocializmus, az olyan Magyarország, ahol függetlenül, szabadon és boldogan él a magyar nép. * A Műszaki Egyetem küldöttségének két tagja a szerkesztőség kérésére közölle, hogy hajlandó rendszeresen tájékoztatni lapunkon keresztül megyénk lakosságát a budapesti hazafiaknak a független magyar szocialista társadalomért folytatott harcáról. A BÁRHEVAL-bon is megválasztották a Munkástanácsot A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozói is megválasztották munkástanácsukat. A jelölő listára ál) nevet írtak tel és szótöbbséggel kerültek be g Munkástanácsba az. arra legérdemesebbek. A Munkástanács már összeült. Vezetőjének Jávor Józsefet, a termelési osztály vezetőiét választotta. Tagjai: Sebestyén János mérnök, műszaki osztályvezető, Bakos Béla párítitkár, Pintér Zoltán, Bozsik István. Való Mihálync, Pulai Imre, Bíró Mihály, Nagygyörgy Jenő, Nagy Józsefné, Benke Ferenc, Kocsis István, Fejős Jenő, Csordás Gyuléné, Marosi Ferenc. A Munkástanács első ülésen legfontosabb teendőnek a meglévő áru feldolgozását jelölte meg. A termelés zavartalansága érdekében a felesleges árumenyn> iséget, amit a gyár nem tud földolgozni,' máshová fogják irányítani. Vigyáznak az üzem biztonságára is. Igazságot tettek a hizlaldában 15 személyt érintő bérkérdésben. Ma már ezek a dolgozók is 3 forint 10 fillért kapnak óránként, ugyanúgy, mint a többiek. A Munkástanács a nemzeti kormány programjának tevékeny végrehajtója, s amint látjuk, céljai teljesen megegyezik az új nemzeti kormány terveivel. Nehéz napok hősei Azokról a hősökről írunk most, akiket szívébe zárt minden kecskeméti, kik a legnehezebb órákban is a helyükön voltak, hogy senki semmiben sem szenvedjen hiányt. Harc az emberek életéért A mentőállomás orvosai, gépkocsivezetői, de ne soroljuKoket beosztás szerint, mind a 14 dolgozó mit sem törődve a veszélylyel, a legnagyobb golyózáporban is odamentek, ahol a sebesülteken kellett segíteni. Péntek este óta sok emberéletet mentettek meg a jövő munkásnapjai számára. Már az első. lövöldözés után 15—20 sebesültet szállítottak kórházba. Annak dacára, hogy a mentőállomás környékén is nagy tűzharcok voltak, azonnal odasiettek, ahová hívták őket. Munkájukat nehezítette, hogy belőttek a mentőállomás ablakán és öt telefonvonaluk közül négyet megsemmisítettek. Egyik mentőautó lövést is kapott. De ezz.el mit sem törődve, tovább folytatták munkájukat. Nemcsak Kecskemét bajbajutott embereinek nyújtottak segítséget, el-, mentek Tiszakécskére, Lajosmizsére, sőt még Örkénybe is. A mentőállomás hős dolgozói péntek este óta talpon vannak. Vízmüveit Nagy baj lett volna, ha a városban megszűnt volna a vízszolgáltatás. A Vízművek dolgozói őrséget állítottak az összes kutakhoz, hogy megmentsék az esetleges rongálástól a berendezéseket. A Vízművek dolgozói 40 órán keresztül végezték munkájukat, mert leváltásuk lehetetlen volt. Ma reggel a Vízmüvek minden dolgozója, a vidékiek kivételével munkahelyén volt. Megkezdték a hálózatok átvizsgálását és a hibák kijavítását. Köszönetét mondunk nekik a kecskeméti lakosság,, nevében, hogy a nehéz napok alatt egy pillanatra sem szünetelt u vízszolgáltatás. Vilianyművek Golyózáporban teljesítettek szolgálatot a Villanyművek alkalmazottai is. A lövöldözés következtében a közvilágítás sok