Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-12 / 190. szám

Erői, egészséget vasutas elvtársak !

Büszkeségeink

Egy kitüntetett brigadéros

Kecskeméti István évtizedek óta végez komoly, felelősségteljes munkát a kecskeméti vasútállomáson. Ö az, aki brigádjával cjjcl-nappal irányítja a tolatási és szerclvcnyösszcállítási munkálatokat. Sokszor van szükség határozottságára, mert bizony enélkiil nehezen kijavítható hiba is előadódna., amelyből baleset is származhat. De Kecskeméti elvtárs nemcsak munkatársait, hanem a vasút minden pontját és a szolgálat minden csinját- binját úsy ismeri, mint a tenyerét. Nem ok nélkül viseli a szocialista munkáért érdemérem kitüntetést. Mindig odakívánkozik brigádjával, ahol a legnagyobb feladatokat kell megoldani. A téli nagy hideg idején és az árvíz időszakában is a legjobb munkát végezte. A Főigazgatóság ezért külön dicséretben részesítette. A vasútasnapra tett vállalását társaival együtt maradéktalanul teljesítette. Nekik is

sok részük van abban, hogy ma már az élüzemi csillag ott ragyog az állomásépület homlokzatán.

r

Úgy vigyáz az árura, mint a sajátjára

K"evnyik István, a bajai vasútállomáson mint raktári munkás teljesít szolgálatot. Krev- nyik elvtársat szorgalmáról, pontosságáról, meggondoltságáról és megfontoltságáról ismerik. Szolgálatba kipihenten jön. A reábízott áru ki- és berakását körültekintően végzi. Kárt még nem idézett elő. Az ő példáját követik brigádtársai is. Rendszeresen túlteljesíti a normát, júniusban 120, júliusban pedig 122 százalékot ért el a darabáru ki- és berakásánál. így készült a vasutasnapra.

Emberéletek ezreire vigyáz

Nagy József, a kecskeméti vasútállomáson szolgálatvezető váltóőr. Feladata a vonatok heVasutcss koszorúzás! ünnepség a Gellérthegyen

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Magyar Államvasutak képviselői a VI. vasutasnap alkalmából megkoszorúzták a gellérthegyi felszabadulási emlékművet. A szobor talapzatánál úttörővasutasok és a vasúti tisztképzősök százada állt díszőrséget. A magyar Himnusz elhangzása után a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium koszorúját Csanádi György, a MÁV vezérigazgatója helyezte el. A vasút dolgozóinak nevében Kamuti Jenő MÁV vezérigazgatóhelyettes, Czimma János, a Vasútpolitikai Főosztály agit.-prop. alosztályának vezetője és Gáspár Sándor, a Vasutas Dolgozók Szakszervezetének elnöke koszorúzta meg a szobrot. Ezután a vasút különböző szakszolgálati ágainak képviseletében megjelent dolgozók helyezték el koszorúikat az emlékműnél.

Az ünnepség a szovjet Himnusszal ért véget.

lyes vágányra való terelése. Milliós értékek, emberi életek függnek egy-egy mozdulatától. Nagy József tudja is ezt. Nincs munkájára panasz. Évek óta lelki- ismeretesen látja el feladatát,

rÍLdaöfíUt

a kitüntetetteknek

Hazánkban immáron . hagyományos és/ törvényes szokássá vált, hogy minden év augusztus második vasárnapján az egész ország együtt örül, ünnepel a sok tízezer vasúti dolgozóval. Ez a vasárnap nekünk, utasoknak is ünnepünk.

Meleg szívtől fűtött kézfogással gratulálunk Lőrincz Antal kecskeméti állomásfőnöknek, Kecskeméti Pál raktárnoknak, Matusik István kiskőrösi forgalmi szolgálattevőnek, akik a vasutasnap alkalmából megkapták kormányunk egyik legszebb kitüntetését: az »Érdemes vasutas« jelvényt.

Köszöntsük rendkívüli előléptetésük alkalmából Kállai Mihály tolatásvezetőt. Kecskemét, Papp Jenő állomásfőnököt, Kiskőrös, Varga György állomásfőnököt Bácsalmás, Gáspár István főállomási elöljárót Mélykút, Bódék Pál kalauzt, Kiskőrös, Magyar László raktárost, Kun- szentmiklós-Tass, Rácz Pál vonatvezetőt, Kunszentmiklós-Tass, Szabó Lenke irodavezetőt, Kiskunhalas, Radnóti Ilona kalauzt Kiskunhalas, Jámbor István váltókezelőt, Bácsalmás. Miklós Balázs kocsirendezőt, Baja, Faragó Balázs, fékezőt, Kiskunhalas, Pesti Lajos fékezőt, Kiskunhalas, Makrai Ernő felügyelőárupénztárost, Kecskemét és Gál Dénes raktárost, Kecskemét.

PONTOS INDULA S...

— Tá-tá-ti-ti-tá ;. : Engedélyt kérek: indulhat-e a 715-öS számú vonat 36 tengellyel? Adta: Her- pai.

— Tá-ti-ti-tá ; • s Engedélyt megadom: Tá-tá-tá . ;.

Innen —, ahol ezt a furcsa táviróbeszélgetést hallgatom — folyik a kecskeméti nagyállomás egész irányítása. Egy telefonhívás, 20 betű a távírón és egy vonatszerelvény kifut az állomás csillogó sínéin.

Herpai László egész nap ott ül a vezérlőasztalnál, utasításokat ad. kér és továbbít. Nem sok ideje marad a beszélgetésre, állandó összeköttetésben áll a megye jóegynéhány állomásával, éber szemmel figyeli azt a számunkra, egyszerű utasoknak kiismerhetetlen grafikont (egy

négyzetméter az egész), amin a menetrend van feltüntetve. Ez a menetrend a kis téglalap alakú könyvben 40—50 oldalt is kitesz. Itt meg csupa vonal. Pillanatok alatt kiismeri magát a piros, kék, sárga vonalkák között és azok alapján adja meg rendelkezéseit.

Felelősségteljes munkát végez, az ő lelkiismeretes, pontos irányításán múlik személy- és tehervonatok zavartalan közlekedése. Naponta mintegy 5—600 kocsit kell összeállítania és még többet tovább irányítania. Az állomás a hallatlanul nagy nyári forgalom idején kicsinek bizonyul és csak a munka jobb elvégzésével, ésszerű tolatási módszerekkel tudja »megnövelni« területét. Segítő keze, Kecskeméti István kocsimester az, aki munkaérdemrenddel kitüntetett brigádjával hajtja végre utasításait.

Amint itt állunk mellette és elnézzük gyorsan járó kezét, fürge ujjait, amivel a kis távírógépet kezeli, figyeljük a színes ceruza útját, ami kijelöli a távozó vonatok számát és idejét, — csodálattal és köszönettel adózunk neki.

Most, a vasutasnap alkalmából, mikor egy röpke 24 órácskára ő is elhagyja vezérlőasztalát —, hogy többezer vasutas társával együtt örüljön, ünnepeljen —, további sikereket, jó egészséget kívánunk Herpai László rendelkező forgalmi szolgálatvezetőnek és társainak.

KISKUNHALA S-B Á T A S Z É K

''Oáhua tue őlocLíók kírdíuixe.

»IDÉN VÉGZETT TANÍTÖNÖ JELIGÉRE«, BAJA. Azokat az óvónőket, tanítókat és tanárokat kell letelepedési segélyben részesíteni, akiket a képesítői államvizsgájuk után »B«, vagy »CV területi csoporthoz tartozó óvodába, illetve iskolába neveztek kV) Abban az esetben is megilleti a letelepedési segély, ha valamilyen1 akadály miatt (lakáshiány stb.) a munkahelye szerinti helységben nem tud letelepedni.

Nem részesíthetők letelepedési segélyben azok a pedagógusok^ akik levelező, vagy esti tagozaton végeztek, s már korábban i* pedagógusok voltak, akik képesítői államvizsgájukat* a gyakorló« évük eltelte után nem teszik le sikeresen. Azokat a pedagógusokat azonban, akik képesítői államvizsgájukat gyakorlóévük letétele után indokolt akadályoztatás (pl. betegség, katonai szolgálat stb.) miatt nem tudják letenni, letelepedési segélyben kell részesíteni, ha képesítői államvizsgát gyakorlóévük letelte után két éven belül sikeresen leteszik. A letelepedési segély összege 2000 forint, melyet a letelepedési segélyre jogosult pedagógus részére a képesítői államvizsga letétele után, állomáshelyén' történő jelentkezést követően egy hónapon belül, az állomáshely szerint illetékes tanácsi szerv egy összegben (készpénzben) köteles kifizetni,

*

WENGL FERENCNÉ, DUNAVECSE. Az idén nem kell Soltra járni tüzelőért, mert a földművesszövetkezeti TÜZÉP telepen állandóan lehet vásárolni tüzelőt, ahol nem azt a szenet és tűzifát mérik el, ami Solton megmarad, hanem a központi készletből diszponálnak a dunavecsei telepnek. A telep jelenleg is közel 1000 mázsa készlettel rendelkezik.

*

SZILÁGYI SÁNDORNÉ, KUNBAJA. A vetömagborsót szen- kénezéssel lehet tartósítani, illetve zsizsikmentesíteni. Megyénkben három községben működik zsizsiktelenítő gázkamra, ahol ■ egyszerre 100 mázsa borsót zsizsiktelenítenek szakszerűen, mázsánként kb 3 forintért. A helyi földművesszövetkezetnél kell előre bejelenteni, hogy mikor és mennyit kíván zsizsikteleníteni, ahol pontosan megmondják a zsizsiktelenítés idejét.

«

SZABÖ JÁNOS KISKÖRÖS. A munkahelyről önkényesen ki- lépő, a fegyelmi határozattal elbocsátott, valamint az olyan dől-1 gozót, akinek állása bírói ítélet folytán szűnt meg, új munka- viszonyának első és második naptári évében az egyébként járó alapszabadságának csak felét kapja, még abban az esetben is, ha közben munkahelyet változtat. Pótszabadság pedig csak egészségre ártalmas munka címén, vagy fiatal korára való tekintettel jár.

ERDÉLYI KÁROLY*, CSÁSZÁRTÖLTÉS. Az SZTK nem szá~i zalékarányban eszközli az útikölségből a levonást. Abban az eset-’ ben, ha a beteg kórházi ápolásban részesül, az útiköltség teljes-; összege jár. Azonban, ha csak felülvizsgálaton, vagy szakkezelésen- vesz részt, akkor a 3 forinton felüli összeg jár, vagyis az oda- visáza utazási vonatköltségből minden alkalommal levonnak 3 forintot. Három forinton aluli útiköltséget az SZTK nem térít meg, \

»

iCs-QSKÄKiiÄS»PRSfiSs

A gabonabegyűjtési tervnek főbb mint felét teljesítette megyénk*

A Megyei Begyűjtési Hivatal legutóbbi versenyjelentése sze~. rint a gabenabegyűjtésben így alakul járásaink és városainké

rangsora:

1. bácsalmási járás

2. bajai járás

■3. kiskunhalasi járás

4. kiskunfélegyházi járás

5. kalocsai járás

6. kecskeméti járás

7. kiskőrösi járás

8. dunavecsei járás

A városok versenyében: í

1. Baja, 2. Kalocsa, 3. Kiskunhalas, 4. Kiskunfélegyháza, ár* Kecskemét.

A jelentés alapján megyénk a gabonabegyűjtési előírásnak-1 több mint felét teljesítette.

— 31 mázsa szén története —

À hatalmas acélparipa, a 324—1548-as gőzmozdony a kiskun- halasi vasútállomás

kijárati jelzőjénél csöndesen pöfékel. A mozdony mögött 55 teherkocsi — azaz 110 tengely — kapcsolódik egymásba, mint a fogaskerekek.

A mozdonyon Paragi István mozdonyvezető, ez a dereshajú, markáns arcú ember hajol ki. Nézelődik.

A konyhán — ahogy itt. nevezik a kazán előtti teret — Deme Mihály fűtő foglalatoskodik.

Közben a vonatvezető is megérkezik. Paragi István így kezdi:

— Mennyi a rakott vagon, vonatvezető elvtárs?

— Nyolc kocsi üres, a többi rakott.

A mozdonyvezető elmosolyodik, s a hallottakat tudomására hozza társának. Mindketten összemosolyognak. Ez azt jelenti, hogy mivel sok a teher, lesz jnegint kereset,

Még mielőtt elindulnának, Deme Mihály fűtő még egyszer végigszalad a szerelvény mellett, kioldja a fékeket, hogy könnyebben guruljon minden kocsi. Visszatértekor csak ennyit mond a vezérnek:

— Egy 'kocsinál szoros volt a fék.

Közben a kijárati jelző zöldre ugrik. A vezér meghúzza a szabályzókat, lassan, méltóságteljesen kigördül a szerelvény az állomásról. Kezdődik a csata a széntakarékosságért.

Elhagyják az első, a második, a harmadik állomást. Deme Mihály úgy porciózza a szenet a kazánba, — mintha otthon lenne: vékonyan és keveset. Egy-egy tűzrakás után megtörli izzadó homlokát és számvetést készít, mennyi szenet takarított már meg?!

Közben a vonat a jánoshalmi vasútállomás bejáratához közeledik;. Farag! István

mozdonyvezető félszemével a pályát figyeli, majd befelé fordul, s megkérdezi fűtőjétől:

— Misi, Almáson lesz a tűztisztítás? .. ;

— Nem! Mehetünk tovább, Pista bácsi. Jó a tűz.

A szerelvény keresztülhalad az állomáson. A vezér lekiált a vonatot fogadó forgalmistának:

— Nem tisztítunk : :.

Még jóformán el sem

tűnt a szerelvény a Bácsalmás felé vezető kanyarban, amikor a forgalmi irodában telefonon hívják Bácsalmást. A forgalmi szolgálattevő jelentkezik:

— A tehervonat továbbhalad, szabad utat kér Bajáig.

— Vettem! : : :

Közben az acél paripa rakományát már ismét vagy 10 kilométerrel közelebb vitte a célhoz. Elhagyták Bácsalmást is, Mátéháza felé közeledtek. Ekkor még sebesen száguld a szerelvény. Amikor elérkeznek a mátéházi

lankához, a szabályzót a mozdonyvezető' nyugalmi állapotba helyezi, a fűtő félreteszi a lapátot, a nagy lendülettől szalad tovább a vasparipa vagy 14 kilométert. Ez a 14 kilométer lejtő igen sok pénzt hoz a házhoz.

Nem sokkal később már a bajai bejárónál csattognak a vonat kerekei. Rövid pihenő, aztán továbbgördül a szerelvény Bátaszékre. És onnan vissza Kiskunhalasra ; . ;

Kormosán, füstösen, fáradtan szállnak le a gépről. A mindentudó kis könyvbe pedig ezt jegyezték: Kiskunhalas—Bátaszék 31 mázsa szénmegtakarítás.

Megmosakodtak, s hazaindultak. Paragi István Szegedre, Deme Mihály meg helybe.

Nem tudjuk, hogy a vasutasnapon hol töltik idejüket. Ha otthon, ha szolgálatban, akkor is erőt, egészéget kívánunk további munkájukhoz.

— VÇUÇ&2 *2?

Megjegyzés:

Lakiteleki leltár és a Rapid

Nyár van, tikkasztó, meleg nyár. A hosszú hűvös hónapok, után végre egy kis meleg. Igaz, a gyarló ember mindig mást sze-* retne, mint ami van, — így én is, amint a lakiteleki vonat nyitott ablaka mellett ülve szinte fürdőm az izzadtságban.

Higgyék el, nagyon rossz dolog ilyenkor utazni, hátha még olyan útitársam akad, mint a mostani. Nem hagyja az embert nyugton, folyton beszél, magyaráz. Például: nem kis dolog ám. szövetkezeti tagnak lenni. Megéri az hallja, magának sem ártana belépni!

— Hiszen tag vagyok én — mondom.

— Á, de nem mindenütt olyan jó ám, mint nálunk — fűzi tovább a szót. — Tudja a legutóbb is,.: hogy is mondjam csak, maga szeret sportolni?

— Igen — mondom én.

— Na, és látta a Rapid—Vasas mérkőzést?

— Nem — válaszoltam kissé idegesen, — hogyan láttam volna, hiszen én itt lakom, az meg Budapesten volt.

— Mondtam ugye, hogy nálunk jobb?! A mi elnökünk, Varga elvtárs úgy oldotta meg a dolgot, hogy erre az időre rendelte eÿ a pesti stand leltározását. Megraktuk áruval a gépkocsit és ha-' tan (mert többen nem fértek fel) felutaztunk Budapestre. Az volt ám az igazi mérkőzés! Izgalmunkban úgy kiabáltunk, biz-1 tattuk a magyarokat, hogy alig tudtunk a mérkőzés végén beszélni. Igaz, a döntetlen örömére kicsit be is szívtunk, ami miatt1 csak másnap jöttünk haza, de mindent pótolt az ingyen meccs,

— Mi az, hogy ingyen? — kérdem.

— De elmaradott tag maga! Hát ingyen utaztunk, a jegy árát meg kifizettük a napidíjból.

Tovább nem hallgattam a hasznos tájékoztatást. így csak azzal folytatom, hogy mint egyszerű földművesszövetkazeti tag nem nagyon értek az ilyenfajta dolgokhoz, de úgy érzem, hogy helytelen volt. Kiváncsi vagyok: mit szól mindehhez a Kecskeméti Járási Központ elnöke?

. Egy szövetkezeti tag