Népújság, 1956. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-29 / 178. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG HZ MBP BflCS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES h MEGYEI IIIUÍCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM ________Ára SO fillér_______1956. JÜLIUS 29. VASÁRNAP Ä Központi Vezetőség határozatának szellemében Vegyük figyelembe a helyi adottságokat a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésénél Fontos megbeszélésre jöttek össze Kecskeméten a járás ter­melőszövetkezeteinek elnökei, párttitkárai és a községi párttit­károk, hogy megvitassák a Köz­ponti Vezetőség határozatának szellemében az előttük álló fel­adatokat. Az értekezleten Hor­váth Ferenc elvtárs, a kecske­méti járási tanács vb. mezőgaz­dasági osztályának vezetője tar­totta a beszámolót, mint ai-ról már a tegnapi számunkban hírt adtunk. Megállapította, hogy a kecskeméti járásban az utóbbi időben nem kielégítően fejlődött a termelőszövetkezeti mozgalom. A járás 37 termelőszövetkezeté­ben ebben az évben mindössze 242 család lépett be 548 hold földterülettel. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésénél alkal­mazott módszerek nem vol­tak mindig helyesek. Volt időszak, amikor — különö­sen kampányok idején — csak agitáltak a község és a járás ve­zetői a termelőszövetkezeti moz­galom mellett azonban voltak olyan termelőszövetkezetek, amelyek nem produkáltak. Az olyan agitáció nem sikeres, amelynek nincs gazdasági alapja. A jövőben jobban szorgalmaz­zák az egyszerűbb társulásokat, a földművesszövetkezeti szak­csoportokat, az állattenyésztési társulásokat. Jobban figyelembe veszik a járás helyi adottsá­gait. Azt, hogy sokan foglal­koznak szőlő- és gyümölcster­mesztéssel, amely magasabb kultúrájánál fogva több jövedel­met biztosít az egyéni parasztok­nak. A szőlős területeken a ter­melőszövetkezetek létrehozásá­nál —-, amennyiben a tagság egyet ért vele —, kétszeres föld­járadékot kellene fizetni a be­hozott szőlőterület után. A beszámolót követő vitában a lászlófalvi Üttörő Termelőszö­vetkezet titkára elmondotta, hogy amióta megjavult nálunk a munka, nagyobb rokonszenvvel viseltetnek irántuk az egyéni pa­rasztok és őszre számos belépőre számíthatnak. Deák Ferenc, az orgoványi Alkotmány Termelő- szövetkezet elnöke, az előlegosz­tás fontosságára hívta fel a fi­gyelmet, Sok termelőszövetke­zetben különösen a fiatalok elé­gedetlenek, mert a szövetkezet nem gondoskodik rendszeresen havi előlegről. A termelőszövet­kezeteknek úgy kell gazdálkod­nak, hogy ezt, a problémát meg tudják oldani. Több termelőszövetkezeti el- rtök elmondotta, hogy lassan és nehezen halad a szövetkezetekben a lakás­építés. A lakásproblémáit megnehezítik a tagok felvételét. Helyes volna, ha lehetővé tennék a termelő- szövetkezetekben is lakásépítő csoportosulások létrehozását és az adott hitelt rendszeresen le­vonnák az építtető termelőszö­vetkezeti tagok részesedéséből. Az értekezleten sok szó esett arról, hogy Jó bortermés ígérkezik szerte a megyében. Az igaz, hogy még messze a szüret, de a Borforgal­mi Vállalat kádárműhelyeiben már szorgos munkával készül­nek rá. Gyalulják a hajlott hor- dúdongákat, javítják a repedéses bortárolókat. Hatalmas kala­pácsok igazgatják az abroncsot a hordók derekára. Ekker Lajos A kiskunhalasi Vörös Október Tsz központi székhazában baráti összejövetel volt. A tsz vezetősé­ge és a tagság az aratás-cséplés befejezésével, az állam iránti kötelezettség lerovása után ven­dégül látta azokat a gépállomá­konkretabbá kell tenni az agitációt, jobban kell népszerűsíteni a jól dolgozó termelőszövetkezetek eredményeit. A járásban számos szövetkezet van, amely nagy si­kereket ért el. Ezeket jobban kellene ismertetni az egyénileg dolgozó parasztokkal. Erre kü­lönösen Alle Pál elvtárs, a Föld­művelésügyi Minisztérium kép­viselője hívta fel a figyelmet. A termelőszövetkezeti vezetők ele­mezzék a gazdálkodást, számít­sák ki, hogy mennyibe kelül 1 mázsa termék, 1 liter tej, meny­nyi a ráfordítás a talajmunkára. Csak így lehet javítani a hibá­kon, megállapítani, melyik gaz­dasági ágat kell fejleszteni. BARÁTI ÖSSZEJÖVETEL 0 Vö»ös Október Tsz-ben művezetőtől a münka üteméről kérdezősködünk. — Itt bent, a műhelyben a mi készleteink közül havonta úgy 250—300 hat-hétszáz literes hor­dót javítunk meg, van vidéken két vándorbrigádunk, ezek 1500 hordót javítanak me" vidék’' te­lepeinken. si és a cséplőcsapat dolgozóit, akiknek köszönhető ak idei ter­més gyors betakarítása. Az egybegyűlt vendégek, mintegy hetvenen, igen jól érezték ma­gukat. Szombaton befejezték az aratást a bajai járásban A bajai járásban szombaton befejezték a kenyérgabona aratá­sát. Jelenleg a cséplés folyik nagy ütemben. A járásban összesen 75 cséplőgép dolgozik. A cséplésnél fennakadás nincs. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy helyes volt először az árpa cséplése, mert az esetleges géphibák itt kitűntek. A munka nagy dandár­jában hosszabb állás a géphiba miatt nem fordult elő. Minden erőt most arra összpontosítanak, hogy augusztus 20-ra befejezzék a kenyérgabona betakarítását. A Bácsbokodi Gépállomás a saját körzetében már augusztus 15-re akar elkészülni ezzel a munkával. A Borforgalmi Vállalat készül a szüretre A második ötéves tervben szőlőtermeléssel hasznosítják megyénk sívó homokterületeit A második ötéves terv során továbbfejlesztik a szőlőkultúrát a Duna—Tisza közén. A Szőlé­szeti Kutató Intézet munkatár­sai e nagy cél megvalósításához már hozzáláttak. Megyénkben a meglévő szőlőterületeken kívül újabb 15 000 hold, nagyrészben parlagon heverő homokterületet jelöltek ki nagyüzemi szőlőter­melésre. A kutatók a napokban az 1952—53-ban elkészült mono­gráfia segítségével még újabb 20—25 000 hold egyéb termelésre nem alkalmas homokterület ki­jelölését kezdik meg a Duna— Tisza közén. A helyi adottságok­nak megfelelően arra is javas­latot tesznek, hogy milyen kö­rülmények között lehet egyes helyeken megvalósítani a telepí­tést. Olyan helyeken, ahol a lá- jelölt terület környékén sok egyénileg dolgozó paraszt lakik, ott javasolják, hogy a termelők társas telepítés útján hasznosít­sák a sívó homokterületeket. Helyenként pedig állami gazda­ságok, célgazdaságok, vagy ter­melőszövetkezetek kezelésébe javasolják a kijelölt területek betelepítését. A kutatók a telepítésnél is se­gítséget nyújtanak majd. Na­gyobb gondot fordítanak a Duna —Tisza közén is a csemegeszőlő termelésére. Eddig a szőlőterü­letek mindössze 2—3 százalékán termesztették a zamatos étke­zési szőlőt. A második ötéves terv során azonban az új szőlő­söknek több mint tíz százalékán díszük majd a korai érésű »Csa­bagyöngye«, a »Szőlőskertek ki­rálynéja«, a késői érésű »Erzsé­bet«, és »Itália« csemegeszőlő- fajták. Az új szőlőterületek fo­kozatos betelepítésére már most felkészültek. A napokban a Duna—Tisza közi szőlőskertek­ben megkezdték a szőlő szelek­tálását. A kijelölt tőkék a szak­emberek véleménye szerint biz­tosítani tudják majd a szüksé­ges szőlövesszót-i„... Híradás a földekről A kecskeméti Törekvés Tsz 77 hold őszi árpa tarlóba másod- vetésként silókukorica került. Gál István tsz elnök és Kis- mándor Sándor párttitkár a soroló silókukoricát nézik. A kelebiai szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport tagjának, Almási Józsefnek 5 holdas szőlőjében a burgundi, szürke­barát és olasz rizling szőlők hetedik permetezését végzik magasnyomású permetezővel. A Bácsalmási Állami Gazdaságban 12 holdas napraforgó tábláján U3-as univcrzál gépek végezték a kapálást, — A képen; Csebő Autal traktoros kapálás kúzbea. m w&á:

Next

/
Oldalképek
Tartalom