Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-20 / 170. szám

l¥éliáisy tapasxlalat a latjai Járás ternieiôszëvetboiEeteiiiek guzáálkofSásáról A MÁSODIK 5 ÉVES TERV nagy feladatokat túz járásunk mezőgazdasága elé. Különösen az állattenyésztés fonalán van ten­nivaló. A bajai járás a felszaba­dulás előtt is híres volt fejlett állattenyésztéséről. A garai pa­rasztok emlékeznek rá, hogy évenként négy-ötezer darab hí­zottsertést, több tízezer liter te­jet és egyéb állati termékeket adtak át a közfogyasztásnak. A többi községekben hasonló volt a helyzet. A háború pusztítása nagyon megritkította az állat- állományt, de a bácskai berk- shir, a Cornwall és mangalica sertéstenyészetek, a magyartar­ka tehenészetek híres egyedei megmaradtak. Ezek elszaporí- tasa azóta is folyik. Az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításon ebben az évben is részt akarunk venni állatainkkal. A sükösdi Vörös Zászló négy Cornwall apa­állattal, a bajai Micsurin két Cornwall apaállattal, Pálinkás György bajai egyéni gazda egy beikshir kocával nevezett be a kiállításra, hogy csak néhány nevet említsek. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY SŰ­RŰSÉGE azonban még több köz­ségben, illeve termelőszövetke­zetben nem kielégítő. Termelő- szüvetkezeteinkre vár a munka» hegy a mennyiségi és minőségi fejlesztésben élenjárnak. Vizs­gáljuk meg a számok tükrében termelőszövetkezeteink állatte­nyésztését. A szövetkezetek szántóterülete több mint 19 000 hold, a szarvasmarha létszám nem éri el az 16QQ-at — ebből tehén 571. A sertéslétszám va­lamivel több mint 5000, 100 hold szántóra 2.9 darab tehén és 3.6 darab koca jut. Ez az arány nem kielégítő. Egy számosállatra a háztáji állatállomány kivéte­lével kereken 7 hold szántó jut- Ezt azt jelenti, hogyha számos­állatonként évi 100 mázsa trá­gyatermelést számítunk és egy katasztrális hold trágyázására 150 mázsát, akkor 10 és fél év múlva kerülhet ugyanaz a te­rület trágyázásra. A járás ter­melőszövetkezetei több mint 800 lóval rendelkeznek, ha a csikókat leszámítjuk, 300 kettes lóícgatot vehetünk figyelembe, ami azt is jelenti, hogy egy ló­fogatra 65 hold szántó jut. Ha figyelembe vesszük, hogy a ta­lajmunkák és az aratás 80 szá­zalékát géppel végzik szövetke­zeteink, akkor ez a szám igen magas. Van olyan szövetkezetünk i3, ahol a helyzet a következő: A vaskúti Dózsában van 52 ló és 24 tehén. A hercegszántói Új Életben van 20 ló és 8 tehén. A dávodi Új Alkotmányban van 35 ló és 8 tehén; NEM SOROLOM TOVÁBR. Néhány termelőszövetkezetünk­ben kedvezőbb a helyzet. A her­cegszántói Felszabadulásban van 12 ló és 20 tehén. A nagy- baracskai Petőfiben 23 ló és 30 tehén. Az utóbbi termelőszövet­kezeteknél helyes Irányban ala­kították ki a különböző jószág­fajták arányát a szövetkezeten belül. Mikor a járási mezőgazdasági osztály vezetését átvettem, több termelőszövetkezetünkben igen magas volt a malacok elhullási százaléka. Ennek oka legtöbb helyen a fiaztatók voltak, mert ezek nem feleltek meg a köve­telményeknek. Ez volt a helyzet a garat Fürst Sándor, a bácsbo- kedi Szalvai Mihály, a csávolyi Üj Élet termelőszövetkezetek­ben. A hibákat azóta már meg­szüntettük, egészséges nyári fi- aztatókat építettünk, vagy az építésük folyamatban van. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEINK fejlődését akadályozzák a vezetésben fellelhető hiányos­ságok is. A termelési terveket több helyen nem reálisan készí­tették el, a gépállomásokkal né­hány helyen kevés gépi mun­kára kötöttek szerződést és csak a munka során jönnek rá erre. Másutt távlati elgondolások nél­kül csak évröl-evre gazdálkod­nak és nem csoda, ha a külön­böző üzemágak aránya nem jó. munkaegységnyilvántartás több helyen hiányos, A brigádveze­tők egy része nem tudja, sőt egyes helyeken nem is akarja a vonatkozó nyilvántartásokat úgy vezetni, ahogy azt a termelőszö­vetkezeti könyvelő megköveteli. Sokszor az együttműködés hiá­nya akadályozza a helyes veze­tést, Például a vaskúti Dózsa Termelőszövetkezet elnöke és agronómusa négy hónapig alig beszéltek egymással, Hogyan euet így dolgozni? Még szeretnék egy-két dolog­ra kitérni a jelenlegi mezőgaz­dasági munkákkal kapcsolatban. Az aratással egyidőben folyik a másodnövények vetése. A siló minősége —, amelyet majd a másodvetésekből készítünk — jobb lesz, ha csalamádé közé például borsót vetünk. Az őszi gabonáink közül az őszi árpa vetése augusztusban megkezdő­dik, a korábbi évektől eltérően a járási mezőgazdasági osztály nem ad ki részletes intézkedést a vetés tennivalóival kapcsolat­ban, csupán azt fogjuk ellen­őrizni, hogy megfelelő időben és megfelelő elővetemények után jól előkészített talajba tör­ténjen a vetés, CSAK NÉHÁNY PROBLÉ­MÁT említettem meg cikkem­ben. Tennivalóink benne vonnak a/, elmondottakban. Termelő- szövetkezeteink eddig is szép eredményeket értek el a fejlő­désben, a hibák leküzdésében. — A soron következő idők­ben olyan szorgalommal mun­kálkodjanak, ahogy eddig tet­ték és legyenek jó agitátorai a termelőszövetkezeti mozgalom­nak. Petróczi József Bajai Járási Tanács Mező­gazdasági Osztály vezetője Szerdán 600 pecsenyének való kacsát szállítottak Egyiptomba A Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Vállalat Sükösdi Víziszár­nyas Telepén az Idén kísérletez­nek először pecsenyének való kacsák nevelésével. Ez gazdasá­gosság szempontjából kacsánként B forintos többletjövedelmet je­lent az eddigi tapasztalatok alap­ján. . ,, Késmárki Györgyné brigadve- eető büszkén mutogatta a gyö­nyörűen gondozott fehér magyar kacsafalkat. A központi telep­hely nem volt elég nagy a több mint 8000 pecsenye, a 4395 törzs és a 3091 növendék tenyészkacsa befogadására, ezért a tavasszal a Dodek-tanyán is létesítettek ka- csanevelőt. Itt több mint 3000 pe­csenyének való kacsát nevelnek. A 9 hetes szárnyasok a szállítás­kor már elérik az 1,7—2,20 kilót is. Szerdán 600-at szállítottak Halasra feldolgozásra, onnan pe­dig Egyiptomba küldik. Igényes gondozást kívánnak a kis jószágok. Az első héten órán­ként, a második héten másfél, azután három hétig kétóránként, majd pedig ötször etetik napon­ta a kis jószágokat. A takar­mányból csak annyit kapnak egyszerre, amennyit 10 perc alatt étkesen elfogyasztanak, a mara­dékot a gondozó lányok azonnal eltakarítják. A Dodek-tanyán Sípos Borbála, Lógó Júlia, Grck- sa Margit, Krisztály Júlia gon­dozók, Radies Rózsi, a szabad­naposokat váltó gondozó és Ló­gó Teréz gondozó, csoportvezető, valamint Kaszás János takarmá­nyos látja cl a kacsákat. A lá­nyok naponta körülbelül 1000 li­ter vizet hordanak itatáshoz. Megnéztük a kacsák szállását is. A nevelő egy 80 és egy 30 méter hosszú, 10—10 méter szé­les helyiségből áll. A helyisége­ket mindennap tisztítják, friss homokot szórnak bele. Az egész telepen a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. Egy megengedhetetlen állapo­tot azonban szóvá kell tenni. Bár a vezetőség tud róla, mégis ne­hezen intézkedik. Arról van szó, hogy a lányok brigádszállása a nevelő épületben van. Sürgős intézkedés szükséges, mert a nagy melegben kibírhatatlan a levegő, és a fiatal lányok egész­ségének megóvása elsősorban fontos. HALASI KÉPEK OŰOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOé SZÜLŐI GONDOK A TANULOSZERZODTETÉSNEL Az általános nyole osztályt el­végzett fiúk, lányok, s az érett­ségizett gyerekek közül is töb­ben szakmát szeretnének tanul­ni. A szülők kötelességérzetből, gyermekeik jövője érdekében gyakran felkeresik az ipari ta­nulóotthon vezetőjét, a városi tanács ipari osztályát, s kérdik: mikor lehet szerződni, s milyen szakmákra, A városból és járásból 90 gye­rek, ebből 40—50 jó közepes ta­nuló gyermek szülője jelentette be, hogy fia, vagy lánya szak­mát akar tanulni. Erre azonban egyelőre nincs lehetőség! A Motor- és Gépja­vító Vállalat 5, a DAV 3 vil­lanyszerelő tanulót kért csak ed­dig. És a kisiparosok meg ktsz- ek? A kisiparosok főleg család­tagjaikat, testvéreik, ismerőseik, barátaik gyermekeit szerződte­tik. Eddig 15 gyermek tanítását vállalták. A ktsz-ek egyelőre me­reven elzárkóznak a tamilószer­ződtetcstől, pedig 20 tanulót tud­nának foglalkoztatni. Szükség is volna erre. A városban két tető­fedő dolgozik, azok is 60 évesek. Az ács-szakma is utánpótlásra vár. Rézművesből is csak elvet­ve találunk a városban. Sorol­hatnánk így tovább, hogy milyen szakmába szükséges az utánpót­lás biztosítása. Ennek ellenére a ktsz-ek nem hajlandók ezen az állapoton segíteni. A kifogás az: nincs béralap, s nem kifizető az, ha a tanuló csak 36 órát tölt el a gyakorlati munkában. Amint a fenti példa mutatja, egyrészt a ktsz vezetőinek értet­lenségével találkozunk, másrészt pedig olyan problémával, amiben a megyei KISZÖV-nck, vagy az országos szervnek keil segíteni. Ennek ellenére nem fogadhat­juk el a kifogásokat, mert több gyermek jövőjének dcrckbatöré- séről van szó. Célszerű lenne, lia a felsőbb szervek is megvizsgál­nák az e téren uralkodó állapo­tokat. Idejében szóltunk, gyors intézkedésre van szükség. A MADÁCH SZÍNHÁZ MŰVÉSZEINEK VENDÉGJÁTÉKA Holnap este a Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és hizlaló Válla­lat népművelési otthonában telt ház mellett lépnek a színpadra a budapesti Madách Színház művészei. Ibsen: Nóráját tolmá­csolják az országban ismert és neves művészek. Azért telt há­zak mellett, mert mindkét elő­adásra egy héttel ezelőtt már minden jegy elkelt. A művészetet szerető és ked­velő halasi közönség Tolnai Klá­rii és Perényi Lászlót láthatja majd a főszerepben. Nevesebb színészeink közül Bárdi György. Patkós Irma, Kelemen Éva, Hor­váth Jenő lép a színpadra, s játékával szerez kellemes szom­bat estét a nézőközönségnek. A IIÖSÖK LIGETÉBEN Két, hónap óta folyik az a “■nemes« vita —, melyet egy óra alatt el lehetett volna dönteni —, hol állítsák fel a május 1-e előtt megérkezett és azóta a községgazdálkodási vállalat rak­tárában heverő játszótéri felsze­relést. És mert ez nagy dolog, így hát a nagy összecsapások után, két. héttel ezelőtt megszületett a végső döntés: a Hősök ligeté­ben, a Kossuth Lajos utcai ré­szen kell felállítani a játszótéri felszereléseket. Két hét nagy idő. A gyerme­kek már azt gondolták, hogy a határozat után pár napra rá már használhatják az új játszó­téri felszerelést. Korai volt az öröm. A két forgókocsi, a há­rom háromüléses lengőhinta, a kélpallós billenőhinta, a két sza­badtéri nyújtó még mindig a raktárban porosodik, s arra vár, hogy elvigyék a tett színhelyére és ott a gyermekek, szülők leg­nagyobb örömére felállítsák. A gyermekek nevében meg­kérdezzük az illetékesektől: a tél beállta előtt használhatják még a játszótéri felszerelést? ANYAKÖNYVI HÍREK SZÜLETTEK: Lichtenberger Ferenc és Daczi Zsófiának Zol­tán, Burai István és Friebert Ilonának Mária, Horváth Gyula és Paprika Erzsébetnek Gyula, Gál László és Agócs Franciská­nak Terézia, Végső Károly és Végei Etelkának Károly, Ten- szer László és Petkovics Erzsé­betnek Erzsébet, Lajos István és Meszes Klárának Klára Éva, Kovács János és Aie Piroská­nak Antal, Viszkok Sándor és Bauman Ilonának Ilona, Pozso­nyi Károly és Tóth Veroniká­nak Ágnes, Rácz Antal és Ká­dár Rozáliának Rózsa, Márki Kálmán és Palásti Erzsébetnek József, Undi Jenő és Orbán Évá­nak Jenő, Kovács Imre és Pisz- man Ilonának Magdolna, Ábra­hám Balázs és Gyenizse Klárá­nak Balázs nevű gyermeke, HÁZASSÁG: Horváth István Gécs Máriával, Andóczi Balogh István Tóth Idával, Benedek Ist­ván Kocsics Máriával, Sárközi József Szitás Juliannával, Mis­kei Atal Petrányi Annával, Pel- likán József Nagy Torma Haj- naucúval, Sipos Szilveszter Ka­nizsai Magdolnával. Bibók László Hunyadi Juliannával kötött há­zasságot. MEGHALTAK : Ta tai Ferenc 81 éves, Keresztúri Pál 92 éves koi’ban. ÚTNAK INDULT CSEHSZLOVÁKIÁBA A KIRÁNDULÓ CSOPORT A VÁSÁRLÓK BARÁTAI Piaci nap van. A Kiskunfél- * gyházi Állami Áruház olyan, mint a megbolygatott méhkas, ii vásárlók tömör falai csak nem ; ckarnak fogyni, A bugyellári- {íokból előkerül a forint, s a ré­gen óhajtott áruféleség gazdát Cserél. A műszaki részlegen főleg a rádiót keresik, de sokan vannak, akik kerékpárt vásárolnak, öt­hat kel el egy ilyen forgalma­sabb napon. Sokan keresik a Dóilgó éêgédmôtôrt is. Az előbb Farkas Béla, peiofiszállási tanító vett egyet a hóna alá. Mióta sza­bad a motorkerékpár forgalma, másfél nap alatt hét Csepel, öt Pannónia lelt új gazdára. Vas­tag György is motorkerékpárt vásárol. Ö a Lenin Tsz tagja. Kedvesség, udvariasság, baráti hang, ez jellemzi az itt dolgozók munkáját. Talán csak amolyan látszat ez, vetődik fel bennünk a kérdés. Éppen ezért megnéz­zük a méterosztályt is. Hasonló kép fogad. Törtei! Fe­renc és társai nemcsak a kért árut adják oda, hanem megemlí­tik, milyen új áruféle érkezett. Propagálják a gyűrhetetlen fió­kon anyagot, melynek métere 30 forint. Míg az asszonyok válasz­tanak, addig néhány tanácsot adnak a mosásra is. ICét-három- száz méter különféle anyag — szövet, karton, s egyéb —■ kerül naponta a fogyasztókhoz. A vá­sárlók úgy válnak el az eladók­tól, mint kedves ismerősüktől, A rövidáru osztályon is nagy a forgalom. Tóth Vince osztály- vezető és még több ügyeskezű társa az áruval tömött polcokról szinte pillanatok alatt teremtik elő a kért ruhaféleséget. Főleg inget vásárolnak. Átlagban 60— 70, de az ilyen piaci napon 120— 130 ing fogy el. Ezenkívül na­ponta 10 négyszáz forintos gyer­mekkelengye utalványt is bevál­tanak. A forgalom 30—40 000, esetenként 50—60. Nemcsak az árukiszolgálás gyors, hanem az eladók itt is olyan figyelmesek, mint másutt. A cipőosztályon is sok a láto­gató. Főleg asszonyok válogat­nak a cipőféleségek között. So­kan azonban bosszúsan hagyják el a helyiséget. Mióta az árle­szállítás megtörtént, az első szál­lítmány után nem tudnak annyi olcsó férfi, 88 forintos plasztik és 135 forintos női szandált gyár­tani, amennyire szükség volna. A kapott mennyiség egy-két óra alatt elfogy. Persze, nemcsak a központi áruelosztásra építenek. Pallagi Ferenc osztályvezető hol Szegeden, hol Pesten kutat áru után. Ez az élelmesség is hozzá­járult ahhoz, hogy a második negyedévben 16 000 pár cipőt ad­janak el. Vcucsz Ma hajnalban a 40 főből álló társas kiránduló csoport a Slác- kovicovoi (Diószegi) Cukorgyár meghívására Csehszlovákiába út­nak indult. E népes kis csoport 4 napig tartózkodik Csehszlová­kiában és részt vesz a cukorgyári sportkör 40 éves fennállására rendezett sport és kulturális ünnepségeken. Megismerkedik az ott élők kultúrájával, életével, munkájával. A társas kiránduló csoport tagjainak és a cseh vendéglátóknak, munkásoknak, kiváló tsz-tagoknak, vállalati dolgozóknak barátsága e pár napon át is mélyebbé válik, tartalmasabb lesz. REKORDFOGYASZTÁS FAGYLALTBÓL A meleg idő beálltával meg­növekedett à fagylaltfogyasztók száma. Nemcsak a cukrászdák­ban, hanem az utcán is hat moz­góárus elégíti ki a fagylaltot ked­velő dolgozók igényét, A cuk­rászdákban hét féle fagylalt kö­zött lehet válogatni. A napi fogyasztás 200—250 kiló. Azok, akik nem ismerik a halasi fagy­laltot, ha megkóstolják a fagy­lalt finomsága, ízletessége arra kényszeríti őket, hogy ismét fo­gyasszanak belőle. A tájékoztatás alapján való­színű, a hó végéig 70 mázsa fagylaltot fogyaszt el a város közönsége, öt év óta nem emlé­keznek ilyen jelentős mennyisé­gű fagylaltfogyasztásra. A FÜTÖHÄZ DOLGOZÓIT DICSÉRJÜK I lenti továbbá, hogy 30 vonattal I kevesebbet kellett indítani. Mcl- 1 tán megérdemlik a fűtőház dol- I sown » dicséretet, A fűtők és mozdonyvezetők június hónapban 27 211 tonna túlsúlyt továbbítottak és ezzel jelentősen csökkentették az áru- I szállítás költségeit. Ez azt je*

Next

/
Oldalképek
Tartalom