Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-19 / 169. szám
Takarítsuk be veszteségmentesen az értékes somkórómagot libben az évben a mag-som- i kórók bővebb termést ígérnek, mint bármelyik előző évben. A termelőkön a sor, hogy ennek a nagyfontosságú növénynek értékes magját minél kisebb veszteséggel takarítsák be. Általában nagy a tájékozatlanság az aratás helyes időpontjának megválasztása körül. A somkóró magja nagyon egyenetlenül érik és könnyen pereg. A somkórót akkor kell aratni, amikor az állomány túlnyomó részében a szár sárgásbarna és a szár alsó harmadán lévő füzéreken a magtokok sötétbarnára, vagy szürkésbarnára színeződ- tck. Ilyenkor a szár középső harmadán a mag viaszérésben van és a táblán több helyen virágok is láthatók. Semmi esetre sem szabad megvárni, amíg a virágok teljesen eltűnnek, mert ekkorra az alsó harmadon lévő magok teljes érésbe mennek át és leperegnek. A somkóró aratását harmattal végezzük, mert ilyenkor pereg legkevésbé. Nagyüzemi1 gazdaságokban az aratás célszerűen és gyorsan végezhető gépi vagy fo- gatos fűkaszáló gépekkel. A learatott somkórót kisebb — 20— 25 centiméter átmérőjű kévékbe kell kötni, s ezeket 18—20 kévés kúpokba rakjuk össze. A kúpokat az időjárástól függően 8—18 napig hagyjuk utóérni. Ez rendkívül fontos, mert az aratáskor a, magtermésnek csak 35 —40 százaléka teljesen érett. A somkóró cséplésc a legkisebb veszteséggel úgy oldható meg, hogy kombájnnal csépiünk. A gépet kúpról kúpra járatjuk és a kévéket közvetlenül a gépbe adjuk. Kis gazdaságokban a somkórót célszerű asztagba rakni. Az asztag tetejét szalmával vastagon le kell födni, hogy be ne ázzon, mert a beázott asztag- ban a somkórómag pár nap alatt csírázásnak indul. Ha szérűre hordjuk a somkórót, a hordáshoz feltétlenül ponyvával ellátott szekeret használunk, s a hordást mindig a hajnali vagy az esti órákban végezzük. Egyéni gazdáknál, ahol a mag-som- kóró területe kevés és a közös szérű nagyobb távolságra esik, eredményesebb a kézi cscplés. A somkórókúp mellé ponyvát, pokrócot terítünk, s a kévéket ezeken verjük ki, A kézi cséplést akkor célszerű végezni, amikor az időjárás tartósan száraz és meleg, mert ilyenkor a mag kis ütésre is pereg. Jelentős szeniveszteség szokott előfordulni a cséplés alkalmával, amikor megfelelő apró- magrostákkal fel nem szerelt és rosszul beállított cséplőgépen engedik át a somkórót. Erre nagyon kell ügyelni a gépállomás szakembereinek. Nagy homokterületek megjavítása függ az idei jó termés- eredményt ígérő somkórómag begyűjtésének sikerétől. Őrizzük meg tehát minden szemét. Gál József Büszkék vagyunk rájuk Szász József tehenész 1956. évi tejtermelési tervét 4 hónappal, Kiss Imre 3.5 hónappal a határidő előtt teljesítette termelőszövetkezetünkben. Kiváló tehenészeink eredményére büszkék vagyunk. A múlt évben elért 1250 literes tejtermeléssel szemben az idén 2100 litert vállaltak tehenenként, — amit a határidő előtt 4, illetve 3,5 hónappal teljesítettek is. A tehenészetben elért jó eredmény köszönhető derék takarmányosainknak: Baranyi József, ifj. Szász Márton elvtársaknakis. A jó munka révén szövetkezetünkben a múlt év novemberi 2.3 literes istállóátlag 9.3 literre, a 3.2 literes fejési átlag pedig 11 literre emelkedett fél év alatt. A tsz igazgatósága és párt- szervezete dicséretben részesítette a fenti elvtársakat kiváló munkájukért. Bódogh József elnök, Dózsa Tsz Kkfélegyháza Tagdíjiizetés — párttagokkal való foglalkozás Most tartják pártalapszervezeteinkben a pártcsoport- bizalmiak ujjáválasztását. A bizalmiak egyik feladata a tagdíjak beszedése. Sokoldalú munkájuknak ezzel a részével kívánunk foglalkozni, a kiskunhalasi járás vizonylatában. A kiskunhalasi járási pártvégrehajtó bizottság ez év márciusában kettős célt tűzött a pártcsoportbizalmiak elé. Egyrészt a tagdíjfizetési átlag növelését, másrészt a tagdíjhátralékok felszámolását. A határozat végrehajtását azonban nem segítette a járási bizottság, nem ellenőrizte megfelelően. A bizalmiak a határozat könnyebben végrehajtható részén, a tagdíjátlag növelésén dolgozlak aktívabban, s így a járási átlag 4,37 forintról 5,39 forintra növekedett. A fizetők arányszáma ugyanakkor csak alig 1,2 százalékkal javult. A járási párt-végrehajtó bizottság júniusban újra megtárgyalta a tagdíjfizetést. Megállapította, hogy az elért eredmények csak a párt anyagi erejét növelik, politikai eredményt vajmi keveset értek el. Ügy döntöttek, hogy a párt-végrehajtó bizottság és a munkatársak kollektív feladatává teszik ezt a munkát. Felkeresik a járásban a tagdíjjal hátralékos eivtársa- kat. Mikor k int a községi pártbizottságoknál, alapszervezeteknél tájékoztatást kértek, azt a választ kapták: »Többször foglalkoztunk a hátralékosokkal, nem mentünk semmire velük, ki kell őket zárni a pártból.-« Nem valami megnyugtató válasz. Vajon csakugyan ilyen reménytelen a helyzet? A tapasztalat mást igazol. Kiss Jánosné elvtársnő, a jánoshalmi IV. körzet pártalap- szervezetének tagja, két és fél éve nem fizetett tagdíjat. Miért? Adjuk át neki a szót ;.. — »1948. óta vagyok párttag. Az én 56 éves fejem azonban már nem fog úgy, ahogy kellene. Jártam pártoktatásra. Amit otthon megtanultam, nem jutott eszembe a szemináriumon. A többiek hozzászóltak, én nem tudtam. Nagyon szégyeltem magam. A taggyűléseken is így voltam. Hát inkább el se mentem. Nem vagyok én már hasznára a pártnak, ezért nem fizetek tagdíjat sem.« Hegedűs elvtárs megkérdezte tőle, szereti-e a pártot? Igen, Kiss elvtársnő szeretettel beszél róla. Meg is védelmezi azokkal szemben, akik rágalmazzák. Hegedűs elvtárs megnyugtatta, hogy ilyen párttagtól ez elegendő. — Kiss elvtársnő kijelentette: »Ezután örömmel fizetem a tagdíjat és a taggyűlésre is eljárok.« Amikor ezt meghallotta egy másik idősebb elvtársnő, aki a földművesszövetkezetnél takarítónő és nemrég zárták ki a pártból, lekereste Hegedűs elvtársat, hogy 6 is szeretné, ha visszavennék, örömmel fizetné a tagsági díjat. Ö is úgy volt a párttal, mint Kissné. A tapasztalatok zöme azt mutatta, hogy a tagdíjhátralékosok nagyrésze idős párttag. Sokan közülük a tanyán laknak, 6—8 kilométerre a falutól. A bizalmiak nemigen foglalkoztak velük. Amikor már hosszabb ideje hátralékossá váltak, felszólították őket, menjenek be a taggyűlésre, ott majd rendezik az ügyüket. Legtöbbjük nem ment el, mert félt, hogy kigúnyolják őket. Ez arra figyelmeztet, hogy nagyobb szeretettel kell foglalkozni az idős párttagokkal, több megbecsülést kell biztosítani számukra, hiszen hűségesen ragaszkodnak a párthoz, A fiatalabbak között is van hátralékos. Rémen például Szőke Mihály 26 éves elvtárs, 37 havi tagdíjjal maradt el. Tsz- tag volt, saját hibáján kívül megdöglött, a kezére bízott ló. Ezért kizárták a tsz-ből. Nagyon el volt keseredve. A pártból még csak feléje sem néztek. Nem mert a taggyűlésre menni, mert Pálinkás elvtárs, párttitkár is egyetértett kizárásával* Elővette tagkönyvétj A köny* vecske gyönyörűen, tisztán volt tartva. Látszik rajta, hogy féltő gonddal vigyáz rá. Mikor a járási pártbizottságtól Kákái elvtárs felkereste, azt mondta neki: »Bízom a pártban, engedjék kifizetnem tagdíjhátralékom* Nagyon elmaradtam, de 37 hónap óta Kákái elvtárs az első, aki a párt részéről felkeresett.« Többíelé tapasztalták a járási bizottság tagjai, munkatársai, hogy a bizalmiak egyszerűen hanyag munkát végeznek és sok esetben el sem viszik a tagsági bélyeget a tagokhoz. Vannak persze olyan párttagok is, akik jogtalan követelésekkel fordulnak a párthoz. Szeretnék párttagságukat, adóbeadási kötelezettségeik csökkentésére felhasználni. Akik elvtársias beszélgetés után sem hajlandók megérteni, hogy ilyet nem lehet csinálni, hiszen a szocializmus építése a párttagoktól éppen példamutatást kíván — azok valóban nem érdemlik meg, hogy pártunk tagjai legyenek. Az ilyenek azonban a tagdíjhátralékosok igen kis részét képezik. A kiskunhalasi járási párt- bizottság tapasztalataiból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a pártcsoportbizalmiak munkáját meg kell javítani a tagdíj- fizetés terén is. A bizalmiakra a párt legdrágább kincse, a párttagság van bízva. A két taggyűlés között nekik kell problémáikkal, nevelésükkel foglalkozni, a feladatok végrehajtására mozgósítani. A tagdíjbeszedés nem egyszerűen adminisztratív pártgazdasági munka: Amikor egyes párttagok beszüntetik a tagdíjfizetést, a háttérben a nevelés, a problémáikkal való foglalkozás hiánya mutatkozik meg. A pártmunka további fellendítésének fontos feltétele, hogy az újonnan választott pártcsoportbizalmiak szívvel- lélekkel foglalkozzanak a hozzájuk tartozó párttagokkal. Nagy Ottó ■ctsasaiia« Felépül legszebb hidunk: az Erzsébet-híd Újjáépült hídjaink egy kivételével ma már ismét büszkén Ívelik át a Dunát. Szám szerint ugyan ma eggyel több hídja van Budapestnek, mint a háború előtt, mert áll a Kossulh-híd és az első ötéves tervben elkészült ■a Sztálin-híd. Az Erzsébet-hídra azonban csak a pesti oldalon megmaradt toronykapuzat emlékeztek A második ötéves terv során megkezdődik Budapest utolsó roncshídjának, az Erzsébet-híd- nak felépítése is. A Közlekedéséi Postaügyi Minisztérium hídfőosztályán és az UVATERV tervezőirodáiban javában folyik a hatalmas munka előkészítése. Áz újjáépítés küszöbén nem érdektelen visszapillantani az Erzsébet-híd születésének viszontagságos történetére. A millenniumot megelőző Az új Erzsébet-híd években, 1893-ban egyidőben írtai* ki nemzetközi pályázatot a Ferenc József-híd és az Erzsé- bt t-híd terveire. Az Erzsébet- lűd pályázatára több mint ölvén, zömében külföldi pályamű érkezett be, A bíráló bizottság azonban egyik tervet sem tartotta kivitelre alkalmasnak. Magyar mérnököket bizlak meg új terv elkészítésével. Kherndl Antal műegyetemi tanár dolgozta ki a merevített függő-híd statikai számításának módszerét, Beke József, Gálik István mérnökök és az Államvasutak Gépgyára hadosztályának mérnökei együttesen készítették el a hídszerkezet terveit. A hid tellát magyar mérnökök alkotása. Az Erzsábet-hid építését 1898- bán kezdték meg, akkor a világ legnagyobb függőhídjának készült. Középső nyílásának támaszköze 290 méter, az egész híd hossza 374.4 méter volt. Több mint 30 évig az Ere.sébct- híd volt a világ legnagyobb lánc- hídja és karcsú vonalvezetése, szelíd ívelése egyik legszebb látványossága volt fővárosunknak. Most, hogy az ujjáépülés napirendre került, sokat folyt a vita, vajon eredeti formájában, vagy más tervek szerint épít- 'sék-e fel újra az Erzsébet-hidat. Igen helyesen az eredeti híd újjáépítése mellett döntöttek. — Ugyanakkor azonban figyelembe vették a hídépítési technika haladását, a fejlődő közlekedés, a nagyobbarányú forgalom követelményeit. Az újjáépülő Erzsébet-híd külső képe olyan lesz, mint az eredeti volt, mégis sok újítást hajtanak majd végre szerkezetén. Az ötvenhárom évvel ezelőtt elkészült hídba annak idején 11 ezer tonna vasat építettek be, az újjáépítésnél sokkal kevesebb, de lényegesen szilárdabb vasanyag kerül felhasználásra. A 11 000 tonnás hídból a robbantás nyomán mintegy 8000 tonna zuhant a folyamba, ennek nagy részét azóta kiemelték, most még 500 tonna lánc és a merevítő tartókból 100 tonna súlyú vasszerkezet pihen a hullámsírban és várja mielőbbi kiemelését. Megmaradt a híd pesti oldalának kapuzata, amely egymaga mintegy 1000 tonna. A szakértők megvizsgálták a tornyot és megállapították, hogy eltérd ülése ellenére a kapuzat megtartható. A lehorgonyzó láncokat azonban ki kell cserélni. Megfelelő megerősítéssel és átalakítással megmaradhatnak a hídfőknél levő alépítményei* is, ami nemcsal* a munkálatok szempontjából, hanem költségmegtakarítás miatt is igen fontos, mert ezek az alépítmények több mint 100 millió forint értéket képviselnek. Maga az új híd sokkal teherbíróbb lesz és sokkal nagyobb forgalmat tud majd lebonyolítani, mint elődje. Bár a híd nem lesz szélesebb, mint az eredeti volt, a kocsipályát két villamos vágánypáron kívül további két járműsáv szélességre bővítik ki: A híd merevítő tartójának magasságát valamivel alacsonyabbra tervezik, a taríólánc is kissé lejebb függ. A régi Erzsébet-híd a közlekedés szempontjából ugyanis nagyon meredek volt, ezt az ívelést az ujjáépüiésnél enyhítik. A budai hídfő megfelelő forgalmi rendezésére a Gellért-hegy lábánál körülbelül 80 körforgalmi szigetet alakítanak ki, — mint a Lánchíd pesti és budai hídfőjénél. A budai hídfőnél az átmenőforgalom egy részét a pesti hídfő mintájúra, a híd alá terelik. Az Erzsébet-híd újjáépítése a megmaradt alépítmények és szerkezeti részek figyelembe vételével mintegy 150 millió fo-- rintba kerül. Sok pénz ez, nagy áldozatot követel államunktól, de a szakértők kiszámították, hogy az Erzsébet-híd hiányában a járművek által tett kényszerkerülő olyan nagy kiadási többletet okoz a népgazdaságnak, hogy a híd újjáépítési költsége nyolc—tíz év alatt megtérül. Az Erzsébet-híd régi és új hídfője Baloldalt a régi hídfő az ot- helyezése szükségesnek látszott* romba szobortalapzatokkal, ame- jobboldalt az új hídfő, amelyeknek nem is szerepeltek az ere- leterhelő deü terveken, csak később, az , építés folyamán építették meg, tömböket, az otromba talapza- miután a leterhelő tömbök el-» tqt pedig lebontjákj
