Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-04 / 183. szám

W I toooooooooOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO eftttOOQûac ftQâihiûûOOOOOOOOôû^QÂQftQjiiOOOçCHKKHiOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOfV^O^OOOOOOOOOOOO'^OOOOiXK. találkozik velük, mosolyog... Városunk mindennapi életéhez tartozik immár, mégis — nem tudunk betelni vele. Délelőttönként óvodások, kisebbek és még alig tipegők vonulnak a terekre, parkokba. Levegőznek, nézelőd­nek. Úgy-e nem új a kép? Mégis nincs olyan sürgős út, hogy meg ne állítsa a felnőtt embert, nincs az a rossz hangulat, hogy mesz- sze ne űzze e látvány. : ; mosolyogni kell. A minap is alig több mint egy tucat apróság tipegett a séta­térről, — napközi otthonukból — a Szabadság tér felé. — Hova mentek, gyerekek? — kérdezi egy fehérhajú nénike. — Békát nézni — hangzik rá hol selypítve, hol pedig tisztán érthetően. A szökőkúthoz indultak, a teknősökhöz, dehát a kis csöppségeknek — a legkisebb talán még el se érte a második életévet, de a leg­nagyobb sem a hármat — csak béka marad a teknős, ezt köny- nyebben megjegyezték. Azt mondtam, nincs az a sürgős tennivaló, hogy e találkozás­kor meg ne álljon az ember. íme a bizonyíték: mikor áthaladt a kis csoport a forgalmas úttesten, fegyelmezetten egymás kezét és az óvónéni köpenyét fogva, megállt a forgalom. Mellettem egy nem éppen fiatal férfi tette le bőröndjét és mosolygott. Átértek az úttesten. Szomszédom hirtelen az órájára pillantott, felkapta a nehéz csomagot cs futva indult a vasútállomás felé, még itt­hagyja a vonat. És mindenütt így van ez, ahol elhaladnak. Mosolyt, fakaszta­nak. bearanyozzák a hétköznapokat. 350 vevő egy nap alatt Egy hete nyílt meg a város rövidáru szaküzlete. Hat nap nem sok idő, mégis megismer­ték már és tegyük hozzá, meg­szerették a város lakói. Napon­ta 350—400 vevő látogatja az új boltot és megelégedve távozik valamennyi. Az előre tervezett napi forgalmat eddig már jóval túlteljesítették. A vásárlóközön­ség kérésére új cikkek árusítá­sát is bevezetik, a rövidáru, a függönyök mellett még díszgal­lérok és díszövek között is válo­gathat néhány nap múlva a kö­zönség. A nőtanács javasolja Ahhoz, hogy egészségesebb, kellemesebb legyen városunk, elengedhetetlen a nagyobb tisz­taság, ezért javasoljuk a Köz­séggazdálkodási Vállalatnak, hogy az utcák söprését fejezzék be délelőtt 10 óráig. Elviselhe­tetlen a nagy melegben felka­vart porfelhő, mindemellett a kitakarított lakásokat is befedi a nyitott ablakon beszálló szürke réteg. Hordják már a téli tüzelőt. A kocsikról ledobált szenet be­hordják a pincékbe, de a szén­por ott feketéllik még napokig az úttesten. Az óvodából haza­menő, a sétáló gyermekeket ma- szatolja, és elcsúfítja a várost. A rendőrség figyelmeztesse a ház lakóját —, ha már önmagától nem gondol rá — az úttest Icta- karítására. A mozi fülledt, rossz levegő­jén is Jchetnc segíteni. Evekkel ezelőtt a szünetekben fcnyöillaiú folyadékot permeteztek, ez tisz­tította, frissítette a levegőt. Né­hány forintot kellene csupán ál­dozni és sok ezer ember esti szó­rakozását tennék kellemessé. Egy körzet minden gondját baját szívén viseli *— Minden embernek van egy szenvedélye. Ki mulatni szeret, más meg olvasni, jól enni... Énnekem az a szenvedélyem: Gondolni az emberek bajával, panaszával, törődni vele és segí­teni. — Két bejegyzés között mondta ezeket a szavakat Nagy István, a 109^es körzet tanács­tagja. Az imént kereste fel őt, — illetve a ianácsházán fogadóna­pot tartó tanácstagot egy fiatal- asszony lakáscserére vonatkozó kérdéseivel és most már egy kis­iparos mondja el néki panaszát. A szabatos, pontos válaszok hoz­záértésről tanúskodnak. Nagy Ist­ván kisfái dolgozó paraszt már szerzett gyakorlatot a közigaz­gatásban. De hol? Megtudtam azt is. »öreg« tanácstag már, noha nem hagyta cl rég a har­minc esztendőt. Nagy István az első tanácsválasztás óta élvezi a kisfái gazdák bizalmát. Mikor újra egyedül maradunk a városi tanács titkárságán, beszélgetünk. Mit végzett eddig, mint ta- 1 nácstag? Nehéz lenne erre vála­Msgalakuit Kecskemét új. 3* számú ügyvédi munkaközössége PIACI ÁRAK A pénteki hetipiacon, ha még kis mennyiségben is, de megje­lent a szőlő, 8 forintot kértek ki­lójáért. A görögdinnye is újdon­ság volt, 2,50—3 forint volt ki­lója. A sárgadinnyéért ugyan­annyit kértek. A szilva kilója 1 —1,20, a körte kilója 2—3, az almáé 1—2, míg a baracké 4—ti forint volt. A burgonya kilóját 1,80-ért mérték, a sárgarépa csomójáért 80—90 fillért, a gyökérért 90—1 forintot kértek. A vöröshagyma kilója 2 forint, a fokhagymáé 6 forint volt. Fejeskáposzta ára 1 —1,20, kelkáposztáé 1,20—1,50, a kalarábéé 1,20—1,50, a karfiolé 3—4 forint volt kilónként. A pa­radicsomért 1,50—1,80, papriká­ért 3—4 forintot kértek. A főző­tök kilója 40—50 fillér, az ubor­káé 80—2,50, a zöldbabé 2,50 volt. A zöld csövestengeriért 00 —70 fillért kértek darabonként. A csirke kilójáért 25 forintot kértek, a tyúkért 18—20 forin­tot. A kacsa kilója 15—16 forint volt, a libáé 18—20. A tojás darabjáért 1,40—1,50 forintot kértek az őstermelők, a tej literjét 2,60—3 forintért kí­nálták. A tejfel literje 18—20 forintra alakult, a túró kilója 10 —12 forintra, A vajért 55 forin­tot kértek. Bort iszik és vizet prédikál Figyelem! Figyelem! A tiszta­ság fél egészség! Vigyázz az állo­másunk tisztaságára! Ne szeme­telj! A szemét rontja a levegőt, terjeszti a betegségeket! A köz- tisztasági kihágásokat a hatósá­gok is büntetik, olvasható a kis­kunfélegyházi Utasellátó váró­termében. Ugyan, kinek is szól ez a fel­szólítás? Általában mindenkinek vagy csak az utasokat kell ezzel figyelmeztetni? Tudniillik a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat­nál dolgozó barnahajú elvtársnő, aki a csapolást végzi, erre a fel­szólításra fittyet hányva, lelki- ismeretfurdalás nélkül, a jég­szekrényből különböző összeté­telű szepietet szórt a pulton ke­resztül a váróterembe. Vagy ta­lán ez az elvtársnő nem fél a »hatósági büntetéstől«? Pedig ezzel a tettével is július 25-én, délután 17,15-kor köztisztasági kihágást követett el. Vélemé­nyem szerint az Utasellátó veze­tősége helyesen tenné, ha a tábla kifüggesztése előtt dolgozóival is tudatná a tisztaság szerepét és fontosságát. Nagy László, KISZÖV Az egyik Rákóczi úti bérház földszinti helyiségében nemré­giben még festők, állványozók dolgozlak, s ma már az utcai ab­lakban egy tábla hirdeti: 3. szá­mú ügyvédi munkaközösség. Dr. Csávás Jánossal, a munka- közösség vezetőjével beszélge­tünk. Első kérdésünk talán az lenne, mi is egy ilyen szocialista alapon létesített ügyvédi mun­kaközösség feladata? — Először is belső feladataink vannák: tagjainkat a helyes ügy­védi magatartásra nevelni; kap­csolatot teremteni pártunkkal, megyei szerveinkkel, az ügyész­séggel és bíróságokkal. Felada­tunk a továbbiakban államunk polgárainak, a vállalatoknak, tsz- eknek, szocialista szektoroknak, intézményeknek peres és peren- kívüli ügyeinek bíróság, döntő- bizottság és hatóságok előtti vé­delme, jogvitás ügyekben képvi­selete. Feladatunk (mondják így is, hogy az ügyvéd a per első bírája) kideríteni a legteljesebb és legmesszebbmenő anyagi igazságot, s ezek figyelembevé­telével alkotmányunkban lefek­tetett alapelvek, szocialista tör­vényesség szerint maradéktala­nul eljárni védettjeink ügyében. Munkaközösségeink iránt a kez­deti bizalmatlanság — büszkén rfiondhatom — (megszűnt, s ez teljes mértékben jó munkánk­nak köszönhető. Dolgozóink biza­lommal fordulnak hozzánk, mert tudják, hogy ügyük igazságos kezekbe került. — Hány tagja van munkakö­zösségüknek? — Július elsején alakultunk, augusztus elsejével két ügyvéd­del gyarapodott tagjaink száma. Munkaközösségünkben dolgozik dr. Bende Ervin. dr. Kovács Jó­zsef, dr. Ötvös István, dr. Posch Ede, dr. Tar János és dr. Törös János. Munkánkban a szocialista törvényesség maradéktalan be­tartásában nagy segítséget nyújt pártunk és vezérelvül szolgáltat számunkra Non György elvtárs­nak az országgyűlésen elangzott beszéde. szólni. Sok jogos itérés nyert már elintézést, sok jogtalan pa­naszra adott világos, érthető ma­gyarázatot. Most is a kisfái gazdák gondja motoszkál fejé­ben, hát elő is hozakodik vele. — Ritkán jövök be a tanyarót, a két hold szőlő, négy hold szántó megköveteli a munkát, így hát még sok elintéznivaló előtt állok. Jó szőlőtermést vá­runk az idén. Jobbat, mint ta­valy. Már .most gondot okoz a szüret. Nincs elég edény, ezért, szeretnének a gazdák mustra is szerződést kötni, — csak két­szerfejtett borra lehet. De mibe fejtsenek? Nincs mindenkinek tehetsége a nagy beruházáshoz, a bérelt edény pedig nagyon drá­ga, Ha igy marad, a kis gazdid: kénytelenek lesznek elorédc'tlni az annyira várt jó termést. — De ez csak az egyik gond, ami most a kis faiakat foglalkoz­tatja. Baj van a cefrével is. Csak itt bent a városban veszik át. A szállítás felemészti a hasz­not, igy a gazdák azt mondjak, rohadjon a fa alatt. Pedig de sok jó pálinkái lehetne belőle főzni és ez kellene a külföldnek is. Kint a tanyán többfelé kéne cefreátvevöhelyeket létesíteni, akár egy-egy gazda is vállal­hatná ezt a munkát. így a ter­melőknek nem kéne annyi fu- vart fizetni és fel is szedné a. hullott gyümölcsöt mind egy szálig. — A szerződéses zöldség- és gyümölcsátvételre is panaszkod- ■ nak nemcsak a kisfáiak,tde min­denütt a gazdák. Csak egyetlen telepen veszik át az árut és így már este elindulnak a megra­kott kocsik, hogy másnap visz- szaérjenek. Ember, állat, elgyöt- rődik a másfélnapos álldogálás- ban. Több átvevőtelvpet kellene felállítania a ZÖLDSZÖV-neki Mert így sehogy sincs rendjén. Kopognak. Fiatalasszony lép be, bizalommal kér tanácsoti Kopog az írógép, telnek a so­rok. Jól eső érzéssel ha­gyom el a szobát. Felnőttek ta­nácstagjaink. Megtanultak a nép szívével, az állam eszével gon­dolkodni. És ez nagyon jó dolog­Még egyszer a tűzhelyek részletvásárlásáról Tegnap hírt adtunk arról, hogy hathavi részletre is lehet tűzhelyeket vásárolni. A cikk félreérthető, ezért most újra kő­zöljük, hogy a 820—1100 forin­tos Luna-tűzhelyekre vonatko­zik a részletfizetési kedvezmény; Ä kecskeméti lakásgondokról V. Nyitott szemmel Avagy inkább nyitott füllel Mindkettő érvé­nyes ez esetben: akár nyitott szem­mel, akár nyitott füllel teszi mérleg­re az ember ezt a hanyagságot, épp oly kellemetlen mind a kétfélekép­pen. A vezetékes rádióról van szó és még közelebbről a Bethlen-városiak, a Voelker-telepi ek és a Miklovics-falusiak panaszáról, amely a folyton rendetlen­kedő, recsegő, ropo­gó, jószóra nem hajló vezetékes rá­dió ellen irányul. Egyik ismerősöm­mel találkoztam, s mindjárt arról pa­naszkodott, hogy már hónapok óta baj van a vezeté­kes rádióval, s nem lehet jóformán egyetlen kedves, szép műsort meg­hallgatni anélkül, hogy a rádió no bosszantaná, fel az­zal, hogy a műsor közepén elhallgat, zúg, recseg. Voel- ker-telepi szomszé­dunk szintén erről panaszkodott, de a Miklovics-telepiek részéről is érkezett már bejelentés, hogy többet rossz a veze­tékes rádió, mint jó. A postát is többször értesítet­ték már, ki is men­nak teljes igényével fellépnénk, úgy gondoljuk, nem lesz hiába­való, ha befejezésül felhívjuk a figyelmet egy, s más olyan le­hetőségre, melyeknek végrehaj­tása esetén a lakások tucatjai­val csökkenthetjük a kecskeméti lakáshiányt. Mire gondolunk itt közelebb­ről? Egyrészt a Kinizsi Konzerv­gyár követendő kezdeményezé­sére, ahol is a kislakásépítő ak­ció keretében 0 ikerházban 12 lakást épít az üzem, saját költ­ségén, másrészt pedig arra, hogy jelenleg is hivatal, vagy intéz­mény működik 200—250 lakás­ban, de arról nemigen értesül­tünk még, hogy egyes üzemek, vállalatok, intézmények, vagy hivatalok miért neró építenek az üzemi nyereségből, vagy a fej­lesztési, beruházási keretből akár hivatali helyiséget, akár raktárakat, valamilyen alapon szövetkezeti bérházat, vagy ami már ugyancsak aktuális lenne Kecskeméten — egy komoly irodaházat, hogy jelen helyisé­geikből ismét lakások legyenek. Pedig tudott és tényekkel bizo­nyított dolog, hogy erre lehető­ségük lenne. Hiába azonban a lehetőségek, ' egyelőre mégis azt kell írnunk, hogy a MEZüSZÖV a város leg­szebb lakásaiban működik, a MÉSZÖV, JASZÖV, KIOSZ és a különböző klsz-ek bár egész sor lakást foglalnak el;'mégsem tesz­nek kezdeményező lépéseket, hogy építkeznének, de így so­rolhatnánk a Kiskert, az Üveg- áruértékesítőt, a FÜSZÉRT-et és még egy sor más intézményt, akik pedig nyugodtan építhet­nének akár irodaházat, akár műhelyeket és raktárakat, mert van rá pénzük és lehetőségük. Csak hát vitatott dolog, hogy mit lehetne, mit kell megtenni és mi a kötelességünk, mint ve« zetőknek és mint embereknek. Amit irtunk a kecskeméti la­kásproblémákról, az az esetek és eshetőségeknek csak egy kis ré­sze. Szívvel, emberséggel, kom­munista tettakarattal több, jó­val több barátságos kis lakást,; meleg fészket, kedves családi» otthont tudnánk átadni folya­matosan egynek-kettőnek, több­nek, mindig a legjobban rászo-í rulóknak. Persze nem ez a vég-; ső megoldás, ez csak enyhülést! hozhat, de gondoljuk csak meg,! milyen jó érzés az egyre eny­hébb fájdalom a nemrég még lázasan lüktetett seb után. Sándor Géza ; V. Nem akarjuk általánosítani a Gyümölcsszeszipari Vállalat pél­dáját, hiszen, mint az előzőek­ben írtuk, nem egy vállalat van Kecskeméten, ahol félretették a saját kényelmi szempontúkat, ’átköltöztek, vagy összóbbhúzód- ^tak és lakhelyt szabadítottak fel 'a lakástalanoknak, megértették, ‘hogy ilyen nehéz lakásviszo­nyok mellett nem lehet és nem ,is szabad semmiféle kényelmi ^szempontot figyelembe venni. i.Sőt örömmel közöljük az olva­dóval, hogy Gombos elvtárs, a .Sütőipari Vállalat igazgatója — ‘megértve az eddig írtakat — ^felajánlotta, hogy csere útján fi / lakásnak alkalmas helyiséget szabadit fel cs bocsát a tanács ' rendelkezésére. / Ismételjük, nem akarunk ál­talánosítani — mégis megje- ; gyezzük, hogy a kecskeméti hi- ) vatalok, üzemek és intézmények d'gész sorát említhetnénk, mini 'olyanokat, akik még nem érzik > felelősségüket a lakásgondok , megoldásában, illetve abban hogy e tekintetben segítsék £ megyeszékhely párt és tanács szerveit. '/ Megítélésünk Szerint anélkül /, hogy. a lakásgondok megoldásé tek a helyszínre, ■ javítottak is va­lamit, de kintlétük eredménye nem volt maradandó, mert egész körzetben, il­letve valamennyi említett helyen to­vábbra is engedet­lenek a vezetékes rádiók. Helyes len­ne, ha a posta ille­tékes dolgozói fi­gyelmesebben vizs­gálnák meg a veze­téket, s végre meg­keresnék és orvo­solnák a bajt. Na­gyon sok külterü­leti dolgozó lenne hálás nekik, a mun­ka utáni vidám per­cekért!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom