Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

Nagy-Britannia és Franciaország továbbra is erőszakos módszereket kiván alkalmazni a szuezi kérdésben A Szovjetunió hajlandó rósztvennl kormányfői értekezleten — A légkör még mindig robbanékony — Dulles Janus-arca A szuezi ügyre jellemző, hogy fejleményeinek j szálai szinte az egész világra terjednek ki. Fog­lalkoznak a szuezi válsággal nemcsak a csatorna íországában: Egyiptomban, hanem szerte az arab világban, az európai fővárosokban. Washington­iban, sőt egynéhány ázsiai országban is. Az ér­deklődés fénycsóvájában most ismét Kairó és London van. Londonban a tizennyolc hatalom megtartja második értekezletét. Kairóban Nasz- szer azon fáradozik, hogy kivédje a londoni tőké­sek csapásait és esetleg szélesebb körben, a csa­tornát használó államok bevonásával, Egyiptom szuverenitásának tiszteletben tartásával tárgyal­ják meg a hajózás kérdését. Nehru, Eisenhower és Eden üzenetváltása a szuezi kérdésben jelzi, hogy a légkör még mindig robbanékony. Kairó­ban India küldötte, Krisna Menőn tárgyalt Nasz- szer elnökkel. Ügy tudják, Nehru elgondolásait Ismertette. A londoni értekezlet első napján már kiderült, hogy ellentétek vannak a részvevők között. Spa­nyolország és a skandináv államok nem sok ked­vet mutatnak, hogy támogassák London és Párizs elgondolásait. De rhás vonalon is folyik jelentős diplomáciai tevékenység. Ideszámíthatjuk Bulga- nyin válaszát Kingsbury Smith, az egyik ameri­kai hírügynökség vezetőjének kérdéseire. A Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke ebben beje­lentette, hogy a szovjet kormány hajlandó részt- venni Egyiptom, India, Franciaország, Nagy- Britannia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormányfőinek értekezletén. A Szovjetunió ismé­telten lándzsát tör a szuezi viszálynak tárgyalá­sok útján való rendezése mellett. A nyugati sajtó Kifecsegte, hogy London és Párizs azt tervezi, hogy újból megszállják a csatorna övezetét és Nasszert megbuktatják. Ezzel akarják biztosítani Nyugat létérdekeit. Ebben a kockázatos játékban nem hajlandó részt venni a londoni értekezlet jó- egynéhány tagja. Ezért volt kénytelen az ameri­kai külügyminiszter oly határozottan kiállni fran­cia és angol kollégái mellett. Dulles azonban hangsúlyozta, hogy békés eszközökkel akar biz­tosítékot találni arra, hogy a Szuezi-csatorna to­vábbra is betöltse az ' QO° "" p«vézrr>éi-iv éltei ki­tűzött feladatokat. Kairóban nagy figyelmet keltett a Kínai Nép- köztársaság kormányának jegyzéke, amelyben támogatja az egyiptomi javaslatot: tanácskozó testület létrehozása érdekében. A Kínai jegyzék hangsúlyozza, hogy Egyiptom soha sem marad magára, mert a világ valamennyi békeszerető or­szága szilárdan áll Egyiptom oldalán és támo­gatja Egyiptom népének nemzeti függetlensége és szuverénitása megőrzéséért vívott igazságos harcát. India békéltető missziója Menőn indiai tárcanélküli miniszter mielőtt Londonba utazott volna, többízben tárgyalt Nasz- szer elnökkel. Ezt megelőzően felkereste az angol nagykövetet, majd Nasszer, tanácsadóival is foly­tatott megbeszélést. Kairói diplomáciái körök vé­leménye szerint India küldötte mindent elkövet, hogy Egyiptom és a nyugati hatalmak leüljenek a tárgyaló asztalhoz. Menőn és Nasszer tárgyalá­sairól hivatalos jelentést nem adtaK ki. Annyi azonban kiszivárgott, hogy a helyzet új elemeit tanulmányozzák, valamint a colomnói hatalmak között folytatott eszmecserét és Nehrunak a nyu­gati hatalmakhoz intézett üzenetét. India ugyanis bizonyos együttműködési terv szervezésére gon­dol ama országok között, amelyek ellenzik a nyu­gati hatalmak politikáját. Dulles játéka három kártyával Egyiptomi lapok szerint nemcsak Szuez fölött, hanem a londoni tárgyalások asztala fölött is érezni az olaj szagát. Amerika az egyik kártyá­jával az arab országokban szeretne játszani, a másikkal Kairóban és a harmadikkal Londonban. De Dulles nem lenne Dulles, hogy ha ebből a já­tékból hasznot nem zsebelhetne be. Dulles az asszuani gátra előirányzott 50 millió dolláros aján­lat visszavonásával előmozdította a szuezi válság kirobbantását. Most meg 500 milliót ad e válság következtében előállt nehézségek csökkentésére. Washington 50 000 000 megtagadott a Keleten élő népek életszínvonalának emelésére, de most vi­szont 500 000 000 ad az olajtársasagoknak, akik kiszipolyozzák a Közcp-Kelet országait. Ez az igazi Amerika, oz az igazi Dulles. A rendorBéjç elfogta a trafik és illatszerbolt betörőit Két fiatal kecskeméti gyerek hiányos nevelés és kalandvágy­ból fűtve elhatározta, hogy ki- sebb-nagyobb betöréseket követ el. Előszeretettel jártak a mozi­ba és az előadás után körülnéz­tek a városban, hol lehetne könnyen betörni. Szemléjük so­rán észrevették, hogy erre ul- kalmas a Szabadság téren a tra­fik, az Állami Áruház kirakata és a Gáspár András utcai illat­szerbolt. Készítettek is maguk­nak egy kis vaskampót, hogy a bűncselekményt könnyebben végrehajthassák. Egész primitív módon törtek be a kirakatokba. Az egyik fiatalkorú felemelte a kirakat redőnyét, a másik pedig a kampóval kihúzta a különböző tárgyakat. De nem sokáig tartott Abela Ruszig (ez volt a srác »al­világi« neve) és társa kirakat- betörésének sorozata. A rendőr­ség hamarosan kézrekerítette a fiatal suhancokat. és most vár­hatják a fiatalkorúak bírájának ítéletét. — Megyénkben az állami gaz­daságokban több mint száz hol­don termesztenek komlót. A jól jövedelmzeő növényt legnagyobb területen a Hildpusztai Állami Gazdaság termeszti. Mintegy 60 holdról szüretelnek az ősszel. FÉK KI MUNKAERŐT (segédmunkást) Budapest területére lb éven felül, — villamos vágányépítési munkára — felveszünk. Dolgozóinknak munkaru­hát, bakancsot, kedvezmé­nyes üzemi étkezést, ingye­nes villamusutuzasi igazol­ványt, a vidékieknek mun­kásszállást. a csaiadíenn- tartóknak napi 6 forint kü­lönélést pótlékot biztosí­tunk. Jelentkezés: a Fő­várost Vasútépítő Vállalat központjában: Budapest, VII., Akaeta u. lâ. IV, em. 4CM, szoba. 708 — A Báes megyei Téglagyárak Vállalata a negyedév befejezé­séig égetett téglában előrelátha­tólag behozza éves elmaradását és terven felül még 250 000 téglát ad, ami megfelel 8—10 családi ház téglaszükségletének. Nyers­téglából terven felül előrelátha­tólag másfélmillió darabbal fog­nak többet termelni. — Minden vasárnap garázdál­kodtak. Bogdán Sándor és Balog Nándor botrányos viselkedésük miatt már többízben ültek a vád­lottak padján. Ügylátszik, a két fiatalember még nem vonta le ebből a tanulságot és nemrég a Mélykúti Földművesszövetkezet italboltjában ismét garázdálkod­tak. Bogdán Sándor kétszer meg­szórta zsebkéssel Kovács Sándor mélykúti lakost, Balog Nándor pedig ugyanőt franciakulccsal többízben fejbe verte. A Bács­almási Járásbíróság felelősségre S vonta a botrány okozókat és Bog- tdán Sándort 7 havi, Balog Nán- ;dort pedig 4 havi börtönre ítélte. ; — Egy év alatt 50 000-rel nö­vekedett a munkanélküliek szá­jma Japánban. Hivatalos adatok 'szerint Japánban 1958 második jegyedében 790 000 munkanól- jküli volt. Ez 50 000-rel több, mint az előző év azonos idősza­kában. — Indiai mintafarm szovjet gépekkel. Az indiai élelmezési és földművelési minisztérium Rad- zsasztan államban mintafarmot létesített. A farm felszerelésének : magvát 26 szovjet traktor és egyéb szovjet mezőgazdasági gé­pek képezik. — Ifjúsági találkozó Harka- kötönyben. A Kiskunhalasi Já­rási DISZ-bizottság és Művelő­dés Ház szeptember 23-án, va­sárnap ifjúsági találkozót rendez Harkakötön.vben. Délelőtt 10 órakor tartják meg az ünnepé­lyes’ megnyitót, majd a községi és környéki kultúrcsoportok ad­nak színes műsort. A műsoros est után szüreti bált rendeznek. — 30 vezető francia divatház képviseltette magát Lipcsében. Az idei lipcsei őszi nemzetközi vásáron, amelyen 33 ország több mint hétezer cége és üzeme mu­tatta be exportkínálatát, 30 ve­zető francia divatház is bemu­tatta legszebb modelljeit. , — A solti piactéren beton el­árusító asztalokat állít fel a köz­ségi tanács, azonkívül a teret körülkeríti. A munkákat még ebben a hónapban defejezik. — Növekszik Dánia traktor- importja. Dánia 1956 első öt hó­napjában 5531 traktoregységet importált. 1955 azonos időszaká­ban 3Ï21 traktoregységet hozott be külföldről. 1955-ben összesen 11 396 traktort importált 86 8 millió dán korona értékben. — Pécsről készített filmet Kollányi Ágoston rendező és Vancsa Lajos operatőr. A film forgatását befejezték. Kollányi Ágoston forgatócsoportja készíti a »Bölcső« című filmet is, amely arról szól, hogyan gondozzák utódaikat a rovarok. — Ferenci István, a Bajai Víz­ügyi Igazgatóság technikusa 6ü ezer forintot vett fel munkabé« rek fizetésére. Kifizetett 45 000 forintot, 21 000 forintot másnap­ra hagyott. Baján a pénzzel telt 'aktatáskájával meglátogatott két vendéglőt. Alaposan beszeszelt s végül is rádöbbent arra, hogy el­vesztette aktatáskáját. A táskát ugyan megtalálta motorkerék­párján, de a pénz már hiányzott belőle. A rendőrség hamarosan kézrekerítette a tettest, aki az aktatáskából kivette a pénzt. Fe­renci társaságában Schmidt Jut­ván is italozott, ő lopta el a pénzt, őrizetbe vették. — Pirandello híres színdarab« ját, a IV. Henrik-et Palernn olasz rendező Az élő álarc cí­men filmre viszi. A film főszere­pét Conrad Veidt játsza. — Mészáros János bácsalmási lakos szőlőjéből engedély nélkül kivágott 4 diófát, 1 almafát és 2 szilvafát. A bíróság ezért 100 forint pénzbüntetésre ítélte. — Bujdosó Endre 17 éves és Bújdosó János 19 éves lajosmi- zsei lakosokat a bíróság 3—3 hó­napi felfüggesztett börtönbünte­tésre ítélte, mert engedély nél­kül vágtak ki fákat. Várható időjárás péntek estig: Kisebb felhőátvonulások eső nélkül. Helyenként réggel! köd. mérsékelt, egyes helyeken déli-délnyugati szél. Az éjszakai lehűlés gyengül, a nap­pali felmelegedés fokozódik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken: 21—24 fok kö­zött. A Közlekedésépítési Szak- és Szerelőipari V. felvesz: szegező lakatosokat, villany szeretőket, villany hegesztőket, esztergályosokat, épületszigetelőket, központifűtés-szerelőket, vízvezetékszerelőket, bádogosokat, épületlakatosokat, vasszerkezeti lakatosokat, épületüvegezőket és a fenti szakmákhoz segédmunkásokat. Jelentkezés: Budapest, IX., Közraktár u. 1—3. és — XI., Andor utca 28. 1060 ^VWVWWWVWWVWWWWVWVWWWWWWWWWWI WVVV'AAAATVVVV/WAWVArvWi/VS>WVVV\AIV\rA/'<VVVVV»W>>V»<VV I Hegedűs Gyula halálának negyedszázados évfordulója Huszonöt évvel ennek előtte, szeptember 21-én hunyta le örök álomra szemét az új magyar rea­lista színészet nagy mestere, He­gedűs Gyula. A színészt holta után el szokták feledni. Mimiká­ja eltűnt a szemünk elől, hang­ját elnyelte a semmibe vesző tér. Komédiás volt, komédiázott, nem komédiázik többé. Ennyi az egész! Mit törődjünk tovább vele! Hegedűs Gyula azonban olyan munkása volt a századforduló magyar művelődésének, hogy méltán megérdemli a megkülön­böztető ráemlékezést. Hogy csak egy Tolna megyei kicsiny falu postamesterének a fia volt, mit tesz az? Művészete teljében az egész ország csodálta. Kecske­méten Is sok ismerője és tiszte­lője akadt, mert egy-egy kiváló szerepét vendégként a mi szín­padunkon is bemutatta. De élet­műve tetőpontján, mint színiaka­démiai tanár, majd a Zeneaka­démia énekművészeket képző tanszékének játékmestere, sok­sok, a mi színpadunkon is meg­fordult fiatal színészt ő látott el egy életre szóló útravalóval. így szellemileg állandó kapcsolatban állott velünk és az egész ország színházi közönségével. 1870. február 3-an a kétyi postamester falusi házában szü­letett. Az ottani mezítlábas lur­kókkal együtt ismerkedett meg az ábécével. Aztán Szekszárdon folytatta tanulmányait. Tolna­apátiban csapott fel színésznek egy faluzó daltársulatnál. De néhány hónap múlva beleúnt a csavargó életmódba, és miután valóban hivatást érzett a színészi pályára, 1889-ben beiratkozott a színiakadémiára. 1891-ben okle­veles színész. Nagyobb vidéki társulatok szerződtetik. 1894-ben a kolozsvári Nemzeti Színház tagja. Ott kerül össze Ditrói Mórral, aki 1896-ban magával viszi a Budapesten akkor meg­nyílt Vígszínházhoz. A Vígszínház egy időben épült a kecskeméti színházzal, és ami még több, ugyanazok a bécsi színházépítő mesterek építették mind a kettőt. Azért is olyan nagy a hasonlóság közöttük. De ez csak külsőség. A Vígszínház­nak alapítása idején korszakot jelentő művészeti célkitűzései voltak. Abban az időben a magas színvonalú magyar színjátszást a Nemzeti Színház reprezentálta. A Nemzeti Színház játékmódja azonban minden klasszicitása mellett megkövesedett. A recitá­ló, páthoszos, szavaló hangvétel jól illett a százados múltú drá­mai remekművekhez, de nem vágott a más világvárosokból el­indult társadalmi színművek reális levegőjéhez. A Vígszínház, megindulásakor,, ennek az új, természetes színjátszásnak adott lehetőséget, és egészséges felfo­gásával mindenképpen számot­tevő versenytársává vált a Nem­zeti Színháznak. A beszéd természetes egysze­rűségét, a dialógusok könnyedsé­gét alkalmazó új játékstílusnak mesterévé vált Hegedűs Gyula az új színházban. A »mimes« legegyszerűbb eszközeivel reális életet vitt a színpadra. Ezért te­kintik őt, éspedig méltán, a rea­lisztikus magyar színjátszás egyik megteremtőjének. Tehetségének széles skáláját mutatja, hogy a pehely könnyűségü bohózatok­tól kezdve, operetteken át, ko­moly drámai feladatokig mindig eredetit tudott adni. A Vígszín­háznak nem egy darabja lett export-darab. A külföldi szín- igazgatók, rendezők, színészek sok esetben vették át a Hegedüs- leremtette színpadi figurákat. Az ördög, a Liliom, a Tájfun az ő színészi tolmácsolásával kezd­te meg világkörútját. Hegedűsért versenyeznek a színházak. 1914/15-ben a Magyar Színház állandó vendége, 1915/ 16-ban a Neihzeti Színház szer­ződött tagja. 1916-ban vissza­szerződik a Vígszínházhoz és itt ismét régi diadalmas szerepé­ben, »Az ördög«-ben lép feL 1926-tól egyik színházhoz sem köti le magát, hanem vendég­ként szerződik egyes színházak­hoz egy-egy szerep eljátszására. A szlnésztársadalom is megbe­csüli. 1917 decemberében a Bu­dapesti Színészszövetség elnöké­vé választották. A reakciós ve­zető réteggel nem tudott megal­kudni, emiatt sokszor volt mel- lőztetésben méltánytalanságban része. Megpróbálták az akkor szokásos parádés kitüntetések­kel megnyerni. Nem adott sem­mit a muszáj-kitüntetésekre, de mélyen meghatotta, mikor szülő­falujának egyszerű népe 1927 ele­jén díszpolgárrá választotta, és a falu egyik utcáját nevéről ne­vezte el. Pest környéki kis családi há­zában éldegélt azután 25 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig. Kecskeméttel való kapcsolatát jóízű humorral emlegette. A kis história megérdemli, hogy visz- szaidézzük, még akkor is, ha hi­telességét ma már nehéz ellen­őrizni. Mint Hegedűs elmondta, 1914 júniusában Az ördög-öt ját­szotta Kecskeméten. Felvonás közben diákküldöttség kereste fel és hódolata jeléül egy bronz­koszorúval lepte meg a megha­tott színészt. Micsoda város, ahol a pénztelen diákok is Ilyen ál­dozatra képesek! Bár a koszorú átadása a függöny mögött tör­tént, a tapsokra Hegedűs kétszer is kivitte azt a függöny elé, hadd lássák a diákok, mennyire meg­becsüli ajándékukat. A közön­ség tombolt, ezzel adta jelét, hogy azonosítja magát a diákok koszorú-ügyével. Hegedűs épo a nehéz Koszorú becsomagolásának gondolatával foglalkozott, amikor a küldött­ség újra felkereste. — Kedves mester — mondta a szónok —, most már a közönség is látta, hogy a mester bronz­koszorút kapott. Egy nagy kéré­sünk volna. — Ki vele! — Tessék visszaadni nekünk a koszorút! •— De... de én úgy gondoltam, hogy megtartom emlékül. — Megtartani, nem, azt nem lehet! Vissza kell tennünk! — Hová? — A helyére, a Katona József- szobornak a talapzatára. Onnan vettük kölcsön, hogy a mester iránti rajongásunkat kifejezésre juttassuk. Dehát vissza is kell vinnünk becsülettel, és ezenfelül tetszik tudni, hogy a jövő héten Varsányi Irén fog nálunk ven­dégszerepelni.;.­Joós Ferenc, aTTITtagja L

Next

/
Oldalképek
Tartalom