Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-14 / 191. szám

I Tovább enyhült a légkör a szuezi kérdésben semilyen érvvel nem tudja meg­indokolni az erőszakos beavat­kozást Egyiptom ellen, s a ka­tonai akció különben sem tudná megoldani a Szuezi kérdést. PÁRIZS. A hétfői francia pol­gári sajtó minden különösebb meglepetés nélkül fogadta Nasz­Nasszer rádióbeszéde KAIRO. (MTI) Nasszer elnök Vasárnap este a kairói rádióban beszédet intézett Egyiptom népé­hez. Beszédében — hírügynök­ségi jelentések szerint — többek között a következőket mondotta: — Néhány nappal ezelőtt már azon a ponton voltam, hogy be­jelentem: hajlandó vagyok el­menni Londonba, részt venni az augusztus 16-i értekezleten, — Akkor azt gondoltam, hogy így kimutathatom, mennyire ragaszkodik Egyiptom a világ­békéhez és a nemzetközi vitás kérdések békés úton történő rendelkezésének elvéhez. Később azonban, főleg Sir Anthony Eden rádióbeszéde Után rájöttem, hogy ennek az értekezletnek a célja az egyiptomi nép megalázása, hogy diktátumot kényeszítse- nek rá a gazdasági nyomás és a katonai fenyegetések eszközével. — Elhiszik-e, hogy Nagy-Bri- tannia ezt az egész hadjáratot azért szervezi ellenünk, mert megfosztottuk évi öt—hat mil­lió fontsterling jövedelemtől? Egyáltalán nem. A kérdés nem ez. Az imperializmus a Szuezi- csatornát, a mi Szuezi-csator- nánkat saját befolyási övezeté­nek tekinti és ezért okozott Londoban és Párizsban oly nagy felzúdulást az államosításra ho­zott intézkedésünk. — Hogy valami megközelítő fogalmat adjak, milyen kevés be­csületesség sugallta a Szuezi- csatorna államosításáról szóló háromhatalmi nyilatkozatot, az alábbi példát fogom idézni: a nyilatkozat ismerteti az 1954-es angol—egyiptomi szerződés 8. cikkelyét, de ennek a cikkely­nek csak a második részét idézi, amely az átkelés nemzetközi jel­legére vonatkozik, ugyanakkor gondosan ügyel arra, hogy el­hallgassa a cikkely első részét, amely leszögezi Egyiptom feltét­len szuverenitását a Szuezi-csa- torna felett, szer elnök beszédét. A jobbol­dali lapok, bár nem olyan éles hangon, mint az előző napokban, továbbra is a »szilárdság« poli­tikáját ajánlják Egyiptommal szemben, jóllehet katonai be­avatkozásról jóval kevesebb szó esik, mint a válság elején. — Államosítottuk a csatorna Társaságot, amely egyiptomi tár­saság, de nem magát a csator­nát, mert az a mienk, teljesen a mienk, és értelmetlenség len­ne azt államosítani. Ezután a nyugaton folyó ka­tonai előkészületekről szólva ki­jelentette: — Nem félünk tőlük. Vala­mennyi arab nép hajlandó utolsó csepp vérét kiontani Egyiptom védelméért. Készek vagyunk a totális háborúra, olyan háború­ra, amelyet most az algériai nép vív a francia gyarmatosítók el­len, mint amilyent a hős viet­nami nép vívott ellene. Béké­ben akarunk élni, de nem ria­dunk vissza attól, hogy megvéd- jük hazánk javait, bármi legyen is az ár. — A népek nagyon jól tud­ják, hogy Egyiptomnak nincse­nek terjeszkedési szándékai, mint a Nyugat állítja, de tud­ják azt is, hogy országunk szi­lárdan tartja magát az önren­delkezés és a világbéke elvei­hez. Az ENSZ-ben éppen úgy, mint Bandungban, vagy Brioni- ban kifejezésre juttattuk ra­gaszkodásunkat a nemzetközi vi­tás kérdések békés úton történő redezésének elvéhez. Nasszer elnök befejezésül ki­jelentette: bízunk a népben. A nép segít bennünket, mint ahogy a múltban is tette. Harcolni fo­gunk és ha kell, meghalunk jo­gunkért, függetlenségünkért, szuverenitásunkért. (MTI) PÁRIZS. Az AFP kairói je­lentése szerint az Arab Liga po- ilitikai bizottságának augusztus >12-i ülésén egyöntetűen hozott (határozata a Szuezi-csatorna kérdésében a többi között eze­ket állapítja meg: »Az arab or­szágok Egyiptommal azonos ál­láspontra helyezkednek és tel­jes mértékben támogatják mind­azokat az intézkedéseket, ame­lyekhez Egyiptom kénytelen lesz folyamodni. DZSAKARTA. K. H. M. Dah- lan, az indonéziai Nahdatul Ule­ma Párt elnöke, aki nem régen tért vissza Egyiptomból, szom­baton kijelentette, hogy Indo­nézia ellenzi a Szuezi csatorna nemzetközivé tételét. Dahlan el­mondotta, hogy megbeszélést folytatott Nasszer elnökkel és biztosította őt arról, hogy Indo­nézia elismeri Egyiptom szuve­rén jogait a Szuezi-csatorna fö­lött. BELGRAD. A Borba hétfői számában kommentálja az egyip­tomi kormány válaszát a Szuez- zal kapcsolatos londoni értekez­letre szóló meghívásra és a töb­bi között azt írja, várható volt, hogy Egyiptom nem vesz részt az értekezleten, mert nehezen lehetett volna elképzelni, hogy egy szuverén állam beleegyez­het abba, hogy egy megrende­zett értekezleten való részvéte­lével önként vállalja a vádlott szerepét. A lap ezután kiemeli Egyip­tomnak azt a készségét, hogy a Szuezi-csatornán való szabad hajózás szavatolása és a kons­tantinápolyi egyezmény revidiá- lása kérdéséről széleskörű nem­zetközi értekezleten tárgyaljon, amelyen az említett egyezmény aláíróin kívül részt vennének mindazok az országok is, ame­lyeknek hajói igénybeveszik a Szuezi-csatornát. Egy ilyen érte­kezlet munkájában mindeneset­re részt kellene venniök az oz­mán birodalom jogutódainak, például Szíriának és Libanon­nak, valamint az Osztrák-Ma­gyar Monarchia jogutódainak, Köztük Jugoszláviának is. LONDON. Az angol sajtóban mind jobban felülkerekedik a mérsékelt irányzat a Szuezi kér­désben. A vasárnapi lapok hatá­rozottan leszögezik, hogy Anglia Él Orgoványon egy nagyon öreg, nagyon fáradt és nagyon szomorú édesanya, özvegy Acs Jánosnénak hívják. Nevét a köz­ségben mindenki ismeri, szom­szédai előtt nyitott könyv az élete. Egy kicsi, nádfedeles ház­ban lakik teljesen egyedül, ma- gárahagyatva. A ház nem az övé, hanem Olasz Gábornéé, akinek 15 hold földje van s a kis ház mögött négyszáz négy­szögöl szőlője. Özvegy Ács Já- nisné nem fizet lakbért, hanem a lakás fejében kora tavasztól késő őszig a szőlőt gondozza. Te­nyere kérges a kapálástól s a sok munkától meggörnyedt már a háta. Nehézkesen, fáradt léptekkel jön elő a kertből, amikor meg­tudja, hogy őt keressük. Kíván­özvegy Ács Jánosné túl van már a hetvenen, huszonkét uno­kája és két dédunokája van. Két fia nős, négy leánya férjhez ment s azóta alig látja őket. A kis lakásban, ahol öreg napjait éli, a szegénység az úr. Gyerme­keitől csak nagy ritkán kap egy kis lisztet, zsírt. Nem sokat, csak éppen annyit, hogy éhen ne haljon. Ezt is kérnie kell. Pénz csak elvétve fordul meg a kezei között. Néhány tojás ára mind­össze. Egy-két tyúk kárál az ud­varán. A tojást összeszedi s el­adja. Ebből pénzel, ebből veszi kenyeret, meg amire még csian néz bennünket s látszik rajta, hogy azon töpreng, vajon mit is akarhatunk tőle? Nem titokzatoskodunk, elmondjuk neki, hogy a sorsa után érdek­lődünk. — A sorsom után? Hát na­gyon szomorú, nagyon nehéz sorsom van nékem — felel só­hajtva s két rosszullátó szeme könnybelábad. Hogy könnyeit takargassa, székért siet a kony­hába, de nem engedjük, hogy ő maga cipelje. Letörli a kisasz­talt s odaül mellénk az életéről mesélni. Minden szava egy-egy sóhajtás. — Hat gyereket neveltem fel egyedül. Ezzel a két kezemmel dolgoztam rájuk. Most meg úgy vagyok itt, mint az ujjam — pa­naszolja. szüksége van, persze nem futja mindenre. — Még tavaly könnyebb so­rom volt, mert kaptam száz fo­rintot minden hónapban a ta­nácstól. Az idén már ezt sem kapom. Azt mondták, felnőtt gyerekeim vannak, segítsenek ők rajtam — magyarázza. — A gyerekeitől nem kap pénzt? — kérdezzük. — Nem, mert náluk is sok a gyerek. Az egyik fiamnak öt, a másiknak hét gyereke van — mentegeti őket. Igazi édesanya, pedig fáj, nagyon fáj a szive. Tudja, hogy ott, ahol kilencnek főznek, jutna étel a tizediknek Várható időjárás kedden estig: Változó felhőzet, ma legfeljebb né­hány, holnap elsősorban, nyugaton tübbfele eső, esetleg zivatar.' Mérsé­kelt déli-délnyugati, később ismét élénk nyugati-északnyugati szél. Az évszakhoz képest hűvös idő. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet kedden: nyugaton 20—23, keleten 23—2B fok között. (MTI) Igényei nincsenek, legfeljebb annyi, hogy fenntartsa magát. Néha elkeseredetten felsóhajt és arra gondol, hogy tán jobb len­ne már a földben. Ott nem kell sem étel, sem tűzrevaló. Még messze a tél, de már retteg elő­re. Mi lesz vele? Egy kis tűzre­való ügyében járt már a gyere­keinél, de elküldték azzal, hogy nekik sincs, ők is úgy veszik pénzért. Hát ő vajon miből vesz magának tüzelőt? — Ha csak ötven forintom lenne minden hónapban, azzal is beérném. Nem kell nekem másra, csak egy kis kenyérkére, sóra, paprikára. Tudnék cn ab­ból még tüzelőt is venni, — sut­togja egyetlen vágyát. Nem mondja, de tekintetében látszik a fájdalmas szemrehányás: ő hat gyermeket nevelt fel, ru­házta, etette őket, de ez a hat Segítsen a tanács — Nem nagy kívánság özvegy Ács Jánosné kívánsága s telje­síteni is lehetne könnyen. Csak egy kis megértő szív kellene hoz­zá. Édesanyát szerető igazi gyer­meki, érző szív. S ha ez ma­guktól nem jut eszükbe, segít­hetne a tanács is. Ha már szo­ciális segélyt nem folyósítanak özvegy Ács Jánosné részére, leg­alább keressék fel a gyerekeit s figyelmeztessék őket a köteles­ségükre. Beszélgessenek velük, hívják fel a figyelmüket arra, — A Szovjetunió Összszövetsé- gi Mezőgazdasági Kiállításának megtekintésére három csoport­ban 50 magyar mezőgazdasági dolgozó utazik Moszkvába, főleg termelőszövetkezeti elnökök és gépállomási dolgozók. Az“ első csoport Matolcsi János földmű­velésügyi miniszter vezetésével vasárnap utazott el. — Nylon írógépszalag sorozat- gyártását kezdte meg a Másoló­papírgyár. Az új, tartós szala­gok első darabjai nem sokára az üzletekbe kerülnek. — Önműködő diavetítőgépek. A vidéki földművesszövetkeze­tek részére Dinamo elnevezésű önműködő diavetítőgépeket gyár­tanak. Az idén már több mint 150 íöldművesszövetkezet kap az első sorozatból. — Színpaddal ellátott népmű­velési otthont építenek Kis- Izsákon. A területrész lakossá­ga inár 40—50 000 vályogot ké­szített a kultúrház felépítéséhez. A kultúrotthon felépítéséhez a dolgozók csaknem 40 000 forint értékű társadalmi munkával já­rulnak hozzá. — Kétszázezer tagja van a KST-nek. Két évvel ezelőtt ala­kult meg a Landler Jenő Jár­műjavítóban az ország első Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tára, s ma már közel 2000 KST működik az üzemekben, hiva­talokban. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak számának növekedésével együtt emelke­dett azoknak a dolgozóknak szá­ma is, akik rendszeresen taka­rékoskodnak. A napokban a diósgyőri Lenin Kohászati Mű­vekben több száz taggal újabb 8 Kölcsönös Segítő Takarékpénz­tár alakult, s az újonnan belé­pettekkel most már 200 000-re emelkedett a KST tagok száma. A kétszázezredik: Jaczkó Barna, a karbantartó gyárrészleg laka­tosa, az Országos Takarékpénz­tártól szép ajándékot kapott. — Elitélték a Kisszállás! Föld­művesszövetkezet 12. sz. boltjá­nak vezetőjét. A kiskunhalasi járásbíróság felelősségre vonta Vincze Lajos 26 éves kisszállási lakost, mert mint a földműves­szövetkezet 12. számú boltjá­nak vezetője, több esetben it­tasan dolgozott, az árut nem megfelelően kezelte, a hanyag kezelés következtében 14 335 forint leltárhiányt okozott. A bíróság a hónapi börtönbünte­tésre ítélte, továbbá kötelezte a kár teljes megtérítésére. gyerek nem képes őt megkí­mélni a nélkülözéstől. Nem tehetek róla, de elfacsa- rodik a szivem s nem értem se­hogy sem értem, hogyan lehet­nek emberek.ennyire könyörte­lenek a saját édesanyjukhoz. Hatan vannak s ha havonta mindegyik csak tíz forintot ad­na, teljesülhetne is az öregasz- szony kívánsága. Mert mi az a tíz forint? Semmi! Egészen bi­zonyos, hogy sem Ács József, sem Ács János, sem Csikós Im- réné nem érezné meg, mint aho­gyan nem érezné meg a másik három Ács-leány sem. Hatszor tíz forint már valami. Egy na­gyon fáradt és egy nagyon szo­morú édesanya számára az élet. Kenyér, tűzrevaló, egy kis zsír, só, paprika. Cipő, ruha nem kell már neki. Azt mondja, eljár még abban, amije van. emberekről van szó hogy ne csak szavakban, hanem tettekben is becsüljék, tiszteljék és segítsék az édesanyjukat. Tö­rődjenek az elhagyott öregek­kel és igyekezzenek könnyebbé tenni hátralévő napjaikat. Ta­lán ez is a tanácsi munkához tartozik, talán van annyira fon­tos, mint egy-egy járda, vagy bikaistálló építése. Egészen bi­zonyos, hogy fontosabb, — mert emberekről van szó! Fonyó János — A Hazafias Népfront me­gyei nőtanácsa augusztus 17-én délelőtt 9 órakor Kecskeméten (Széchenyi tér 20) megyei érte­kezletet tart. Az értekezleten megbeszélik a nőtanács felada­tait. — Canncsbeu szeptemberben megrendezik a reklámfilm-fesz- tivált. A fesztiválon Magyaror­szág öt kis rajz- és bábfilmmel vesz részt. A filmeket a Szink­ron Filmgyártó Vállalat készí­tette. — Békekölcsönsorsolás. Aug; 20-án Pápán rendezik meg az Ötödik Békekölcsön harmadik sorsolását. — »Ki a ludas?« címe annak a villámtréfának, amelyet a Vö­röskereszt megbízásából készí- lelt a Híradó- és Dokument Filmgyár. A rövid film arra fi­gyelmeztet, hogy tartsuk szem előtt az utcák tisztaságát. A rö­vid filmet hamai-osan bemu­tatják. — Szombaton délután 6 óra­kor Kecskemét, Ady Endre utca 14. szám alatt halálos kimene­telű szerencsétlenség történt; Szép Ernő harmadéves orvos- tanhallgató gumicsővel kertjét locsolta. A vízsugár a villany- vezetékhez ért, a cső veze­tővé vált, nem tudta elengedni és az áram agyonütötte. Teme­tése 14-én délután fél 4 órakor lesz a kecskeméti református temetőben. — Géphasználati társulások. A gépállomások fölös kapacitá­sának kihasználására a vidéki földművesszövetkezetek az egyé­nileg dolgozó parasztsággal együtt géphasználati társuláso­kat hoznak létre. Országszerte eddig ötven Ilyen társulás ala­kult, amelyek többszáz hold mű­velésére kötöttek szerződést a gépállomásokkal. — Kötöttáruk bemutatója. Ä Hódmezővásárhelyi Harisnya és Kötöttárugyár a hónap elején divatbemutatót rendezett. Igen tetszetős, szép kivitelűek vol­tak a fésüsgyapjú kisestélyi pu­lóverek, a csíkos női kulikabá­tok, s à pamut női kosztümök; A bemutató végén kisorsoltak egy kisestélyi gyapjúpulóvert, egy gyapjú, újatlán férfimel­lényt és egy pamut, csíkos női ku,!\ Tovább folyik a mentési munka a marcinellei bányában MARCINELLE. A belgiumi marcinellei bányában nagy ne­hézségekbe ütköznek a mentési munkálatok. A londoni rádió tu­dósítója beszámol arról, hogy egy mentőosztagnak vasárnap ezer méterrel a föld alatt sike­rült ötven méternyire behatolni abba a tárnába, áhol a még lent lévő 259 bányász feltehe­tően bennrekedt. Egy lezuhant szikla azonban útját állta a to­vábbi előrehaladásnak. A bánya igazgatóságának je­lentése szerint még mindig van remény a bányászok egy részé­nek megmentésére. RÓMA. Valamennyi politikai irányzathoz tartozó olasz szak- szervezeti szervezet úgy határo­zott, hogy a hétfői napot min­den olasz dolgozó számára nemzeti gyásznapnak fogják tekinteni a marcinelle-i bányász­szerencsétlenség első áldozatai eltemetésének alkalmából. Rendőri hírek BOGÁR FERENC tiszakécs- kei, Gyepsor 12, lakos — egy szabálytalanul kanyarodó teher­autó miatt motorkerékpárjával árokba szaladt. Súlyos sérülés­sel a kecskeméti nagykórházba szállították. POMHÁZI BÉLA tatárszent- györgyi lakos szombat este a falu kocsmája előtt verekedés­be keveredett. Ittas társai több helyen bicskával megszurkál- ták. Pomházi Bélát beszállítot­ták a kecskeméti kórházba. A rendőrség a nyomozást foly­tatja, Egy szomorú édesanya... is, de nem megy hozzájuk. mindenkinek, hát inkább magam — Az ilyen öregasszony, mint éldegélek, ahogy tudok — fűzi én is, már csak útjában van tovább a mondanivalóját. ’Hatszor tíz forint már valami Ahol kilencnek főznek, jutna étel a tizediknek is

Next

/
Oldalképek
Tartalom