Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-21 / 145. szám

VUAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f AZ MDP BflCS-KISKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ES fl MEGYEI IflHACS LAPJA XI. ÉVFOLÏAM, 145. SZÁM Ára 50 fillér ________1956. JÚNIUS 81. CSÜTÖRTÖK S záznyolcvan szőlősgazda tömörült szőlő- és gyümölcs- termelő szakcsoportba Kelebián Veszélyben az exportminőség, több meszet kérnek a permetezéshez ] Évzáró előtt | I Megmozdultak a virágos- I ? kertek, mennek, mennek f J bejeié az iskolákba. Friss. | J harmatos virág kerül az ab- | I lakokba, a gyermekszívek f I leghálásabb ajándékai, feslö | ♦ rozsabimbók teszik kedvessé ! « ezen a napon az iskolát. . 1 Évzáró. De sok mindent ; eszünkbe juttat ez a napi j Hiszen egy iskolai év mun­kájáról hosszú, hosszú köny- I veket lehetne írni. Fejezetet ♦ lehetne nyitni a szorgalom- ♦ ról, a sok fáradtságról, a J kitartó, erős akaratról és Ji I kedves, szép emlékekről, Î amelyek olyan jelemelővé, * ünnepivé varázsolják ezt a : î napot. I Nevelő és diák, mindenki I boldog e napon. A pedagógus azért boldog, mert munkája megtestesült gyümölcsét lát­ja, a diák pedig azért, mert egyéves, kitartó munka után ; itt a. vakáció, s várja a tábor, : a szabadság, hogy kipihen- ; je a fáradalmakat. Jóleső most felszabadult : érzésekkel visszagondolni az eddig megtett útra. így ér­zik most a kecskeméti ll-es számú leányiskola tanulói is, akik az orosznyelv tanulás­ból a megyében az iskolák között a legszebb eredményi : érték el. De nyugodt lelki- : ismerettel mondhatunk di­csérő szól a szanki izsálci úti ; iskola pajtásaira is, akik példás osztályközössegeket teremtettek szerény isko- ; Iájukban. A bodoglári úttö- töknek is sikerekben gazdag \ nyarat kiváltunk, legyen : olyan felejthetetlen és él- ] menyekben gazdag a nyári | országjáró útjuk, mint ami- • Igen sikeres volt az évközi : munkájuk. Töltse el iskolánk munká- : sait és tanulóit az a tudat, hogy nem maguknak, hanem : a népnek a boldogulásán jár î adóztak, amikor tudással tágították a gyermekfejeket, edzették a fiatalok akaratát, nemesítették erkölcseit. Legyen ez az évzáró ün­nepi zálog arra, hogy az új tanév kezdetén friss erővel, még nagyobb odaadással kezdődik el a munka: az embernevelés, a felnövekvő nemzedék nevelése, akik majd méltó folytatói lesznek ; a mi elkezdett munkánk­nak: drága hazánk építésé- : : nek. Most pedig hadd jöjjön a : megérdemelt pihenés és szó- '■ j rakozás. Tartalmas, vidám szünidőt kívánunk peda- gógusainknak és minden | tanulónak. | ♦ A gabona 98.5° -át géppel aratják « Garai Vörös Traktor Állami Gazdaságban. A kalászosok mel­lett az idén a bonsó és a fűmag betakarítását is kombájnok vég- lik. A termésbetakarítás gépcsi'é- eének foltozására jellemző, hogy tavaly a 5679 hold kalászos 86. százalékai takarították le gép­pel, — az Idén már 98.5 száza­lékot aratnak géppel : 2928 Hol­dat kombájnnal és 1575 holdat aratógéppel s mindössze 47 hold vár kézi aratásra, Kelebia község határiban szorgalmasan végzik a növény­ápolási munkákat a dolgozó pa­rasztok. Különösen nagy igye­kezettel dolgoznak a szőlő és gyümölcstermelő szakcsoport tagjai. A szakcsoport 180 tagja ösz­szesen 270 hold szőlőt cs gyümölcsöst müvei. A munkákat Vida Sándor köz­ségi agronómus vezetésével vég­zik, aki szaktanácsokkal látja el a gazdákat. A szakcsoportba tömörült szü- lősgazdák nagy gondot fordíta­nak a szőlő és gyümölcs minő­ségére, hiszen sokat szállítanak külföldre is. A községből az idén eddig 270 mázsa cseresznyét már cl is szállítottak külföldre. Ugyancsak exportra termesztik a jonathán, permin és rozma­ring almát, a szőlőt és a bort. A szakcsoport tagjai az el­múlt évben két díjat nyertek az Országos Mezőgazdasági Kiállí­táson. A díjakat az alföldi mus­kotállyal és a szemelt rizlinggel nyerték el. Az idén ugyancsak részt vesznek a kiállításon s most négy féle gyümölcsöt és üt fajta bort mutatnak majd be. — A szakcsoport tagjai közö­sen szerzik be a szerszámokat, permetezőgépet, de közösen vég­zik a trágyahordást és közösen értékesítik a gyümölcsöt és a bort is, — mondja kérdésünkre Vida Sándor, a szakcsoport ve­zetője. Tőle tudjuk meg, hogy TOMPÁN a Szabadság Tsz irodájában együtt ül a vezető­ség. Nagy dologról, az aratás előkészítéséről van szó. Az őszi árpa kasza alá érett már s las­san megkezdhetik az aratást. Úgy tervezik, hogy a 34 holdnyi őszi árpát pénteken már vágják. Ezen a 34 holdon kézzel végzik az aratást, mert a terület eléggé széttagolt. Kovács György párt- titkár javaslatára abban álla­podtak meg, hogy 12 kaszást küldenek az árpához. Itt össze­sen 40 fő dolgozik majd az ara­tás napjaiban. A SZABADSÁG TSZ 183 hold gépi aratásra kötött szerződést a Kisszállási Gépállomással s ezen a területen két kévekötő aratógép vágja majd a búzát cs a rozsot. A két aratógéphez 16 embert osztottak be, ebből há­rom fő sarokvágó kaszás lesz. — Csak ügy ne járjunk, mint tavaly, — jegyzi meg Gilicze Jó­zsef, a növénytermesztési brigád vezetője. A múlt évben ugyanis az volt a helyzet, hogy gyakran álltak az aratógépek és akkor kellett emberek után futkosni, amikor már ránk égett a munka. Csak nagy nehezen tudták ösz- szeszçdni a kaszásokat, akik az­j a szőlőkben már az ötödik permetezést végzik. A dolgozó parasztok — azok is, akik nem tagjai a szakcsoport­nak — az idén sokkal jobb ter­mést szeretnének elérni és ép­pen ezért állandóan küzdenek a kártevők ellen. A permetezéssel azonban baj van. Nem kapnak elegendő me­szet, az eddig kapott mész a perme­tezéshez csak 50 százalékban elegendő. — Ha nem segítenek a bajon, nem tudunk jobb termést el­érni, — mondja Ifkovics Félix 3 Holdas szőlősgazda, aki tagja a szakcsoportnak. Ifkovics Félix tanácstag és szomszédai gyakran felkeresik őt, hogy talán tudna valamit tenni ebben az ügyben. Jó néhányszor felszólalt a ta­nácsüléseken, már a községi tanács is kérie a szükséges meszet, de eddig még nem történt in­tézkedés. Ha Kelebián nem kapnak ele­gendő meszet a permetezéshez az egyéni gazdák és a szakcso­port tagjai, akkor nem tudnak exportminóseget elérni, de nem vehetnek részt eredményesen a mezőgazdasági kiállításon sem. így vélekedik Gál István 3 és fél holdas és Almási Sándor 4 holdas szőlősgazda is. Gyors intézkedésre van hát szükség, mert a kelebiai szőlő, gyümölcs és bor jő hírneve forog most kockán. tán a gépek helyett folytatták a munkát. Az idén erre is felké­szülnek a tompái Szabadság Ter- I melőszövetkezetben. Arra az esetre, ha a gépek valamilyen oknál fogva állnának, készen állanak a kaszások. Az aratás nagy munkájába beszervezték az állattenyésztési brigád tag­jait is, akik szükség esetén ka­szát fognak majd. az őszi Árpa learatá­sa után, körülbelül a hónap utolsó napjaiban megkezdik a kenyérgabona aratását is. A ter­melőszövetkezet tagjai már ké­szen állnak a nagy munkára és arra törekszenek, hogy