Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-30 / 204. szám
Magashatörő falakon íróasztal mellől a mezőgazdaságba Né Is tagadja senki: a »44-nek« híre van. Híre van és ez a hir hozzánk is eljutott. Mikor felkerestük őket a Kuruçz körúti építkezésen, lázas munkában találtuk valamennyiükct. Azaz, hogy csak huszonkettőt, ugyanis a többiek a Balatonnál nyaralnak, s ha két hét múlva visszajönnek, követi őket a másik csoport. Ha már írok róluk, hadd mondjam el azt, amit a hír adott tudtomra: ez év májusában megkezdődött Kecskemét egyik legmagasabb, négyemeletes lakóházának építkezése és ezen az építkezésen csak kőművestanulók, tehát 14—37 éves gyerekek dolgoznak. Furcsa ugye? Hisz mit ért egy nyolc általánost végzett fiú a falrakáshoz? A mende-monda azt híreszteli: kicsit görbék a falak, de áll, áll szilárdan, mint a hit, az akarat, mint annak a 44 gyereknek hite, akarata, akik építik ezt a házat. Ennyit tudtam tegnap és amit már ma tudok, ezután írom le: — Kislány! Nyissa ki az ajtót! (— kiáltok be. Egy tizcnvalahány éves lányka (még húsz nem volt!) nyit ajtót. Azt kérdeztem tőle, merre van az oktatójuk? — Kocsis bácsi! Kocsis bácsi! <— szól be csengő hangon egy ajtónak szánt nyíláson. Mai- teroskanállal kezében jön ki a mester, s mikor kezetrázunk, a kislány munkájára hivatkozva, elsiet. — Hogy halad a munka? Dolgoznak a gyerekek? — Azt meghiszem, hogy dolgoznak. November végére tető alá hozzuk a négy enteletet. Eddig kész van a földszint és az első. — Milyen módszerekkel tanítják a fiúkat? — Van úgynevezett brigádos- oktatás és a nevelőkkel történő szakmai képzés. Hogy melyik jobb, melyik ad többet az ifjú kőműveseknek, nehéz volna eldönteni. Van, ki ezt szereti jobban, van, ki azt. De az biztos, hogy mindkét helyen megtanulnak falat rakni. — Valamilyen tanfolyam után kerülnek ide a gyerekek? — Itt az ő tanfolyamuk! Tudja az úgy van, ha a gyérek jelentkezik a felvételi irodán, rögvest ide küldik. Mi aztán meglátjuk, hogy van-e »keze és szíve« a munkához. Két hét próba-' idő után — ha megfelelt — továbbra is ittmarad. Mi, oktatók a munka megkezdése előtt és után elméleti oktatásban részesítjük őket, de az igazi elméleti tanulás majd télen történik. A gyerekek a próbaidő után félévig kapnak havi 88 forintot, teljes ellátást, lakást és ruhát. Most esett, alig cséplés után. Egyik nap összetalálkoztam Fekete János nevezetű szomszédommal. Egymás mellett lakunk most is, csakhát én január óta — ahogy beléptem a közösbe — jobbra járok, ő meg megmaradt a bálik úton, egyéni gazdának. Mondom neki, ahogy szembe- szekerez velem: — No, szomszéd, ihatjuk-e az áldomást? — sandítok a kocsi- derékban heverő zsákokra. Töröli az orrát az én szomszédom, igen fancsali képpel: — Nem -.agyon. Nyolc és fél —kilenc mázsával szúrta ki a szemem. — Az mán elég kevés — mondom én. —■ Merthogy nekünk meg 11 mázsa lett. Most böngésztem végig éppen az átlagtermésekről írott kimutatást .. : — Hehéhe — gúnyolódik a szomszéd, — a papírra lehet írni, a ceruza is jól fog, könnyen ír le két egyest. — Pedig elhiheti, mert mérés után írt ott a ceruza mindent. Meg hallja-e, azt a majd négy siló gabonát, amit a 180 munkaegység után kaptam (mert ennyit szereztem éppen január óta), nem a ceruza írta a padlásomra, meg nem is papíron osztották, mert abból nem sütött volna az asszony olyan jó kenyeret ; ; ! Félévenként aztán emelkedik a fizetésük. Ezekután Kocsis elvtárssal végigjárjuk az építkezést. Egyre nőnek a falak, egyre jobban kibontakoznak az új, 250 férőhelyes munkáslakások körvonalai. Kocsis elvtárs 12 tanulójával a leendő kazánházban találkoztunk. A belső Vakolásokat csinálják, de olyan szakértelemmel, hogy megirigyelné akármelyik idősebb szaki is. Az egyik leglelkesebb tanulóval beszélgetünk. Kicsit félénken válaszol, nem szokta még meg az ilyen jellegű népszerűséget; az iskolában is csak közepes volt, nem a legjobb példakép. Szalisznyó Benőnek hívják, de itt, az építkezésen csak »Pöttömnek« ismerik. — Meg vagy elégedve a munkahelyeddel? —■ Jó itt nekem nagyon. — Szabadidődben mit csinálsz? — Sportolok. — Olvasni szoktál-e? — Jókait. Ö a kedvencem. A fekete gyémántok... — No, akkor nagyra nőjjél, legalább ekkorára, mint a fal, amit építesz. Már csak a lányok miatt is! Nevetnek a fiúk, bővérű, fiatalos kacagással, Bence meg a füle tövéig elpirul. — Nem baj — mondja Kocsis elvtárs, a mestere, — mire a századik házat építi, biztosan megjön a bátorsága. És a híres 44-ből az itt lévő 22 újra munkához lát, vidám füttyszó mellett húzzák be cementkeverékkel a kazánház négy falát. — Csak így tovább fiúk! A századiknál majd újra találkozunk! ■ Benedek-■J*0l0%**l*A*lé*****0,. Országrészek közötti iüzoltóverseny Kecelen Érdekes esemény színhelye volt Kecel augusztus 26-án. Baranya, Békés, Bács-Kiskun, Csong- rád, Pest és Tolna megye községeinek 39 tűzoltó csapata 273 fővel, nemes versengést folytatott az egyes szerelési formák elsőségéért, valamint az I., II. és III. helyezés eléréséért. Megyénket 5 csapat képviselte a versenyen. A mozdonyfecsken- dő szerelésében Kiscsertő, a kocsifecskendő szerelésében pedig a csávolyi férfi csapat nyerte az első, a 400 percliteres kismotorfecskendő szerelésében a dávodi Kenderüzem nőcsapata pedig a második díjat nyerte. A két első helyezett szeptemberben részt ; vesz Budapesten az országos döntőben. Kapta Gyula, tü. ales, tüzrendészeti osztályvezető Kétkedő szavak hangzottak még az elmúlt napokban is felém: — mindenkinek joga van a munkához, — csak éppen én nem találok munkaalkalmat. Aki mondta, fiatal ember, erős, izmos vállú, csak úgy duzzad az élettől. Nos, ezekre a kétkedő szavakra szeretnék most feleletet adni Ga- rajszki Péternével együtt, akivel ugyancsak az elmúlt napokban találkoztam össze a bajai Kossuth Termelőszövetkezetben. Fiatal asszony, két éve van férjnél. Szőke haja hamiskásan omlik magas homlokára, ha nevet — és állandóan nevet — fehér fogsorok villannak elő, napbarnította arcából két beszédes szem tekint az emberre. Az idén márciusban lépett be a szövetkezetbe, egyenesen az íróasztal mellől, vagy ha úgy tetszik, az írógépet cserélte fel a mezőgazdasági munkával. A középiskola elvégzésé után tisztviselő lett. Munkájával meg voltak elégedve. Magánszorgalomból gyorsírást is tanult. A könyvelőből így lett gyors- és gépíró. Üjjai egész nap az írógép betűsorait szántották, kezében a ceruza gyorsan siklott a fehér papírlapokon. Most pedig? — Növénytermesztő vagyok. — Még pedig a javából — fűzi hozzá Eichàrdt Frigyes brigádvezető. Ügy történt, hogy a vállalatnak az a részlege, melyben dolgozott, megszűnt. Hadd feleljen annak a kétkedő fiatalembernek maga, Garajszki Péterné: — Kerestem új állást, de pillanatnyilag nem találtam. A munkához való jog szerint nem azt jelenti, hogy várjuk a pillanatot, míg a munkát elénk tálalják, hanem ott fogjuk fülön, ahol éppen van. így csípte fülön Garajszki Péterné a bajai Kossuth Termelőszövetkezetben. És nem volt mit mégbánnia. — Hogyan is lett volna, hiszen mindenkinek magának kell rendezni élete sorját. Ha valamit kedvvel csinál, nem csalatkozhat. így cselekedtem és egy rövid számítás, pár számadat mindent bebizonyít. Máris sorolja. Mint tisztviselőnek havi fizetése soha nem lépte túl a 700 forintot. — Ez ugye, hat hónapot számítva — hiszen ennyi ideje tagja mindössze a szövetkezetnek — 4200 forint. Viszont a szövetkezetben terményben és készpénzben ennyi idő alatt 5400 forint jövedelemhez jutottam. Látja, hogy jegyzem szavait, a számokat. .Hosszú, ívelt ujjait a Bogarat ültettem F©k©te szomszéd fülébe... — Aztán, hogy csinálták azt a 11 mázsát? Kezdem aztán magyarázni a módját, a műtrágyát, mindent, de rögtön közbevág: — No, műtrágyát én is használtam, de nem sokat ért. Az én árpám, hiába mütrágyáztam, csak hiájus derekán kapott fel valamennyire, a csoporté meg — mi tagadás, olyan szép volt, hogy párját kereste a határban. Valami más fifika volt abban... — Más hát gúnyolódtam niostmár én is. — Megbabonáztuk à vetést. Szentelt vízzel locsoltuk, békatollal simogattuk... Nem a műtrágyával volt a hiba szomszéd — fordítottam aztán komolyra a szót. Hanem hát egymagában az sem csinál csudát. De lebuktatta-e már a tárlóját? — kérdem. — Hogy a fenébe buktattam volna? — néz rám mérgesen. — Hisz beleszakad a ló, olyan száraz a föld! — No, iátja. Mert mi már régen leszántottuk. Géppel, ami nem szakad bele. Aztán vetés előtt- a mi .földjeinket egész kis gépgyár járja végig: borona, simító, fogas, henger és olyan mély szántást adunk, hogy a traktor kereke alig látszik ki a barázdából. Olyan ágyba kerül a mag, mint az újszülött a pe- helypólyás bölcsőbe... Aztán a műtrágyát is nemcsak úgy gondolomra, hanem szigorú szakszerűséggel, az agronómus tanácsára szórtuk el, a fej trágyához szupert is, meg pétisót ÍS . : ; Csapdossa a gázát az ostorral a szomszéd. —r Lehet. De mi az istent csináljak? A ló nem gőzgép, nem szakíthatom meg... —- Tudom. Hászen nekem is eníiatt fájt a fejem egyéni koromban. Ha a lovat kíméltem, a földet csaptam be. De őszre már az én földem is tisztességes munkát kap.. : — Hallja-e — kíváncsiskodik Fekete, — aztán meglátszott-e a csépléskor a különbség a csoport gabonája, meg a magáé között? Mert azt még maga vetette az őszkor. — De meg ám! Éppen én voltam az egyik asztagrakó, így jól tudom. Hordták a kocsik a csoport búzáját, amit az aratógép vágott. Kicsi kévék voltak azok, két marékkai könnyen átfogtam, mint a karcsú menyecske derekát, de dögnehezek, mint az ólom, akkora nehéz kalászokkal, mint egy arasz. Aztán felkiabál az asztaera a fogatos. papírlapra helyezi és úgy mondja: — írja még hozzá és kétszer húzza alá, hogy ez csupán elő-, leg. Könnyű kiszámítani, a hat hónap 1200 forint jövedelemtöbblettel zárult. Figyeli ezt a számításomat is és rögtön hozzáfűzi: — Hátha még március és április elejét nem zavarta volna a jegesárvíz. Még 40—50 munkaegységgel több lenne a javamra írva. Ez 45 forinttal számítva 2000—2200 forintot jelentett volna. így is megvan elégedve, a sokrétű munka igaz gyönyörűséget jelent. — És nem jelent fáradtságot az íróasztal után a mezőgazda- sági munka? ' Ugyan kérem! — nevet fel.— Igazat akár hallani tőlem? Hát az irodai munka nem egyszer fárasztóbb volt nekem, mint künn dolgozni a táblákon. Félév ugye nem nagy idő? Mégis teljesen elfelejtettem, hogy valamikor irodában dolgoztam. Igazságot mond, mert Varga József raktáros éppen szemrehányással illeti, miért nem vállalja el az egyik munkacsapat vezetését. Talán fél a naplóvezetéstől, a munkaegység nyilvántartástól? — Én? Mái- miért félnék? De én növénytermesztő akarok maradni. Az élet vetette elém a fiatalembert a maga kétkedésével és az asszonyt a maga elhatározásával. Az egyik a sorsot bírálta, a másik viszont a sorsnak hálálkodott. Egy tapasztalatot azonban levonhatunk belőle: mindenki a maga szerencséjének a kovácsa. Az embertől magától függ, hogy a kalapács milyen csengést ad. A Bajai Hazafias Népfront kezdeményezései, javaslatai és tervei A Hazafias Népfront Baja városi bizottsága az elmúlt napokban megvitatta azokat a feladatokat, melyek a lakosság körébeit', mint legsürgősebb teendők megvalósulásra várnak. A bizottság tagjai körzeteikben látogatásokat teltek, hogy töviröl-hegyire megismerkedhessenek azokkal a kérdésekkel, melyek a legszélesebb Ueptömegek gondolatát foglalkoztatják. így határozta el a bizottság, javasolni fogja a városi tanácsnak olyan szabályrendelet sürgős kidolgozását, mely az utcák, úttestek tisztántartását lesz hivatva szolgálni. A készülő szabályrendeletben nyomatékosan szabályozni kell a házak előtti úttest tisztántartásáért felelős személyek szerepét, hogy hanyagságukén felelősségre lehessen vonni őket. A lakosság jobb tájékoztatására is súlyt kell helyezni. Minden közérdekű jelleggel bíró rendelkezésnek, intézkedésnek mindenüvé el kell jutnia. A bizottság éppen ezért úgy határozott, hogy a tanács és a József Attila művelődés háza hangos híradóján keresztül hetenként minden közérdekű probléma ismertetésével és azok megvilágításával fogja szolgálni a jobb tájékoztatást, míg a kisebb horderejű kérdésekben a népfront-bizottság falitábláján, Kossuth Lajos utca 6. sz., — volt bit*DSZ székház — nyújt majd útbaigazítást. A bizottság úgy határozott, hogy kezdeményezésénél számos olyan javaslatot tesz a hatóságok félé, melyek a város lakosságának kérelmei. Ilyen például a postacsomagok házhoz szállítása a város külső kerületrészei- ben. A belváros előnyös helyzetét nem lehet toifább fenntartani, a peremkerületfészek lakóinak rovására. Sürgős intézkedésre van szükség, hogy az újonnan épült fertőtlenítő intézet mielőbb kazánhoz jusson, A fúvószenekar karmester kérdését is sürgősen meg kell oldani. A hangszerek már rendelkezésre állnak, a zenekar tagjai is megvannak, csak éppen karmester nincsen még, mert szerződtetését lakáshiány akadályozza. A bizottság jelentős segítséget kíván nyújtani a lakosságnak ahhoz is, hogy mind erőteljesebben kapcsolódhasson az »Ismerd meg hazádat« mozgalomba. Elhatározták, hogy már az őszi hónapokban megszervezik a társaskirándulásokat. Az első ilyen társaskirándulásokat a Mecsékbe és a Szeged melletti Fehértóra tervezik. MEGJELENT a Társadalmi Szemle legújabb száma A Társadalmi Szemle augusztusi száma »Pártegységgel a szocialista demokráciáért!« címmel hogy: Józsi bátyám, gyün a magáé. Hát csak pirultam én a másik két rakodó előtt, akik már öregebb tagok, mert nagyok voltak ugyan azok a kévék, de félujjnyi laza kalászok szerencséllenkedtek rajtuk, csak úgy labdáztunk velük félkézzel. — Hát... szerencsések maguk — dünnyög a szomszéd. — Akkor mán meg se kérdem, hogy nem bántá-e meg, hogy közösbéli lett? — pislog rám a szeme sarkából. —- Megkérdezni megkérdezheti —■ mondom én somolyogva, — én még felelek, ahányszor csak kérdi. Ha megbánni valóm van, az csak annyi, hogy miért nem korábban lettem! Hallgatott az én szomszédom égy darabig, igen hosszam bámulva a kocsilőcsöt. Aztán kurtán-furcsán megbillentett«; a kalapot és belevágot a lovak közé. Én Is útnak eredtem, de igen jó kedvvel, íütyörészve. Mert úgy sejdítettem: egy icipici bogarat elültettem én most a Fekete János barátom fülébe. Valamikor, egyéni koromban engem is csak ilyen kicsi bogár kezdett először birizgálni s csak addig vakaróztam tőle, hogy esztendő elején itt kötöttem ki a termelőszövetkezetben .. : aminél okosabbat nem igen csináltam még életemben .. ( Elmondta: Magony József, a pálmonostori Keleti Fény Tsz tagja közöl vezércikket. Ebben a számban jelent meg a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata értelmiségi politikánk néhány kérdéséről. Szabó Kálmán »Második ötéves tervünk alapelvei« címmel írt cikket. Nagy Gyula írása mezőgazdaságunk belterjes fejlesztéséről szól. Sólymos Elek tanulmányának tárgya: »A békés egymás mellett élés lenini elvének érvényesülése a népi demokratikus országok külpolitikájában.«. Az új pártoktatási év feladatairól szól Vértes Imre írása. Ez a szám közli Zsigmond László »A proletár internacionalizmus — a francia és a német nép békéjének alapja és záloga« című tanulmányának első részét. A VITA rovatban Légíádi Dezső szói hozzá Bihari Ottó »A képviselők és a tanácstagok munkájáról-« című cikkéhez. A SZEMLE Rovatban 8 Francia Kommunista Párt XIV, kongresszusát ismertéti Komj át írén; az építészet és az építésügy néhány kérdésével foglalkozik Perényi Imre és a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségének VI., brüsszeli kongresszusáról számol be dr, Kovács István. A KÖNYVISMERTETÉS rovatban Németh Lajos »A ma-, gyarországi művészet története- I. kötetét, mél tatjai
