Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-25 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG HZ MBP BÁCS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI IflHflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM _______Ára 50 fillér_____________1958, SZEPT. 25, KEDD A nyugati tőkés országok minden mesterkedése ellenére zavartalanul bonyolódik le a forgalom a Szuezi-csatornán. A képen: új révkalauz vezeti a hajó-konvojt. Tanácskoztak a megye termeloszövetnezelei Vasárnap az MDP megyei végrehajtóbizottsága és a megyei tanács VB mezőgazdasági igaz­gatósága rendezésében termelő­szövetkezeti tanácskozás folyt Bácsalmáson. A tanácskozás színhelye a Lenin Termelőszövet­kezet központja volt. A megye termelőszövetkezeteiből mintegy 350—400 küldött vett részt. A vendéglátó Bácsalmás köz­ség és a Lenin Termelőszövetke­zet előrelátóan gondoskodott a részvevők szórakozásáról, ké­nyelméről. Sikeres kultúrműsor vezette be a tanácskozást, majd Sándi Ottó elvtárs, az MDP Központi Vezetőség mezőgazda- sági osztályvezetőjének helyet­tese tartott beszámolót a ter­melőszövetkezeti mozgalom idő­szerű kérdéseiről. A vita során számos szövetkezeti elnök és tag szólalt fel. Majd a növényápo­lásban és betakarításban kiváló termelőszövetkezetek - megjutal- mazására került sor; a rangsor­ban első a fajszi Vörös Csillag, második a hartai Lenin s har­madik a mélykúti Uj Élet Tsz. Ebéd után a látogatók meg­tekintették a Lenin Tsz gazda­ságát, majd változatos kultúr­műsorban gyönyörködhettek. A tanácskozásról szóló részle­tes tudósítást, Sándi Ottó elv- társ beszámolóját és a vitat la­punk későbbi számának fény­képes mellékletében ismertetjük; Új társulások I A példamutatás ereje Az utóbbi években Császártöltésen a párt­tagok példamutatásával több tsz és tszcs ala- kult. Napjainkban már öt tsz és négy tszcs j működik a községben, ; egy pedig most ran ; alakulóban. A község dolgozó parasztjainak többsége már nem egyénileg, hanem tsz- ; I ékben és tszcs-ben dol- j gozik. Ez nem utolsó- ; sorban annak köszön- heti, hogy a község­ben most már egyet­len olyan párttag sincs, ! aki egyénileg gazdál­kodna, a legutolsó Ká- :j das Menyhért a napok­ban lépett be a Petőfi I Tszcs-bc. ; Az eredményeket egyrészt a pcldamuta- ‘ tás erejével, másrészt pedig a meglévő ter­melőszövetkezetek és ; termelőszövetkezeti cső- j portok eredményeinek állandó ismertetésével értük el. Ondrovics József, Császártöltés a megyében A Minisztertanács legutóbbi határozata széleskörű lehetősé­get nyújt a földművesszövetke­zeteken belül működő egyszerű termelési társulások létrehozá­sához. A határozat megjelenése után megyénkben is gyorsan alakultak ilyen társulások. Fok­tőn 16 fővel 23 holdon, Szakmár —Gombolyagon 18 fővel 20 hol­don, Alsóereken 10 fővel 15 hol­don, ugyancsak Szakmáron 9 fő­vel 17 holdon rizstermelő tár­sulás, Kiskunhalason törzsál­lattenyésztő, Kunszálláson csá­vázó- és magtermelő társulás jött létre. A határozat alapján földmű­vesszövetkezeteinknek fokozot­tabb gondot kell fordítani a tár­sulások gazdasági megszilárdí­tására, terményeik értékesítésé­re, gépi segítségadásra. Eddig 280 000 forint értékű munkát valósítottak meg községfejlesztési alapból Kiskőrösön Kiskőrösön az idén már 280 ezer forint értékű beruházást valósítottak meg a községfej­lesztési tervből. Az év végéig pedig mintegy 150 000 forintos munkát végeznek el. A többi kö­zött megkezdik a Szarvas-étte­rem előtti tér parkosítását. A tervek szerint hat virágágyat lé­tért1 enek sétányokkal és padok­kal. A park közepén szökőkút is lesz. A földmunkát társadalmi összefogással végzik. A térre földalatti nyilvános WC-t is épí­tenek. A község parkjainak tisz­tántartására szeméttartó kosara­kat szerelnek fel. A tél beállta előtt pedig a Petőfi Sándor utcá­ban az autóbusz-megállóhoz vá­rótermet létesítenek. „Ősszel érik babám a fekete szőlő'' A liszakécskei Zója DlSZ-szervczet 1950 óta minden szep­tember utolsó vasárnapján megrendezi hagyományos szüreti bálját. Szeptember 23-án a délutáni órákban nyolc csikósruhába öltözött fiatal lovas vonult fel Kecske bizony poros utcáin. Őket követte diszes, királyi stráfszekéren a bíró és a bíróné, majd pe­dig a falu hires embereit kifigurázók népes serege. A DISZ kvl- lúrháza előtt Bognár István kisbíró vicces megnyitót mondott, majd a népi ruhákba öltözött csőszlegények nyitócsárdással indí­tották meg a jókedv és vidámság zuhatagát. Hajnali 4. óráig rop­ták a táncot a falu fiataljai, öregjei, mert hisz hol van az a csú- sos férfi láb, amelyikbe azon nyomban ne indulná mag a vér pezsgése, ha Tisza Sándor és zenekara rákezdi: »Ősszel érik ba­bám a. fekete szőlő«. A külső-ballószögi DISZ-szervezet is megrendezte hagyomá­nyos szüreti bálját. A bál délután színes felvonulással kezdődött, majd a legények, leányok táncraperdültek a DISZ udvarán felál­lított sátorban. Háromszáznál is több fiatal lopkodta a szőlőt, de legügyesebb köztük mégis Nagy József egyéni parasztfiatal volt, aki oly ügyesen lopta el a bíróné 200 forintot érő kosarát, hogy senki sem vette észre. Nagy József már híres »tolvajjá« vált ezen a vidéken, a tavalyi szüreti bálok idején ő lopta el az ágasegy­házi, fülöpliázi, kerekegyházi bírónéi kosarakat. A ballószögi mu­latság is benyúlt a hajnalba, s jókedvű fiatalemberek szüreti nótázásával ért véget ez az emlékezetes DISZ-rendezvénv. Âz idén ünnepli 200 éves fennállását a bajai III. Béla Gimnázium Zárszámadás előtt a keceli Vörös Zászló Termelőszövetkezetben I> itka ünnepi évfordulóhoz étkezett az idei tanévben a bajai III, Béla Gimnázium. Az iskola fennállásának 200 éves évfordulóját fogja ünnepelni. Az iskola öreg falai között már folynak az előkészületek, hogy méltó keretek között köszönt­hessék az egykori és mostani tanítványok és tanárok az öreg Alma Matert. Az iskola történetét régi fel­jegyzések, egykori iskolai érte­sítők őrzik. Az idő vasfoga mégis sok emléket eltemetett. A jelen­legi gimnázium őse, a ferenc- rendiek egykori kolostori isko­lája 1606-ban létesült. A ferenc- rendiek a törökök elől menekül­ve települtek le • Mária Terézia uralkodása alatt a kiadott iskola-rendelet megszünteti a kolostori iskolá­ban az oktatást. A rendelet Hi­báztatja a ferencrencUek által kialakított iskolai szellemet és tanítási rendet. Az iskola újból 1813-ban nyílik meg, miután a város a felette való gondosko­dást magára vállalja. Az iskola akkori elhelyezésé­ről nem maradt fel írásos bizo­nyíték. így még csak következ­tetni sem lehet, hol működhe­tett. Arról sincsen adat, hány osztállyal működhetett, hány ta­nuló nyert benne oktatást. Any- nyi azonban bizonyos, hogy 1815. június 15-én alakul át nyilvános jogú »nagy gimnáziummá«. 1840-ben, a várost pusztító tűz­vész áldozata lesz a gimnázium is. A tűzvész után azonban újjá­épülhetett, mert az egykori fel­jegyzések arról szólnak, a sza­badságharc idején az iskolában katonakórház működik. A szabadságharc gyászos bu­kása után az osztrák közigazga­tás iskola-rendeletet bocsát ki. Választani kellett a gimnázium 6 osztályát 8 osztályra fejlesz­tik-e, vagy visszaminősítik négy osztályú gimnáziummá. Az ak­kori városi tanács megvitatta a rendeletet és úgy döntött, a gimnáziumot nyolc osztályosra fejleszti. A fejlesztéshez azonban a városnak pénzre volt szüksé­ge, ezért a tulajdonát képező Bá­rány-szállót elzálogosítja, a vá­ros földjeire kölcsönt vesz fel és az így szerzett pénzen kibővíti az iskolát. Az iskola mai helyén 17Gl-ben létesült. Fennállását és működé­sét pedig 1756-tól számítják, mi­kor a rendi iskolázás megszűnt és a város kegyura, Grassalko- vics herceg az iskolának meg­adta a nyilvánossági jogot. A 200 éves jubileumát ünneplő iskolában 1686-tól ferencrendi szerzetesek tanítottak. 1853—54- ben egyházmegyei papok, 1879- tői kezdve pedig a cisztercita rend tanárai. Az első világi ta­nárok 1942—43-ban kezdenek tanítani az iskolában, 1948-tól pedig — az iskolák államosítása óta — világi tanárok vették át az oktatást. Az 1814—1815-ös tanévtől kezdve az 1942—1943. tanévig 39 640 tanulója volt a gimnázi­umnak. Az azóta eltelt évek so-* rán pedig 4550 tanuló töltötte irteg padsorait. 1815-ben 6, 1853- ban 8, 1942-ben, 1948-ban 8 osz­tálya volt a gimnáziumnak, az elmúlt tanévben már 13 osztály- íjal működött, az idén pedig- megnyílt falai közölt a neme tagozatú gimnázium első osztá­lya. Az ünneplő iskola falai kö- ; zött végezte tanulmányait Tóth ! Kálmán, a költő. Szarvas Gábor : író, a nagy magyar nyelvtudós* ' Csar.ády István, a magyar gyors- ; írás úttörője és még számosán! az egykori közélet, irodalom* művészet kiválóságai közül. A gimnázium , fennállásé-, nak 200 éves évforduló­jára megyei tanulmányi ver­senyre készülnek a magyar nyelv és irodalomból és történe­lemből. Az ünnepségre pedig meghívják az iskola még élet­ben levő egykori és mostani ta­nítványait, tanárait. Nagyszabá­sú tornaünnepélyt rendeznek a jubileumra, hogy külsőségeiben is díszt és fényt adjanak az ün­neplő gimnáziumnak. Kitka forgalmi akadály. Az egyik Diesel-vonat elé szarvas ugróit, A vezető lefékezett, az agancsos ijedten szedte lábait és eltűnt a szegélyező bozótban.- -■ . . ,, , |-t,-j-t-u~LrxLrú*u*Lniru~. Befejezés előtt van az idei gazdasági esztendő a keceli Vö­rös Zászló Tsz-ben. A megnöve­kedett számú tagság nagy szor­galommal végzi a betakarítást. A kalászosok után sorrakerültek az ősziek is. A termelőszövetkezeten beiül mindjobban kidomborodik a közösségi érzés, a közös munká­ban rejlő erő. 40 hold területen a sarjúszéna gyűjtését a tagság egy nap alatt végezte el. Koráb­ban baj volt a munkaszervezés­sel. Ezen úgy segítettek, hogy a vezetőség hetenként megszabja a feladatokat s minden munka­csapat, minden tag tudja, hogy arra a hétre mi lesz a munkája. Ennek a módszernek meg is van az eredménye. Szeptember 15-ig elvetettek 85 hold rozsot, folyik az ösziárpa csávázása, hogy a hé­ten az is földbe kerüljön. A ve­tések előtt a tsz agronómusa csí­rázás! próbát végez minden nö- , vényféleség magjából. Volt olyan látszat, hogy sok tagnak nem lesz keresete, mert nem talál munkát, Ilyen valóban. előfordult, de a vezetőség menet­közben változtatott a terven, igyekezve a belterjesebb gazdál­kodás megvalósítására. így emel­ték fel a fűszerpaprika területét 5 holdra, ami igen jó jövedelmet ígér: holdanként 40—42 mázsát, ami forintba átszámítva 12—13 ezer forint. A tavaszi esőzés miatt a ta­karmányrépa igen gyenge ma­radt. Ezért a vezetőség úgy dön­tött, hogy a répát elvermelik, s a jövő tavaszkor mint dugványt ültetik ki magfogásra. Ezzel nemcsak a saját, de a lakosság szükségletét is kielégítik, hiszen ismeretes, hogy a répamagból elég kevés van a kereskedelem­ben. Az elemi károk miatt egyes terményekből kiesése van a tsz- nek. Ezért 26 hold lucernából öt holdat magfogásra állítottak be, ami az éves termelési tervben szintén nem szerepelt. Most fe­jezték be a cséplést, az öt hol­don 7,5 mázsa arankamentes ma­got fogtak. Ebből 3 mázsát saját használatra hagynak, a többit eladják. Csak ebből a terven- felüli magfogásból 27 000 forint bevétele van a tsz-nek, ami munkaegységenként több, minfc l forintot jelent. De ha úgy ve­szik meg a szükséges magot, az. 18 000 forint kiadást jelentett volna. Helyes ötlete volt a tsz agronómusának, hogy nem egy helyen hagyták a magfogásra alkalmas lucernát, hanem több táblában, hogy a kártevők ne árthassanak benne. A kezdeményezéseket a tsz kommunistái taggyűlésen meg­vitatják, s úgy kerülnek a tag­ság elé, mint a kommunisták ja­vaslatai. A kommunisták vezető és irányító szerepe mindjobban kidomborodik a tsz-ben, jó és helyes kezdeményezéseikkel se­gítik elő a politikai és gazdasági előrehaladást és gyakorlatban.' bizonyítják be a nagyüzem fö­lényét, a jobblét útját a kisüzem­mel szemben a dolgozó paraszt­ságnak, (Benyó Xsiván p. b. tiíkáff

Next

/
Oldalképek
Tartalom