Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-15 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! NÉPÚJSÁG U MOP SflCS-KISKUN MEGYE! SIZOITSSOfl ES fi MEGYEI TANACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 166. SZÄM Ára 50 fillér _______1956. JÚLIUS 15. VASÁRNAP Ú jult erővel Ä Kisk&nistcíjscú Gépállomás A tudás, szorgalom, az akarat, a műszaki és fizikai dolgozók tettvágya, új munkasikerek szü­lője lett. Gazdagabbak letlümc, erősödött országunk. Raktára­inkban a szokottnál több kon­zerv, közszükségleti cikk, bútor­üzleteinkbe több, szebb bútor került. Nőtt az áruknak az a mennyisége, amelyet külföldre szállítottunk. E gazdagság meg­teremtéséhez megyénk üzemei­nek dolgozói is jelentősen hoz­zájárulták. Elsőnek két nagy konzervgyárunk közölte: 75 szá­zalékkal több terméket adtunk az előírtnál. A többi gyáraink: a Kecskeméti Épületlakatosipa- n Vállalat, az Építőgépkarban- ai'íó Vállalat, a Gyufagyár, a Ruhaüzem és még sok üzemünk az éves verseny vállalásnak erre az időszakra eső célkitűzését jó­részt valóraváltotta. A gazdaságosságról még csak imítt-amott tudunk egy-két ked­vező hírt. A Hűtőipari Vállalat kilencedszer, a Gyufagyár hatod­szor kívánja feltüzni az élüzemi csillagot. Hasonló törekvések ta­pasztalhatók a Kinizsi és az Al­földi Konzervgyárban. E példák igazolják: itt nem porosodnak az íróasztal fiókjában a versenyvál- ■ lalások, hanem a benne közöltek valóraváltásán, vezető és dolgo­zó a párt útmutatása nyomán vállvetve küzd. Két hét telt el az új negyed­évből. Nem akarunk ünnepron- tók lenni, de a szükség kény­szerit bennünket arra, hogy bát­ran elmondjuk: több üzemünk­ben, főleg helyipari vállalataink­nál, elefeljtik az éves verseny­vállalást megnézni és hírül adni, egyrészt üzemük dolgozóinak, másrészt a sajtónak, mit valósí­tottak meg a vállalásokból, mit kívánnak tenni mindnyájunk közös célja, az életszínvonal easelése érdekében. Nekünk most nem ünnepélyes kinyilatkoztatá­sokra, hanem elsősorban gyü­mölcsöző tettekre van szüksé­günk. Ezeket a tetteket kell nap, mint nap nyilvánosságra hozni, hogy lássák megyénk, országunk dolgozói, csakis a tervteljesítés, a gazdaságos termelés biztosítja a jobb életet. Éppen ezért szükséges, hogy szakszervezeteink, szakítva az eddigi helytelen gyakorlattal, a havi versenyvállalások szervezé­sét — az üzem adottságaihoz mérten — ne teherként, hanem az ügy elősegítőjeként kezeljék. Helyes, ha havonként minden üzemrésznek, s ezen belül min­den személynek elmondják, mi­lyen feladata van, mit kell tenni az éves versenyvállalás időelőtti teljesítéséért. Ezt követően tö­rődni kell a dolgozók vállalásá­val. teljesítette aratási tervét A gépállomások aratógépkezelőinek versenyében az alábbi eredmények születtek: Kecskemét Tihanics István Bán Jenő Fodor Sándor Puskás Gyula Farkas János 200 hold 185 » 180 » 160 » 146 * Kiskunmajsa Kecskemét Kiskunmajsa A Kiskunmajsai Gépállomás péntek estig túlteljesítette ara­tási tervét; a gépek a tervezett 705 holddal szemben 715 holdat arattak le. HAY JÓZSEF EREDMÉNYE: 160 HOLDRÓL 1374 MÁZSA Az állami gazdaságok megyei igazgatóságának július 12-1 értékelése szerint a kombájnósok versenyében: 1. Háy József, Garai Állami Gazdaság 160 hold 1374 mázsa 2. Feldesz Ádám, Garai Áll. Gazdaság 104 » 987 » 3. Frikidánovics Kálmán, Bácsalmás 101 - 8S0 *►» 4. Aranyos Mihály, Gara 86 - 688 » 5. Barth György, Baja 74 »• 759 » Az aratógépkezelők versenyében: 1. Umenhoffer József, Hildpuszta 117 hold. 114 hold ban. Vontatottan halad azonban a rozs aratása a vaskúti, kun­bajai és lielvéciai állami gazda­ságokban. Az egy kombájnra eíjgi teljesít­mény legnagyobb: 77 hold a Ti- szakécskei Állami Gazdaságban, utána Tompa, Császártöltés, Mo­hács-sziget, Solt. 2. Kása István, Hildpuszta,­A Hildpusztai Állami Gazda­ságban már a rozs aratását is befejezték. Megyei szinten a rozsaratás 20, a búzaaratás 7 százalékos állami gazdaságaink­rv>^A^wvvvvvvvvvve/vwvvwvv'/vvv\ Repül a hajó 1789 július 14-én Párizs népe bevette a Bastille várbörtönt, a zsarnokság és önkényuralom nyolctornyú fellegvárát. Minden év július 14-én ünnepli a francia nép a nagy forradalom évforduló­ját. Franciaország nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, Elnöki Tanács elnöke üdvözlő táviratot intézett a francia köztár­sasági elnökhöz. A képen: Párizs jelképe, az Eiffel-torony. Szak már község fennállásának 60, évfordulójára készüi Szakmar község dolgozó pa­rasztjai nagy ünnepre, községük fennállásának 60. évfordulójá­énak megünneplésére készülnek. SSzakmaron úgy tudják, hogy a lközséggé alakulás 1896-ban tor­it ént. Ez helyi hagyományon ála- Ipuló jóhiszemű tévedés. Szakmát |és Homokmégy község 1898 ja- {nitár 1. óta éli önálló községi \életét; 1897-ben még mindkét tc- llepülés Kalocsához tartozott. I Nagy sora van annak, hogy \az alsó- és felsőszállások, a mai *Szakmar, Homokmégy, öreg­csertő és Drágszél községek el­váltak Kalocsa várostól. Elő­ször 1884-ben indult meg a moz­galom, de ezután elaludt. Ké­sőbb, 1892-ben szintén ered­ménytelen volt a különválásra való törekvés. 1896-ban végre tár­gyalások kezdődtek s két esz­tendei tárgyalások után, 1898- m kezdődően a felső szállá­sok Szakmar, az alsó szállások pedig Homokmégy székhellyel önálló községgé alakultak. Ezek szerint az 1896-os esztendő még csak az előkészület éve volt, inert csak 1897-ben dőlt el a. köz­séggé alakulás ügye. A 60. éves jubileum tehát nem 1956-ban, hanem 1958-ban lesz, de a. szak­mának már most készülnek en­nek méltó megünneplésére. 2000 mássa vetőmag terven felüt A vetőmagtermelő Hildpusztai Állami Gazdaságban befejezésé­hez közeledik a gabona aratása. 13 mázsás árpatermelési tervük helyett 16—18 mázsás átlagter­mést értek el. Vetőmagrozsból is két és fél mázsával több termett holdanként, mint eredetileg ter­vezték. Búzavetőmagból 14 má­zsás termést takarítanak be a tervezett 12 mázsa helyett. A szuperfoszfáttal, kálisóval többször .műtrágyázott gabonák a nagy esőzések ellenére sem dőltek meg, így teljes egészében géppel arathatnak. Szombaton estig 8 vagon kenyérgabonát ! szállítottak a malmokba. A szakmának már' 900 éves jubileumot is tarthattak volnat Szakmar a legrégibb települések egyike s lakói besenyők voltak, a'kik a XI. század elején teleped­tek le