helyen felmondta a szolgálatot. A hibák kijavítására a szerelők a honvédség védelme alatt mentek ki. Sok helyen rájuk lőttek. Különösen nagy veszélyben voltak a Batthyány utca és a Széles utca közvilágításának kijavítása közben. Szombaton reggel a villanyművek munkásainak nagyrésze már jelentkezett szolgálati helyén. Golyózáporban érkeztek munkahelyükre. Mi a helyzet hétfőn reggel: A vállalat a MEGYEVILL-től kért segítséget. A MEGYEVILL öszszes szerelői jelentkeztek munkára. De önként ajánlották fel segítségüket a többi vállalatok villanyszerelői és a repülőtér polgári alkalmazott villanyszerelői. Ma estére már az egész város közvilágítását rendbe akarják hozni. Néhány név a hős villanyszerelők közül: T. Nagy Ferenc, Tóth Ferenc, Merczel Károly és Bányi János szerelők, T. Nagy Elek raktáros, Tollas Ferenc művezető, de még sokáig sorolhatnánk a neveket, ha a hősiesen helytállók névsorát le akarnánk közölni, Kenyérben sem volt hiány Péntek este óta az üzeni termelése egy pillanatra sem állt meg. A munkások nem a/.l nézték, hogy lejárt a munka, hanem addig dolgoztak, míg a váltótársaik megérkeztek.. De a váltótársak is hősiesen eleget tettek kötelességüknek. Kiss Zoltán és Miklós István például a kimenési tilalom ideje alatt a legnagyobb golyózáporban érkezett munkahelyére. Kiütik Gyula üzemvezető például betegállományban volt és mégis bejött. Bende Pál szállításirányító maga ült a gépkocsi volánja mellé ős vitte haza a dolgozókat, ugyanakkor hozta a váltótársakat, az egyik tehergépkocsival. Hordott sót. élesztőt és lisztet is. Liszthiány az üzemekben egy pillanatra sem volt. Hajnal József, aki Budapestről jött meg hosszú szolgálat után, tovább folytatta a munkát. Ö péntek dó! óta talpon van. Villás» sí Frtívdiiimk A Pravda legutóbbi számában udósílójának cikkét közli a nagyarországi eseményekről. A ikk címe: »A népellenes kaland összeomlása Magyarországon.« Ez tévedés. Ami Budapesten történt, nem voll sem népellenes, sem kaland, s nem is omlott öszsze. Öl napig robbantak a bombák, szóltak a halállosztó gépfegyverek, öt napig vérzett és szenvedett, ez a balsorstépte város és mégis, mégis, száz halálon át is az igaz hazaszeretet a demokratizmus eszméi égtek a szivekben, a szocialista demokrácia jelszavai szóltak a leghangosubban, nem a reakcióé, nem az ellenforradalomé! Szabadságot akar Pest és Buda forradalmi népe, népszabadsagot, önkény, terror és félelemmentes életet, több kenyeret és nemzeti függetlenséget. Ez volna hát a -népellenes kaland«?! Ami összeomlott, s valóban népellenesnek nevezhető: az a Rákosi—Gerőklikk uralma. A cikk továbbá azt állítja, hogy a pesti nép megmozdulását, a felkelést az angol és amerikai imperialisták aknamunkája váltotta ki. Nyugodtan elmondhatjuk: Budapest egész másfélmilliós lakosságát bántja és sérti a Pravdának ez a megállapítása. Testben vagy lélekben Budapest «agy része ott volt a keddi tüntetésen s mindvégig együtt érzett vagy egyetértett a nagy népmegmozdulás alapvető, hazafias és demokratikus céljaival. Az öt napig dúló véres, tragikus, de egyben felemelő küzdelmet nem holmi aknamunka váltotta ki, hanem — sajnos önnön hibáink, bűneink, s e hibák és bűnök közti! is elsősorban az, hogy nem óvtuk, nem védtük a szent tüzet, amit nagy őseink ránk hagytak órzeni: a nemzeti függetlenséget! Mit kíván a magyar nemzet? — tették fel a kérdést 1848- ban a márciusi ifjak. — Kívánja a nemzet függetlenségét — hangzott az első válasz, az első a Petőíiék 12 pontja közül. Beszéljünk végre nyíltan! Ma is ez az első válasz, ma is ez az első a nemzet követelései között: Magyarország legyen szabad, legyen független ország — s ezen az alapon éljen békében és barátságban szomszédjával, a Szovjetunióval! Ezért harcoltunk, ezt akarta s akarja a tollával küzdő író és újságíró, ezt a mérnök és a munkás, a paraszt és a tüntető diák, ezt a felkelők — ős az ország miniszterelnöke. Nyomasztó teher, mázsás szikla gördült le szorongó szívünkről, amikor e követelést magáévá tette az új kormány és a párt új vezetőtestülcte. Vörösen, mint ami vérben fürdött: de mégis a szabadság és a béke napja bukkan ki ezzel a sötét felhők mögül... S ha már erről szólunk: még egy megjegyzést hadd tegyünk a Pravda sajnálatos cikkére. Igaz, napokig dúlt az áldatlan testvéri háború, s most már, hisszük, véget ér. Büntetni kell majd — büntetni uzokat, akik hatalmukat féltve é« életükért rettegve Nagy Lajos, az üzemi bízott* ság elnöke állandóan ott volt, ahol munkáskézre volt szükség. Zsídai László párttitkár a golyózáporban járta az üzemeket, hogy fennakadás ne legyen a munkában. A gyár vezetősége telefonon olvasta be minden üzemben a Népújság rövid kis cikkét a dolgozóknak. Ennek lelkesítő hatására az üzemek még több kenyeret termeltek, mint máskor. A Csorba-tizemben például Kiss Zoltán és brigádja 60 mázsa helyett 90 mázsa kenyeret sütött az éjszaka. Ezúton mondunk köszönetét varosunk lakossága nevében a Sütőipari Vállalat hős dolgozóinak, minden üzem hős munkásának, és továbbra is jó munkái kívánunk nekik. Nyomdászok És ez a cikk, amely szenvedély nélkül tudósíi arról, amiről forró megbecsülés nélkül nehéz olvasni — megjelenik az újságságban. Abban az újságban, amelyik a forradalmi eseményei: óla /mindennap a közönség kezébe került. Hallgalhalunk-e tehát nagyszerű nyomdászaink helytállásáról, hősi cselekedetéről? Hallgathatunk-e arról, hogy amikor golyó szántotta végig a szedőterem levegőjét, a nyomdászok megrettenés nélkül végezték a szedést, a tördelést, az öntést, az újság, a röpcédulák készitését? És amikor a Csongrádi út felöl, a posta-. épületből, az Ökollégium padlásáról, az öregtemplom tornyából, a színház felől, a környező utcákból, és szomszédos háztetőkről, tehát körös-körül és minduntalan sivított, dörgölt, pattogott a lövedék — a nagyszerű nyomdászok dolgozlak. Éjjel és nappal egybefolyt, iö,6 nem volt, csak munka, kötelesség ,a népért, a forradalom tisztaságáért, a nemzeti igazságért. Soroljuk fel mindazokat, akiknek részük volt a dicsőségben? Mind hős volt, mind nyomdász! ilapeili jeíjíjzetek Budapest, 1956. október 29. Kavarog a város, esik a lassú eső, s a romokon, törmelékeken, kőtorlaszokon át, harckocsik közt, élelmiszerüzletek előtt törlik, árad a sokaság. Ágyú dörög, géppisztoly kelepel a távolból. Esik a lassú eső. Rémhírek röppennek fel és pukkannak szét. Tocsog a nép a sárban, lucsokban. Ki látja át ezt a kavargást? Ki tudná kihámozni belőle az egyértelmű igazságot? S hogy is lehetne néhány szóban hangot adni millió keserűségnek, sóhajtásnak, reménynek. Ki válaszolhatna minden kérdésre, vigasztalhatná meg az aggódókat? Ki vállalkoznék arra, hogy összefogja és néhány világosan megfogalmazható mondatban tömörítse mindazt, ami feszít és kavarog? De egy biztos és ha ezúttal élni szabad ezzel a nagy szóval, képletes és valóságos értelmében is halálbiztos: a szovjet csapatoknak el kell hagyniok hazánk területét. Akármi jön, akármi lesz is. Felnőtt már ez a nép és a magyarok sorsát most már csak magyarok intézhetik. Így véli, így gondolja, így beszéli ezt az utcán kavargó nép, s velük az a tépelődő, kesergő és reménykedő hang, mely e szavakat mondja. Karinthy Ferenc Megalakult Kecskemét város és jjárás nemzetőrsége Hétfőn délelőtt futótűzként j terjedt a hír: megalakult Kecs- I kémét váróé és járás nemzetőrsége. Négytagú parancsnoksága: egy honvédszázados, egy rendőrszázados, egy gyári munkás és egy értelmiségi dolgozó. Felhívást tettek közzé gyárakban, üzemekben, hivatalokban, mezőgazdasági szektorokban, i hogy olyanok, akik szívükön vi! selik a nemzet sorsát, érdekeit, a rend, a nyugalom mielőbbi helyreállítását, álljanak soraikba. És mi történt fél óra múlva? A gyárak, vállalatok munkástanácsai önkéntes jelentkezések alapján sok tíz dolgozót jelöltek ki e fontos feladatok végrehajtására. Szállt a telefonon a jelentés: a Kecskeméti Gépgyárból 20, a Kinizsiből 28, az AKK-ból, az Útfenntartó Vállalattól, á Cipőgyárból és még számtalan helyfelidézték ezt a harcot, akik védtelenekre adtak tüzparancsot a parlament előtt. Büntetni kell a forradalmi hullámba sodródott, börtönökből szabadult bűnöző elemeket is. Büntetni kell majd, de ez más, mint az a »felszámolás«, amiről a Pravda ír. A magyar nép harcát nem tudta, s ma már nem is akarja senki »felszámolni«! Ez a harc meghozta, ha drága áron is, a maga gyümölcsét, meghozta a nagy szabadságeszmék győzelmét, s ezzel, csakis ezzel meghozza végre e véráztatta földön a, fegyverek csendjét, a békét, s új, szép, többé már nem véres harcaink és alkotó munkánk kezdetét. Molnár Miklós WMmm, — A megalakult nemzetôrsé'j polgári tagjait fegyveres kiképzésben részesítik. Tagjai 24 órás szolgálatban vesznek részt, majd egynapos pihenőt kapnak. Fizetésüket a gyárak, üzemek, hivatalok folyósítják. — A rendőrségen újra megindult a normális élet. Folyik a személyazonossági igazolványok kiállítása, a ki- és bejelentkezések nyilvántartása. A nemzetőrség felhívással fordul a lakossághoz, hogy ha fegyverről tudnak, vagy találtak valahol, szolgáltassák azokat át a járőröknek. ről — jelentkeztek munkások, értelmiségiek. Még hétfőn délután megindultak az első nemzetőr járőrök, elfoglalták helyeiket a fontosabb épületeknél, objektumoknál. És ma már több száz a gárda létszáma. Fegyvert kaptak, igazolványt és piros-íehér-zöld karszalagot »Nemzetőrség« felírással. WVVVVWVVI^/WV\<VW>A«/VVVVVWuVWV NÉPÚJSÁG az M DP Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. sz. Telelőn: 25—lü. 2G—29. 11—22 Felelős kiadó: DACZO JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17—09 Terjesztik: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlapkézbesitö postahivatalok. Előfizetés: posta* hivataloknál ás kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V; Kecskemét. — Telelőn; 15-29 Fz V«; Faragó Imre igazgató í) /f»/B