Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-01 / 154. szám

■-Ï I R ö Ea ia a vároa rendjéhez, tiaxtaaágáhoa tartozik Elfelejtett díszek csúfítják az utcát Több esetben szó volt már a lap hasábjain is városunk tisz­taságáról, rendjéről, de úgylát­szik, hogy pont az illetékesek nem akarják, vagy nem hajlan­dók magukévá tenni a hasznos és okos tanácsokat. A május 1-i ünnepségekre való készülődés közben az Állami Áruház előtti tér ünnepi dísz öltötte A villany- oszlopok között kihúzott drótot színes szalagok ékesítették. Szép Is volt ez addig, amíg a város ünnepi hangulatát célozták emel­ni vele. Azóta azonban eláztak, az eső kimosta, a hap kisütötte színüket, de még mindig szomo­rúan ácsingóznak a makacs, megsemmisülni nem akaró dró­ton. Sőt az ifjúsági találkozó után az ízléstelenül lógó szala­gokhoz társultak az ittfelejtett ünnepi zászlók is. Kétségtelen, hogy szívesen em­lékezünk a május 1-i kedves fel­vonulásra és az ifjúsági találko­zóra, de arra igazán semmi szük­ség, hogy ilymódon rossz illú­ziókat keltve e csonka díszek idézzék emlékezetükbe. Vagy ta­lán elköltözött volna a városból az, aki e díszeket annak idején felagatta? Helyes lenne, ha más nem is, de a városi DlSZ-bizott- ság utánanézne a dolognak. :, V. J, Kíméljük s Küküllő utca most épülő szakaszét A tavasszal még arról írtam, hogy a Kossuth körút és a Kü­küllő utca igen elhanyagolt, esős időben szinte járhatatlan. Most pedig üzemünk dolgozóinak kö­szönetét tolmácsolom a városi tanács VKG osztályának a két útszakasz gondos felújításáért, melyre több mint 50 000 forintot fordítottak. A Küküllő utcában 400 méter hosszan új útminta-keresztszel- vényt alakítottak ki. 5920 négy­zetméteren tereprendezést vé­geztek. A kétoldali patkarende- zés során hét méter szélességben és mintegy 0,25 méter mélység­ben 700 köbméter földet mozgat­tak meg. E munkálatok elvégzé­se 15—16 000 forintba került; A Kossuth körúton 356 méter hosszan, illetve 2848 négyzetmé­teren végeztek tereprendezést, 735 méter hosszan pedig árok­ásást és árokrendezést. Közel 920 köbméter földet mozgattak meg és szállítottak el, A munkálatok még nem feje­ződtek be, de addig is, amíg sor nem kerül a Küküllő utcai út­szakasz lesalakozására, kérjük a lakosokat, de különösen a gép- járművezetőket, hogy az utat kí­méljék. Szakmári Mihály, AKK Cián okozta a klábertelepi munkás halálát Bagi Nagy János lajosmizsei dolgozó az Állami Gazdaság Klábertelepi Célgazdaságának volt alkalmazottja. Április 19-én reggel 6 órakor ment dolgozni, brigádja délig elvégezte a mun­kát. Ekkor Nagy János a köz­pontba igyekezett, de útközben betért a klábertelepi szeszfőzdé­be. Madócs Béla műszaki veze­tőtől kis pálinkát kért, mert fájt a gyomra. A műszakvezető körül­belül fél deci pálinkát adott Nagynak, aki elfogyasztotta az italt, s utána elindult a köz­ponti épület felé. A szeszfőzdé­től mintegy 15—20 lépésnyire összeroskadl, s pár pillanat múl­va meghalt. Megállapították, hogy légzésbénulás ölte meg Nagy Jánost. Eleinte azt gondolták, hogy mivel rézelejét ivott, pálin­kamérgezésben halt meg. A bon­colás során azonban kiderült, hogy cián mérgezte meg a mun­kást. Most már csak az volt a kérdés, hogyan került a cián a pálinkába. A kecskeméti ügyész­ség alapos nyomozás után erre is fényt derített. Megállapítot­ták, hogy a kecskeméti értéke­sítő pincéből törkölyfeljavítás végett seprőt hoztak a szeszfőz­débe. A seprő között derített alj is volt (berlini kék). Ez savle­kötésre szolgál. Ennek hevítése­kor kémiai bomlás következté­ben cián keletkezik. így került a cián a pálinkába, amely meg­ölte Bagi Nagy Jánost. Az ügyészség a nyomozás alapján gondatlanságból okozott ember­ölés címén vádat emel Madócs Béla műszakvezető ellen. Ugyan­csak a vádlottak padjára kerül az értékesítő pince felelőse is, mert kiadta azt a törkölyt, amely derítve volt. Itt szeretnénk felhívni a la­kosság figyelmét arra. hogy a barackmag is tartalmaz olyan anyagot, amelyből a gyomorsav hatására cián keletkezik. Ha egy gyermek 100 barackmagot fo­gyaszt, akkor ez a mennyiség már halálos lehet. A szülők fi­gyeljék gyermekeiket, hogy ne egyenek nagyobb mennyiségű barackmagot. IV API REKttEN Kellemes vakációt ! Vége a tanévnek. Az év kemény munkája után jól esik a pihenés a nevelőknek és a tanulóknak egyaránt. Pártunk és kor­mányunk gondoskodik arról, hogy egyre több nevelő tölthesse szabadságát hazánk legszebb üdülőiben. A szakszervezet ezen a nyáron 33 kecskeméti nevelőt üdültet. Pécsre csupán az önkölt­ség megtérítése fejében 29 nevelő fog üdülés céljából utazni, 18 nevelő igénybeveszi a turista állomásokat a Mátrában, Pécsett, Budapesten és a Balaton környékén. A pedagógusok gyermekeit elviszik Fonyódra, Boglárra, Zircre és a Hárshegybe. Tegnap, szombaton indult az első kislánycsoport a Hárshegyre. Egy-egy turnuson 12—14 pedagógusgyermek üdülhet. A nyári hónapokban a nevelők számára igen sok lehetőség kínálkozik szakmai ismereteik bővítésére is. Kalocsán és Kis­kunhalason a mezőgazdasági technikumokban 20—20 nevelő ré­szére nyári mezőgazdasági továbbképzés folyik. Ezeknek a tan­folyamoknak az a célja, hogy a nevelők bővítsék szakismeretei­ket a gazdasági gyakorlókertek ésszerűbb megművelése céljából. Szegeden 20 igazgató, valamint azoknak a nevelők részére, akik összevont osztályokat oktattak, továbbképzési tanfolyamot szer­veznek. A területi bizottság pedig pályázatot hirdet politechnikái tanítási megoldásokra, továbbá a kézimunka alapvető gyakor­lati készségek megismertetésére, elsajátítására. Kellemes kirándulások is tarkítják a nyári vakációt. Ke- celen úttörőtábort szerveznek, ahol sokan pihenhetnek a nyári vakáció idején. Pihenjenek is nevelőink a jól végzett munka után. Tanulóink is gyűjtsenek erőt, hogy még jobb eredménnyel zárhassák a jövő tanévet. Pihenjenek és szórakozzanak. Emellett növeljék ismereteiket, használják fel a szünetet önmaguk művelésére is. Jó vakációt minden nevelőnek, minden tanulónak! Júliáiis a nemzetközi szövetkezeti napon A TTIT heti rendezvényei Július 1-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel diafilmvetítés a TTIT klubjában, gyermekek számára. Ugyancsak 1-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor: Ismerjük meg városunkat. Műemlékismertető városséta. Vezeti: Juhász István építészmérnök és Kiss János fes­tőművész. Gyülekezés a TTIT helyiségében. (Koháry u. 4.) 2-án, hétfőn este 7 órakor az MSZT képzőművész csoportja rendezésében dr. Bakkay Tibor- né tart vetitettképes előadást a TTIT klubjában »A képzőművé­szet útja« (II. rész) címmel. 6-án, pénteken a TTIT agrár- tudományi szakosztálya a mik- lóstelepi szőlőkutató intézetbe rendez tanulmányi kirándulást. A szerdai csillagászati bemu­tatót e héten is megtartják az SZTK-ban elhelyezett csillagdá­ban. Szombaton, 7-én (és ezentúl minden szombaton) délután 5 órától fél 8-ig a Kecskeméti Bé­lyeggyűjtő Kör is a TTIT helyi­ségében tartja összejöveteleit. A MÉSZÖV és a KISZÖV rendezésében július 1-én közö­sen ünnepük a nemzetközi szö­vetkezeti napot. A megyei ta­nács nagytermében délelőtt fél 10-kor ünnepi gyűlést tartanak a MÉSZÖV és a ktsz-dolgozók részvételével. Ez alkalommal kitüntetik a munkában kiváló dolgozókat. A délelőtti ünnepsé­get a MÉSZÖV és a KISZÖV színjátszóinak rövid műsora zár­ja be. DÉLUTÁN a Műkertben és a MÁV-sportpályán folytatódik a szórakozás. A sportpályán a kö­vérek és soványak, majd a ktsz- válogatott és a MÉSZÖV labda­rúgóinak mérkőzése, valamint 4 és 5 óra között a MÉSZÖV és ktsz röplabda-csapatainak via­dala les^. A mérkőzések közben atlétikai versenyt rendeznek. A győztesek között értékes juta­lomtárgyakat osztanak ki. A Műkertben tréfás társasjá­tékok és tombola szórakoztatja a közönséget. A mai napon sűrí­tett buszjárat közlekedik a Mű- keribe. Kői holttestet találtak A Sernevál Il-es számú tele­péhez tartozó egyik árpatáblá­ban a miklóstelepi út mentén a napokban egy 60 év körüli nő foszladozó hulláját találták. Á nő helyzete mindenféle bűncse­lekményt kizár AAO TŐ" 52. Ki, hogyan öltözködjék? Az első magyar szobrász így nevezte magát Fe- renczy István, a magyar szobrászművészet első és leglelkesebb úttörője, aki­nek július 4-én lesz szá­zadik halálozási évforduló­ja. Ki volt a magyar művé­szetnek ez a száruyatörött elúharcosa? O is, mint Katona, a XVIII. század utolsó évti­zedének volt szülötte, mindössze három hónap­pal volt fiatalabb Katoná­nál. Édesatyja lakatosmü- hclyébcn tanulta meg az apai mesterséget, amelyet művészetté akart fejlesz­teni. Éz a vágya hajtotta 22 éves korában Becsbe, ahol Szolon görög bölcselő ércbevésett képével már akadémiai díjat nyert. Hajlamai mindinkább a hellén-római klasszicizmus felé vonzották. Nagy el­határozással Bécsből Ró­mába ment, — gyalog. Hajtotta az ellenállhatat­lan tűz: az alkotás vágya. Kómában a nagy dán szobrásznak, Thorwald- sennek, majd az új klasz- szicizmus legnagyobb mes­terének, Canovának lett a tanítványa. Itt készítette el a Pásztorleányka című márványszobrot, melyet több más alkotásával ha­zaküldött. A szobrok egyszerre hír­nevessé tették alkotóikat, mert hazahívták. Nagy ter­vekkel jött és határtalan buzgalommal fogott hoz­zá a magyar szobrászat megteremtéséhez. itthon először fáradhatatlanul munkálkodott a magyar márvány felkutatásán, majd Budán rendezkedett be, s művésziskolát igye­kezett alapítani. (Pár évig Izsó Miklós is tanítványa volt.) A Szenlszövctség mctterniclii szelleme azon­ban nem engedte meg­valósulni a nagy terveket. Nem válthatta valóra nagyszabású tervet: Má­tyás király lovasszobrát nem készíthette el. Az al­kotásra rendelt évek gyor­san elsuhantak b már nem segítette a 40-es évek tisz­tuló levegője sem. A csalódott, elkeseredett művész 1847-ben vissza­vonult szülővárosába, s ott élt 100 évvel ezelőtt — 64 éves korában — be­következett haláláig. Utolsó müve, melyet leg­jobban szeretett, az Euri- dike volt. Talán arra gon­dolt, hogy az ő müvészvá- gyai is ügy váltak semmi­vé, mint Euridike árnya Orfeusz számára. Halála után ezt a szép fehér már­ványszobrot kívánsága sze­rint, melle temették. 1909- ben mégis kiásatták a sírt, Ferenczy csontmaradvá- nyait magakészítette már­ványkoporsóba tétették és erre ráhelyeztek az Euridi- ke-szobrot. Ferenczy művészetének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy munkás­sága úttörőjellegü volt. A későbbi korok szemlélete szerint művészete az aka­démikusán hideg klasszi­cizmus, elmarad azoktól az alkotásoktól, amiket ez a stílus más téren — így az építészetben is — alkotott, de azért mégis maradan­dó hagyományt képvisel nemes vonalaival, időtálló nyugalmával, választékos ízlésével, szelíd és mégis „fenséges“ hatásával. Müvei közül egyik leg­kiválóbb, sőt némely mél­tatni szerint a legsikerül­tebb a Kecskeméten lévő Szánthó-emlék. A múlt század első évti­zedeiben élt Kecskeméten egy városi szenátor: Szán- töd Márton, Jómódú em­ber. akinek felesége Kuth.v Juliánná, nagy vagyonnal rendelkezett. Szánthóíié férje halála után mara­dandó értékű, művészi sír­emléket kívánt állíttatni „kedveseinek“, — megbíz­ta tehát az országos hír­nevű budai szobrászt, Fe­renczy Istvánt, az emlék­mű elkészítésével. Ferenczy el is készítette a szép síremléket, amely­nek képét Meller Simon és Éber László könyvei is hozták. Az emlékmű egy 22x180 centiméter méretű fehér márványlap, rajta klasszikus veretű dombor­művű alakokkal. A képso­rozat közepén Szánthó Márton holtteste fekszik, római stílusú ravatalon, melynek két végén egy- egy nőalak ül, az egyik kisgyermeket tart az ölé­ben. Mindkét nőalak mö­gött egy-egy eszményi alak áll. A baloldali szárnyas alak egyik kezével virá­got hint a ravatal fölé, a másik kezével pedig egy égő fáklyát fordít a föld felé, a másik nemtöszerü nőalak pedig vlgasztalóan felfelé mutat. Az Összes alakok arca római élű, öltözetük, hajviseletük, ruhájuk redőzetc és a jobboldali nőalak fejdíszc mind, a régi klasszikus szobrokra emlékeztetnek, hellén-római jellegükké). A dombormű megjelenési formája és kifejező eszmé­je szerint akár 2000 éves is lehetne. Pedig Ferenczy alkotása csak 112 éves. * Dolgozó nőinknek bemutatjuk a budapesti fodrászverseny egyik díjnyertes frizuráját. A lapos« hullámú frizurák szebbnél szebb változatai nagy sikert arattak. >* ■ .áf ; - jfií KeresztÖltéses minta rajzát kö­zöljük több olvasónk kérésére. A minta konyhaasztalterítő, fal­védő szélre, gyermekruhákra, de belekötve norvégmintának is alkalmazható sálba, pulóverbe, ruhába, mégis n régi klasszikus szépség sugárzik belőle. A rávésett római számok jel­zik is létrejötte évét: az 1H3N. esztendőt. özvegy Szántóo Mártonná bőkezű jótevője volt a kecskeméti református főiskolának, így történhetett aztán, hogy a. nagyértékű és n művészi becsű síremléket nem a temetőben állítot­ták fel, hanem a főisko­lán helyezték cl. Amikor ezelőtt 55—60 év­vel a kollégium diákja voltam, az emlékmű az O-Kollégium felső emeleti tanári szobája mellett lévő természetrajzi szertárnak használt teremben állott, a fal mellett. Az Uj Kol­légium 1912-ben befejezett felépítése után pedig en­nek a lépcsőházában he­lyezték el, beépítve a fo­lyosó falába. Sajnos, a dombormű alakjai pár évtizeddel ez­előtt megsérültek, de ez az emlékmű összbenyo­mását és a maga egészé­ben való hatását nem érinti. Kecskemét büszke lehet arra, hogy falai kö­zött van ez a nagyértökfl műkincs, melj'et a szak- irodalom is, mint az új klasszicizmusban cletre- kelő magyar szobrász- művészet neves érté­két tartja számon. Fcrenczy István halálá­nak 1U0. évfordulóján kecs­keméti sétáink során a Szánthó-emlékmű ismerte­tésével kívántunk adózni a magyar szobrászművészet érdemes, de tragikus sorsú úttörőjének, az első ma­gyar szobrásznak. Dr. Váry István, a TTIT tagja. ) Több női dolgozó azzal a ké­relemmel fordult szerkesztősé­günkhöz, hogy adjunk rövid tá­jékoztatást az ízléses öltözködés­iről. E kéréseknek teszünk most jeleget. > Az ízléses öltözködés már a ’ruha vagy anyag megvételénél ikezdődik. Itt ugyanis azt kell Jíigyelembe vennünk, hogy ala­ntunkhoz, arcunkhoz, egyénisé- jgünkhöz, korunkhoz jól illik-e >a megvásárolandó holmi, illik-e ^ruhatárunk többi darabjaihoz, > tudjuk-e használni hozzá meg­lévő kalapunkat, táskánkat, stb. )Fontos azt is eldönteni, hogy mi- >lyen célból, milyen alkalomra Jvesszük az új holmit. > A sovány nők inkább világo­sabb színű ruhát hordjanak. A i keresztben csíkozott anyag tel- ’tebbnek mutatja az alakot Raj­tuk csinosan festenek a bő, hú- 'zott vagy rakott szoknyák. I Kövér nőknek a hosszában le­ifutó szabásvonalak, vagy a hosz- szában csíkozott anyag előnyös, mert »soványít«. Széles csípőjű nőn a legszebb szűk szoknya is [visszataszítóan hat. a divatos 'kulikabát, az alj-blúzviselet meg­fosztja, még zömökebbnek mu- 'tatja alakjukat. A sötét színek, !az egybeszabott ruhák, harang- szabású aljjal, karcsúsító, lefelé futó szabásvonalakkal, vagy az felől végig gombolt ruhák illenek hozzájuk. f Alacsony nő még alacsonyabb­nak tűnik aZüknyában-bluzban, mint egyberuhában, derekán öv­vel összeszorított, vagy övnélküli kabátban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom