Népújság - Petőfi Népe, 1956. október (11. évfolyam, 232-257. szám - 1 évfolyam, 1. szám)
1956-10-21 / 249. szám
Az elmúlt héten a betakarítással, az elkövetkezőben a vetéssel végeznek Fogjunk össze, építsünk minél több lakást A VÁROSI népi együttesről A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagságát már a zárszámadás előkészítése foglalkoztatja. 170 hold kukoricájuk utolsó négy holdjáról még szombaton lekerültek a csövek, de még a szár is. Az aprómag cséplésével is végeztek a hét utolsó napján. A betakarítás mellett gondoltak a jövőre is. őszi árpájuk, rozsuk már a földben pihen, az Ő6zi búza magágyát is részben megvetették már. Egy hét múlva az őszi vetés teljes befejezéséről adhatnak számot. Egy előkészítő tanácskozás margójára PcnteK délután több mint ötórás előkészítő tanácskozásra jött össze néhány értelmiségi fiatal, jogászok, orvosok, mérnökök, könyvelők, a megyei IHSZ-bizottság egyik kis szobájában. Javaslat-tervezetet dolgoztak ki a kedden megtartandó megyei fiatal értelmiségiek ankétjára. Javaslatukat — melyet elfogadás után a DISZ KV elé terjesztenek — három főkérdés köré csoportosították. Először anyagi és személyi megbecsülésükről esett szó, másodszor szakmai továbbképzésük fejlesztéséről, a külföldi tanulmányutakról, idegen szakmai lapok tanulmányozásáról, harmadjára pedig kulturális problémáik megoldásáról határoztak. A javaslatokat jegyzőkönyvbe foglalták cs azokat majd az értelmiségi ankét részvevői elé terjesztik. Lapunk csütörtöki számában az ankét anyagának és a felszólalásoknak részletes ismertetésére visszatérünk. Két házra emeletet építenek Jól megalapozott házak elbírnak még egy emeletet. A szakemberek hozzáláttak a tervezéshez, a rajzok már el is készültek. A hozzáértő kiolvashatja belőlük, hogy a Rákóczi úton régen egyemeletesen álló bérház második emeletét vázolják. Kevesebb összegből új lakások épülnek. A városkép is egységesebb lesz. Ha felépül, óriások szegélyezik a legszebb útat. Hogy mikor kezdenek az építéshez? Reméljük tavasszal. Mezőgazdászok az önállósításról A Kecskeméti Gépállomás 16 kihelyezett agronómusa értekezletet tartott önállósítási kérdéseiről a hetényegyházi Micsurin Tsz-ben. A gépállomás vezetőinek előadásai után több javaslat hangzott el a megbeszélésen. Kurucz József, a vendéglátó Micsurin Tsz mezőgazdásza úgy vélekedett, hogy önállóságuk anyagilag akkor biztosított, ha javadalmuk egyenlő a termelőszövetkezetek elnökeivel, ha a terven felüli terménymennyiség 2 százalékát prémiumként megkapják. A gépállomás pedig ezek mellett azt a premizálást biztosítja, amit az MT 127/1955. (MGÉ) határozata előírt. Bakos András, a Szabad Nép Tsz mezőgazdásza akitor értékeli az önállósítást, ha legalább 1400 forintot képes megkeresni. Szerinte a mezőgazdász, mint gazdaságvezető, helyes, ha a jövőben is az állam által lesz fizetve, de emellett úgy szerepel, mint termelőszövetkezeti tag, mint tszvezető, akinek tanácsait megszívlelik és a többtermelés, az évi tervek végrehajtásához a termelőszövetkezet vezetősége mindenkor biztosítja a szükséges munkaerőt. A részvevők, több felszólaló, így Pécsi Dezső, a Vörös Csillag, Szabó Imre, az Előre és Bárdos József, a Rákóczi Tsz mezőgazdászának vélemény kifejtése után úgy döntöttek, hogy továbbra is az állam emberei akarnak maradni. Nincs lakásunk — mondja szomorúan az esküdni készülő menyasszony; hetenként egyszer látom a gyermekemet, így a szolgálati érdekből idehelyezett dolgozó. Ha rossz hangulatban fogja meg a szerszámot a munkás, a miértre ez a válasz: lakás kell; ha munka közben leejti a ceruzát és kezébe temeti az arcát a tisztviselő, sóhajt hallanak a szomszédai, megmétolyezi életünket a lakáshiány. Lakás kellene, nagyon sok egészséges lakás. Ez a gondolat foglalkoztatja városunk minden vezetőjét, ez nyugtalanítja a városi pártbizottság tagjait. Felvetődött az irodaház gondolata. Lakást nyerne vele a város. A vállalatok is mindent megtesznek, hogy saját erejükből minél több otthont építsenek. Mit lehetne még tenni?.,. A városi pártbizottságon, Halanda elvtárs szobájában nincs egy talpalatnyi hely. A vállalatok, hivatalok vezetőihez szólnak a mondatok. — Ha önök valamennyien a rendelkezésükre álló tíz, húsz, százezer forintokat összeraknák és együtt építenének bérházat, eok probléma megoldódna. Olcsóbb lenne a lakás, hiszen az alap, a tető sokba kerül. Vannak vállalatok, amelyek építőanyaggal, munkaerővel is segítenék a közös munkát, ez is csak olcsóbbá tenné az építkezést. A vállalatok anyagi erejükhöz mérten egy-kettő, akár hat-hét lakást vásárolhatnának így a befizetés arányában. Halanda elvtárs szavai utón mindenki gondolkozik, majd sorban peregnek a kérdések. A minisztérium rendelkezik a pénzünk felett... Romház helyreállításához adnak pénzt, talán erre is kaphatunk... És egyre többen már számokat mondanak. Az A TTIT rendezvényeiből vezetője Október 22-én, hétfőn délután 5 órakor a TTIT klubjában: »Elgondolások a homoki szőlők gépesítéséről« címmel előadást tart Andrási Elemér tudományos kutató. Október 23-án, kedden délután 5 órakor a TTIT klubjában : »Izotópok alkalmazása« cimmel dr. Ródé Iván főorvos, kandidátus és Nagy János, az Orvosi Fizikai Intézet izotóp latart boratóriumának előadást. Október 24-én, szerdán este 6 órai kezdettel távcsöves bemutatás az SZTK-épületében lévő csillagdában. 25-én, csütörtökön este 6 órakor a TTIT klubjában: »Kecskemét vízellátásának múltja, jelene és jövője« címmel előadás! tart Szabó Sándor főmérnök. KECSKEMÉTI SÉTÁK AKK 200—300 000 forinttal részt venne a közös lakásépítkezésben, az Útfenntartó, a Téglagyári ES, a Borforgalmi Vállalat is két-két lakás költségeit vállalná. Felmerült egy közvetlen lehetőség. A Rákóczi úton egy 17 lakásos emeletes bérház tervdokumentációi megvannak. Csak pénz kellene és ha megvan a kivitelező, megkezdhetnék az építkezést. Nem volt hosszú a megbeszélés, de sokat mondott. Kimondatlanul is azt, hogy lehet, így is lehet egészséges szolgálati lakást építeni. És hogy a lehetőségekből valóság válik, arról, reméljük, a jövő hét végén beszámolhatunk. Akkorra jelzik, hogy ki-ki hány lakás építését vállalja magára. Öt ven fiatal A városi DlSZ-bízotlság hirdette: 14—16 éves dolgozni akaró fiatalok jelentkezhetnek. A felhívás megjelenése után négy álló napig nyitogatták a DISZ-bizottság ajtaját. Ki maga jött, kinek édesapja, édesanyja fogta a kezét. At életben tett első lépésekhez kell a bátorilás, a biztatás. A jelentkezők tegnap már megkezdték a munkát, ötven gyermeknek a Kinizsi Konzervgyár biztosított napi négyórai munkát, négynek a Gépgyár. A Kinizsi Konzervgyár ifjú dolgozói az első napon és ezután minden szombaton tanulnak. A tematikát nagy gonddal állították össze, az előadások között szerepei az iskolai anyagok ismétlése, szakmai és ifjúsági kérdések. Tegnap tanultak és holnap már megkezdődik a komoly munka. Külön teremben, reggel 8-tól déli Az elmúlt napokban történt intézkedések alapján megkezdő dötl a városi népi együttes szervezése. Az együttes tánc-, népzene- és kórus részlegekből fog összetevődni, melyek főképpen megyénk sajátos népi hagyományait fogják a jövőben színr« vinni. Tervek szerint az együttes a jövő év tavaszán külföldi útra indul, melynek sikere érdekében a táncrészleg már októ- 0er 25-én, csütörtökön megkezdi rendszeres próbáit. A városi tanács népművelési csoportjánál október 31-ig gyakorlott tánckúszséggel és jó hanganyaggal rendelkező népi táncosok kérhetik felvételüket az együttes tánckarába. Az együttes többi részlegének felállítására a jövő hónap elején kerül sor. muukába áilt 12 óráig kockázzák a répát. Nem nehéz munka és mégis, a hónap végén 250—300 forintot vihetnek haza. Cjra munkához jutott 54 fiatal. De még vannak gyerekek, akik a semmittevés helyett szívesen dolgoznának, tanulnának- A forintokra is nagy szüksége lenne a családnak. A Kinizsi Konzervgyár, a KISKER, a Gépgyár után teremtsenek munkaiehetőséget a többi üzemek, vállalatok is. Ne legyen csak elkoptatott frázis: ifjúságunk ügye mindannyiunk ügye. Hát adjunk munkalehetőséget valamennyiüknek, hogy ne az utca nevelje őket, hogy ne a semmittevés legyen a tanácsadójuk. Ismerjék szeressék meg a munkát, tanulják meg a forintok bccsülését De ehhez munkaalkalom is kell az pedig az üzemeken, vállalatokon is múlik. Véget érts fél egykor! — Négy óra hosszai fariofi a premier — Életveszélyes tolongás a Katona József Színház előtt, ahol Kálmán Imre nagyoperettjét játsszákt*Kálmán Imrét nem szüksé ges külön dicsérni, vagy ajánlani a közönségnek. Nagyon sok nevetés, egy kis meghatottság, csodálatos dallamok és egészen jól sikerült szereposztás. Óriási siker. Nem volt olyan dalbetét, tánc, amit ne ismételtetett volna meg ez a kedves kecskeméti közönség. Fél 8-kor kezdődött az előadás és fél 1-kor ért véget. Megtapsoltuk Rédey Béla remek kiállítású díszleteit, a Kerny Kálmán álla vezényelt zenekar játékát, Bende Miklós rendezőt a másodi! felvonás után, és megtapsoltuk ismerős és eddig ismeretlen szí neszeinket. Csorba Istvánt, a színház élő lexilionát kértük meg, hogi mondjon valamit a darab múltjáról, jelenéről. — 1925 őszén vol a Marica grófnő ősbemutatója Pesten, a Király Színházban. Az ér szerepemet Rátlcai Márton játszotta, s hogy sikerből neki menny jutott, nem tudom. Kár, hogy Rátkai nem játszhatja az én szerepemet, ugyanis három jelenetet írtam a darabba. Es ami a legszörnyűbb, épp azt felejtettem el. Még jó, hogy van egy súgónőnk is... A színház társalgójában találkoztunk Marczi Lizával, aki o darabban is ezen a keresztnéven szerepel. Bájos arca csak úgy ragyog a boldogságtól. Igen, a kecskeméti közönség szívébe zárta és ennél nincs nagyobb boldogság egy színésznő számára. — 1948-ban jöttem haza Kanadából, rögtön beiratkoztam a Szín művészeti Főiskolára. Játszottam Csabán, Pécsett, Kecskemétre Szolnokról kerültem,. Imádom a színpadot, imádom a közönsé get... Hát egy ici-picit a tapsot is ... A harmadik felvonás fináléját a közönség már majdnem énekelte. Hatalmas virágcsokrokat nyújtották át Gyúlay Viktóriának az operett csodálatos hangú címszereplőjének, Borbíró Andreának, aki oly boszorkányos ritmusú táncával ejtette bámulatba c nézőket. A függöny mögött vártuk meg színházunk új bonvlvánját, Sárosi Gábort. — Ez az első évem vidéken, köt évig a Főváros Operettben játszottam. S örömmel mondhatom, nem- csalódtam o vidéki publikumban ... Kis színházi pletyka: Körmendi Éva és Szegedi Jenő, az orfeum-jelenet balett-táncosai fogadást kötöttek két üveg pezsgőben. Körmendi azt állította, hogy csak udvariassági tapsot kapnak. S hogy nem igy volt, bizonyítja: a fogadást elvesztette Végül egy röpke interjú Rende Miklós rendezővel: — Köszönöm! * (benadeki A kecskeméti gyümölcskultúra úttörői Kecskemét határában nemcsak acélos búzát termo, telcvényben gazdag földek, hanem sivár, szélhordta homokbuckák is váltogatták egymást még nem is olyan régen. Fzckefc erős akarattal, fáradságot nem ismerve egyengették el és tették termővé szorgalmas munkáskezek, Ezek a kezek már régen elporladtak, de t*zok, akik a nemesítés módját megismertették a kortársakkal, megérdemlik, bogy bálával emlékezzünk rájuk, hisz örökértékű kincset hagytak az utódokra. Az ágasegyházi Selyemhegy körüli homokhalmokat a n&gycsaládü Re hó dános tüntettf el, és szőlővel, gyümölcsfákká! ültette be. Ö. éa később Hálnál Károly, olyan alapn rtó munkát végzett, amelyről érdemes megemlékezni. A ma Méntelek néven ismert puszta valamikor terméketlen, vízzel borított terület volt. Jellegét • máig használt elnevezések is őrzik. így egyik részének C'sődör neve a v alamikor ott * legelésző ménekről maradt fenn, másik része pedig azért viseli a Cethal nevel, mert a hajdan vízzel borított területen a hagyomány szerint óriási hal csontvázára bukkantak. A Kisasszonynak nevezett tóban még a mai időkben w halasznak a gyermekek. A tó maga szíksót tartalmaz, is ez esős időben úgy elterül, hogy a rajta keresztül vezető Sóhordó út kocsival is aJíg járható. Pedig amikor meg nem volt vasút, ezen az úton hordták Szolnokról a »ót egészen a Dunáig. A talaj a tavak környékén jó, termo, fekete föld, «ír a Bend út másik oldala homok. Ezt » hajdan sivár homokot a cethall erdő egy részének kiirtása után a város parcelláztatta, éa kedvezményes fizetési feltételek mellett a lakosság rendelkezésére bocsátotta. A ménteleki szőlő- és gyümölcstermelés alapját a Fazekas-, Érdél-, Tószegi Horváth-, Nagy-. C'sordás- és Bíró-családok vetették meg. Az apák a nagyapáktól örökölt munkaszeretettel példát mutattak, miként lehet a mostohának tartott homokot termővé tenni és a „semmiből“ boldog családi fészket teremteni. A szőlőművelés eleinte a türzsökös gazdák elölt lekicsinyelt foglalkozás számba ment. I)c amint az eredményeket láttál:, » lapaszta lták, bogy a szőlőből, gyümölcsből hogy jutnak hozzá a szorgalmas családok állatokhoz, ruhához, családi házhoz, sőt saját szőlőterülethez is. a szőlőtelepítés egyre vonzóbb lett a gazdák és a tisztviselő réicgc.k körében is. Így települt be lassan szőlővel és gyümölccsel Katonatelep, Rlábertelcp, Szikra is. A Mathiász Jánosok, Katona Zsigmondok, Hankovszky Zsigmondok, Kocsis Pálok példája nyomán más pusztákon Is nagy méreteket öltött a szőlő- és gyümölcstelepítés. A híres kecskeméti barack Is a szorgalmas munkáskezeknek köszönheti világhírnevét. Tavasszal a virágzó barackfák illata és szépsége lenyűgöző hatással van az arra vetődő idegenekre. És a híres kecskeméti piac! Baraekérés idején gyalogosan, vagy kocsikon a kora hajnali óráktól özönlött a barack a városba. Hajnali 2—3 órakor már „beállt a piac“. Amikor a villanyvilágítás fényében szabályos sorrendben felsorakoztak a gyümölccsel megrakott kocsik, a külföldiek is csodálkozva szemlélték a gyümölcsök szépségét, és mennyiségét. Áldott ez a iöld, mely gazdagon megfizeti az ember fáradozását! Szabad-e ezt a kincset elhanyagolni? Szabad-e elsorvasztani azt a gyümölcskultúrát, mely a kecskemétieket kiemelte a nyomorúságból? Nemcsak hogy nem szabad, hanem eltanulva az ősök módszereit, tovább kell azokat fejleszteni, Kecskemétet iskolái es a gyümölcse tette híressé. A műveltség es a munkaszeretet egymással párosulva a jövőben még nagyobb áldást hozhat a kecskeméti lakosságnak. Uzv. Béke Ibtvánoé
