Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-29 / 152. szám

0 ÁLLNAK A GÁTAK Az újjáépítés a névtelen hősök ezreit adta Rohan az autó végig a jeges árvíz idején megszaggatott Duna szakaszon. Baja alól a Vajasto­roktól Dunafalváig 26 helyen törte át a víz a gátakat. Ezen a szakaszon folyt három héten át a helytállás, az emberfeletti küz­delem. A védekezés nagy erőfeszíté­seit nyomon követte a vízleve­zetés, a helyreállítás nagy mun­kája. Érsekcsanádnál, Baján a Békavárnál töltésnyitást végez­tek, hogy napi 900 millió köb­méter vizet juttassanak vissza a Duna mederbe. Egyidejűleg meg­indult — ahol ennek szüksége mutatkozott — az átemelő szi­vattyúk üzembe helyezése. Rö­videsen 128 különböző típusú szivattyú kezdte meg a mélyeb­ben fekvő területekről a vízát­emelést. A déli főgyűjtő csator­nából és az árterekből még ma is naponta 1 millió köbméter vi­zet emelnek át. Állnak a megtépett gátak, erős falat vonnak a Duna hul­lámainak. A napok óta tartó eső­zések emelik szintjét. Azt mond­ja valaki, el fogja a mederszint érni a 6 métert. Ügyet sem vet rá senki. Hiszen a gátszint a je­gesár idején az 1017 centis víz­állás mellett kezdte tépdesni, rombolni, dönteni a víz. Három vállalat gépi erejével fogott, hozzá a helyreállítás nagy munkájához, hogy a meglépett réseket újra rendbehozzák. 11 db kotró, 4 szkräper, 8 dóser, 6 pool, 58 dömper, 17 billenő gépkocsi és 108 segédgép ereje feszült a munkába. Ahol a terep nem en­gedte még meg a gépek közleke­dését, 323 lovaskordély nyújtott segédkezet. Éjjel-nappal folyt a munka, 28 világító agregátor on­totta nappali fényét az éjszaká­ba. teljesítményük 123,9 kw/óra volt, ami 20 kétszobás lakás 1 havi áramfogyasztásának felelt meg. A földmunkagépekre nagy fel­adat hárult, Május 15-ig sikere­sen oldották meg 236 000 köbmé­ter föld beépítését a gátakba. Azoknál a töltésszakadásoknál, ahol az átbukó víz kopolyákat mart, a szakadások elé hullám­törő gátakat emeltek 23 000 köb­méter kő felhasználásával. Az uszályokból vajó kirakodást két úszómarkoló Segítette. A ko- polyák feltöltését szívó-nyomó szivattyúk végezték, ezek napi teljesítménye elérte az 1500 köb­méter iszap mennyiséget. Hatalmas volt a munka. 2874 A ’ legutóbbi VB-ülésen érté­keltük az ifjúsági traktoros­brigádok és zetorosok között fo­lyó versenyt a tavaszi tervtel­jesítés alapján. Mind az öt bri­gád teljesítette vállalását. I.cgjobb eredményt a kerek- egyházi ifjúsági brigád ért el, idenytervét 213 százalék­ra teljesítette. Második a tiszakécskei Úttörő- brigád 146, harmadik a kerek­egyházi Béke-brigád 123, negye­dik a jakabszállási Komszomol- brigád 118,8, ötödik a jakab­szállási Sztahanov-brigád 100,5 százalékos teljesítéssel. főnyi emberi erő feszült neki, hogy a gépek mellett gyors és hatékony védelmet nyújtson az új gátak építésével. Ahogyan a veszély pillanatai a névtelen hő­sök ezreit adták, az újjáépítés az emberi akaraterő határtalan teljesítőképességét bizonyította. Állnak a gátak. A Duna gyön­gyöző habfodrai mossák olda­lait. Rohan az autó. A védgátak testének összefüggő vonala vég­telen nyugalmat és bizodalmát hirdet. Az egyéni versenyben 226 százalékos tervteljesítés­sel Magyar József jakab­szállási traktoros