Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-26 / 201. szám
'v.aC ros I ÎHWiMJOOOiWiWOOOOOOOOCKKKJOOOOOO ><3^a<>aÆ<^Q^i^^^tfH><>0<><KKJ<>0^0<>0<KiÆtQ<K}a0000OOO0<>00<>0<XK>O0a<>Q<>tKWVO.00Ka0<>0<>QOOOO<>0<^^<x><><K><>r' Megrendezik az elsőosztályosok szüleinek találkozóját 42 gép kezdte meg a reíősxántást A Hazafias Népfront nőtanácsának kedves figyelmességére vall, hogy az idén először, augusztus 31-én megrendezik a Cifrapalotában az elsőosztályos szülők találkozóját, mert nagy pillanat az első iskolábamenetel nemcsak a kis hat éveseknek, hanem édesanyjuknak, édesapjuknak is. A féltett gyermek egy kis, meghitt közösségből egy nagyobb családba kerül, egy nagyobb közösség tagja lesz, ahol többet kívánnak tőle az eddiginél. Ez új életnek kezdetkezdetén több segítségre, nagyobb figyelemre szorul a kis Moszkvába indul Tóth László A szeptember 1—25. közölt Moszkvában sorrakerütő sakkcsapat-világbajnokságon 32 ország, köztük Magyarország is részt vesz. A magyar csapattal tart Tóth László (Kecskemét), a Magyar Sakkélct szerkesztője és a Népújság sakk-rovatvezetője fs. Tóth László holnap indul Budapestre és onnan a válogatottal együtt utazik a 4 hetes külföldi vendégszereplésre. emberpalánta, hisz meg kell vele szerettetni az iskolát, rá kell nevelni a lelkiismeretes felkészülésre. Hogyan segítsen ebben a szülő? — ezt mondja el néhány közvetlen szóval a pedagógus. Az új feltételek egészségügyi problémáiról az orvos beszél. De célja e találkozásnak — és nem is utolsó, hogy a nőtanács és a szülők közölt kialakuljon egy egészséges kapcsolat a gyermek, a jövő érdekében. A találkozó részvevői szemtanúi lehetnek az Állami Áruház gyermekruha-be- mutat'ojának is. PIACI A pénteki hetipiaci napon a baromfipiacon volt nagy az árubőség. Harminc mázsa csirkét kínáltak eladásra, kilóját 24—26 forintért adták. A tyúk kilója 20 —22 forint, a pulykáé 18—19 forint volt. A kacsa kilójáért 16— 18, a soványlibáért 18—20 forintot kértek, a liizottliba kilóját 24—26 forintra mondták. A tejpiacon a tehéntúró ára 8—10 forint volt kilónként. A tejfel literjét 18—20 forintért, a tej literjét 2.80—3 forintért mérA Kecskeméti Gépállomás lelkes traktoristái ígéretükhöz híven már augusztus 20-ra teljesítették nyári tervüket. Munkájukat jogosan dicséri a 103 százalékos tervteljesítés, de alig csitult el a cséplőgépek zaja, máris az őszi terv teljesítésén törik a fejüket a traktorosok. Eddig 42 géppel kezdték meg a vetószántást, s az elmúlt napokban a Kossuth Tsz-ben 30 holdon, a Lenin Tsz-ben 18, a Törekvés Tsz-ben pedig 25 holdon készítették elő a magágyat. ÁRAK ték. A juhtúró kilója 22—25, a vajé 50—55 forint volt. A tojás darabja 1.40—1.50 forint. A gyümölcsök közül a görögdinnyéből volt nagy felhozatal, kb. 400 mázsa, ára 1—1.20 volt. A sárgadinnye kilója 1.50. Az alma kilóját 1.50—2.50, körtéét 1.50— 2.50, szilváét 1—1.50, szőlőét 4—5 forint között adták. A burgonya kilója 1.80—2 forint volt, a sárgarépa csomója 80—90 fillér, a gyökéré 1.20— 1.40, a vöröshagyma kilójáért 2.50- et, a fokhagymáért 7—8 forintot kértek. A fejeskáposzta ára 2.50—3 forint, a kelkáposztáé 3—3.50, a karfiolé 4—5, a paprikáé 1—2.50, a paradicsomé 1—1.20 között alakult. A főzőtökért 50—60 fillért kértek kilónként, míg az uborka kilóját 2.50—3.50-re tartották. A zöldbab kilója 3.50—4 forint volt, egy cső tengeriért 40—50 fillért adtak .......... ... A Népújság, a Dózsa baráti koré és néhány megyei szerv anyagi hozzájárulásával vasárnap helyszíni közvetítést ad Ozd- ról a kecskeméti csapat első őszi idegenbeli mérkőzéséről. Mindkét félidőt Bürgés Pál közvetíti (ő adott helyszíni közvetítést a Meteor—Kecskeméti Dózsa tavaszi 0:l-es mérkőzéséről). A hangszórókat a város központjában, a Szabadság téren helyezik el. A közvetítés a mérkőzés kezdetével, 17 óra 30-kor lesz. Helyszíni közvetítés Ozdról Bp. Vörös Időszerű vita a TTIT klubjában — A TÜZÉP felhívja a közüNagy érdeklődéssel várt vitát rendez 27-én, hétfőn este 7 órakor az Ismeretterjesztő Társulat Koháry utca 4. szám alatti klubhelyiségében. A bevezető előadást Varga Jenő, a Megyei Tanács Pénzügyi Osztályának vezetője tartja: »Az állami és gazdasági vezetés egyszerűsítésének és hatékonnyá tételének kérdései« címmel. A vita közben felmerülő életrevaló javaslatokat a társulat titkársága illetékes szervekhez továbbítja. leteket, hogy tüzelőanyagszükségletüknek 30 százalékát a második, 30 százalékát pedig a harmadik negyedévben kötelesek beszerezni az Országos Tervhivatal rendelete értelmében. A közüle- tek tüzelőanyag-megrendelésüket haladéktalanul nyújtsák be. r r r I c s ETÁK KECSKEMÉTTŐL UJ-GUINEAIG íiz a cím nem tCvedés, vagy sajtóhiba* hanem valóság, mert a mai .sétánk során valóban Üj- Ouinoáról lesz szó, — Kecskeméttel kapcsolatban. De ml összefüggés lehet, vagy lehetett Kecskemét és a földgömb túlsó oldalán levő Üj- Guinea között? A válasz rövid és egyszerű: most van száz éve annak, hogy a szilágyság! Tasnádon 1356. augusztus 89-én megszületett Bíró Lajos, a magyar tudományos élet nagy büszkesége, a világ egyik legnagyobb rovartani tudósa, a nagy magyar utazó, a távoli Új-Guinea kutatója, 8 Bíró Lajosnak, mint látni fogjuk, nagyértékü kapcsolatai voltak Kecskeméttel. De menjünk csak sorjába. Bíró Lajos atyja szegény, ötgyermekes falusi asztalosmester volt, de a kiváló tehetségű gyermeket szorgalma és tudásvágya átsegítette az iskolákon. Hajlamai már diákkorában a természettudományi kutatások felé hajtották. Idegen tájakat Akart látni, messze országokat tanulmányozni. Ezért református papnö- rendék lett Debrecenben, arra gondolva, hogy a hittérítőkkel kijuthat majd olyan világrészekbe, ahol még nagy tere nyílik a kutatásnak. Szabad szelleme azonban nem fért össze a teológiával: — nem is felezte be a tanulmányait, hanem arra képezte magát, hogy tudományos kutató munkára legyen feé= pes ismeretlen országokban. Tervei megvalósításához anyagi eszközökre is volt szüksége. Ezek előteremtéséhez egy bizonyos állás volt a legjobb eszköz. Sok kezdeti nehézség után tehát a legjobbkor jött számára a kecskeméti református főgimnázium meghívása segédtanári állásra. Bíró Lajos 1888 szeptemberében került Kecskemétre, s négy iskolai éven át, 1892. júniusáig volt. az iskola tanára. Csabay Imre igazgató ezt írja róla az 1889—90. évi Értesítőben; „Bíró Lajos segéd tanár űr tantárgyait szakavatottan és buzgó- Sággal kezelte, szertárunkat tetemesen gyarapította54. Nagyszerű rovar- gyűjteményt állított össze s a szülők részére is tartott előadásokat, hogy megkedveltesse velük a természettudományokat. Kecskeméti évei. alatt kikutatta és feldolgozta az Alföld középső részének állatvilágát. Kecskemét állatvilágának rendszeres, tudományos összeállítása és leírása 1896-ban jelent meg nyomtatásban a város által kiadott „Kecskemét múltja és jelene“ című kötetben. Bizonyos, hogy Kecskeméten nagyon megszerették, ezt Asztalos Sándor is megemlíti Bíró Lajosról írt legújabb könyvében. — Bizonyítja ezt az is, hogy nem akart megnősülni, mert, ez elgondolása szerint akadályozná őt tervezett kutató útjaiban, mégis ő maga írja később egy levelében, hogy Kecskeméten „veszedelemben forgott“. Nyugtalan tudomány- szomja, kutatásvágya azonban itt sem hagyta békén, megvált az iskolától, pedig a/, Igazgató tréfás szeretettel ezt írta neki: „Karhatalommal, vason hozunk vissza, ha nem jössz. Megválasztunk rendes tanárnak, csak gyere vissza!“ O azonban már nem jött vissza, hanem küllőidre készülődött, 1895. november 7-én indult cl nagy útjára. Nem hivatásunk itt annak az áldozatos, számtalan életveszéllyel járó hét esztendei kutatómunkának az Ismertetése, amit Bíró Lajos Új-Guineában végzett. Ezt jellemzi levelezése, § ismerteti számtalan róla írt cikk s néhány könyv is. Munkálkodását a Magyar Nemzeti Múzeum anyagilag is segítette, de ez kévésnek bizonyult. Amikor híre jött, hogy a nagy magyar tudós a messze idegenben anyagi nehézségekkel küzd, itthon gyűjtést rendeztek javára. A kecskeméti református főgimnázium itt Is előljárt: Katona Mihály igazgató közli az 1896— 97-1 Értesítőben, hogy az iskola tanári kara 50 Ft-ot adott, az Iskola Ifjúsága pedig 26 Ft 50 kr-t gyűjtött Bíró Lajos javára. 3600 Ft gyűlt így ösz- sze s ez lehetővé tette kutatásai továbbfolytatását. Hét évi nehéz, küzdelmes, de rendkívül eredményes munka után hazatért Bíró Lajos. Hazaérkezése után három hét sem telt el. már lelátogafolt Kecskemétre, felkereste kedves iskolája*, ahol egykor tánárkodotfc. Majd a kecskeméti városháza dísztermében tartott nagy érdeklődéssel hallgatott előadást új- guincai kutatásairól. Magas, sovány, őszülő szakái lú alakja ma is előttem áll, úgy, ahogy akkor láttam. Később sokat csalódott Bíró Lajos az első világháború után bekövetkezett korszak lespedésé- bcn. Bár a szegedi egyetem díszdoktorává avatta, a hivatalos rész- vétlenség mégis eldugta őt egy múzeumi szobasarokba belső munkára és — a magyar tudományos élet legnagyobb kárára — nem tette lehetővé kutató útjának megismétlését. 1931. szeptember 2-án, 25 évvel ezelőtt, 75 éves kocában elhagyatva halt meg a Rókus-kórház tömegszobájában. Bíró Lajosnak sokkal tartozunk. Népi demokráciánk tudományos köreire ős egész társadalmára vár a feladat, hogy elégtételt szolgáltasson a nagy tudósnak, aki különösen a rovartan terén s a távoli világrész egy darabjának feltárásival hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar tudományosság számára. Mi, kecskemétiek, büszkék lehetünk rá, hogy Bíró Lajos nagyszerű élete művéhez a biztatás, lelkesítés és támogatás eszközeivel hozzájárultunk, s munkálkodása sikerét erkölcsileg és anyagilag előmozdítottuk. Dr, Váry István, a TTIT tagja Közeleg a szeptember Már vásárolják az iskolaszereket A Jacques Duclos utcai papírüzletben máris nagy a forgalom, pedig egy hét múlva kezdődik csak a tanítás. Az előrelátó szülők, az izgalommal készülődő diákok, amit lehet, előre elkészítenek, hogy mire az első tanítási napra hív az iskolák csengője, kékbe csomagolt füzetek lapuljanak az aktatáskákba. A Hírős Vásáron sok táskát adott el a bolt. Száz aktatáska, 80 kicsiknek való hátitáska, 92 uzsonnatáska, 30, a tanyán kedvelt kis bőrönd kelt el, a tolltartóknak is nagy keletje volt. A vásár után az üzletben már a füzetek, írószerek kerülnek a pultra. Az előrelátó, gondos eladók felkészültek a nagy forgalomra. A raktárakban egy teremre való füzet, simalapú, vonalas, kockás, spirál cs egyéb, a kék csomagolópapírt nem is ívben, hanem kilóra emlegetik, annyi van belőle. Az idén ebből sem lesz hiány. Van sok rajztábla, különböző vonalzók, rengeteg és minőségben is sokféle ceruza, toll, töltőtoll. Az itt felhalmozott tintával sötétkékre lehetne festeni még a Duna vizét is. Az olcsóbb, 3,40 forintos tolltartó-1 ból egy egész hegyre való vár eladásra. Vesz is belőle minden vásárló, hisz nemrég még 8,50-et fizettek érte. Az iskolákban már tanítanak kézimunkát. A gyurma, mely az apró ujjak alatt formálódik majd almává, körtévé, most még ott vár a hűvös raktár egyik elbarrikádozott sarkába, a kazettás vízfestékek is ott szerénykednek. Az idén nem lesznek olyan becsesek, több van belőlük, mint eddig bármikor. A bolt dolgozói szerint mindenből van elegendő, hiánycikkről ezennel nem lehet beszélni. Június óta telítik a raktárakat és még most is állandóan jönnek az újabb szállítmányok. A kiszolgáláson kívül is van most munkájuk elegendő. Az általános iskolások egyes osztályaiba előre elkészítik a kötelező füzetcsomókat, hogy ne kelljen majd várakozni rá a vásárlónak. Most négyen vannak, de a nagy munkára még egy kisegítőt kapnak. Az idén is, mint eddig minden esztendőben, reggel 7 órától este 8-ig déli zárás nélkül állnak mojd a diákok rendelkezésére. Kik veszélyeztetik Kecskemét közbiztonságát'( Ä rendőrség pár éra alatt kézrekerilette az Aluljáróban mkásasszanyokat szarkáié legényt Előzetes letartóztatásba került a szarkási garázdálkodók vezetője Az utóbbi időben megint előfordult, hogy fiatal suhancok békésen sétálgató dolgozókat megtámadtak, azokat tettleg bántalmaztak, sőt a járókelőkön súlyos sérüléseket ejtettek. A rendőrséghez jelentések érkeztek, hogy ilyen esetek különösen Szarkás környékén fordultak elő, De a jelentések arról is szóltak, hogy többnyire fiatal kamaszok, zöldfülű legények bántalmazzák a békés lakókat. A solti betonúton például összeverték Búzás Menyhértet. A rendőrségnek sikerült kinyomozni a tetteseket. A bántalmazások, utcai támadások kezdeményezője Bajtai József 20 éves felsőesalánosi lakos, aki többedmagával fenegyere- keskedett ezen a vidéken. Társai voltak: Szalai János (szarká- si), aki szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt már három évre el volt ítélve, továbbá Szalai Mihály (szarkára), Meggyes Sándor és Meggyes József (alsószéklóí lakosok. A megyei ügyészség utasítására előzetes letartóztatásba helyezték Bajtai Józsefét. Kövidesen elkészül a vádirat és a bíróság példás büntetést szabhat ki ezekre a garázdálkodókra. Egy időben a garázdátkodók este 10 óra után a munkából hazatérő nőket bántalmazták. A közbiztonsági szervek erélyes közbelépésére az Aluljáró környéken helyreállt a közrend. Csütörtök este azonban előfordult egy újabb eset, amely nyugtalanítja a Kinizsi Konzervgyárból hazatérőket. Augusztus 23-án este J0 óra után több nő az Aluljárón át sietett haza. Egy ismeretlen fiatalember ismerkedni akart a munkásnőkkel és közülük többet megszólított, majd tisztességtelen ajánlatot is tett. A munkásasszonyok felháborodottan visszautasították. Erre szóváltás keletkezett, amelynek folyamán az ismeretien fiatalember súlyosan becsmérelte a hazatérő nőket. Különösen Géczi Józsefnét (Zöldfa utca 27.) és Szabó Mihálynét (Székelytelep, III. u. 17.) illette sértegető szavakkal. Erre Gécziné testvére, Horváth József az asszonyok védelmére sietett. Ez felbosszantotta a fiatalembert és késsel nekiugrott Horváthnak. Az asz- szonyok Horváth segítségére siettek, mire a garázdálkodó a húsz éves Géczlnét mindkét karján cs fején, az ötvenhat éves Szubónét pedig egyik karján két helyen megszúrta. A jajgató asszonyok tumultusában sikerült a szurkáló legénynek megugrania. A mentők mindkét nőt a kprházbs szállították, ahol gondős kezelésbe vették, úgyhogy állapotuk ma már kielégítő. A rendőrség nyomban széleskörű nyomozást indított az ismeretlen szurkáló kézrekerítésére. A fáradozást siker koronázta, mert azt hajnalban elfogták a lakásán. A szurkáló legény Pálinkás Mihály, 1933-ban Kecskeméten született földműves. A Budai-hegy 104j számú házban lakott. A környék úgy ismeri, mint kötekedő természetű fiatalembert, aki hatósági közeg elleni erőszak miatt már egy ízben 10 hónapi börtönbüntetésre volt ítélve. Reméljük, a garázdálkodó legény hamarosan a vádlottak padjára kerül cs a szarkási fenegyerekekkel együtt példás büntetésben részesül. INNEN— Grönland első taxija. A közelmúltban egy kőműves pótkocsis személygépkocsit vett és megindította Grönland első taxivállalkozását. — Gyorsvonat tchénesordába rohant. Holzminden városkában (Nyugat-Németország) éjjel a gyorsvonat tehéncsordába futott. A tehenek a szomszédos legelőről rohantak a vasúti sínekre, öt állatot összemorzsolt a gyorsvonat mozdonya.-ONNAN — A Brenner hágó autóútját kőlavina megrongálta. A kőlavinát az út közelében lévő robbantás indította el. — Nyugdíjba vonult a Hortobágy legöregebb csikósa. Hosz- szú szolgálat után Nádasdi István, a Hortobágy legidősebb csikósa «-nyugdíjba« vonult. Bár rnég ma is kitűnően megüli a lovat, mégis búcsút mondott a régi munkahelyének, ahol több mint 30 évig volt csikós.
