Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-04 / 208. szám

színházunk évadnyitója elé Qékai .//fér h a „JC&izíaíí mtbtr liât A halhatatlan magyar mese­mondó, Jókai számtalan novel­lájában, regényében, visszaemlé­kezésében jelent meg a magyar történelem talán legdicsősége­sebb korszakának, szabadsághar­cunknak története. Mégis az a műve, amely ezt a korszakot a legnagyszerűbben ábrázolja, amely valósággal prózában írt hősköltemény, az 1848—49-i sza­badságharc nagy éposza: »A kőszívű ember fiai«. Ebben a regényben két világ csap össze és vív élet-halál harcot. S a két világot két család jelképezi: a Baradlay- és a Plankenhorst- ház, akik a haladás és a reak­ció, a hazafiasság és a nemzet­árulás között folyó küzdelmet, vívják meg. »A szabadság fájának nagy öntözés kellett: vérrel, verejték­kel, keserű könnyekkel... Míg magyar él, míg szabad ember él e honban, kegyelettel fognak visszagondolni az évre, annak történetére és történelemalkotó alakjaira. Dicsőség a halhatatla­noknak!« — írta Jókai a sza­badságharc félszázados év­fordulóján, de művében már 1869-ben örök időkre szóló emlé­ket állított e kornak. Hány nem­zedéket tanított a hazát szeretni a Kőszívű ember hazaszereteté­ben akadályt nem ismerő hitvese és három nemesszívű fia? Hány embert tanított a hazaárülót gyű­lölni, s az ellenséggel bátran szembenézni Ridcgváry Bence hatalomraéhes hitványsága, vagy Plankenhorst Alfonsine fene­ketlen aljassága? Mert a »mese­mondó« Jókai hősei ebben u műben nem mesealakok, akik elandalítják a lelket és rózsaszín felhőbe burkolják a cselek­ményt, hanem a reális történe­lem igazi hősei ők, nagyszerű jellemek — a mi népünk hősei. Baradlay Kázmér — a Kőszí­vű ember halálos ágyán végren­deletként azt hagyja feleségére, hogy három fiát: Ödönt, a péter- vári követség tisztviselőjét, Ri- hárdot, a katonatisztet és Jenőt, a bécsi kancellária hivatolnokát a reakció szolgálatára nevelje. Azt akarja, hogy »a föld ne mo­zogjon, hanem álljon, s ha az egész föld előre megy is, ez a darab föld, ami a miénk, ne men­jen vele«. Baradlayné azonban mindenben az ellenkezőjét teszi férje végakaratának: Ödön a magyar haladó nemesség vezére lesz, Rihárd századával haza­szökik Bécsből, hogy hősiesen küzdjön hazája szabadságáért. A 1 legkisebb fiú, Jenő, akit pedig anyja a legnehezebben ragad ki angyalarcú, de ördöglelkű Alíon- sinnak a hálójából, a legnagyobb áldozatot hozza meg. A sza­badságharc bukása után bátyja helyett jelentkezik Haynau vér­bíróságán és vállalja a halálbün­tetést. A »Kőszívű ember fiai« abban is felette áll Jókai egyéb írásai­nak, hogy a nemzeti érzés nem jár benne együtt a szomszéd­népek gyűlöletével és lekicsiny­lésével, s a nemzeti egység fon­tosságának mély átérzése mel­lett nem feledkezik meg arról az ellentétről, mely a főnemesség nagyrészét a nemzet zömének haladó törekvéseitől elválasztot­ta. »Nagy idő múlt el a nagy harc óta« — írja Jókai a regény végszavában, amelyet úgy fe­jez be, hogy nem adhatott többet, »mint a feledés írját a mély seb­nek, jobb idők reményét a sze­gény magyar nemzetnek«. De az ír, amely egykor feledés volt a zsarnokokkal vívott egyenlőtlen küzdelemben, ma már büszke emlékezés az egykori harcokra, s a harcok vitéz katonáira. Földeák Róbert, színházi főrendező Budapesti természetjárók túrája a budai hegyekben, ahol elsajátítják a turisztikai tudnivalókat. 'HAJA VÁROS 1666-BAM Az 1526-os mohácsi csatavesz­tés után a török az ország egy részének korlátlan ura lett. 1541- ben az ország fővárosát, Budát is elfoglalja. Szolimán serege a győzelemtől megittasodva, ra­bolva, gyilkolva siet a Duna— Tisza közén lefelé. Üfközben Kanizsát, Zentát, Titelt, Pécset is feldúlja, Pétervárad őrsége pe­dig a török közeledésékor esze­veszetten menekül. A magyar főurak a Felvidékre telepednek át, itthon csak a föld népe ma­rad. A terület újjászervezésekor a szegedi szandzsákhoz tartozott Baja, ahol nahije (járás féle) székhely is volt. A kezdődő tö­rök életről és Baja e korbeli örténetéről keveset tudunk. Az “gykori vár leírása azonban negmaradt. Evlia Cselebi, a níres török világutazó 1666-ban, ,ehát 290 évvel ezelőtt járt Ba­ján. Ö jegyzi fel kacskaringós .örök betűkkel a következőt: »Baja vára. — Régi vár a sze­gedi szandzsák területén, a Du- la folyó partján. Százötven ak- :se (török pénz) fizetésű járási rely. Várparancsnoka, 80 kato­nája, számvevője, adóíelügyelő- 'e, vámfelügyelője és építészeti agája van. Vára a Duna partján erős vár, nagy kikötővel. — Bácska és Laska (Laska jelenté­se ismeretlen) vilajeteknek nagy kikötője lévén e hely, jövedelme ) jük akcse, mely az egri kato­naságé. E várossal szemben a Tuna partján van Báta kikö­pje. A vár alakja. Kettős palánk­ul kerítésű, négyszögü, szépen •endezett erődítmény. A belső várban két mihrábja (oltárt he­lyettesítő üreg) van, amelyek közül a Szinán pasa dzsámija a régi időben templom volt, ennek egy vékony minaret tornya van. Van egy Ogrun-kapuja (gyalog­járók számára szolgáló kis kapu) és egy nyugatra néző Nagy kapu­ja. (A kétségbevonhatatlan pró­fétáknak törvénye szerint való törvényszék e kapun belül van. A belső várban 50 deszkaházon és 15 bolton kívül más építészeti munka nincs. A kapun kívül levő nagy kül­városnak tömésfal kerítésű a pulánkja, melyben 300 alacso­ny abb-magasabb deszkatetejű, csinos, erős ház van. Van egy mecsetje, egy kolostora, egy med- reszéje (török teológiai iskola), egy elemi iskolája, egy fogadója, egy fürdője, 150 boltja. Kikötő­hely lévén, lakói gazdagok s na­gyon barátságosak. E város ut­cái mind deszkaburkolatúak, mi­vel földje lapályos és mocsaras. Ennek is két kapuja van, egyik a Révkapu, mely nyugatra nyí­lik, a másik délkeleti irányban, a Zombor városába vezető úton van. A révfőnél van a temető. Ugyanott, a révfőnél van a vám­felügyelő háza is. E kikötő tájé­kán minaret magasságú domb van, honnét lefelé nézni sem mer az ember.« A vár formája jélenleg nem ismeretes előttünk. E sorok írója évekig gyűjtötte a város fekvé­sére vonatkozó adatokat s ma már bizonyos, hogy a városháza Türr István Múzeum, szent An­tal templom és a központi álta­lános iskola területén kell azt keresnünk. Ezt Zalotay Elemér, a bajai múzeum volt régészének kutatásai is megerősítik. Komoly ásatások azonban még eddig nem folytak a vár építési idejé­nek, alakjának, stb. tisztázására. Reméljük, erre is hamarosan sor kerül. Kőhegyi Mihály JCénilüzkraL A Szépirodalmi Könyvkiadó kiad­ja Móra Ferenc válogatott elbeszé­léseit „A világ Így megyen“ címmel. Móra Ferenc a mikszáthi hagyo­mány egyik jeles, népszerű folytató­ja, a 20-as—30-as évek haladó iro­dalmának jellegzetes alakja. E kö­tet a felszabadulás óta első ízben próbál Móra életéből terjedelmes, átfogó válogatást adni. Gyöngéden rajzolja meg gyermekkorának vilá­gát. az alföldi táj jellegzetes szépsé­gét. A szegedi tanyavilág ihlette portréi, a 30-as évek falujáról írott vádoló írásai méltón foglalnak he­lyet József Attila verselnek. Móricz Zsigmond halhatatlan ^írásainak szomszédságában. A válogatott gyűjtemény közli Mó­Levelezőink írásaiból A Könyvterjesztő Vállalat módszeréről A sajtón keresztül hívjuk jel a Könyvierjesztő Vállalat lile- tékeseinek jigyelmét arra a helytelen gyakorlatra, amit egyes dolgozót folytatnak. Miről is van szó? Vállalatunkat igen gyakran keresik fel a Könyvterjesztő Vállalat dolgozói. Egy hónap alatt hatszor nyitották rám az ajtót, mivel az tizem ÜB-elnöki teendőit én látom el. Mind a hat eset­ben arra próbáltak rábeszélni, hogy az üzemi bizottság kulturá­lis célokra biztosított összegéből könyvet vásároljak. Helyes és fsak üdvözölni tudjuk azt, hogy a Könyvterjesztő gondol arra, hogy a legfrlsseb szépirodalmi és politikai könyvek idejeben dol­gozóink kezébe kerüljenek. Csakhogy ennek is van határa. Könyveket is csak egy meghatározott összegből vásárolhatunk. Az előirányzott összegért már megvásároltuk azokat a könyve­ket, amelyeket szükségesnek tartottunk. A harmadik negyedévre szóló könyvvásárlásra biztosított összeget iparigazgatóságunk még nem utalta át. h st a tényt nem tudtuk, megértetni a Könyvterjesztő Val- latot dolgozóival, s mindenáron erőszakosan arra akartak rá­bírni, hogy könyvét vásároljunk. Bosszantó pedig, hogy olyan hangnemet használtak, ami nem megengedhető, s ezért kénytelen voltam kiutasítani őket. Egyébként azt is közöljük: ha lesz ke­retünk, vásárolunk könyveket, minden felszólítás nélkül. Szlrecskó Eszter ÜB-elnök, Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat ÉVNYITÓ ÜNNEPSÉG a II. Rákóczii Ferenc iskolában A szeptemberi napsugár ked­ves fénnyel öntötte el a kecske­méti II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola udvarát. ötven új kisdiák lépte át az iskola küszöbét, hogy ezután 8 éven át, szeptembertől júniusig, minden reggel idesiessen. Öt­ven új elsőosztályos kezdi majd megismerni az életet — az isko­lapadokból. Az új tanmenetről, az új tan­tervről beszélgetünk Kovács La­jos igazgatóval. — Az új tanévben sok módo­sítás fog történni a tanmenet­ben. Bevezetjük például a foko­zott politechnikai oktatást. Ta­nítani fogunk ezután rajzolást,: éneket, kézimunkát. Nagyobb gondot fordítunk az úttörő mun­kára is. Ez az első biztosítéka annak, hogy fokozzuk a gyerme­kek tanulási készségét és ezál­tal emeljük tanulmányi színvo­nalukat is. Persze vigyázunk, nehogy túlterheljük gyerekein­ket. 54—55-ben 2.80 volt az is­kola tanulmányi átlaga, 55-ben már 3.1 és 56-ban 3.25. Nagy gondot fordítunk majd a gyere­kek iskolán kívüli munkájára is, sok szakkört szervezünk és pá­lyázatot hirdetünk rajzból, iro­dalomból, történelembő] és niás tárgyakból is. A szakember tanácsolja: Hogyan védekezzünk az amerikai szövőlepke ellen? ra legszebb anekdótikus írásait: a hivatali bürokráciát leleplező köz­oktatást bíráló, s a kor jellegzetes típusait megelevenítő írásait. Meg­lepő és jóízűen buggyanó történetek ezek, azon, a „nagyon színes és mégis végtelenül természetes egy­szerű magyar nyelven, amit csak a szögedi ember tud“, Móricz jellem­zése szerint. Képes Géza; SO ÊS BORS Az epigramma csattanós bizonyí­téka annak, hogy a költészet al­kalomadtán éles fegyver. Ezt a fegyvert szívesen forgatták a halha­tatlan latin és reneszánsz szatíra, epigramma írók. A magyar iro­dalomban Kazinczy. Kölcsey. Vö­rösmarty és a többiek is szívesen éltek ezzel a fegyverrel. Napjaink­ban Képes Géza keltette életre, még­hozzá sikeresen, a nagy hagyomá­nyokhoz méltó erővel és szenvedél­lyel. Az epigramma gyilkos erejű fegyverré válik Képes Géza kezében, kivédhetetlen csapásokat osztogat szellemes, finom kétsorosaival, s az olvasó belső újjongással helyesel a csattanóknak, mert a költő felhábo­rodásai mindig igazak, a szatirikus túlzás, a kihegyezettség sohasem csap át igazságtalanságra. A közkedveltségnek örvendő műfaj reneszánszát Képes Géza két évtize­des epigramma írói tevékenysége in­dította el mai irodalmunkban. A kötet e két évtized termésének leg­szellemesebb, legnemesebb . költői miniatűrjeit adja közre, bioliofil kiállításban. Az értékes kötethez Barta baszló készített ütvén finom és szellemes tollrajzot. Értesítjük kedves vevőinket, hogy a Szabadság tér 6. az. alatti vas- és edényboltunkat reg­gel fél 8-tól este 6-ig egy­folytában tartjuk nyitva. 