az országban. Hogy a po­gány besenyőket könnyebben megtéríthessék a keresztény val­lásra, egy részüket püspöki szék­helyek környékén telepítették le. így létesültek Kalocsa, Csanád és Eger vidékén is besenyő tele­pek. A kereszténységre téri be­senyő határőrök és várőrök az idők folyamán teljesen összeforr-* iák a magyarokkal. Emléküket mindmáig fenntartotta a nagy számban előforduló Besenyő vagy Besnyő helynév. Siikösd község mai határában 'is volt egy Besenyő nevű falu a XI. szá* zcában. Szakmár maga is bese* nyő helynév; magyar értelmesé* se: őrhely. Besenyő helynevek még a mai Szakmár határában Árka és Erek is. Szakmár egyházas hely volt. Egy 1299-ből fennmaradt okle* vél említi a szakmart Boldog-! asszony plébániatemplomot. En* nek az Árpád-kori kis falusi templomnak szentélye és sek* restyéje átvészelte a török hó* doltságot. A templom, régi falait. 1877-ben beépítették a mostani templomba. 1529-ben Kalocsával együtt Szakmár is elpusztult sí a török világban pusztaként em+ Útik. Mint puszta került a kalo* fisai érsekség birtokába. > A mai Szakmár község is már :közel kétszáz éves település, épp­úgy, mint Homokmégy, öreg- [csertő, vagy Drágszél község, Szakmár-szállás a középkori község helyén települt s Kalo* csà város 1782-ben kapcsolta bé a külső szállásokat intézménye­sebben a városi közigazgatásba» A kilenszáz éves Szakmarnak van mit ünnepelnie. Akár hár­mas jubileumot is rendezhetnek.- A községgé alakulás 60. éves ju■■* bíleumát összeköthetik az újjá* település kétszáz éves és Szak­már fennállásának kilencszát éves ünneplésével. Kilencszáz éves múlt méltó az emlékezésre! Homokmégy századokon át sorsközösségben élt Szakmárral. Kívánatos, hogy Hornokmégy község is kövesse Szakmár pél*' dóját. Készüljön Homokmégy község is a jubiláns ünnepségreu Tímár Kálmán, Kalocsa Sok megyei dolgozó üdül a »Magyar tenger« partján Teljesítette háronmeg?e<£évi tervét a kecskeméti erdészet Cseng a telefon. A kecskeméti erdészetből Gerencsér Gyula elvtárs jelentkezik. — Szeretnénk hírüladni az elvtársaknak, hogy erdészetünk teljesítette harmadik negyedévi tervét. Gerencsér elv társ ezután el­sorolta a részlettervek teljesíté­sét. Egyszerű százalékszámok csupán, de ezernyi munkaóra, gondos törődés van mögöttük. A fakitermelési terv 124 százalékos teljesítése a téli tüzelőgondot enyhíti majd. Az ipari fa terme­lési előírás 160 százalékos telje­sítése a bányászok munkáját te­szi könnyebbé, gyorsabbá, a fa­gyártmány termelési előírás 152 százalékos teljesítése több szőlő­karót, több kisvasúti talpfát je­lent. Üdvözöljük a kétszeres él­üzemi címmel kitüntetett kecs­keméti erdészet dolgozóit és őszintén Örülünk annak, hogy háromnegyedévi tervük teljesí­tésével újra elérték az élüzemi szintet! Megyénkben is járt már az első magyar törpeautó. A napok ban Kecskeméten is láthattuk. A kis gépkocsi' Zappe] József é! Horváth József tervei alapján a Székesfehérvári Motorjavító Vál­lalatnál készült. Az autóba S50 köbcentis Pannónia motorkerék­pár motorja van beszerelve. Képünkön- Zappel mérnök a „Balaton” törpeautóval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom