Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-11 / 162. szám

i^^^00<>00<><>0<)<H>0<>0<K>0<><><X><><>0<>r» HKKKXKKK) <KK><tí^fcOí>ö:0<>OO^oSS5oSoo5^ X>000000000000000000000000000000£cQ^&0000,0^000<K>]>0000000 AZ ELSŐ MUNKANAP Hajnali négy óra volt, de Molnár János és Tibor, a két tiz-tizénegyéves fiútestvér szé­niét már messze elkerülte az álom. Hallgatták az óra lomha ketyegését, várták a felkelő na­vet, de csak nehezen virradt rájuk a hétfő reggel. Erőltették az alvást, de az erőszakkal be­zárt villák mögött csak képek jelentek meg. Tornyosodó, szé­pen letisztított bab, tenyérbe­számolt papírpénzek, csörgő fo­rintok, sötétkék ruha — egy­forma mind a két testvérnek — a kis hugocskának is szép aján­dék, nagymamának, apukának és anyukának is jut az első ke­resetből. Tibor képzeletében egy pillanatra felcsillant egy kei ékpár is, de csak egy pilla­natra, talán majd jövőre.. » Nehezen, de eljött a reggel. A két fiú sietősen öltözködéshez lát és mire nyolcat kongat à nagytemplom toronyórája, már kis székkel, kosárral, késsel fel­szerelve lépnek a Jókai utcai is­kola gyermekzsivalytól hangos udvarára. Dolgozni jöttek vala­mennyien. A nyári vakáció any- nyira óhajtott heteiben kétkezi munkával, szorgalommal, igye­kezettel, 260 fiú veszi le első ke­resetével édesanyja válláról a ruha, cipő, a tanszerek meg­szerzésének gondját. Es vannak, akiknek régi, annyit dédelgetett vágya megvalósulása függ e szünidőtől. Vígan karikázva sze­retnének ősszel iskolába menni. A bab nagy ládákban már olt sorakozik az udvaron. Egy páran odasettenkednek, titok­ban megpróbálják tisztítását —, hogy senki se lássa — Ismerked­nek az új feladattal. Nem fél­nek. Hogy is félnének, hisz Korczik István, Vermes Gyula, Mócza István, Ábel László, Szűcs Lajos, meg a többiek nem először tisztítanak most babot. Segítenek ők odahaza is, dehát itt már többről van szó, keresetről! Egy óra alatt 3 kiló 80 deka bab a norma. 2,40-et fi­zetnek érte. Gyakorlat, ügyesség is kell az akarat mellé. Keresni, munkával pénzt keresni, ameny- nyi tőlük telik, ez most mind a 260 általános iskolás fiú vágya. Ülnék a kis széken, kosár előt­tük. Türelmetlenek. Már sze­retnének dolgozni, hogy gyűlje­nek a forintok, dihát sok még a szervezési feladat, brigádokat kell alakítani! Egy-egy brigád vezetője pedagógus, felügyeletük alatt végzik most már másod­napja munkájukat. — Eredmé­nyesen. — És a lányok? A Zrínyi Ilona leányiskolában a hétfői nap a szervezéssel múlt el. A fiúknál hátrább vannak, mert ők csak kedden reggel 8 órakor kezdték meg a munkát. De augusztus 12-ig még lesz idejük lehagyni őket. Több mint 300 lány jelent­kezett munkára. 10—16 évesek. Ezernyi vággyal, fiatalos lendü­lettel kezdenek első munkájuk­hoz. Jó munkát kívánunk mind- annyiuknak és azt, hogy ne fogyjanak ki a szorgalomból, ki­tartásból és akkor az ezernyi színes, szép terv valóra válik. A maguk keresetéből vásá­rolt ruha, cipő, a megkeresett játék ezerszer nagyobb örömet okoz. A közigazgatás egyszerűsítésének lehetőségéről beérkezett javaslatokat tárgyalja a végrehajtó bizottság 4 hónapban sor kerül a hutákként késéit kösépparasstok ügyének kivizsgálására is Az elmúlt hét péntekjén tartotta meg a városi tanács végre­hajtó bizottsága rendes ’ ülését. Napirendjén szerepelt a begyűjtés helyzetének megvizsgálása mellett a végrehajtó bizottság III. ne­gyedéves munkatervének megvitatása is. A részletes, mindenre kiterjedő munkaterv fölött élénk vita indult, a hozzászólások során kiegészítésekre is sor került. Itt határoztak a július 12-én délután megrendezendő rend­kívüli végrehajtó bizottsági ülésről is. Megtárgyalják a közigaz­gatás egyszerűsítésére vonatkozó, a szakosztályoktól beérkezett javaslatokat. Ugyancsak az elmúlt heti végrehajtó bizottsági ülésen hatá­roztak arról, hogy július 19-én a végrehajtó bizottság kivizsgálja a tévedésből és jogtalanul kukákként kezelt középparasztok ügyét. 16-tól már a külterületi tanácstagok is tartanak fogadónapo­kat a városi tanács titkárságán. Csütörtökön és pénteken, a bel­területi tanácstagokat, hétfőn és szerdán a külterületieket keres­hetik fel ügyes-bajos dolgaikkal a választók. Határoztak az 1919-es mártírok emlékére felépítendő emlékmű végleges helyéről is. A Szabadság téren a szökőkút melletti park­ban állítják majd fel a kecskeméti hősök dicsőségét hirdető művet. ^—< ». ------­H áromezren élvezték vasárnap a széktói strand medencéinek hűs vizét Talán az első verőfényes nyári vasárnap köszöntött ránk. És mivel az emberi természet vala­hogy mindig inkább az elége­detlenségre hajlik, a kánikulát — noha csak ízelítőt kaptunk be­lőle — sokan szidták. Már dél­előtt egyre több kutató, kereső szempár nézte a város utcáján járva aggódva az eget, de felhő, az csak nem akadt; A bizakodóbbak azalatt már a széktói strand öt medencéjének hűvös vizében lubickoltak, nap- fürdőztek a zöld gyepen. A délelőtti órákban már erő­sen fogytán volt az üres ruha­fogas, a kabinkulcsokból is már csak néhány volt mutatóba és mire a nap delelőre hágott, min­denütt ruhák sorakoztak. Bizony jól jött egy-egy ismerőssel való találkozás, sok ruhának, cso­magnak szorítottak még helyet az amúgyis zsúfolt kabinokban. Háromezer fürdőző élvezte az első igazi nyári vasárnapot, 3000 és a medencék, a park elbírt vol­na még egy újabb ezret. Lesz annyi vendég, ha tartósodik a meleg.. ; Hogyan lehetne még ruhát elhelyezni, ez okozza most a legnagyobb gondot az illetéke­seknek. Biztatásul közöljük, rö­videsen megoldják. Jó dolog a fürdés, napozás, meghozza az étvágyat is. A szomjúság sem kerüli el a für- dőzőt, hiába az öt medence tö­ménytelen vize. Van is forgalom a Vendéglátóipari Vállalat büfé­jében. Sokszor ötvennél is na­gyobb csoportok veszik körül a pultot, Ilyenkor bizony kevés a kiszolgáló személyzet, dehát hir­telen, váratlanul, de biztatóan köszöntött ránk a vasárnapi ká­nikula. Várjuk a többit, a foly­tatást. És akkor.;. Talán már a jövő vasárnap, a most még hi­tetlenek is; kora délelőtt fürdő­ruhával felszerelve sietnek a széktói strand felé induló autó­buszokhoz, Akik elhanyagolják párttagságukat A tanácsi dolgozók új klubhelyiséget kapnak A városi tanács első emelet 13-as számú helyiségét alakít­ják át a dolgozók szórakozására. A szakszervezet a jóléti keret­ből 10 000 forintot költ erre a célra. Az átalakítási munkákat már megkezdték, a régi bútoro­kat felújítják és újakkal egészí­tik ki. A klubhelyiség mellett egy büfét is állítanak fel. Az új szórakozó termet előreláthatóan a hónap végén adják át rendel­tetésének. Kis síatisatiku Kecskeméten — jelenti a Sta­tisztikai Hivatal — 11 719 lakó­ház van. A Városi és Árpád Mozi látogatóinak száma heten­te eléri a 13—14 ezret. A város autóbuszain hetente 75—76 ezer ember utazik, Kecskeméten 447 lakásba van bevezetve a vízvezeték, s a havi fogyasztás 13 863 köbméter. A második negyedévben 11 kislakást építettek a város terü­letén. Pártunk Szervezeti Szabályza­tának értelmében minden párt­tagnak valamely pártalapszerve- zethez kell tartoznia, ahol tag­sági díjat fizet és pártmunkát végez. Az alapszervzet a tagjai­ról nyilvántartást vezet, hogy erejét mindenkor fel tudja mér­ni az előtte álló feladatok elvég­zésére. A pontos nyilvántartás érdekében a Központi Vezetőség a más alapszervezetekbe való át­jelentkezés határidejét a Kije­lentkezést követő öt napon beiül állapította meg. Nem mondhatjuk cl, hogy min­den párttagunk eleget tesz a Központi Vezetőség állal szabá­lyozott átjelentkezési kötelessé­gének. Kecskeméten például, ahol évente több száz átjelentke­zés történik, ez év első öt hó­napjában 36 párttag még egyál­talán nem jelentkezeti lakóhelye vagy munkahelye szerint Illeté­kes új pártszervezeténél. A leg­több esetben az állapítható meg, hogy a párttagok hanyagságból nem jelentkeznek át. Az MTH iskolában például 1955. márciusában megszűnt a pártalapszervezct. A párttagok­nak a lakóhelyük szerinti kör­zeti pártszervezethez kellett át­jelentkezni. Levlczki József elv- társ, az iskola tanára egy éven keresztül elhanyagolta átjelent­kezés! kötelezettségét. Ez alatt az idő alatt tagsági díjat serti fizetett. Csak többszöri figyelmeztetés után jelentkezett be a második körzeti pártszervezethez ez év márciusában. Uj pártszervezete mélyen elítélte hanyagságát és pártbüntetést javasolt. Ennek nyomán a városi pártbizottság fegyelmi bizottsága »szigorú megrovásban« részesítette. Ez csak egy eset, de legyen fi­gyelmeztető minden párttag ré­szére, hogy a párton belüli fe­gyelmet szigorúan be kell tar­tani. A párt ellen vét, aki ezt a fegyelmet lazítja. Enyhíti <s k A statisztikai adatok azt mu­tatják, hogy az elemi csapások és a balesetek minden évben nagy károkat okoznak és sok­szor a dolgozók testi épségét, életét is veszélyeztetik. Alig akad életünknek olyan pillanata, mely­ben ne érhetnének kellemetlen meglepetések bennünket. Aki ebben kételkedik, töltsön el né­hány órát az Állami Biztosító hivatali helyiségeiben, tekintsen be a biztosítási dolgozók mun­kájába. A különféle biztosítási fajtá­kat országunk sok millió dolgo­zója veszi igénybe. Munkatár­sunk ellátogatott a Bács-Kiskun megyei Állami Biztosító Válla­lathoz és mint legilletckesebbet, felkérte Géró Sándor igazgató elvtársat: nyilatkozzék a Népúj­ság számára, hogy milyen biz­tosítási fajták állnak megyénk lakosságának rendelkezésére. — Biztosítási szabályainkat állandóan javítjuk. Az a törek­vésünk, hogy a biztosítás minél kisebb díjért, minél szélesebb anyagi védelmet nyújtson dol­gozóinknak. Például a motorke­rékpárosok biztosítási díja 50 forint. Ez kiterjed a motorkerék­pár vezetőjére és esetleges uta­saira is, ha a motoros elüt vala­kit, vagy kárt okoz és ezért jog­szabályaink értelmében anyagi­lag felelős. A motorozás nemcsak gyorsítja a közlekedést, jó spor­tot és kellemes üdülést jelent, hanem növeli a baleseti veszélyt is. Éppen ezért kétségtelen, hogy a motorosok olcsó díjú, hasznos biztosítást szívesen fogadják. árt ■— Vagy, hogy egy-két statisz­tikai adatot is mondjak, 1953-tól a tűzkárosultaknak 2 400 000 fo­rintot, a jégkárosultaknak 37 millió 560 000 forintot fizettünk ki megyénkben. Lényegesen ked­vezőbbé tettük a lakásbiztosítást is. A mezőgazdasági lakosság számára több újítást hoztunk a biztosításban. Ilyen például a termelőszövetkezeti tagok ked­vezményes, háztáji tűzbiztosítá­sa. A szarvasmarha- és sertés- hizlalás, tenyésztés — különö­sen, ha az állattartó hizlalásra szerződést köt — jó jövedelmet jelent. De ha a hizlalásra beál­lított állat betegség vagy baleset következtében elpusztul, kárba- vész az állat értéke és a befek­tetett munka. Az állatbiztosítás iránt az állattartók körében már eddig is megnyilvánult nagy ér­deklődés folytán az állatbizto­sításnál Is új, kedvező feltétele­ket állapítottunk meg; Az elhangzottak alapján ked­ves olvasóink megállapíthatják, hogy a biztosítás arra való, hogy az előre nem látott, de bármikor bekövetkezhető események anya­gi következményei ellen össze­fogva védekezzünk. A biztosí­tás nem védhet meg bennünket a tűztől, a jégveréstől, vagy a balesetektől, de gondoskodik ar­ról, hogy a következmények el- vise^hetők legyenek. Kéthetes balatoni üdülésre indultak a Zrínyi iskola úttörői Tegnap reggel az 5 óra 24 perckor induló pesti vonatnál nagy volt a sürgés-forgás. A Zrinyi Ilona Általános Iskola 170 boldog kis úttörője indult kéthetes vidám üdülésre a balatonboglári úttörőtáborba. A zajos gyerekcsoportot az állomáson még a szü­lők szerető gondja vette körül, de estére már a szülői munka- közösség tagjai várták őket finom vacsorával a balatoni tábor­ban. A gyerekek kivétel nélkül jó étvággyal láthattak vacsorá­hoz, mert bizony a hosszú út alatt, meg a budapesti városnézés és az állatkert megtekintése után egy kicsit elfáradtak,, no meg meg is éheztek. Az óriási India — az alföldi metropolisban A kecskeméti múzeum abla­kaiból napok óta kopácsolások zaja hallatszik ki. — Vajon mi történik a múze­umban? — kíváncsiskodnak a járókelők és azok, akik a vasu­tas park lombsálra alatt a pado­kon pihennek. A kíváncsiság a múzeumba vitt, ahol már az előtérben nagy sürgés-forgás fogadott. Bálint Béla múzeumigazgató alig lát­szik ki az állványok, ládák kö­zül. Galambősz férfihez vezet, Baktai Ervinhez, a hírneves In- dia-kutatóhoz, aki napok óta itt dolgozik. Tőle tudjuk meg, hogy Kecskeméten állítják ki a kelet­ázsiai múzeum indiai gyűjtemé­nyének egy részét. Vagyis India eljött az alföldi metropolisba, hogy elkápráztassa a látogató­kat ősrégi kultúrájával. A kecskemétiek keveset tud­tak eddig a csodálatos Indiáról. Azt, hogy India a csodák vilá­ga, rejtélyes emberek és titkok hazája. Kultúrája, művészete — a legtöbb ember előtt még fehér folt. És ezek a fehér foltok tűn­nek most el, ha végigjárjuk a ki­állítást. Egyelőre még rende­zik, de a vitrinekből már hoz­zánk szólnak a különböző ko­rok és területek csodálatos mű­vészeti tárgyai. Aki feljegyzi a tárgyak mellé írt évszámokat, az visszautazhat 5000 évre, mert ilyen idős a legrégibb kiállított tárgy. Az egyik szekrényből fe­lénk tekintenek a nepáli Budd- ha-művészet csodálatos tárgyai. Talán nem is lehet megállapí­tani, hogy egy-egy ritka szép darabot hány évig készítették, mert igazi keleti türelem kellett ahhoz, hogy a milliméter nagy­ságú elefántcsont-, ébenfa-, gyöngyház-darabkákból kirakják a leheletfinom mozaikot. Ügy látszik, ezeknél a művészeknél nem számított az idő! ősi fog­lalkozás volt a textilipar. Látha­tunk az ókorból való szőttese­ket. És mennyivel előbb ismer­ték a papinnasét. Kasmírban már 1000 évvel azelőtt festették, lukkozták az ebből készült tár­gyakat. A fegyvergyűjtemény is igen látványos.,, A kecskemétiek figyelmét In­dia felé most két esemény for­dítja. Az egyik, hogy ebben az évben ünnepük Indiában Budd­ha születésének 2500. évforduló- ját, a másik pedig az, hogy a megyével szomszédos jugoszláv tíríoni városkában találkozik Tito elnök Nehruval, India nagy államférfiával és Vasszerrel, a felszabadult Egyiptom elnöké­vel ... Igen tanulságos lesz a július 15-én megnyíló indiai kiállítás. Különösen akkor, ha a múzeum szomszédos termeiben kiállított vitrinekben megnézzük a ho- moki emberről összeállított ki- állítást is. Ez bemutatja a kecs­keméti parasztság, az elődök élet-halál harcát. A csaknem 100 000 holdon folyó rideg állat­tartást, az ősök pásztorkodását, majd a fokozatos áttérést a föld­művelésre, a harcot a várost ha­lálosan. körülölelő fvtóhomok- kal, majd a szorgos nép győ­zelmét: miképp lett e homok­pusztából az ország gyümölcsös- kertje, szőlőeldorádója!

Next

/
Oldalképek
Tartalom