Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-30 / 153. szám

A „Hírős város“ népi együtteséi keltene létrehozni! Éppen itt az ideje, hogy vá­rosunk és megyénk kultúréleté- vel is behatóbban foglalkoz­zunk. Az utóbbi időben sajnos, 60Irat beszéltünk a szocialista kultúrforradalom égető kérdé­seiről, ötletek, javaslatok szület­tek, határozatok jelentek meg, de lényeges eredmények nélkül. A javaslattevők, az érdeklődők és lelkesedők száma nagy volt, a kivitelezést végrehajtók munkája azonban ellaposo­dott, vagy legtöbbször kudarcba ful­ladt; Hány kezdeményezés* szü­letett már meg városunk és megyénk területén, amelyek a cél, a végső kivitelezések előtt torpantak meg? Egyik példának a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színjátszó Stúdió, majd egyévi eredménytelen küz­delmeit hozhatnám fel. Talán sokan emlékeznek még arra a nyilvános toborzásra, amely an­nakidején plakátokon és a saj­tón keresztül is napvilágot lá­tott. Tehetséges színjátszókat kerestek, akiket felvételi vizsga alapján vettek fel a színjátszó stúdióba, A cél az volt, hogy az önként jelentkezőkből olyan központi színjátszó együttest formáljanak, akik majd megfe­lelően képviselik színjátszó éle­tünket és méltók lesznek Kecs­kemét kulturális hagyományai­hoz, A tervek szépen hangzot­tak, a stúdió munkájának elin­dítása is igen ünnepélyes kere­tek között történt, s végiilis mi­lyen eredményről számolhatunk be? — Semmiről!! Megalakult a Katona József Társaság is, alakuló ünnepi gyűlésén na- -gyon sokan ott voltunk üzemek és vállalatok dolgozói, öregek és fiatalok egyaránt; örültünk, hogy komoly kezdeményezés részvevői, szemlélői lehetünk. De ez is többé-kevésbé a múl­té már; Hol vannak, hol sikkadtak el az eredmé­nyek? Joggal tehetem fel a kérdést mindannyiunk nevében, akik színvonalas, az igényeket kielé­gítő kultúrélet után vágyako­zunk; Miért nem alakulhatott ki Kecskeméten is olyan közös kul- túrkollektíva, mint több megye- székhelyen? Példának Debre­cent hozom fel, ahol körülbelül 5 éve működik egy színjátszó stúdió, igen eredményesen. Tag­jaik sorából ma már sokan hí­vatásos színművészek, vagy üze­mi színjátszó együttesek aktív irányítói. Megemlíthetem a Deb­receni Stúdió »Kamara« együt­tesét, a -Dongó Színpad« tagjait, akik országos hírnevet szereztek lelkes és eredményes működé­sükkel. Beszéljünk a Debreceni Népi Együttesről? Élénk sajtóbeszá­molók bizonyítják a legutóbbi külföldi turné sikereit; Csak ezt a néhányat ragadtam ki Debrecen város kultúréletéből a sok közül. Nálunk, Kecskemé­ten miért nem valósíthattuk meg a hasonló elképzeléseket? Nem elég valamit elindítani és sorsára hagyni — mint ahogyan legtöbbször történt — törődni kell vele. Nem támaszkodhatunk, nem büszkélkedhetünk a sokat em­legetett "Kecskemét város örök­becsű kulturális hagyományai­ra« akkor, amikor a jelenben tétlenül nézzük kultúraktíváink vergődését. A jelenlegi kultúr­élet nem kielégítő az eddigi ered­mények mellett sem. Talán mentegetőzésképpen ar­ra hivatkozhatnánk, hogy sajnos, nagyon sok múlott és múlik a dolgozókon, a közönségen is. Na­gyon passzív a magatartás úgy a részvételben, mint a komo­lyabb célú rendezvények látoga­tásában is. Miért? Kultúrforradalmunk kezdeti sikeres előrelendülése min­denkit magával ragadott évekkel ezelőtt. Jók voltak általában az öntevé­keny üzemi csoportok, vonzot­ták a dolgozókat soraik közé, de vonzották a közönséget is. Ma már sajnos, ez nem így mutat­kozik meg. Nem, mert a közön­ség igényesebb, — ezt örömmel jelenthetjük ki —, viszont önte­vékeny művészeti csoportjaink nem fejlődtek párhuzamosan az igényekkel, sok esetben teljesen visszaestek. Az unalomig meg­szokott gyenge, nívótlan munká­jú üzemi tánccsoportok, kezdet­leges módszerekkel dolgozó szín­játszók, sok esetben a hozzá nem értők által erőltetett és megszer­vezett — a közönség igényeit le­becsülő — rendezvények a leg­rosszabb hatást és a kultúrmun- ka lebecsülését vonták maguk után. Ennek hatása jelentkezett a közönségnél. A dolgozók passzív magatar­tásának oka feltétlen Itt kere­sendő. Ez persze nem olyan ne­hézség, amit ne lehetne lelni z- deni. Könnyen orvosolható: színvonalas, kifejező erejű és főleg szakemberek által betanított tánckompozíciók­kal, helyesen választott szín­darabokkal, jelenetekkel stb. — — természetesen megfelelő képzettségű, nagy gyakorlat­tal rendelkező öntevékeny1 művészeti csoportok előadá­sában. Sürgősen változtatnunk kell ezen a helyzeten, amelynek első tényleges megnyilvánulása egy olyan együttes létrehozása len­ne, amely városunk, megyénk már feldolgozott népi hagyomá* nyait tolmácsolná művészi elő­adásban, A »Hírős város« népi együt­tesét kellene létrehozni. Adottságaink nagyon jóit, Tánc­feldolgozásaink sokasága, erede­tisége és szépsége bő anyagot, bő választékot biztosítana egy nagyszámú táncegyüttes számá­ra. Kitűnő zenei feldolgozások állnak rendelkezésre egy feállí- tandó nagy népi zenekar együt­tes részére. Nem volna helytelen Rácz Kálmán »Cigány kantátáját«, cigány operáit felkarolni, Nagyon jó énekkart lehetne szer­vezni, de ezekhez természetesen nem­csak anyagi, hanem főleg erköl­csi támogatás is kell, mert nem elég elősegíteni egy ilyen együt­tes létrejöttét, működését, ko­moly elhatározással irányítani is kell. Ebben a felelősségteljes mun­kában a városi DlSZ-bizott- ságnak kellene oroszlánrészt vállalni a többi szervek ha­tékony segítségével. Bár ez a kezdeményezés nem mai keletű, néhányszor már megbeszélések tárgya is volt, szükséges volna valamennyi vá­rosi szerv bevonásával az el­hangzottakat közösen megtár­gyalni; Kezeljük a kultúrélet problé­máit is szem előtt és foglalkoz­zunk minél többet velük, radi­kálisan számoljuk fel hiányossá­gainkat ezen a téren is, mert a kultúrélet komolysága csak Így válik mozgató erővé, s nem utol­sósorban ifjúságunk nevelésének hatékony eszközévé. Ballabás Béla Sopronban9 Napóleon katonái között... film főszereplői, Hajnóczy József vicispán és szerelme, Lotte, itt kísérik végig az utcákon a mar­cona osztrák gránátosok a napó­leoni háború francia hadifog­lyait. Szuronyos. osztrák gránátosok Pest-Budi A kanyargós, szűk Ids soproni utcákon készülnek Barabás Ti­bor »Hazafiak« című történelmi filmjének külső felvételei. A filmezés »szenzációja« ala- posan felkavarta a békés város­ka életét. A házfalakról levet­tek a modern cégtáblákat, septé- ben sárgára, szürkére fes­tették a patinás színű, ódon sop­roni házacskákat, de még az aszfaltra is fekete vonalakat mázoltak, hogy úgy hasson, francia hadifoglyokat kísérnek utcáin.,. mintha macskakövekkel volna kirakva. Autók helyett határok és hintók közlekednek az utcá­kon és a járókelők a XVIII. szá­zad divatjának megfélelő ruhák­ba öltözve parádéznak az Orso­lya téren, a Kolostor utcában és a Kecske templom előtt. A Sopronban készülő jelene­tek. a forgatókönyv szerint, a két évszázad előtti pest-budai éi bécsi utcákon játszódnak. Itt is­merkednek meg egymással a így lesz a mai aszfaltos járdából ; — tuarikaküv es> gyalogút, A Népújság szakszervezeti rovata Segíti a szakoktatást , A szakoktatás és a műszaki propaganda fejlesztésével kap­csolatos kérdésekről tárgyaltak a napokban a MEDOSZ-ban. Ugyanis a szakoktatás és a mű­szaki propaganda-tanács már ré­gen megalakult, de ezideig még maga a MEDOSZ sem tudta, hogy konkréten mi ennek a tár­sulásnak a feladata. Ez az érte­kezlet pzonban kitűzte a tanács célját, miután a központból Szakoktatási és Műszaki Pro- ■< .yrnda Tanácsok kézikönyve« című irányító anyag érkezett, mely elsődleges feladatnak te­kinti az üzemekben a szakokta­tás rendszeressé tételét és az ez­zel kapcsolatos hiányosságok megszüntetését, valamint a mű­szaki fejlesztést. Ezeket a füzeteket a ME­DOSZ minden olyan üzembe el­juttatta, ahol ilyen tanács talál­ható. Ezek révén munkához lát­hat a tanács és megkezdheti a szakoktatás megszervezését, va­lamint annak útraindítását; Ebben a tanácsban főként a műszaki dolgozók foglalnak he­lyet, de melléjük a szakszerve­zeti bizottság több olyan élenjáró dolgozót is bevont, akik liaszhos tanácsaikkal és útmutatásaikkal gazdagítják a műszaki propagan­da-tanács munkáját, Tanfolyam A Szakszervezet Országos Köz­pontja és az Oktatásügyi Mi­nisztérium tanfolyamot szervez a helyi tanácsok mellett működő egyeztető bizottságok tagjainak a számára. A tanfolyam első része július 2-án lesz a pedagógus szakszer­vezet megyei székházában. A tanfolyam első alkalomból a munkaviszony és a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos vitákra épül. A tanfolyam célja, hogy a pedagógusok megismerjék a munkajogi ismereteket és az egyéb ezzel kapcsolatos intézke­Milyeu a munkáselláiás helyzete? Az Építők Szakszervezete leg­utóbbi megyebizottsági ülésén a munkavédelem és a munkásellá­tás helyzetét tárgyalta. A inegye- bizottság megállapította, hogy egyes üzemekben még mindig sűrűn fordulhak elő balesetek, zömmel a mélyépítő és a ma­gasépítő iparban. A balesetek túlnyomó többsége gondatlanság­ból származik, melyet ki lehetne küszöbölni gondos előrelátással. Szóba jött az ülésen, hogy a ki­sebb műhelyek és kisebb épít­kezések munkavédelme is igen hiányos, azonkívül pedig a bal­esetvédelmi oktatások formáli­sak, vagy legtöbb esetben el is hanyagolják őket. Ezeknek a hibáknak a meg­szüntetése érdekében a megye­bizottság határozatot hozott. A határozatok lényege a követke­ző: a júliusi üléseken minden üzemi bizottság tárgyalja meg, hogy a kollektív szerződés mun­kavédelmi fejezetének egyes pontjait hogyan hajtotta végre. Erre az ülésre hívják meg a vállalatok biztonsági megbízot­tait is. A kisebb munkahelyeken uralkodó gondatlanságot a leg­rövidebb időn belül szüntessék meg az üzemi bizottságok. Az eddiginél körültekintőbb s nagyobb figyelmet fordítsanak az újonnan megválasztott mun­kavédelmi felelősök problémáira; Segély a pedagógusoknak A Kiskunhalasi Városi Tanács szakszervezeti bizottságához az. elmúlt időben több segély-kére­lem érkezett be. A bizottság fi­gyelembe véve a segélyezési bi­zottság javaslatát, a kérelmezők közül az alábbiak részére adott segélyt: Dr. Pummer Sándorné diákotthoni igazgató 300, Bacsó Károly általános iskolai igazga­tó 200, Nagy Istvánné óvodai dajka 130, Cserkó Jenőné óvónő 150, Schweitzer János né 150 fo­rint segélyben részesült, dési teendőket, A kultúrmunka egy pár kérdése Hercegszántón A hercegszántói kultúrmunka egy-két kérdését szeretném fel* vetni. Ismeretes mindenki előtt, hogy egy község kultúr munkájú* nak eredményeit a művelődésháza munkáján keresztül szokták lemérni. Hogyan néz ki ez az eredmény és ennek nyomán hogyan billen a mérleg nyelve? Ha belép az ember a hercegszántói művelődésházba barátság­talan kép fogadja. A múlt nyáron napraforgómagot tároltak benne, azóta megfeledkeztek kitisztításáról. A művelődésháza anyagi esz­közökkel nem redelkezik, hogy saját anyagi forrásaiból fedez­hesse ennek költségeit. Ez billenti kedvezőtlenül a mérleg egyik nyelvét. És hogy a súly reánehezedjen, itt van még hozzá a népi zenekar ügye. A DISZ-szervezet keretén belül egy 12 tagú délszláv népi zenekar alakult. Ki ne örülne ennek? A zenekar tagjai igen nagy igyeke­zettel járnak a próbákra. Három alkalommal már a nyilvánosság előtt is sikeresen szerepeltek. Ment minden szépen c maga rend­jén, mikor itt is felbukkant az anyagi kérdés nyomasztó réme; Kincsen kellő fedezet a zenekar oktatója számára. Zavarólag ha­tott a zenekar további munkájára Baján, a járási székhelyen ala­kult Délszláv Népi Együttes. Ne legyen ebből félreértés. Igen ör­vendetes az alakulás, az együttes nagy készülődése, de annál za* varóbb lett az öncélúság, hogy a község délszláv kultúrmunkáját ezért elhanyagolják. És ha már a kultúrmunkánál tartunk, szóljunk a község pedagógusainak munkájáról is. A magyar és délszláv iskolák peda­gógusainak zöme nem érzi át annak fontosságát. Dorányi általános iskolai igazgató, Vidiczki Jovanka délszláv tanítónő kivételével, alig tevékenykednek a haladó hagyományok életrekeltésében. A DISZ-vezetőség tagjai, Nagy Pál és Gálity József elvtársakon ki* vül, sem munkálkodnak. Pedig nagy szükség volna a kultúra igaz kibontakoztatására, Talán ez a pár sor jobb belátásra bírja azokat, akiket illet, hogy Hercegszántón a magyar és délszláv kultúrmunka magasra szítsa Bálán Miklós, DISZ-titkir A'ä&SßMB&äs. Nyiredi István: A tehén- és Juhtej kezelése és feldolgozása 210 lap, 6 tábla, 63 ábra, ára fűzve: 20 Ft. Ez a könyv különösen azok­nak a gazdaságoknak fontos, amelyek maguk dolgozzák fel a tejet. Hasznosan forgathatják a könyvet a vidéki kisebb tej- és sajtüzemek dolgozói is, mivel a tej feldolgozásának elvei kis­üzemekben g gazdaságban nagy­reszt azonosak. Mezőgazdasági kiadó, SIMON GÁBOR: Lucerna termesztés 144 lap, 10 tábla, 21 ábra, ára fűzve 10,50 forint. A lucematermesztés agrotech­nikájával, a termés felhasználá­sával és a lucerna kártevőivel foglalkozó munka hasznos segí­tője a termesztőknek. Elősegíti a legfontosabb szálastakármány- növéhyünk termesztésének fel­lendítését, .termésátlagainak fo­kozását; ’ Mezőgazdasági kiadó, V

Next

/
Oldalképek
Tartalom