Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-30 / 204. szám

O s >04* ROS aoOOOOOOíWOOOOíKíiKKKKKKKKKKKMX» ~w«mwv.vjö Q3^*K>CtCK>ű£KK*Klöű<KKRlO<X>>KKKKKKXKtCH0<H>O<KK><HK>OO^ ^UtmLíg.eket várnak a Törekvés Termelőszövetkezet asszonyai Lázasán készülődnek már a vasárnapi vendéglátásra a Töreki vés Tsz asszonyai. Régi barátokat, ismerősöket, a kerületi asszo­nyokat hívták meg egy kellemes vasárnap délutánra, arra, hogy asztal mellett ülve újra elbeszélgessenek közös gondjukról, mun­kás életükről. Igen, újra —, mert néhány hónappal ezelőtt a Törek­vés asszonyai voltak a városiak vendégei, Jól érezték magukat így együtt, azóta sem felejtik a találkozót. A vendégváró ház mindig tervez, a tervektől vidámak a por­ták. Ha két asszony találkozik valahol, már azt beszélik, hogy is tegyék a kerületiek számára emlékezetessé e napot. Már elhatá­rozták azt is, hogy terített asztalt Is varázsolnak. A tálak gazdag tartalmát a családok konyháiban készítik. De a lakoma csak mel­lékes. A fődolog, hogy a megkötött barátság egyre jobban mélyül­jön a munkás és paraszt asszonyok között, És ennek egyik módja az ilyen szívből diktált találkozó. Rövidesen visszakapja a város a volt Reál-iskolát és a régi OTI épületet Már a megyei pártbizottság által rendezett aktíva ülésen is nagy érdeklődést keltett Gyurkó Lajos vezérőrnagy elvtárs hozzá­szólása, amikor bejelentette, hogy a honvédség létszámának csökkentése folyamán több ob­jektumot áladnak polgári hasz­nálatra. Azóta is folynak a tár­gyalások a nem szűnő érdeklő­dés körében, A honvédség köl­csönös megegyezés folytán rövi­desen átadja a volt Reál-iskola épületét, valamint a régi OTI- épületet. A Reál-iskola átadása lényegesen könnyít majd a vá­ros oktatási helyzetén. A régi OTI épületet továbbra is egész­ségügyi célokra használják fel — valószínűleg a központi SZTK épület tehermentesítésére. Ezenkívül különböző eljárások folytán még négy lakásnak al­kalmas helyiséget szabadít fel a honvédség. Védőoltások Kecskeméten Szeptemberben, októberben újra sor kerül a kisgyermekek' védőoltására. A szülő tudja, hogy ez a fertőzőbetegségekkel szemben teszi ellenállóvá gyer­mekét, mégis sok kisgyermek marad ki e mindenki számára oly fontos védőoltásból csak azért, mert idézést nem küld­tek; A Kecskeméten született gyermekek részére minden je­lentkezés nélkül küldik az idé­zést, a Kecskemétre költözött 6 —23 hónapos gyermekek szülei összeírás végett jelentkezzenek a városi tanács egészségügyi osz­tályán. Azok a 2—5 éves korú gyermekek, akik korábban, ép­pen az idézés hiánya miatt nem részesültek védőoltásokban, utó­lag is megkaphatják azokat, ha a szülők ezt jelentik az egész­ségügyi osztálynak, Folynak a szakmai tanácskozások Közeleg az iskolaév eleje, pe­dagógusaink már komolyan ké­szülnek az 1956/57-es tanítási évre. A tanítási év indulásának egyik íúruma az év elejét meg­előző szakmai tanácskozás, ahol a különböző szakos pedagógusok Kommentár egy panaszle retkes ÉS KIVIZSGÁLÁSÁHOZ Szerkesztőségünk a közelmúltban az alábbi levelet kapta: »A múlt hónap utolsó napjaiban feleségem tojásrántottát ter­vezett vacsorára, s mivel lakásunkhoz közel van Kenderesi Mi­hály zöldség- és gyümölcsboltja, nála vásároltunk néhány darab tojást. Amikor az elsőt feltörte, kellemetlen illat csapta meg az orrunkat. Ugyanígy járt a második, a harmadik, a negyedik to­jással is. A vacsoráról könnyen lemondtunk — a romlott tojások illata teljesen elvette az étvágyunkat, de ahogy telt, múlt az idő, újra becsapódtunk. Feleségem kis testvérét egyik nap a szom­szédba küldte két darab tojásért. A gyerek ott nem kapott, de élelmes lévén, elszaladt Kenderesi Mihály boltjába. Kapott is két tojást, de ugyanúgy járt vele, mint előző alkalommal. Erre elhatároztam, hogy elmegyek Kenderesihez és alaposan megmondom a magamét, de ahogy belépek az üzletbe és előadom panaszomat, magából kikelve elkezdett kiabálni, s majdnem ki­dobott, pedig én sem erre nem adtam okot, sem arra, hagy illet­lenül beszéljen velem. Ezúton kérem — s nemcsak a magam, hanem a többi vásárló érdekében is — az illetékes szerveket, hogy Kenderesi Mihály Gáspár András utcai üzletében úgy az árak, mint az élelmisze- • rek minőségére vonatkozóan tartsanak ellenőrzést, és ne tűrjék megtorlatlanul sok-sok munkásember becsapását. Remélem, hogy', a Népújság is segíteni fog ebben, úgy mint ahogy számtalan ha-1 sonlo esetben tapasztaltuk. J megbeszélik az új tanítási év módszereit, oktatási és nevelési problémáit; Tegnapelőtt, azaz augusztus 28-án a magyar és történelemszakos tanárok tartot­tak szakmai tanácskozást az út­törőházban. A tanácskozást Krajnyák Nándor szakfelügyelő nyitotta meg. Beszédében fog­lalkozott az új tanítási évben elő­forduló legfontosabb tanítási módszerekkel; a tanmenetkészi- tés tervezésével, a helyesírást normák kidolgozásával, vala­mint a tankönyvek időszerűsé­gével. A tananyagbeosztással kap­csolatosan hangoztatta, hogy a tananyag csökkentése alapvető­en könnyebbé teszi akár a diák, akár a tanár munkáját. Tan­anyagcsökkentést jelent továb­bá az irodalomelméleti fogalmak szűkítése is. Krajnyák Nándor előadása után több hozzászólás hangzott el a kartársak részéről, melyek igen hasznosak voltak, mert mélyenszántóan elemezték az ok­tató munka több olyan módszer­beli kritériumát, amely eddig még nem tisztázódott a szakmai megbeszéléseken. Holnap megkezdik a kiállítási anyag szállítását a Mathiászmtelepről Több, mint húszfajla ízletes csemege szőlőfajtával szerepel az idei Mezőgazdasági Kiállítá­son városunk régi büszkesége, a Mathiâsz-telep. A tőkéken kis piros szalagok jelzik a kiállítás­ra kerülő szőlőfürtöket, ame­lyek közül az Irsay Olivér, a Glória Hungária, a Szőlőskertek Királynője már érleli édesízű bogyóit. A régen bevált, ismert Passatutti tőkéken is érik az ízletes gyümölcs, — s ez a négy­fajta az, amelyből először szál­lítanak a kiállításra. A szállí­tást holnap kezdik meg, s négy­naponként, a kiállítás nyitvatar­tási időtartama alatt, újabb és újabb szállítmányokat küld a Mathtász-telep aszerint, hogyan érnek egymásután a kiváló faj­ták. A kiállításon az említett fajtákon kívül a látogatók meg­csodálhatják majd a Kossuth, a Kocsis Irma, a Julius Caesar, a Chasselas reuge, az Ezeréves- Magyarország, a Tompa Mihály, a Mathiász Jánosné, a Cegléd Szépe, Attila, Tallián, Szánté? Gusztáváé nevű híres, jóízű sző­lőket is. Reméljük, a gazdag gyűjtemény az idén is régi hír­nevéhez méltó dicsőséget hoz a Mathiász-telepre, és annak jó­nevű, nagytudású kutatóira, akik ezúttal már az új fajtajelöltek­nek szánt fajták terméséből is szállítanak a kiállításra. Színházunk művészei forró sikert arattak a bemutatkozó esztrád-műsorral Színházunk vezetősége min­den évadnyitás előtt meghívja a színház barátait, a bérlet* szerzőket, hogy ismerkedjenek meg az új és régi tagokkal. Ez a találkozás mintegy seregszem­léje a színház művészeinek és arra szolgál, hogy még szoro­sabbra fűzze a kapcsolatokat a színész és a közönség, a szín­ház és barátaik között. Tegnap este a megyei tanács kultúrtermében jöttek össze a művészek és a kecskeméti kö­zönség. Az összejövetelt Magya- ródi Sándor elvtárs, a városi pártbizottság agit,-prop. osztály vezetője nyitotta meg. Utána Majercsik Rezső, a színház igaz­gatója mondott rövid üdvözlő beszédet. Beszéde bevezető ré­szében foglalkozott az elmúlt sziniévad nehézségeivel ps a fesztiválon ejért eredménnyel. Majd rátért a jövő sziniévad műsortervének ismertetésére. A következő szezonban a városban a színház művészei tíz bemu­tatót fognak tartani. Hat prózait és négy operettet. Az eddigi szokástól eltérően, nem operet­tel fognak nyitni, hanem prózá­val. Első bemutató, Jókai Mór egyik legnépszerűbb regényé­nek, »A kőszívű ember fiai­nak drámai változata lesz. Ezért választották ezt a darabot, mert a tapasztalat azt igazolja, hogy a kecskeméti közönség rendkí­vüli szeretettel fogadja a Jókai­műveketi Az igazgató beszéde után a színészek vették át a szót. Ti­zenöt számból álló esztrád-mű- sor pergett le a nézők előtt, akik zsúfolásig megtöltötték a kultúrtermet. Az egyes színészi játékokat a közönség meg-meg- újuló tapssal fogadta, úgyhogy a műsor este 6-tól csaknem 10 óráig tartott. A nyitó tréfát Csorba István és Mester István adta. Majd Csorba István beve­zető konferálása után Gábor Ibolya szép szavalattal, utána Szűcs Sándor szép énekszámok­kal szórakoztatta az egybegyűl­teket. Gergely István, Csorba István, Sárossy Gábor, Pápai Klára tudásuk egy-egy gyöngy­szemét nyújtották át a kecs­keméti közönségnek. A Heren­di, Szántó, Garics, Csorba együttes a »Szegény Boldizsár« című bohózatban remekelt, majd Borbíró Andrea, Csajányi György és Kenessy Zoltán egy- egy szép műsorszáma követke­zett. Nagy kacagást váltott ki a görbetükör összeállítás, amely­ben Herendi, Jánoki, Garics, Sülé, Mester, Csorba nyújtott olyan alakítást, hogy a közön­ségnek a sok nevetéstől szinte megfájdult minden arcizma. Egyszóval a bemutatkozó elő­adás vidám, jókedvű hangulat­ban pergelt le. A jelenlévők szívükbe zárták a régi és új művészeket és bizalommal te­kintenek a színház új évadja elé. Felejthetetlen nyár Eddig a levél; Szerkesztősé­günk röviddel ezután levéllel kereste fel a ker^kedelmi osz­tály vezetőjét és aizal a kom­mentárral hívta fel figyelmüket, hogy Ambrus Jánoséhoz hasonló • esetre több példát is tudunk említeni arra vonatkozóan, ho­gyan csapja be egyszerű mun­kásvevőit Kenderesi Mihály. Az említett levélre az alábbi választ kaptuk: »Vizsgálatunk alkalmával Kenderesi Mihály maga is elis­merte, hogy apadt tojást hozott forgalomba. Azt állítja, hogy a termelők őt már több esetben becsapták és éppen ezért meg­szüntette a tojás árusítását. (Ellenőrzésünk idején nem is ta­láltunk üzletében tojást.)« A levél többek között utal ar­ra, hogy Kenderesit figyelmez­tették arra, a vevőkkel meg­felelően bánjon és rorjilott, rossz minőségű árut ne hozzon for­galomba. Panaszosnak egyéb­ként javasoljuk — írja Mócza elvtárs válaszlevelében, — hogy azokat a cikkeket, melyek a kérdéses üzlettől csekély távol­ságra lévő szövetkezeti gyü­mölcs-zöldség boltban megtalál­hatók, onnan szerezze be a hivatalosan megállapított áron. Alkotmányunk biz­tosítja a dolgozók pihenéséhez, üdülésé­hez való jogát. Ezzel az alkotmány adta joggal éltek nyáron a kecs­keméti ipari tanulók is. Alighogy becsukó­dott év végén az isko­la kapuja, 300 ipari ta­nuló közül hatvanon szétszéledtek az ország legszebb tájai felé, kéthetes, teljesen díj­talan üdülésre. A balatonszemesi üdülőben töltött két boldog hetet a kis Virágh Panni, a Kos­suth téri fodrászüzlet fodrásztanulója is. Ha­zaérkezve most csillo­gó szemmel meséli: «Először láttam a Ba­latont. Hogy az milyen szép reggel és este, hogy olvad össze ké­keszöld vize az égbolt­tal és milyen jót lehat fürödni benne.« Nagy Laci tágranyilt szemekkel hallgatta december táján osz­tályfőnökét, mikor a nyári táborokról, a ke­rékpártúrákról és az üdiilésekről beszélt. Laci az ára után a folyosón közelítette meg osztályfőnökét, kerek, szeplősarcáról a két nagy szeme kérőn nézett fel és igy szólt: »En nagyon fogok ta­nulni, mert szeretnék nyáron üdülni, még sohasem voltam se­hol..« Laci betartotta a szavát, év végén jeles­rendű lett, az ö füzetei voltak a legszebbek az egész osztályban. A vasútállomáson könny csillogott a szemében, amikor elindult két hétre a Balaton part­jára üdülni. A nagyobb fiúk me­rész kalandra, ke­rékpártúrára indultak Klátik tanár úr veze­tésével. Sztálinváros 80 kilométer, Székes- fehérvár 60, aztán be a Bakony sűrűjébe és végül az Árpádok büszke sasfészkébe, Veszprémbe ütöttek ta­nyát. hogy onnan Vár­palotára, Zircre, Ba- ■ konyha, a Balaton partjára ki-kiruccan­janak. Hazafelé Buda­pestet érintették és on­nan a Kassuth-rádió hullámhosszán mond­ták el ország-világnak vidám élményeiket. A kultúrcsoport leg­jobb tagjai Pécsen táboroztak. Megmász- ták a Tubest, Misina- tetőt, felmásztak a Kantavárhoz, ellátogat­tak a Hidegkútforrás- hoz, megnézték a Zsol­nai Porcelángyárat, a sör-, dohány, kesztyű­gyárakat, fürödtek a harkányi gyógyfürdő­ben és megcsodálták a Siklósi vár ritka mü- gyűjteményét. Ott vol­tak a pécsi Hunyadi- Ünnepségeken, örökre emlékezetükbe vésték e hazának annyi dicső­séget szerző hollós cí­mert, de ott álltak büszke magyar szívvel akkor is, mikor az érc­ből öntött lovasszobor­ról lehullt a fehér lepel. Pécsen ívelt először a kék ég felé Kerekes Tibivel a vitorlázó re­pülő. Milyen érzés re­pülni? Nagyon jó — mondta boldog mo­sollyal, •— ha lehetne, mindig repülnék. B.i- kai Bözse még har­madnap a pécsi rádió mikrofonja előtt sem tudott a boldogságtól többet mondani, csak annyit: repültem, re­pültem! Bajtai Irénke levelét így címezte: Ipari Ta­nuló Iskola tanári ka­rának, Magyarország. Ezt a lapot Bukarest­ből küldték. Ezt írta: »Bukarestben va­gyunk, holnap indu­lunk Constancába, a Fekete-tenger partjá­ra.« Édesanyja boldog mosollyal mondja, hogy ő még nem járt külföl­dön, de 16 éves lánya már a Fekete-tenger partján nyaral. Így van ez jól, legyen lá­nyaink, fiaink élete szebb, boldogabb, mint a miénk volt. Igen, legyen szebb életük, ezért alkotta dolgozó népünk alkot­mányát. Nem mondhatnánk, hogy tú- ságos lelkiismeretességgel vizs gálta felül a fentebb említett p£ naszt a kereskedelmi osztál; Meggyőződésünk ugyanis, és se ját szemünkkel tapasztaltul hogy Kenderesi Mihály további' is foglalkozik tojáseladással, ugyanúgy becsapja vevőit, mir eddig. Az lehet, hogy az üzleté ben nincs tojás, de az üzle melletti helyiségből mindig ke rül ki annyi, amennyit a jbhi szemű vásárlók hajlandók meg venni. Úgy gondoljuk, hogy figyelmeztetésen kívül egyéb le hetősége is van a városi tanác kereskedelmi osztályának am hogy a dolgozók érdekeit sért magánkereskedővel szembe: erélyesebb intézkedést alkalmaz zon. A kereskedelmi osztály em lített vizsgálatából, amint kidé rült, csupán Kenderesi Mihály nak volt haszna, — mivel a fi gyelmeztetésre fittyet hányví továbbra is becsapja a dolgozó kát, — de nem lett haszna azok nak, akiket számtalan esetbe: sérelem ért, akiket becsapot! Pedig úgy gondoljuk, ezek a emberek jobban megérdemel nék a pártfogást, mint a lelkiis meretlen magánkiskereskedő Kenderesi Mihály,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom