Népújság, 1956. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-02 / 207. szám
M km síi mr-rn s-a s m o OO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOtWfWVO . ^0<K>OCK><XK>CK>0<K>CKXXK>O0Oaö<W)<>O0<KK>CK>000<MX>0<>0ÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖÖ:ÖÖÖÓ^Ö^ÖÖŐŐÖ^ XKXKKKW Beszámoló a texnáosfxlésről A lakáskérdés és a közbiztonság az érdeklődés homlokterében Jleoíd a ooli tanítómhoz Ünnepélyes aktussal, eskütétellel kezdődött a pénteki nyilvános tanácsülés. Legutóbb végrehajtóbizottsági tagnak választották Nagymarosi Kálmán és Halanda István elvtársakat. A megyei tanács jóváhagyta a tanácsülés választását és így mindketten a pénteki tanácsülés nyilvánossága előtt letették az esküt. A bejelentést, hogy a végrehajtó bizottság Nagymarosi Kálmán elvtársat választotta elnökéül, nagy taps fogadta. A napirendhez felszólalók egész sora tolmácsolta a választókerületek jókívánságait, sok sikert, erőt, egészséget kívántak Nagymarosi elvtársnak az elnöki teendők elvégzéséhez, Az 1956-os év várospolitikai tervének végrehajtásának állásáról szóló beszámolót már ismertettük olvasóink előtt. A beszámoló, melyet B. Kovács István, a tervosztály vezetője tolmácsolt, őszintén felvetette a lakosság kötelességeit Is, hisz az ő forintjaikra, a felajánlott társadalmi munkákra « szükség van a megvalósítás iorán. A felszólalók ezt a megállapítást nem hagyták érintetlenül. Réti .Tános javasolta, hogy azután kísérjék figyelemmel a tanácstagok a várospolitikai hoz- tájárulás befizetését. Személyesen magyarázzák el a hátralékotoknak, hogy közérdekű, mindenki számára hasznos létesítmények teremtődnek az így befizetett forintokból. Kérte, hogy i kerületekben sorrakerülő építkezésekről már előre értesítsék szentül a tanácstagokat, hogy a lársadalmi munka szervezésére »legendő idő legyen. A társadalmi munka szervezése terén “ok a feladat — erről szólt Fehér Sándor is —, hisz eddig a tervezettnek mintegy 30 százalékát végezték el. A városban működő vállalatok zároshoz csatolását Markó Já- aos vetette fel. És ehhez sokan zsatlakoztak, a Vendéglátóipari Vállalat, a Kisker, a Kenyérgyár munkája elleni panaszt a városi tanácshoz továbbítják, ugyanakkor a városi tanácsnak intézkedésre ninCs joga. Sok szó esett e tanácsülésen is a lakásproblémáról. Papp Dezső újra a kevesebb költséggel járó emeletépítést javasolta, Halanda István elvtáns az építőanyagok helyi előállításának lehetőségét vetette fel. Hotmail György kemény szavakkal bírálta a KIK-házak rendbehozásának lassúságát és kérte, hogy a város kulturális létesítményeket is építsen és nyisson, necsak vendéglátóhelyeket. A közbiztonság megszilárdítását is sokan követelték. A szőlő- és gyümölcstermelő gazdák gondját is elmondták: több gyümölcsót* vevőhely kellene, hogy gyorsabban menjen az átvétel; — már most gondoskodni kell a jónak ígérkező bortermés elhelyezéséről, A várospolitikai terv időarányos végrehajtása nehéz, mert az idén is négyhónapos kieséssel foghattunk csak a tervek megvalósításához. Hogy jövőre ne legyenek ilyen panaszok, Papp Dezső javasolta, hogy felsőbb utasítás bevárása nélkül még ebben az évben készítsék el az 57-es évi tervet. Ezt helyesléssel fogadta a tanácsülés. A második napirendi pont keretében bejelentések hangzottak el, majd Sági Ferencné emelkedett szólásra. Javaslatot tett arra, hogy az állandó bizottságok mellett működő társadalmi aktívákat lássák el fényképes igazolvánnyal, és javasolta azt is, Debrecen példáján alakítson a városi tanács »Kiváló társadalmi munkás« jelvényt. A már 3 éve önzetlen munkát végzőket arany, a 2 éve működőket ezüst, az 1 éve becsületes társadalmi munkát végzőket pedig bronzjelvénnyel jutalmazzák. A tanácsülés helyeselte a javaslatot és így kidolgozásával megbízták a titkárságot. Rózsa János, a tanácsülés min-' den részvevőjének nevében íe-i jezte ki tiltakozását a Német Kom- ■ munista Párt alkotmányelle- j nes betiltása ellen. A titkárság továbbítja az egyhangú elítélést. Ezután még több tanácstag lett bejelentést, háromnegyed 3 volt, mire véget ért az augusztus 31-i Városi tanácsülés. Értelmiségi aktíva A városi párt-végrehajtóbizottsága csütörtökön délután megbeszélésre hívta össze a város kommunista értelmiségeit. Az értekezleten megjelentek orvosok, tanárok, mezőgazdasági szakemberek, mérnökök, hogy elmondják a párttal kapcsolatos észrevételeiket és hogy további útmutatást kapjanak munkájukhoz. Az értekezlet napirendi pontjaként megvitatták a Központi Vezetőségnek a párt értelmiségi politikájáról szóló határozatát, amely a Társadalmi Szemle augusztusi számában jelent meg. Az egybegyült értelmiségi dolgozókat Halanda István elvtárs, a városi pártbizottság első titkára üdvözölte, utána pedig Magya- ródl Sándor elvtáfs indította útnak a vitát. A vitázók elmondották, hogy a kecskeméti értelmiség körében nyugodtságot keltett a határozat és külön kiemelték a határozatnak azt a részét, amely az értelmiségiekkel szemben megnyilvánuló bizalmatlanság felett mond ítéletet. Többen elmondották, hogy 11 év óta állandóan segítik a párt politikájának megvalósulását az értelmiségi tömegek között, de nem érezték minden esetben azt a bizalmat, amelyet méltán megérdemeltek volna. A XX. kongresszus után azonban bizalmasabb lett a légkör az értelmiségi párttagokra nézve, azóta több esetben véleményt kérnek tőlük olyan kérdésekben, amiben ők is nagyon szívesen segítenek. Az egybehangzó vélemények azt a nézetet kristályosították ki az aktíván, hogy a párt ezután is kérdezze meg az értelmiséget, ugyanúgy, mint a munkásokat, ha valamilyen fontos, közérdekű probléma megoldásáról vau szó. A hozzászólások után Magÿa- ródi elvtárs válaszolt a felmerült kérdésekre, végül pedig Halanda elvtárs vetett fel néhány gondolatot a párt és az értelmiség viszonyával kapcsolatosan. E C S A Budapest—kecskeméti vasúti fővonal első terve ÍE T ! Kecskemét ma jelentős vasúti gócpont az Alföld szívében. 1905 óta két vasútvonal köti össze a Hírős Várost az otszág fővárosával. A büdapest— szegedi fővonalból négy irányban szárnyvonalak ágaznak szét és messze vidéket kapcsolnak be a vasúti forgalomba. Ujab- baiit két gazdásági vasút is átszeli a tanyavilágot és bekapcsolja a város érdekkörébe. Sok időbe és áldozatba került, míg et a vasúthálózat fokról- fokrá kiépült. Elsőnek a vasúti fővonal épült meg. Ez is fokôÂatosau létesült. 1347-bcn nyílt meg a Pest —Cegléd—Szolnok fővonal. Cegléd és Félegyhá- za. hö2ött azonban csak 1859. szeptember 3-án lódult meg a vasúti forgalom. Felegyháza cs Szeged között 1853-ban épült a vasúti pálya, de a forgalom csak 1854. február végén nyílt meg. Egy teljés évtizedig tartott tehát, míg a büdapest—tente s- várt vasútvonal építése szakaszonként megvalósult. Kecskemét város 1853- han kapcsolódott be a vasúti forgalomba. Anide » Pest—Kecskemét vasút első terve már az 1840-es B'. ékben felmerülte A magyar országgyűlés 120 évvel ezelőtt foglalkozott először vasútépítés tervével, s megalkotta az 1836. évi XXV. törvénycikket. Pest megyében a Pest— Vác vasút épült ki elsőnek. Ennek ünnepélyes megnyitásán, 1846. július 15-én Széchenyi István is részt vett. 1845. augusztus 15-én megszervezték a Helytartó Tanács kebelében a közlekedésügyi osztályt, s annak élére Szécheiiyit állították. A „legnagyobb magyar“ ettől kezdve régi kedvelt eszméjének, a magyar közlekedéstigy fejlesztésének szolgálatára áldozta minden erejét és tehetségét. Széchenyi naplójának szűkszavú feljegyzéséiből értesülünk, hogy áz ü. u. Központi Vasút eredetileg tervezett Irányvonala nemcsak Pestr-Cégiéd—Szolnok volt, hanem Pest— Cegléd—Kecskemét Is. Széchenyi a magyar vasútvonalak megépítése ügyében érintkezésbe lépett a bécsi Bankházakkal. Eredetileg a Sina- csoport vállalkozott a magyar vasutak telepítésére, de 1844-ben visszalépett az üzlettől. A ttot- schild-csöport, mint Központi Magyar Vasúttársaság épített meg 1846 és 1848 között négy magyar vonalat, köztük két Pest megyei vasútat (Pest— Vác és Pest—Szolnok) is, liO évvel ezelőtt, 184G- ban már minden előkészület megtörtént a Pest—Cegléd—Kecskémet vasútvonal megépítésére. A vasútat mégsem kapta meg Kecskemét. Éhnek hátterét Széchenyi mondja el Naplójában. 1846. szeptember 30-áh Széchényi a bruck—győri vasút ügyében felkereste bátó Sina György bécsi bankárt. A Központi Vasút építéséről is beszélgettek. Sina bejéléntettc, hogy óvást fog emelni a tervezett vasútvonalnak Ceglédtől Kecskemétig terjedő meghosszabbítása ellen. Széchenyitől József nádorhoz ment Sina, s így ez a befolyásos üzletember megakadályozta, hogy Kecskemét már 1847-ben vasúthoz jusson. A ccgiéd—kecskeméti Vasút terve netn került le véglegesen a napirendről. Csupán clodázódott a megvalósítása. Kecskemét és Nagykörös küldöttsége Szolnokon tisztelgett a vasút megnyitásán megjelenő István főherceg, királyi helytartónál és pártfogását kérték a Cegléd—kecskeméti vasútvonal létrehozására. Biztató ígéretet kaptak. Széchehyi 1848. január 15-én a pozsonyi ország- gyűlés előtt javasolta Ceglédtől Kecskeméten át Szegedig mintegy 15 mérföld hosszúságú mellékvonal építését. Az ország- gyűlés az 1848. évi &XX. törvénycikkei felhatalmazta a kormányt, hogy Budapesttől, mint a haza szívétől á határszélekig hat új vasútvonalát s több kisebb vonalat építsen, elsősorban Élűméig. A törvénycikkben felsorolt tervek Végrehajtását azonban megakadályozta a szabadságharc vihara. 1846-tól 1833-ig kétség és remény között telték az évek Kecskemétén; Lesz-e voiiat. vágy sem?* Annál nagyobb volt az öröm cs lelkesedés, amikor 1853. szeptember 3-án ünnepélyesen megnyitották a Cegléd—félégyházi vasutat, és Kecskemétre is befutott az első vonat. Ilyen hosszú volt az út az első tervtől a kecskeméti vasúti fővonal megépítéséig. Tímár Kálmán, a rm tagja JC edves Szabó tanító bácsi! • Ne haragudjon, hogy az újság hasábjain Írok Önhöz, de az a 22 év, mely időben és térben elválaszt bennünket, elmosta, ! emlékezetemben lakása elmét. Az iskolájába mcgintcsak nem ír- : hatok, hisz nyugdíjban ól már azóta, és még én abba a kedves, ; öreg falak közé jártam, ön már máshová költözött. Most, hogy újra megkezdődik egy iskolai év, Ön bizonyára kisétál az őszi napfény-locsolta utcákra, hogy fájó szívéi megnyugtassa. falán találkozik volt tanítványaival, az én osztály társaimmal, akik már kézenfogva egy új iskolást vezetnek: a fiaikat. Es Ön, kedves Szabó tanító bácsi, sajnálja, hogy többé nem léphet fel a katedrára, hogy többé nem veheti fel a vékonyka fehér krétát (amivél mi nagyon szerettük Önt kifigurázni a táblán), és nem írhatja le 40 félő kis szempárnak, hogy: »Úr fr„. Igen, kedves Tanító bácsi, még mi nem is ismert,ük a számunkra oly titokzatos Q-betüt, de máris az Ön arcképéi Véstük Oe letörőiké tétlenül a táblába. Es hiÿyjv el, ha akkor esi nem csináljuk, ma már az arcvonásaira sem emlékezném. Pedig most magarn előtt látom. Ugyanúgy, ahogy láttam legelőször a hatalmas íróasztal előtt: kedvesén, mosolygóstul, kicsit gyúródott nadrágban. S akkor mi, az életünk első nagy napján — szívünkbe zártuk. Tegnap kínjártam egy évnyitó ünnepségen, más Városban, más tanítók, más diákok között, mint ahol Ön tanított, de minden tanítóban Önt véltem látni. Es minden tanítónak, akivel akkor beszélgettem, úgy szorítottam meg a kezét, olyan melegen és olyan hálával, mintha az ön kezét fogtam volna... Búcsúzom Tanító bácsi. Megköszönve most, itt, mindazt, amit öntől kaptam. Akkor, mikor utoljára találkoztunk én nem mertem volna szólni, szégyeltem volna magamat, de nem tudtam volna szavakat sem találni a köszönethez. Búcsúzom, Tanító bácsi. De ez csak olyan búcsú, mely néhány napig tart csupán. Mert én újra fogok Önnel találkozni, hisz jól tudom: nem az elválásban van a feledés, hanem a feledésben van az elválás. Viszontlátásra Tanító bácsi! Benedek István A TTIT jövő heti rendezvényei Szeptember ö-én, szerdán délután fél 4 órakor: Irodalmi és színházi ankét, melynek keretében dl*. Orosz László tanár tart előadást: »Jókai regényírói munkássága különös tekintettel a Kőszívű ember fiai c. regényére« címmel. A továbbiakban Földeák Róbert főrendező számol be arról, hogy miért választotta a színház a Kőszívű ember fiai e. színdarabot bemutató előadásul. Majd színházunk egy-két vezető színésze ecseteli, hogyan kívánja életrekelteni Jókai alakjait. Szeptember 6—13-lg minden derült este távcsöves bemutatás az SZTK-épületén lévő csillagdában, tekintettel a Marsbolygó íöldközelségére. ,Kőcsaía" a Városföldön A városföldi Szabadságharcos Tsz* nek Igen szép dinnyetermése van. Bügyl Vilnius díiihyégöiidözö és Fehér bácsi, a csősz vigyáznak a sok íiiosulygos dinnyére. A napokban este a tsz-böl segítségért telefonáltak a rendőrségre, tóért egy csapat fiatalember megtámadta a clinnyefüld őrzőit és valóságos „kőcsata“ fejlődött ki e lányánál. Â rendőrség percek múlva a helyszínen termett és a nyomozók a követkézöt derítették ki: Este 10 órakor tíz fiatalember közeledett a dinnyetáblához azzal a szándékkal, hogy megdézsmálja a tórmést. Bugyi és Fehér elzavarta á kamaszokat. Később, úgy 11 óra felé kövekkel „felfegyverkezve« visszajöttek a súhancok. Kövekkel megtámadták a két őrzőt. Â nagy lárthára odaszaladt Bugyi Vilmos félesége Is; akit szintén kőzápor fogadóit. Az asszony karját érték a ktívék, Fehérnek pedig a fejét. A rendőrség még az éjjel elfogta a gyanúsítottakat. .Nyákon csípte őket áz állami gazdaságban. Nem tudjak, hogy a „kőcsatá“ valamilyen „kamaszcsínynek" készült-e, de annyi bizonyos, hbgy az Ilyen garázdálkodásnak, fenegyerekéskedésnek városunkban minél előbb véget kell vetni. Hajihoz állt a két brigád, hogy a lemaradást pótolják A Hűtőipari Vállalat cukorkaüzeme az elmúlt két hónapban nem tudta tervét teljesíteni. Hosszú időn át hiába várták, lesték a cukorkák készítéséhez nélkülözhetetlen alapanyagot, a gumikordofánt — a szállítmány bizony még eddig is isméretlen okból késett. A gurrtikordofán importanyag, Arábiából. Perzsiából, Szudánból kapja a vállalat. A napokban azonban végre megérkezett a Fégenvárt szállítmány, s mivel az értékes alapanyagból készült gyógycukorká- kat a kereskédelem nagyon sürgeti, az üzem dolgozói elhatározták, hogy már szeptember hónapban pótolják az anyagkésés miatt bekövétkezett lemaradást. Két brigád dolgozik a cukorkaüzemben: a Mólnál*- és a Sutus-brigád. Most kihívták egymást versenyre, hogy az lemaradásból ki tud a legkevesebb idő alatt legtöbbét fcöhozfti. Az előkészületek már megtörténtek, s a tegnapi napon indult a főzés. Hétfőn kezdődik a készárutermelés, s hétfő estére már lemérhető* lész számokban is, hogy milyen eredményekét hózott áz első rajt. A brigádok kettős műszakot szervezték ás előreláthatóan így 250—300 kiló készárut tudnák egy nap alatt gyártani, HÍREK — orvosi ügyeleti szolgálat Kecskemétén széptéttibé? 2-áft, vasárnap réggel 6-tól este 8 óráig dr. Palotai László (Bajcsÿ- Zsiiínszky u. 10) tart ügyeletes szolgálatot. — Orvosi hír. Dr. SZabó Tibor nőorvos, Kecskemét, Erdősi Imre utca 2. Jókai utca sarok, szabadságáról hazaérkezett. Magán- rendelését d. e. 8—10-ig megkezdi szeptember 4-én, keddtől, 813Í
