Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-19 / 143. szám
Sürgősen vezessék le a Kenderes-meder vizét! Zsanaéresxtő fejlődéséért A jeges árvíz Baján áttörte a Vörös hidat és a bezúduló víztömeg elöntötte a város erre húzódó kertiletrészcinek utcasorait. Érthető és jogos volt a lakosság kérése: hozzanak olyan biztonsági intézkedést, mely a jövőben egy esetleg hasonló áradás esetén teljes biztonságot tudjon nyújtani. Így határozták el körtöltéssel és kőgáttal a Kenderesmeder elzárását. A Kenderes-meder elzárása megakadályozta az elöntött területekről visszahúzódó víznek a Kamarás-Dunába való visszajutását. A víztömeg a körtöltés és az épített gátak következtében megrekedt és a szerves anyagokat tartalmazó víztömeg — azok bomlása következtében — bűzt áraszt, fertőzi a levegőt, súlyos veszéllyel fenyegeti a város közegészségügyét. Idézzünk pár sort az egészség- ügyi osztály erre vonatkozó felterjesztéséből: "-A víz által okozott bűzövezet körzetében van a Ruhagyár, a Çémipari Vállalat, a Méntelep, számos más középület, egész sor lakóház. Itt terül el a városnak az a része, mely munkaidő után a dolgozóknak pihenést, felüdülést jelent. Az erre vezető út, a csecsemők sétaútja. A bomlási termékek bűze azonban nem csak ezt a területrészt veszélyezteti, de azt széláramlás esetén mélyen a város belterületére is eljuttatja. A keletkezett bűz kibírhatatlan állapotok előidéző je.« Az igazság megköveteli annak megállapítását, illetékesek már hosszabb idő óta foglalkoznak a Kenderes-mederben összegyü- lemlett víz elvezetésének kérdésével. Három terv áll az előtérben. Az egyik a vízlevezetést csőhálózattal kívánja a Dunába visszavezetni, a másik terv, — a Vízügyi Igazgatóság terve — a körtöltés átvágásával a természetes lejtővel ellátott pösványo- si részre kívánja a vizet rá- eresztve és szivattyúkkal gyorsítva a Dunába vezetni, a harmadik terv viszont a Bajcsy- Zsilinszky út alatt elhelyezendő csőhálózattal kívánja a vizet a Kamarás-Duna holtágába, a Deák Ferenc-zsilip irányába elvezetni. A három terv közül a Vízügyi Igazgatóság terve a legreálisabb. Az első terv túl költséges és a csőhálózat megépítése hosz- szú időt venne igénybe. A harmadik terv viszont kivihetetlen. Elsősorban azért, mert vele akaratlanul is megfertőznék a Kamarás-Duna vizét, pusztulásnak tennék ki a halállományt és a nyári hónapok teljében, éppen a fertőzés következtében, meg kellene tiltani a Kamarás-Dunában a fürdőzés lehetőségeit, A víz levezetése sürgős és nem tűr halasztást. Egy egész város, az üzemek egész sorában dolgozó emberek egészségéről van szó. A leggyorsabb megvalósítást a Vízügyi Igazgatóság terve látszik biztosítani. Éppen azért annak azonnali megvalósítását kell elrendelni. A város és községgazdálkodási cs egészségügyi minisztériumok határozott és gyors intézkedésére van szükség. Tekintetbe kell venni, hogy a természetes apadás nemcsak a bűzt fogja tovább növelni, de a Kenderes-meder melegágya lesz a szúró cs maláriát terjesztő szúnyogoknak. A minisztériumok gyors intézkedése, az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbelépése és a Kecskeméti Közegészségügyi-Járványügyi Állomásnak azonnali intézkedése, együttes erejére van szükség, hogy Baja közegészségügyének védelmében a Kenderes-meder vizének levezetése a közeljövőben a megvalósítás útjára lépjen. A kiskunhalasi járáshoz tartozunk, a közigazgatás 1952-ben Indult meg nálunk, 16 000 hold területen, 2400 lélekkel. Községünkre jellemző a szétszórt tanyavilág, a dolgozók nagy többsége a központtól 6—7 km távolságra lakik. A község jellegét egy tanácsháza, két tantermes iskola és 18 állami kölcsönből épített lakóház adja. Kulturáltság terén a legnagyobb elmaradás jellemzi, sem villany, sem kultúrház, sem orvosi rendelő nincs nálunk. Közlekedési feltételeink is rosszak. A legközelebbi vasútállomás 16 km-re van tőlünk. Ez a távolság és a szétszórt tanyai település megnehezíti életünket. A második ötéves terv irányelvei rögzítik, hogy több, mint 600 községben bevezetik a villanyvilágítást s községünk is szeretne ezek közé tartozni. Legcélszerűbb megoldás lenne, ha a velünk szomszédos, 4 km- re lévő Pusztamérges községgel lehetne összekapcsolni. Dolgozóink társadalmi munkával és anyagi erővel járulnának hozzá a villanyoszlopok beszerzéséhez, szállításához és elhelyezéséhez. A villanyhálózat bekapcsolását indokolttá teszi az is, hogy a központhoz mintegy egy km-re van egy 1400 holdon működő önálló termelőszövetkezetünk, amelynek gazdasági feltételei és fejlődése is megköveteli a villamosítást. A tanyavilág megszüntetésére és a község központi kialakítására vonatkozóan lakosságunk kéri, hogy állami támogatás mellett és társadalmi hozzájárulással, valamint helyi erők hozzájárulásával új lakásépítési akciót indítsanak. A község gazdasági fellendítésében sokat jelentene, ha Pusztamérgesről az ott már meglévő kisvasűtat keresztülvezetnék s összekötnének bennünket Kiskunhalassal. Dolgozóink vállalnák az anyag kihordását és a töltés megépítését. Községünkben komoly károkat okozott az elmúlt években a vadvizek feltörése. Több, mint 400 hold őszi kalászosunk ment tönkre és 200 hold kapást a mai napig sem tudunk művelni. Tovább kell folytatni a már épülő csatornahálózat bővítését. Dolgozóink segítségével ezt meg tudjuk oldani, csupán szakirányításra és vízlevezető átereszgyűrűkre van szükség. Zsanaerésztő dolgozói nevében: Szilágyi Sándor párltltkár, Cseried Balázs VB-titkár. A megye nyomdaiparáról IGEN NAGY FELADAT áll előttünk, hiszen a nyomdaipar a második ötéves terv végén, 1960- ban 30—35 százalékkal termel többet, mint 1950-ben, Ha megvizsgáljuk vállalatunk adottságait — ideértve három telephelyünket is — megállapíthatják, hogy a második ötéves terv reánk eső célkitűzéseit meg tudjuk valósítani. TÖBBEK KÖZÖTT: a második ötéves terv végéig a napilap előállításánál 40—50, a könyv- gyártásnál 20—25, a folyóiratoknál pedig 30—35 százalékos növekedést tudunk elérni. Ezzel párhuzamosan tudjuk növelni a helyi szükséglet, a lakosság és az állami vállalatok, intézmények szükségleteinek kielégítését. Mindezek megvalósításához azonban feltétlenül és elsősorban szükséges gyártóüzemeinkben a géppark nagyarányú felfrissítése, beruházás vagy felújítás útján, JAVASLOM az illetékes szerveknek a nyomdaipari gépek belföldi gyártásúnak bevezetését, mint volt ez a felszabadulás előtt, mert enélkül — főleg a helyiipari nyomdák — nem tudnak megbirkózni az újabb feladatokkal, nem beszélve arról, hogy a minőségi munkát illetően Is komoly nehézségeink lesznek, Amennyiben a nyomdagépek gyártása ily módon nem oldható meg, úgy külföldről több gépet importáljunk. Ezzel szemben emeljük a cellulóz-gyártást, az ólmot pedig nagyobb mértékben pótoljuk műanyaggal, ezáltal csökkenteni tudjuk az importot a cellulózból és a színes fémből, ami viszont lehetővé tenné a Hej Halászok, Halászok... gépek importálásának növelését. Ezt a kérdést azért hangsúlyozom, mert a nyomdaipar keresztmetszete a gépterem. A vidéki nyomdákban találunk ólyan 40—5Ó éves gépeket, melyeken csak kisebb javításokat eszközöltek, hogy üzemeltetni tudják. Másik két üzemrészünk áz előkészítő és kikészítő üzem. Ezekkel szemben jóval kevesebb követelményt támasztunk, mert ezek fejlődését a nagyobb beruházásoktól eltérően menetközben is tudjuk biztosítani, MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐ, hogy a beruházásokon és felújításokon kívül biztosítani kell a műszaki színvonal gyors emelését. E térén komoly hibák vannak. Hiába kértem már évek óta felsőbb szerveinktől, hogy legalább negyedévenként tartsanak termelési értekezletet a helyiipari nyomdák részére, ahol a műszakiak kicserélnék tapasztalataikat, mely elősegítené, megkönnyítené a napi munkát. t • , mit fogott a hálótok? — Tíz vagon halat ebben az évben. Ennyit fogtak a siófoki brigád tagjai, akik hacsak ítéletidő nincs, mindennap a vízen vannak. A második ötéves tervben 25 százalékkal emelik a heíáiiönsArtyt a Balatonban. Indul a »flotta«, vagyis a Pápai András vezette siófoki halászbrigád Kint a vizen előkészítik a hatalmas, 1200 méteres hálót kivetésre. Szűkül a kör, vajon mit kerítettek? A legizgalmasabb percek, amikor bezárul a háló, s rövid idő múlva előtűnik a zsákmány.«. ... amely hol jobb, hol rosszabb, de akad azért néha ilyen, embernyi harcsa is, JELENLEG az a helyzet, hogy a megyéi tanács ipari osztálya tart ugyan termelési értekezleteket, de nem iparági szinten, és így megtörténik, hogy az értekezlet tartama alatt megismerkedünk a iéglagyáftq.s problémáival, a vas- és fémiparral. Ez mind helyes, szép és hasznos, de nem nyomdaipari probléma. Végezetül kérem a megyei tanács ipari osztályát, hogy biztosítsanak vállalatunk részére kulturális és szociális célokra nagyobb összegű beruházást és hozzávaló helyiségeket, hadd teljesüljön dolgozóink régi és jogos kívánsága. Faragó Imre igazgató, Bács-Kiskun megyei Nyomda ESŐS IDŐBEN IS hatásosan védekezhetünk a PERONOSZPÓRA ellen, ha rézmészporral permetezünk. Keresse mindén szaküzletben a legújabb lengőlapátos háti porpermetezőgépet. — Gyártja és felvilágosítást ad a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat. 700 ELADÓ négykerekű kézikocsi és egy too kilós mássá, — Kecskemét, Kisfaludy u. 15. sz. 56S1 FÉRFI MUNKAERŐT (segédmunkást) Budapest területére 18 éven felül, — villamos vágányépítési munkára — felveszünk. Dolgozóinknak munkaruhát, bakancsot, kedvezményes üzemi étkezést, ingyenes villamosutazási igazolványt, a vidékieknek mun- I kásszállást, a családfenn- ( tartóknak napi 6 forint kü- ! lönélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezés: A Fővárosi Vasútépítő Vállalat központjában; Budapest, VII., Akácfa u. 15. IV. em. 409. szoba. 703