az ara­tást szemveszteség nélkül vé­gezzék el. Úgy tartják, minden elveszett gabonaszemért kár, hiszen mindent megtettek an­nak érdekében, hogy magasabb terméseredményt érjenek el. Boros Antal, a termelőszövetke­zet elnöke a napokban határ- szemlét tartott, hogy már most tisztán lássák, milyen termés­eredményekre számíthatnak. Az eddigiek szerint árpából 15 má­zsás, búzából 12 mázsás, rozs­ból pedig 10 mázsás átlagter­mésre van kilátás. A hét végén már vágják az őszi árpái a tompái Szabadság Tsz-ben Tizenöt muss its termésre számit« mik Aláírták a szovjet—jugoszláv közös kormánynyilatkozatot MOSZKVA. (TASZSZ) Szerdán, magyar idő szerint déli 12 óra­kor aláírták a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányának közös nyilatkozatát abból az alkalom­ból, hogy Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke hivatalos látoga­tást tett a Szovjetunióban. Aláírták ezenkívül a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Szovjetunió Kommunista Pártja közti kapcsolatokról szóló nyilat­kozatot is. Ezt a nyilatkozatot N. Sz. Hruscsov elvtárs, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, valamint Tito elvtárs, a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének főtitkára írta alá. (MTI) A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata MOSZKVA (TASZSZ) A Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa El­nökségének és kormányának meghívására Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke 1956 június 1-től június 23-ig hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartózko­dott. Tito elnök szovjetunióbeli tar­tózkodása során a szovjet- és a jugoszláv kormány képviselői számos megbeszélést folytattak. A megbeszélések eredményéről közös nyilatkozatot adtak ki, amely hangsúlyozza: "az eszme­csere során kitűnt a két kor­mány szempontjainak messze­menő azonossága a nemzetközi helyzet alakulásának és a nem­zetközi problémáknak értékelé­sében, valamint az a közös kí­vánság, hogy a. jövőben tovább mélyítsük a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság közötti kölcsönös megér­tést és barátságot.« A közös nyilatkozat megelége­déssel állapította meg, hogy a legutóbbi évben tovább enyhült a nemzetközi feszültség, s bár nem lehet a hidegháború idején felgyűlt problémák gyors meg­oldását várni, a két kormány értékelése szerint döntő jelentő­ségű az a tény, hogy fokozódtak a népek közötti bizalom erősö­dését elősegítő nemzetközi együttműködés bővítésére irá­nyuló erőfeszítések. Ebben az új légkörben megnőtt az ENSZ ereje és tekintélye is. A két kor­mány sajnálattal állapította meg ezzel kapcsolatban, hogy mind­eddig nem ismerték cl a Kínai Népköztársaságnak azt a jogát, hogy az ENSZ-bcn képviselete legyen és állhatatosan töreked­nek arra, hogy elismerjek ennek a nagy országnak ezt a jogát. Tajvan és más szigetek kérdését is Kínának e területekre fenn­álló törvényes jogaival összhang­ban kell megoldani. A két kormány megvizsgálta a leszerelést és a kollektív biz­tonság kérdését és más fontos nemzetközi problémákat. A kö­zös nyilatkozat úgy értékeli a leszerelés kilátásait, hogy »meg­értek e kérdés haladéktalan megoldásának feltételei«. Kife­jezték azt a közös véleményüket ezzel kapcsolatban, hogy a le­szerelés létrejöttét meggyorsít­hatja és megkönnyítheti a fegy­veres erők létszámának egyol­dalú csökkentése is, amelyre a Szovjetunió legutóbb jó példával szolgált. A két kormány hangsúlyozza nyilatkozatában, hogy közös cél­nak kell lennie az atomfegyver eltiltásának, általában annak, hogy az atomerő kizárólag az emberiség békés céljait szol­gálja. A közös nyilatkozat javasolja az európai államoknak, hogy kössenek közös egyezményt az európai kollektiv biztonságról, a gazdasági együttműködésről és a kulturális kapcsolatok erősítésé­ről. A német kérdésről szólva le­szögezi a nyilatkozat, hogy a há­ború utáni Németország terüle­tén két szuverén állam alakult ki. Németország egységesitése szükségessé teszi a tárgyalásokat a Német Szövetségi Köztársaság cs a Német Demokratikus Köz­társaság között. A két kormány közös nyilat­kozata leszögezi: »továbbra is abból fogunk kiindulni, hogy el­ismerik minden népnek az önálló nemzeti fejlődésre való törvényes jogait és érdekeit.« Hangsúlyoz­za, hogy a nemzetközi helyzet megjavulásának égjük lénjrege.s feltétele az államok közötti fo­kozódó gazdasági érintkezés, a neplömegek mind szélesebb körű bevonása a nemzetközi együtt­működésbe, valamint a közeledő és az általános jólét, világbéke és az egész világ haladása érde­kében. Az elmaradt területek és országok gyorsabb fejlődésének érdekében leszögezték, hogy iá mogatni fogják a függő területek önállósulásának folyamatát és az ENSZ útján gazdasági és mű­szaki segítséget nyújtanak szá- Inukra. Mindkét kormány újra megerősítette, hogy híve a bé­kés és aktív egymás mellett élés politikájának. Ez a politika a szuverenitás, a függetlenség, a területi integritás, a meg nem támadás, az egyenjogúság, a köl­csönös megbecsülés és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás elveire támaszkodik. A tárgyaló felek országaik vi­szonyáról megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az 1955 június 2-i közös nyilatkozatban kifeje­zésre juttatott elvek valóravál- lása során sikeresen rendezték a kölcsönös igényeket, helyreállí­tották a korábban megszakadt gazdasági kapcsolatokat, hosszú­lejáratú hitel és beruházási egyezményeket kötöttek, a mű­szaki. tudományos együttműkö­désről. az atomenergia békés cé­lú felhasználásáról, a kulturális együttműködésről stb. közös meg­állapodások születtek és megve­tették a két ország sokoldalú baráti együttműködésének alap­ját. A két kormány most meg­állapította, hogy további lehető­ségek vannak kölcsönös cgj’ütt- működés bővítésére és fejleszté­sére, politikai, gazdasági, tudo­mányos, kulturális területeken egyaránt. Megegyeztek abban is, hogy megkönnyítik és meggj'or- sítják a politikai, a társadalmi és a szakmai, szakszervezeti szerve­zetek eddigi kapcsolatait a szo­cialista tapasztalatok és vélemé­nyek kicserélése érdekében. A Szovjetunió kormánya és Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság kormánya által kibocsátott közös nyilatkozat végül megálla­pítja, hogy a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság Joszip Broz- Tito köztársasági elnök vezetése alatt álló kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatása újabb fontos szakasz a Szovjet­unió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népei közötti együttműködésnek és barátság­nak. a két ország népeinek javát, a béke és a szocializmus meg­szilárdításának javát szolgáló fejlődésben. A közös nyilatkozatot a Szov­jetunió kormánya nevében N. A. Bitlganyin, a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormánya nevében J. Broz-Tito elvtárs írta alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom