Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-26 / 149. szám

nUQ PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK AZ MDP BA'CS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TIHACS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Ara 50 fillér 1956. JÚNIUS 36. KEDD Hogyan akarják megszüntetni az üzemanyag- pocsékolást a Jakabszállási Gépáliomáson? A napokban brigádvezető ér­tekezletet tartottak a Jakabszál­lási Gépállomáson. Igen nagy dologról, az aratás és cséplés munkájáról tárgyaltak, mert né­hány nap múlva már arathat­nak. Az aratást már csütörtökön megkezdték volna, ebbe azon­ban beleszólt az időjárás is. A Jakabszállási Gépállomás kilenc termelőszövetkezetben, összesen 330 holdon végzi majd géppel az aratást. Felkészültek a cséplésre is, 34 cséplőgéppel 15 700 holdról mint­egy 83 vagon gabonát kell elcsé- pelniök. Munkánkban nagyon sok a ja­vítani való. Különösen az üzem­anyagfogyasztás helyzetén kell változtatnunk, — mondta Ba- barczi Károly elvtárs, a gépállo­más fiatal igazgatója. Mi volt eddig a hiba ? Elsősorban az, hogy nem for­dítottak gondot az üzemanyag­gal való takarékoskodásra. A ta­vaszi kampány idején a meg­engedettnél jóval több üzem­anyagot fogyasztottak. Csak né­hány példát említünk: Erdős István traktoros január 1-től május 31-ig például 1299 kilóval, Kerekes Dezső 1299 kilóval, Fa­ragó Benjámin pedig 1015 kiló­val több üzemanyagot fogyasz­tott az előírt mennyiségnél. Ha a feleslegesen elhasznált üzem­anyag kilónkénti értékét átlago­san 1 forinttal számoljuk, csak ez a három traktorista 3607 forintot dobott ki az ablakon és ez már bizony elég tekinté­lyes összeg. A megbeszélésen részvevő bri­gádvezetők megállapodtak abban, hogy a nyári munkák idején fel­veszik a harcot az üzemanyag túlfogyasztása ellen, de ezentúl a vezetőség is többet törődik majd az üzemanyag felhaszná­lásának ellenőrzésével. Elhatá­rozták, hogy az üzemanyagfogyasztást 10 naponként értékelik majd. így jóval előbb megállapíthat­ják a hibát, mint néhány hónap, esetleg egy teljes félév eltelte után. Túlfogyasztás esetén meg­vizsgálják, hogy vajon indokolt volt-e, vagy sem. Az indokolatlan túlfogyasz­tásnál részleges kártérítést kell majd fizetnie a trakto­ristának, ugyanakkor juta­lomban részesülnek azok, akik megtakarítást értek el. A megtakarított üzemanyag ér­tékének 50 százalékát a megta­karítást elérő traktoristának ki­fizetik. — Ez az intézkedés elősegíti majd, hogy az eddigi íűtj ogyasxtds helyett megtakarítást érjünk el, — jegyezte meg B. Molnár Sándor brigádvezető, aki ígéretet tett arra, hogy brigád­jában megszünteti a túlfogyasz­tást. J. Szabó László brigádve­zető hasonló ígéretet tett. A gépállomás körzetében foly­nak a gépi növényápolási mun­kák és egy-két nap múlva meg­kezdik az aratást, majd megkez­dik a cséplést is. A nagy nyári munkák idején bőven lesz majd alkalom és lehetőség arra, hogy ígéretüket megtartsák, hogy megszüntessék az indokolatlan túlfogyasztást és ehelyett inkább megtakarítást érjenek el. Negyven mázsás kukoricatermésért küzdenek a tompái Szabadság Tsz növénytermesztői 643 hold gépikapálás A Kerekegyházi Gépállomás traktoristái szorgalmasan végzik a gépi növényápolási munkákat a körzetükhöz tartozó termelő- szövetkezetekben. A növényápo­lási munkák kezdete óta össze­sen 643 holdon végeztek gépi kapálást a gépállomás traktoris­tái. A legutóbbi dekádban csak a Haladás-brigád tagjai 177 hol­dat kapáltak meg. Az Alkotmány Tsz az első Az orgoványi Alkotmány Tsz tagjai versenyre hívták a Sallai Tsz növénytermesztői, valamint a község dolgozó parasztjait a növényápolási munkák idejében való elvégzésére. Ebben a versenyben eddig az Alkotmány Tsz növénytermesztői haladnak az élen, akik idejében elvégez­ték a burgonya kapálását és töl- tügetését, 10 holdon a cukorrépa egyelését és másodszori kapálá­sát. Ugyancsak idejében végez­ték el 30 holdon a kukorica ka­pálását is, a napokban pedig 80 holdon megkezdték a fűkaszá­lást. Aratják a franciaperjét A Kiskunfélegyházi Gépállo­más körzetéhez tartozó termelő- szövetkezetekben beérett a fran- ciaperje. Hétfőn