szerezte meg az elsőséget. A második Komáromi Imre Ti- szakécske (196%), harmadik Makkai Ernő Kerekegyháza (181 százalék). Jó eredményeket értek el a Tiszakécskei és a Helvéciái Ál­lami Gazdaság nyárlörinci üzem­egységében dolgozó exportbri­gád tagjai". A nyárlőrinci fiata­lok az országos versenyben har­madik helyezést értek el. (Hor­váth Ignác járási DISZ-titkár) Ki akar ápolónő lenni? A Szegedi Városi Tanács »Kossuth "Zsuzsanna« ápolónőképző iskolájában ez év szeptember elsején új évfolyam kezdődik. Az iskola időtartama két év. A hallgatók részére bentlakást, ellátást, tankönyveket, egyenruhát díjtalanul biztosítanak. Jelentkezhetnek mindazok a 18 30 év közötti fiatal nők, akik hivatást éreznek a betegápolónői munkára. Szükséges előképzettség: nyoic általános iskola, A magasabb előképzettséggel rendelkezők a felvételnél előnyben részesülnek. Az iskola sikeres elvégzése után a hallga­tók azonnal elhelyezést nyernek kórházakban, klinikákon, ápoló­női munkakörbe. A pályázatokat a Szegedi Városi Tanács VB Egészségügyi Osztályának kell beküldeni a szükséges iratokkal együtt: szüle­tési, iskolai, vagyoni, orvosi bizonyítvány, sajátkezűleg írt kér­vény és önéletrajz, egy darab fénykép. A beküldési határidő: augusztus 1, ■ - mfm ^ r *-*i*i*iviViVinvnmivr non fi r rr_r—ryviruTj-unjuu l ____________ A kerekegyházi ifi-brigád nyerte el a DISZ JB vándorzászlaját A kiskőrösi bűvös kút (Szatíra is lehetne) (Az alábbi történet azt próbálja igazolni, hogy nyakatekert ügy­intézésünk hókusz-pó- kuszaival hogyan lehet olyan bonyodalmat te- 1 emteni egy ártatlan kutacska körül, amely­ben ember legyen a talpán, aki eligazodik. A kiskőrösiek nem tud­nak eligazodni. Töre­delmesen bevallom: én sem. Aki ügyesebb saz alábbi írás alapján ki­bogozza az ügy helyes és gyors elintézésének lehetőségét, annak meg­adom a címet: kiskőrösi községi tanács végre­hajtó bizottsága.) A »tényállás« a követ­kező: Kiskőrösön tavaly májusban megkezdték egy népfürdő létesíté­sét. Régi-régi kívánsá­ga ez a község 15—17 ezer lakosának. Társa­dalmi munkával mégis ásták a medencét (a ktsz már az utolsó si­mításokat végzi rajta), parkot csináltak köré. Mostmár csak a víz van hátra. S itt kez­dődik a bonyodalom. Eredetileg a meden­cétől nem messze lévő, 1952-ben végzett Maszolaj-fúrást akarták kiképezni melegvizü kúttá s az ott nyert, — szakvélemény szerint 50—54 fokos — vizet a fürdőhöz vezetni. Több kísérlet is történt a víz felhozására, ami eddig ■nem járt sikerrel. Mivel a lakosság türelmetlen­kedett, a tanács elha­tározta, hogy egy ár- tézi kúttal oldja meg a fürdő vízellátását. A já­rási tanács segítségül sietett: 70 000 forintot adott a községnek, a község pedig 100 000 fo­rintot szavazott meg a községfejlesztési alap­ból egy megfelelő me­legvizü kút létesítésé­re. Igen ám, de a já­rási pénz — az ivóvíz­ellátási keretből szár­mazott s a kutat is, mint közkútat jelentet­ték be. Ebből ered a to­vábbi herce-hurca. A Ceglédi Mélyfúró Vállalat megkezdte a munkát s 63 méter után bő vizforrásra bukkant. De ez a víz 15. fokos. Fürödni ebben nem le­het. A községi tanács úgy döntött: tovább fu­rat, legalább 180—200 méterig, hogy meg­felelő 18—20 fokos vi­zet nyerjen. (Arra hi­vatkoznak, hogy a Pe- töfi-szobor melletti kút 185 méter mélységben már 21 fokos vizet szol­gáltat, egy másik kút hasonlóan s minden emberi számítás sze­rint lehetséges, hogy itt is sikerrel jár a to­vábbi fúrás.) De éppen a további fúrás körül van a pa­rázs vita. Ahány illeté­kes, annyi véleményt hangoztat és véd. A ta­nácselnök: Szabó elv- társ szerint kell a víz, méghozzá melegebb víz s furalni akar tovább. Engedély azonban csak 110 méterig van. A me­gyei tanács VKG-osztá- lyán Dózsa elvtárs azt mondja: nem az enge­délyen múlik. Arról van szó, hogy a csőrend­szert eredetileg 110 mé­teres fúráshoz állítot­ták be. Ezzel nem le­het mélyebbre fúrni. Ki kell szedni a mos­tani csöveket s a 200 méternek megfelelő szélességű csövekkel újrakezdeni a munkát, — ami pedig igen bor­sos mulatság lenne. S íme a harmadik véle­mény a csokorban: a vállalat fúrómestere szerint igenis lehet ezekkel a csövekkel to­vább fúrni. Tessék. Még csak három embert kér­deztünk meg s máris háromféle állásfogla­lás. A jóég tudja: melyik a helyes? De egy biz­tos: véleményem sze­rint az egész kútuby úgy fest, mint a bolhá­ból felpumpált elefánt. Mik a józan tények? 1. A fürdő kell. Egy nagy község népe kö­veteli évek óla. A ta­nács megszavazta s a községfejlesztési alap­ból biztosítja is az anya­gi fedezetet. (Itt kell közbevetőleg elmonda­ni, amit Szabó elvtárs mesél. Annakidején fent járt a VKGM-ben, ahol bejelentette a dol­got s segítséget kért a minisztériumtól is. Ott szörnyülködtek a ter­ven s kijelentették: őrültség községfejlesz­tési alapból ilyen mun­kához fogni, — sőt holmi AEK-vizsgálat »lehetőségét« is kilátás­ba helyezték biztatásul a tanácselnöknek. Sza­bó elútárs ezt az ijeszt­getést még ma is kicsit Demokles-kard- jaként érzi a feje fe­lett lebegni...) 2. A medence kész. Sok-sok kiskőrösi dol­gozó községfejlesztési alapra befizetett forint­ja s sok társadalmi munkában odahordott föld, építőanyag fek­szik benne. 3. A világ legtermé­szetesebb dolga, hogy a kiskőrösiek végre is fürödni akarnak ebben a medencében. Ehhez pedig mindenképpen víz kell, méghozzá mindenképpen 15 fokos­nál melegebb. (Arra nem lehet várni, hogy minden esetben a nap melegítse fel 5—6 fok­kal.) S ma 70—80 méter mélységen múlik, illet­ve akadozik az egész dolog. Senki sem ta­gadja, hogy rendnek kell lenni, hogy kell a hivatalos út, a szak- szerűség, hiszen még egy kút sem hólyag, hogy egy-kettőre fel le­het fújni. No, de ez a bonyodalom azért kicsit sok a jóból. En a kiskőrösiek sür­gető kérését tolmá­csolom: mielőbb fü­rödni akarnak a stran­don! Kutat, vizet akar­nak látni. Nem lehetne mégis a szakvélemények tarka változatának ösz- szehangolásával, a bü­rokratikus sallaiigok feláldozásával minél gyorsabban teljesíteni kérésüket? Nem le­hetne az agyonlcompli- kált, elvarázsolt kutat egy egészen hétköznapi, — de végre melegvi­zet adó forrássá egy­szerűsíteni? Ha lehet: csinálják! Ha nem le­het: mondják meg vég­re egyöntetűen az ille­tékesek! De ezt a virág­szirom-tépést a »sze­ret — nem szeret« min­tájára már unják a kiskőrösiek. * * G. K. I HALASI KEPEK OOOOOOOOOOOOOO^OOOOOOO aaO0<KKHXKH>0<><XK>0-(>aO<KKK KÖZÉRDEKŰ PARASZTGYÜLÉSEK A TANYAVILAGBAN Gyakorlattá vált, hogy a vá­ros vezetői fontos kérdésekben a város lakosságához fordulnak. Így tettek most is az aratás, cséplés nagy munkája előtt. A Hazafias Népfront városi bizott­sága a pártbizöttság javaslatára parasztgyűléseket szervezett a tanyavilágban. A város vezetői és az egyénileg dolgozó parasz­tok a megbeszéléseket a tanyai iskolákban tartották meg. Ti­zenkét helyen szép számmal megjelentek a meghívottak. A bogárzói iskolánál megjelentek közül többen szóvátették: a csép­lőgépeknél az idén gondoskod­janak megfelelő szakemberek­ről. Elmondották, hogy nem tartják helyesnek, ha a nedves gabona beadását szorgalmazzák, mert ebből csak kára van a népgazdaságnak. Közölték azt is, hogy nem célszerű a vizes gabonát összehordatni, amikor a gép csak három hét múlva jön csépelni. A Rekettye 2^ iskolában tizen­két gazda foglalt helyet. Egyi­kőjük'megemlítette, hogy özv. Szűcs Istvánnénak társadalmi segítség kell gabonája learatású- hoz. Többen elmondották: a cséplőgépek ne hagyják ki a ki­sebb szérűket, hanem az előírt sorrendben végezzék a cscplést. Ez előnyös a gépállomásnak, mert nemcsak időt, hanem üzemanyagot is megtakarít, ki­küszöböli a felesleges géphúza- tást. A részvevők mindannyian elhatározták: a géptől teljesítik gabonabeadási kötelezettségüket. Más egyéb természetű, de közérdekű kérdésről is hallottak a párt és tanács helyi vezetői. A kispirtói iskolánál összegyűlt 28 gazda, a vízkár újabb megál­lapítását kérte. Ezzel kapcsola­tosan szó volt arról is, hogy a vízmosta részekbe már csak kö­lest tudnak vetni. Éppen ezért a földművesszövetkezet gyorsan szerezze be a szükséges vető­magot. Felhívták a gépállomás figyelmét, hogy erre a részre csak hernyótalpas erőgépet küldjön, mert a másik erőgép elsüllyed a vizenyős talaj miatt. A bogárzói iskolánál a Re­kettye—Bogárzói csatorna ki­tisztítását sürgették az egybe­gyűltek. Megkérdeztük: mit tesz a tanács a kérés teljesítése ér­dekében. Reile Géza tanácsel­nök válaszolt: A csatorna tisztí­tásához szükséges összeg meg­van, rövidesen megkezdődnek a munkálatok. Ezzel biztosítjuk e részen is a belvíz gyors elveze­tését. Több dolgozó paraszt jogos panaszát már másnap orvosol­ták a tanács illetékes osztályai. klsüosztAlyosok A hét első két napján ünnep­lőbe öltözött kislányok, fiúk ka­paszkodtak édesanyjuk, vagy édesapjuk kezébe, mikor az is­kolához mentek s átlépték an­nak küszöbét. Most még édesanyjukkal jöt­tek beiratkozni. De jövőre már önállóan végzik a beiratkozást. Két hónapi nyaralás után új élethez kezdenek a kis aprósá­gok. Üj arcokkal ismerkednek, új fogalmakkal találkoznak az iskolában. VÁGJUK le az ÉRTETI^ENé Az újságíró bácsi már egyszer megírta: a halasi kórház gyer­mekosztályán a beteg csöppsé­gek nem szeretik a kémiai eljá­rással tartósított tejet, mert bél­hurutot okoz. Ennek már három hete. Még mind a mai napig a gyermekek fölözött tejet kapnak, bár a gyógyításhoz a friss tejre volna szükség. A gyerekek el­mondják, hogy az anyuka is azért veszi a friss tejet, mert attól nem lesznek rosszul. A kórházban pedig nem adnak friss tejet. — Nem vagyunk tü­relmetlenek, de kíváncsiak va­gyunk, mikor kapunk friss tejet, — gőgicsélik az apróságok. Csak egy módja van! Le kell vágni az értetlenség, a lélekte- lenség fájának egyik ágát. Ezért leírjuk a történetet. Mácsai János bácsi, mikor el­olvasta az újságban a gyerme­A beiratkozó csöppségek ér­dekesnek találták az iskolát és kíváncsisággal, vegyes érzel­mekkel néztek szét, míg a tani- tóbácsi vagy a tanítónéni beírta nevüket az elsőosztályosok köny­vébe. A Központi Általános Is­kolában 1Ó0, az Alsóvárosi Isko­lában 94, a Felsővárosi Iskolá­ban 63 gyermek iratkozott be az első osztályba. A tervek szerint mindhárom iskolában három el­ső osztály lesz. EG FÄJÄNAK EGYIK AGAT kék és a főorvos kívánságát* azonnal felhívta a helyi tejbe­gyűjtő vállalatot. A vállalat ve­zetője kijelentette, nem lehet friss tejet adni, csak a felsőbb szerv engedélyével. Három hét alatt igazán intézkedhetett vol­na a felsőbb szerv. Igaz, itt már bácsik vannak s ők nem érzik azt, hogy az általuk tartósított tej mennyi fájdalmat okoz a kis apróságoknak, mennyi gondot az orvosbácsiknak. Éppen ezért megkérjük a Bácsbokodi Tej­üzem vezetőségét, a Bács megyei Tejipari Vállalat igazgatóját, az Élelmiszeripari Minisztérium Tejipari Igazgatóságának vezető­jét az 52 beteg gyermek és 20 csecsemő nevében, hogy enge­délyezze naponta a Kiskunhalasi Tangazdaságból 35 liter friss tej elszállítását a beteg kisgyerme­kek gyógyításához. LEVÁLTOTTÁK A LEGELTETÉSI BIZOTTSÁG ELNÖKÉT A városi tanács végrehajtó bi­zottsága 1956. évi április 20-i ülésén elrendelte a legeltetési bizottság vezetésének ellenőrzé­sét. Az ellenőrzéssel megbízta a városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettesét, Mácsai János elvtársat. Mácsai János ez év május hó 4-én megtartott végrehajtó Jpi- zottsági ülésen ismertette _ a vizsgálat eredményét. Ebből ér­tesült a végrehajtó bizottság ar­ról, hogy Hegyi Antal, a legelte­tési bizottság elnöke a bizottság bálytalanságot követelt el. A végrehajtó bizottság úgy határo­zott, hogy Hegyi Antalt fel­menti azonnali hatállyal tisztsé­ge alól, egyben utasította Má­csai Jánost, hogy a legeltetési bizottság vezetésében észlelt hiá­nyosságokról a tanácsülésen is számoljon be. Mácsai János június 15-én be­számolt a tanácsülésnek a vizs­gálat eredményeiről. A tanács­ülés egyhangúlag elfogadta He­gyi Antal felmentését a legelte­tési bizottság elnöki tisztsége alól. gazdasági vezetésében több sza­ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Hajna Antal és Ko­vács Margitnak Antal, Pallagi László és Iski Etelkának László, Molnár Sándor és Antal Piros­kának Sándor, Molnár Péter és Molnár Etelkának Zoltán, Szili István és Papp Juliannának László, Matus Zoltán és Gyuri- novics Zsófiának Zoltán, Szlá- vik István és Szőke Rozáliának József, Tuska József és Kollár Amáliának Márta, Cseh János és Balaskó Máriának János, Re- nezál István és Kovács Julian­nának Klára, Zsáky Péter Lajos cs Márton Irmának Zsuzsanna nevű gyermekük született* Házasságot kötöttek: Egrényi László Harkal Évával, Simon Pongrácz Répás Erzsébettel, Si­mon Kálmán Pusztát Máriával, Tóth Mihály István Binszki Mar­gittal. Meghaltak: Molnár András 28, Kiima Emilia 80, Kovács Sán­dor 74, Dömötör Lajos 71, Papp László 38, Gsányi István 58, Kö­kény István 26, Sós Sándorné Orbán Julianna 75 éves korá­ban meghalt*

Next

/
Oldalképek
Tartalom