996 ELADÓ Kecskemét, Tizedes utca •i/ä. <-z. ház, — Érdeklődni: ugyan- aUi 101)3. Az amerikai szövőlepke ebben az évben is jelentős károkat okoz a közulakmenti eper- cs juhar­fákon, s a belterületek gyü­mölcsfáin is. Ezért minden esz­közzel harcba kell szállni ezzel a veszedelmes kártevővel. Az augusztusban jelentkező má­sodik nemzedék hernyói ellen csak úgy védekezhetünk sikere­sen, ha már egy-két levélből álló hernyófészkeket azonnal eltávo­lítjuk és elégetjük. Megyénkben még szövedékben vannak a her­nyók és a védekezés viszonylag könnyebb, mint később, amikor már a hernyók a fészkekből ki­mászva lombfáinkon elterjed­nek. Mivel megyénkben most is erős fertőzés tapasztalható, a Vé­dekezést vegyszeres irtással yé- gezhetjük el. Az átmenti lonib- fák permetezését a Növényvédő Állomás végzi motoros gépek­kel, a községekben a tanácsok útján történhetik a védekezés. Felhívjuk a figyelmet, hogy a községek szervezzenek úgyne­vezett kényszervédekező brigá­dokat. A tanácsokhoz kihelye­zett permetezőgépeket adj át át a brigádoknak, a védekezőszert a Növényvédő Állomás díjtala­nul adja, ha a brigádok már megalakultak. Ezek a tanács ál­tal megállapított munkadíj elle­nében permeteznek. A szövőlepke ellen 1 százalé­kos Holló 10-et használunk, de más módszert is alkalmazha­tunk: Az amerikai szövőlepke báb­alakban telel át. Ezeket a bábo­kat jelentős mértékben pusztít­ják az élősködő legyek és für- készdarazsak. Ezeknek köszön­hető, hogy sokszor nem szapo­rodik el a végletekig a szövő­lepke,. Ha ezeket a hasznos pa­razitákat a bábokkal együtt el­égetnénk, vagy elásnánk, tulaj­donképpen magunk alatt vág­nánk el a fát, saját segítőtársain­kat pusztítalánk el. Ezért a kö­vetkező módszert ajánljuk a pa­raziták megmentésére: Lombfáink törzsére övmagas­ságban laza szaimaköt.eget kös­sünk fel, hogy ezzel a hernyók számára alkalmas bábozódási helyet biztosítsunk. A kötegeket akkor kell felrakni, amikor a hernyók már kezdenek Iemász- ni a fatörzsön, tehát szeptember végén. A szaimaköteg legalább 50—60 cm hosszúságban borítsa a fa derekát (10—12 cm vastag­ságban), s akkor kell leszedni, artiikor az odahúzódott hernyók zöme már bábbá alakul. A leszedést két ember végez-' heti, vigyázva arra, hogy a bá­bok ne a földre, hanem sűrufo- nású kosárba hulljanak a szal­mával együtt. A kötegeket jól záró hordóban helyezzük el (réz- gálicos, vagy más vegyszeres hordót ne használjunk), s tete­jét 3 milliméteres lyukbőségű dróthálóval takarjuk le. A hor­dókat pajtába, fáskamrában he­lyezzük. el. Tavasszal a bábokkal nagytömegű fürkészlegyek és darazsak a dróthálón át távoz­hatnak a szabadba, a bábokból kikelt lepkék pedig a hordóban tojnak le, ahonnan a kikelő her­nyók táplálkozás nélkül nem tudnak eltávozni. Ezzel a követ­kező évre sikerül a parazitákat megmenteni s ezek tovább fer­tőzhetik a még meglévő bábokat? Ha községenként 4—5 ilyen hordót elhelyezünk, máris nagy­ban hozzá járulunk a hasznos pa­raziták megmentéséhez s meg­védhetjük fáink, gyümölcsöseink életét, Szűps József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom