Népújság, 1956. augusztus (11. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-26 / 201. szám

A Magyar Dolgosók Pártja Központi Vezetőségének nyilatkozata

a Német Kommunista Párt betiltásával kapcsolatban

A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége az egész magyar nép nevében mély felháborodását fejezi ki a Német Kommunista Párt betiltása miatt. S élesen elítéli a német nép demokratikus szabadságjogainak e súlyos megsértését. A Német Kommunista Párt mindig következetesen harcolt az egész német nép nemzeti érdekeiért, az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetek közötti őszinte együttműködésért. A párt tagjainak tízezrei áldozták fel életüket a hitleri fasizmus ellen, a német nép és az egész Európa szabadságáért vívott harcban. E párt betiltása mcggyalázza Németország nemzeti hőseinek emlékét.

A karlsruhci ítélet kétségtelenül újabb akadályokat gördít Németország demokratikus alapon történő békés újraegyesítésének útjába, s c jogellenes lépés veszélyezteti egész Európa békéjének megszilárdítását is. A második világháború kitörését megelőző évek történelmi tapasztalatai arra tanítanak, hogy Németország haladó, demokratikus erőinek elnyomása a békés európai népek elleni agresszió előkészítését szolgálja. A magyar nép, amely sokszázezer emberéletet és javainak tekintélyes részét vesztette el a második világháborúban, amely annyit szenvedett a hitlerista megszállás következtében, sohasem felejti cl ezt a történelmi igazságot. Népünk létfontosságúnak tekinti a német kérdés békés és igazságos megoldását, s elítél és ellenez minden olyan intézkedést, amely hátráltatja azt. Ez a vélemény jut kifejezésre azoknak a leveleknek, táviratoknak és határozatoknak ezreiben, amelyekben a magyar munkásosztály és különböző társadalmi rétegek képviselői mélységesen elítélik a Német Kommunista Párt betiltását.

A Magyár Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége egész népünk mély rokonszenvét és együttérzését tolmácsolja a nyugat- ncmelországl kommunistáknak. Továbbra is támogatjuk Németország bckcszerető demokratikus erőinek küzdelmét, mint olyan küzdelmet, amelynek céljai teljesen megegyeznek minden bckc- szerctő nép és így a magyar nép céljaival is.

Szalai Béla képviselő beszámolója

Szalai Béla elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára aug.

24-én Derecskén képviselői beszámolót tartott.

A beszámolót vita követte, majd Szalai Béla elvtárs válaszolt az elhangzott kérdésekre.

Ez történt a nagyvilágban

MOSZKVA. Az Egyesült Államokból örmény zarándokok érkeztek a Szovjetunióba. A zarándokok a hívő örmények búcsúhelyeit keresik fel. Most az Örmény SZSZK-ba utaznak, mert itt van az egész világ örményeinek szellemi központja.

DZSAKARTA. Sukarno, Indonézia elnöke, az Associated Press jelentése szerint vasárnap indul két hetes látogatásra a Szovjetunióba és a népi Kínába.

KAIRÖ. A Reuter a középkeleti hírügynökségre hivatkozva jelenti, hogy az új egyiptomi Szuezi-csatorna Társaság eddig 31 új révkalauzt nevezett ki, akik közül 27-en már ténylegesen munkába álltak.

Az új révkalauzok közül 26 egyiptomi és egy görög, négynek az állampolgárságát nem közölték.

AZ 1YB II őszi sorsolása

HÍREK

— Ügyeletes orvos. Vasárnap Kecskeméten dr. Szűcs András (Lugossy u. 12) tart reggel 6 órától este 8 óráig orvosi ügyeleti szolgálatot.

— A Kecskeméti Iparitanulóiskola igazgatósága értesíti a szerződést kötni akaró fiatalokat, hogy kőműves szakmában a felvétel megkezdődött. A szakma tanulása 2 évig tart, amely idő alatt munkaruhát és a kollektív szerződésben biztosított összeget fizeti a vállalat. — Jelentkezni lehet minden nap délelőtt az iskola igazgatóságán (Kecskemét, Ökollégium).

— A kiskunfélegyházi iskolákban az elmúlt tanévben csaknem 120 000 forint értékkel gyarapodtak az iskola szertárai.

— A Budapesten megrendezett őszi divatcikk kiállításnak igen nagy sikere volt. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat elhatározta, hogy szeptember elején a megyeszékhelyeken is megrendezi a kiállítást, hogy a vidéki közönséget is bevonják a divat alakításába.

— A Kiskunfélegyházi Toll- üzem dolgozói teljesítették aug. 20-i vállalásaikat és hatodszor nyerték el az élüzem címet. — (Rády Andrásné.)

— Az általános iskolák I. és II. osztályos tanulóinak szülei szeptember első napjaiban 3 lapos kis felhívást kapnak. Ez a felhívás arra szolgál, hogy napi pár filléres megtakarítással észrevétlenül gyűjtsenek jelentős összegű tűket gyermekük javára.

— A közelmúltban a szerves- vegyipari és műanyagipari kutató intézet tudományos munkatársa kidolgozták a hazai anyagból előállítható íémragasztó anyagot, a »polikon II l«-et, amellyel ipari üzemeinkben jó eredményeket érlek el.

— Ikerlakást építenek az erI. Augusztus 26: Nagybátonyi

Bányász—Salgótarjáni Vasas,

Egri Bástya—Diósgyőri Vasas, Bp. Vörös Meteor—Bp. Törekvés, Özdi Vasas—Kecskeméti Dózsa, KISTEXT—Békéscsabai Építők, Debreceni Törekvés— Bp. Szpartakusz, Miskolci Törekvés—Szolnoki Törekvés, Gödöllői Dózsa—Perecesi Bányász.

II. Szeptember 2: Szolnok—

Gödöllő, Szpartakusz—Miskolc, Békéscsaba—Debrecen, Kecskemét—KISTEXT, Bp. Törekvés— Özd, Diósgyőr—Vörös Meteor,

Salgótarján—Eger, Pereces—

Nagyba tony;

III. Szeptember 9: Vörös Meteor—Salgótarján, Ózd—Diósgyőr, KISTEXT—Bp. Törekvés, Debrecen—Kecskemét. Miskolc —Békéscsaba, Gödöllő—Szpartakusz, Pereces—Szolnok, Eger —Nagybátony.

IV. Szeptember 16: Nagybátony—Szolnok, Szpartakusz—

Pereces, Békéscsaba—Gödöllő, Kecskemét—Miskolc, Bp. Törekvés—Debrecen, Diósgyőr—KISTEXT, Salgótarján—Ózd, Eger— Vörös Meteor.

V. Szeptember 23: KISTEXT

—Salgótarján. Debrecen—Diósgyőr, Miskolc—Bp. Törekvés, Gödöllő—Kecskemét, Pereces— Békéscsaba, Szolnok—Szparta- kusz, Ózd—Eger, Vörös Meteor —Nagybátony.

VI. Szeptember 30: Nagybátony—Szpartakusz, Békéscsaba —Szolnok, Kecskemét—Pereces, Bp. Törekvés—Gödöllő, Diósgyőr—Miskolc, Salgótarján— Debrecen, Eger—KISTEXT, Vörös Meteor—Ózd.

VII. Október 7: Miskolc—Salgótarján, Gödöllő—Diósgyőr, Pereces—Bp. Törekvés, Szolnok— Kecskemét, Szpartakusz—Békéscsaba, KISTEXT—Vörös M, Debrecen—Eger, Ózd—Nagybátony.

VIII. Október 21: Nagybátony —Békéscsaba, Kecskemét—

Szpartakusz, Bp. Törekvés—i

Szolnok, Diósgyőr—Pereces, Salgótarján—Gödöllő, Eger—* Miskolc, Vörös Meteor—Debre» cen. Ózd—KISTEXT.

IX. Október 28: Pereces—Sál« gótarján, Szolnok—Diósgyőr, Szpartakusz—Bp. Törekvés, Bé« késcsaba—Kecskemét, Debrecen —Ózd, Miskolc—Vörös Meteor, Gödöllő—Eger, KISTEXT—' Nagybátony.

X. November 4: Szpartakusz—* Salgótarján, Békéscsaba—Diós-* győr, Kecskemét—Bp. Törekvés,

Miskolc—KISTEXT, Gödöllő—í Ózd, Pereces—Vörös Meteor, Szolnok—Eger, Debrecen—Nagy-1 bátony.

XI. November 11: Nagybátony —Kecskemét, Bp. Törekvés—Be» késcsaba, Diósgyőr—Szpartakusz, Salgótarján—Szolnok, Eger—Pereces, Vörös Meteor—i Gödöllő, Ózd—Miskolc, KISTEXT—Debrecen.

XII. November 18: Kecskemét —Salgótarján, Bp. Törekvés—* Diósgyőr, Gödöllő—Debrecen, Pereces—KISTEXT, Szolnok-» Ózd, Szpartakusz—Vörös Meteor, Békéscsaba—Eger, Miskolc —Nagybátony.

XIII. November 25: Nagybátony—Diósgyőr, Salgótarján-» Bp. Törekvés, Eger—Kecskemét,

Vörös Meteor—Békéscsaba, Ózd —Szpartakusz, KISTEXT—Szolnok, Debrecen—Pereces, Miskolc —Gödöllő.

XIV. December 2: Diósgyőr—. Salgótarján, Pereces—Miskolc, Szolnok—Debrecen, Szpartakusz —KISTEXT, Békéscsaba—Ó/d, Kecskemét—Vörös Meteor, Bp. Törekvés—Eger, Gödöllő—Nagybátony.

XV. December 9: Nagybátony —Bp. Törekvés, Diósgyőr—Kecskemét, Salgótarján—Békéscsaba, Eger—Szpartakusz, Vörös Meteor—Szolnok, Ózd—Pereces, KISTEXT—Gödöllő, Debrecen-» Miskolc.

dészeti dolgozók. A dunavecsei erdészetnél a kollektív szerződésben tett vállaláson felül, az erdészet dolgozóinak aktív hozzájárulásával, egy ikerlakást építenek. Az erdészet telephelyére a telefont is bevezetik.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk. dr. Alvinci Nagy László elhunyta alkalmából részvétüket fejezték ki, vagy ravatalára virágot helyeztek, ezúton mond köszönetét a gyászoló család. 6081

Várható Időjárás vasárnap estig: Feihöávvonulások, több helyen ki- stbo esc, záporeső, esetleg zivatar. Élénk délnyugati-nyugati, később északnyugati szél. A nappali hőmérséklet a szombatihoz képest alig változik.

Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap nyugaton 20—23. keleten 22—25 fok között.

— Két hatalmas tigris megszökött a római Toni Cirkuszból. Két óráig folyt a vadászat. Egy egész lakótömböt hálókkal vettek körül. Végül is a cirkusz egyik fiatal állatidomítónője hálóba csalta a két vadállatot. Hatalmas tapsot kapott, mert a környező házak erkélyéről és tetejéről sok ezer ember figyelte a rendkívüli eseményt;

Nemzetközi Szemle-A szuezi értekezlet véget ért, » szuezi probléma megmaradt- — ebbe a tömör mondatba sűríti össze véleményét a Daily Express című Konzervatív angoi lap. Nehéz lenne nem egyeterte- hi ezzel a megfogalmazással. Sőt, talán tovább is mehetünk. Ha híven és tárgyilagosan akarjuk jellemezni a helyzetet, a londoni konferenciát sikertelennek, csaknem kudarcnak kell minősítenünk. Ez pedig, ha nem is tragikus a nemzetközi helyzet szempontjából, de semmikép sem mondható örvendetesnek. Nem örvendetes, mert ártalmas góc keletkezett a nemzetközi együttműködés szöveteiben. Ez a góc, * szuezi probléma nem önmagában ártalmas, nem önmagában -rosszindulatú«. Rosszindulatúvá válhat, ha helytelenül kezelik, és vannak olyan angol, francia körök, amelyek hajlanak erre.

Mindamellett ismételjük, a helyzet nehéz, de nem súlyos. A londoni konferencia végülis nem tette Iehetlenné az Egyiptommal való kapcsolatok felvételét és amikor, mint a belgrádi Borba írja, »a szenvedélyek jobban megnyugszanak, lehetővé válik a tárgyalások megkezdése ésszerű alapon, békés légkörben«.

Méltányos részesedés

A londoni konferencia végső elemzésben egy széles történelmi folyamat megállíthatatlan áradásának a következménye. Korunk egyik legnagyobb jelentőségű változására, a gyarmati népek felszabadulására gondolunk, Ez a folyamai évek óta szükségszerűen mindenegyes clő- rctelt lépésnél szembekerül a gyarmatosító imperialista érdekekkel, így elsősorban az angol és francia érdekekkel. A folyamat ereje sorozatos visszavonulásokra kényszerítette az elmúlt években ezeket az érdekeket. Nem a felszabadulásra törekvő népek »agresszivitása« és »idegengyűlölete« miatt, ahogy a nyugati sajtó egyes lapjai írni szokták, hanem azért, mert a gyarmati uralom, a gyarmati előjogok fenntartása összeegyeztethetetlen ma már az említett népek fejlődési fokával, nemzeti önérzetével és azzal az új, hatalmas erővel, amit a gyarmato- sitásellcnes mozgalom az egész világon jelent. És mikor Nasz- szer egyiptomi elnök államosította az országa területén fekvő Szuezi-csatornát, a nyugati felháborodás nemcsak azért tört ki, mert egyesek féltették a csatornából származó biztosított prolitokat. A düh, a flotta-tüntetés, a háborúval való fenyegetőzés leglényegesebb oka másfajta félelemben gyökerezik. Abban, hogy az egyiptomi lépés sikere és a benne foglalt stratégiai-politikai veszteség megnöveli az afrikai, ázsiai népek teljes függetlenségre törekvő vágyakozását és ennek következtében a szuezi veszteségek a gyarmati és imperialista érdekek további vereségéhez vezethetnek.

Ezért a görcsös ragaszkodás a csatorna változatlan kézbentartásához — új nemzetközi címke alatt világosan látszik ez abból a tervezetből, amelyet Dulles

terjesztett elő, s amelyet az előre megrostált konferencia többsége elfogadott. Ez a tervezet kivenné Egyiptom kezéből a csatorna működésének vezetését, valamint a csatorna fenntartását cs továbbfejlesztését. Az említett feladatok a »nemzetközi« Szuczi-csatorna Tanács kezébe mennének át. Egyiptom a jogos tulajdonos, a tervezet szerint »méltányos részesedésben részesülne« és »képviseletet kapna« a Szuczi-csatorna Tanácsban. Vagyis Egyiptom »részesedhetne« abból, ami az övé. Nem lebecsülendő kupeckodás ez és méltó ahhoz a gyarmatosító gondolkodásmódhoz, ameiy még 1956-ban is úgy tekint a népekre, mintha 150—200 évvel ezelőtt a »nagy fehér«-gyarmatosítások korában élnénk,

»A legsúlyosabb őrüílség lenne«

Mivel azonban ennek a korszaknak ma már vége, a tervezet összeállítói sem remélhetik, hogy Nasszer elfogadja követelésüket. De mi történik akkor, ha az egyiptomi kormány további tárgyalási készségét hangoztatva, visszautasítja a nyugatiak javaslatát?

A legkonzervatívabb, a leg- reakciósabb angol és francia körök háborúval fenyegetőznek erre az esetre. Akkor —, mint a londoni Daily Mail írja — »jöhet a végleges leszámolás Egyiptommal«. Ennek a gyarmatosító vágyálomnak persze kevés a valószínűsége és hiányzik mögüie a realitás. Az angol és francia polgári sajtó túlnyomó többsége is teljesen tisztában van ezzel. A Manchester Guardian című angol lap vezércikke szerint »a legsúlyosabb őrültség lenne hányát homlok rohanni, hogy katonai erőszakkal kényszeresük a tervet Egyiptomra, Ha az angoi kormány ezt megkísérelné, egyetlen nemzet sem állana mellettünk, kivéve a franciákat. Olyan hadműveletekre vállalkoznánk, amelyeknek következménye lenne: a csatorna elpusztítása, súlyos katonai terhek és költségek Egyiptom megszállására, az ösz- szes arab országok ellenségeskedése, olajellátásunk elvesztése...«

Valószínűbb tehát, hogy az angol és francia kormányok más eszközökkel próbálják Egyiptomra kényszeríteni akaratukat. Részben olymódon, hogy a csatornán alkalmazóit különböző szakértőik visszaparancsolásá- val megbénítani próbálják a csatorna forgalmát. A cél annak bebizonyítása: imc Egyiptom nem tudja ellátni a csatorna kezelését és ezzel lehetetlenné teszi a nemzetközi hajózást. Könnyen elképzelhető a gazdasági nyomás is, vagy a gazdasági nyomással való fenyegetőzés. Erre céloz a már idézett Daily Express, amikor azt fejtegeti, hogy »a nagykereskedő nemzetek súlyos nehézségeket és veszteségeket fognak szenvedni, lia megtagadják önmaguktól a csatorna használatát (vagyis boj- kottálják a Szuezi-csatornát — szerk.), de ez Egyiptom számára nyomort és Nasszer bukását jelentené.« Ezt a »menetrendet« inás angol lapok is megemlítik, amikor utalnak arra, hogy az Egyesült Államok máris visszatartja műszaki emberek és nehézipari felszerelések küldését Egyiptomba és felvetik, hogy »bizonyára további gazdasági megtorlások is fognak következni«. (News Chronicle.)

Mindez arra vail, hogy az egyiptomi népnek és az egyiptomi kormánynak esetleg kemény próbát kell kiállnia az elkövetkező hetekben. A nemzetközi hely« zet általános fejlődése * az a példátlan arányú támogatás, amely a szocialista országok, valamint az ázsiai és afrikai népek magatartásában megnyílva» nul, arra mutat, hogy Egy iptom ellent tud majd állni ennek a nyomásnak, lia megpróbálkoznak vele. lis akkor előhb-utóbb eljön annak az ideje, hogy újra meginduljanak a tárgyalások, most már szélesebb, de egyszersmind józanabb alapon is. Akkor pedig a Szovjetunió által támogatott indiai javaslat újra előtérbe fog kerülni.

A kibontakozásnak ezt a lehetőségéi, sőt valószínűségét a nyugati sajtó is nyütan tárgyalja. Jellemző például, hogy a

News Chronicle, amíg hangot ad a gazdasági megtorlások lehetőségének, végeredményben azzal zárja elemzését, hogy »tökéletesen helytelen lenne valamely politikát olyan megtorlásokkal keresztül erőszakolni; amelyeket a világ közvéleményének túlnyomó része a legel» keseredettebben ellenzi, kivéve, ha ezek a megtorlások az ENSZ felhatalmazásán alapulnak«. —

Ugyanezt a gondolatot visszhangozza az amerikai Newsweek, amely szerint sok nyugati diplomata négyszemközt bevallja, hogy nincs remény a csatorna hatályos nemzetközi ellenőrzésének visszaállítására az erőszak használata nélkül, ami »mint a világbéke fenyegetése, ki van zárva«. »A legvégső esetben — fűzi hozzá az említett amerikai lap — a nyugat kénytelen lesz az indiai tervhez hasonló megoldáshoz folyamodni, barmenuvi- re nincs az ínyére.«

I