a gépállomás megkezdte a perje aratását. A kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben 10 holdas táblán állt munkába a gép. Befejezéséhez közeledik a perje vágása a Vörös Csillag Tsz-ben is. Mire a franciaperjét betakarítják, nyomban hozzálát­nak az őszi árpa aratásához is. A tompái Szabadság Ter­melőszövetkezet földjein szor­galmasan folynak a növényápo­lási munkák. A növénytermesz­tők napkeltétől napnyugtáig kint vannak a határban és minden órát kihasználva dolgoznak, hogy mindenütt idejében elvé­gezzék a munkát. Különösen nagy gondot fordítanak a ku­korica ápolására, mert az idén holdanként 40 mázsás termést akarnak elérni. A jó termés alap­ját megvetették már a talaj előkészítésekor. A 85 holdnyi ve­tésterületre még az ősszel 150 kiló szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót hordtak ki holdanként, tavasszal pedig időben vetettek, — Kukoricánkat hétszer ekéz zük és háromszor kapáljuk. Ed dig az ekézést már négyszer, kézi kapálást pedig kétszer vé gcztük el — mondja Gilicze Jó zsef brigádvezető. A növényápolási munkáka három munkacsapat végzi. csapatok versenyben állnak egy­mással és az eddigiek során DlSZ-munkacsapat tűnt ki nagy szorgalmával, de nem dolgoz­nak rosszabbul a többi munka­csapatok sem. A szorgalmas munka eredményeként éppen napokban fejezték be 16 holdon a burgonya töltógetését és né­hány nap múlva megkezdik a kukorica ötödik ekézését. A munkacsapatoknak kijelölték a területet, ahol a növény ápolási munkákat el kell végezniük, de a munkacsapatokon belül ki­jelölték a területet egyénenként is. így minden növénytermesztő tudja, mit kell elvégeznie. A munkacsapatok igyekeznek megelőzni egymást a munkakez­désnél és amilyen korán csak lehet, már munkába állanak. így versenyeznek egymással növénytermesztők egyénenként is. Szalma János növénytermesz­tő már bizony felül van a hatvan esztendőn, de ritkán akad em­ber, aki megelőzné őt a munká­ban. Nagy igyekezetével eddig már több, mint 180 munkaegysé­get szerzett magának a növény­ápolási munkák idején. Az idős Szalma János példá­ját követik mások is. Szűcs ifince. aki egykorú Szalma Já­ncssal, csak -ez év februárban lépett be a termelőszövetkezet­be. Belépése óta szorgalmasan dolgozik és eddig már 90 mun­kaegységet mondhat magáénak. — Arra a negyven mázsás ku­koricatermésre magam is kí­váncsi vagyok — mondja Szűcs bácsi, ezért aztán mindig idejé­ben kinn van a határban, látni akarjá, milyen munkával érik majd el ezt az eredményt, de agy, hogy közben ő maga is ott dc-lgozik. A nagy szorgalomnak alighanem meg is lesz az ered­ménye, mert a tompái Szabad­ság Tsz kukoricája a legszebb a határban. Készül József Attila új szobra. Tarr István Munkácsy-díjas szobrászművész József Attila szobrán dolgozik, amelyet Makón állítanak majd fel. Minden kombájnista 200 holdat arat r a Solti Állami Gazdaságban A SOLTI ÁLLAMI GAZDASÁG híres állattenyésztéséről. Az igazgatói szoba falán az idén kapott élüzem-kitüntetés lát­ható, a szekrény tetején pedig a megyei pártbizottság vándor­zászlaja a »Legjobb állami gazdaságnak«. Ezek is bizónyítják, hogy itt eredményes munka folyik. ÍGY IS VAN. A gazdaság befejezte a lucerna első kaszálá­sát és betakarítását. A takarmány kiváló minőségű, holdanként 14 mázsa az átlagtermés. A gazdaság fennállása óta ilyen gaz dag lucernatermést még nem takarítottak be. Egész évre 22 má­zsát irányoztak elő a lucernából és még két kaszálás van hátra. A TEJTERMELÉS NÖVELÉSÉBEN is jó eredményeket ér­tek el. A tehenek istállóátlaga 10 liter. Ebben a félévben 13 000 liter tejjel többet adnak a népgazdaságnak, mint amennyit ter­veztek. Kiváló a tej zsírtartalma is, 3,8 százalék. A GAZDASÁG JÖ EREDMÉNYEIT elsősorban szorgalmas dolgozóinak köszönheti. Az utóbbi időben különösed Kucsera Antal zetoros dolgozik kiválóan. 860 holdat kapált meg eddig. A gazdaság fogatosai is dicséretet érdemelnek. Most nagy elhatározás született a gazdaságban. Versenyre hívják a megye összes állami gazdaságait. A kombájnisták vál­lalták, hogy minden kombájn 200 holdat arat le. Erre van mód, mert a zab kivételével mindent kombájnnal- aratnak. VAN PANASZUK IS a gazdaság dolgozóinak. Az elmúlt év­ben többeket felterjesztettek jó munkájuk alapján kitüntetésre. Ilyenek Vajda András sertésgondozó, Rácz János fogatos és Kucsera Antal zetoros. Miután a feltételeket is teljesítették, jogosan várták a gazdaság vezetőivel együtt, hogy az »Élenjáró dolgozó«, a »Kiváló dolgozó«, a »Kiváló állattenyésztő« kitün­tetéseket megkapják. Azóta is hiába várják. EMLÍTSÜK MEG az eredmények mellett a hibákgt is. Az első félévben lemaradtak a sertések súlygyarapodási tervének teljesítésében. A hiba a takarmányhiányból, származott. Most már ilyen probléma nincs és minden lehetőség megvan arra, hogy ebben az üzemágban is kiváló eredményt érjen el a Solti Állami Gazdaság. * * A 200 éves nasybaracskai iskola lálc. Szlanyinka is ha­marosan arra ébredt, ha nem akar éhkopra jutni, jobb lesz »a ta­nítói állást a szindikusi állással felcserélni.« így lett a tanítóból ha­rangozó. Ezelőtt 100 évvel sem volt különb a hely­zet. Az iskola, ha von­zotta is a tanítókat fa­lai közé, az éhbér, — mellyel az egyház ju­talmazta őket, — sorra elriasztotta őket. Száz évnek kellett eltelnie, hogy egy második ta­nítói állást is szervez­zenek. 1880-ban már három tanító neveli az iskolában a gyermeke­ket. Egy 1864. évi fel­jegyzés elárulja, a köz­ség egykori urainak nem volt szívügye az iskola. A gyermekeket jobban tudták hasz­nálni birkapásztorko- dásra. 120 iskolaköteles beiratkozását' a nyo­morban tengődő szülők meg sem kísérlik. Ki emel szót ezért? Senki. Az akkori hatalmasok tudták: tudatlan népfe­Nagybaracska 200 éves múltjára vissza­tekintő iskoláját ünne­pelte vasárnap. Az öreg iskola megújhódott fa­lai szeretettel fogadták az egykori és mostani tanítványokat. Kétszáz évvel ezelőtt, 1756-ban létesült az is­kola. Az egykori fel­jegyzések, melyek az időből a községben még fellelhetők, elárulják, hogy 1760-ban — négy évvel az iskola létesí­tése után, — megköze­lítőleg 160—170 tanuló­ja lehetett. Az iskola első tanítója Simonyt Márton volt. »Bőséges« díjazása 12 forint, ter­mészetbeni részesedése pedig »kétszeri rázás«. Ez utóbbi annyit je­lentett, hogy a pap kertjében lévő szilvafát kétszer rázhatta meg és ami gyümölcs lehullott, azt magáénak mond­hatta. Simonyi Márton után András István, majd Dévai Imre tanítók következtek. Úgy lát­szik mindegyikük rá­unhatott a «■bőséges« javadalmazásra, mert a tanítói tisztséget vé- gülis egy helybeli szü­letésű emberre, Szla­nyinka Istvánra ruház­lett könnyebben ural­kodhatnak. Még egy pár adat a 200 éves iskola múlt­jából. 1870-ben az is­kolaköteles gyermekek 51 százaléka nem járt iskolába, apró kis ha­rangját a tanító hiába kondította hívó szavá­val. Egy tanuló tanítta­tására az egyház évente 2 forint 68 krajcárt ál­dozott. Egy padban 11 tanuló szorongott. A királyi tanfelügyelő 4 évenként látogatta az is­kolát. A tanítói könyv­tár mindössze 17 kötet­ből állt... Milyen más az élet ma a 200 éves múltját ünneplő iskola falai között! 18 tanító oktat­ja az iskola tanulóit. Közülük nyolc tanári képesítéssel rendelke­zik. Egykor az iskola vagyona nem volt több 8000 forintnál, ma 400 000 forint értéket képvisel. A 11 tpnuló- val szemben ma két tanuló ül egy padban és a múltbeli egy ta­nulóra eső 2.68 forint nevelési költség 1000 forintra emelkedett. Az iskola kémiai, fizikai, biológiai szakkörökkel rendelkezik, a tanítói könyvtár pedig az egy­kori 17 kötettel szem‘ ben több száz kötet­re rúg. A 200 éves iskola öreg falai is megfia­talodtak. Falai között egy új tilág új emberei nevelődnek, hogy tudás­sal gazdagodva harcos építői legyenek a bol­dogabb és szebb jö­vőnek, a szocializmus világának. * Vasárnap délelőtt tar­tották az ünnepséget. Ünnepi beszédet Nyi­las József, az iskola igazgatója mondott. Az iskola tanítóinak kö­szöntése után kulturá­lis és tornabemutatóra került sor. És az iskola öreg fa­lai között Ady örökszép versének sorai cseng­tek: »Én iskolám köszö­nöm most neked, Hogy az eljött élet­csaták között Volt mindig hozzám víg üzeneted.. :« B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom