Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-24 / 148. szám
H I R C> S ^^^^oooooiKïoooooooooofKKWï kjooooooo o<KH>aoôÆOi>o<>joacS^5^SÎ^S^S!SS!ô^ooo^TOOOOoôooSSSS^^^^S^^ÂC^So^^ftS5SS5ft!S Megkétszerezik termelésüket a város helyiipari üzemei Kecskemét helyiipari üzemei sokat fejlődtek az elmúlt években. A termelés emelkedésével általában párhuzamosan nőtt a munka termelékenysége és csökkent a gazdálkodás önköltsége is. A helyiipari vállalatok ez cv első negyedében terven felül mintegy 100 000 forint nyereségre is szert tettek. Ezen a téren a legszebb eredményt a Finommechanikai Vállalat ért el. Városunk helyiipari vállalatai általában termelési tervüket 110 százalék körül teljesítették. Helyiipari vállalataink sürgős feladata, hogy minél gazdaságosabban termeljenek, hogy nyereségükből minél többet a községpolitikai tervek megvalósítására és vállalatuk fejlesztésére fordíthassák. Ezzel saját dolgozóiknak és a város lakóinak segítenek a jobb élet kialakításában. Fontos feladat, hogy helyiipari üzemeink javítsanak termékeik minőségén és minél jobban elégítsék ki a fogyasztók igényeit. E célból a Finommechanikai 'Vállalat krómozó cs nikkelező részleget állít fel és már megkezdte a műanyagcikkek gyártását is. Előkészületek folynak a kerékpárjavító részleg felállítására is. A Patyolat mosoda-ügye rövidesen nyugvópontra juh Az új mosodával egyre nagyobb igényeket elégíthet ki a Patyolat. A szikvíz vállalatnál bővítik a telephelyet, hogy új üzemrészeket építhessenek. Ezzel megteremtik ennél a vállalatnál is a jövedelmezőség előfeltételeit. A Kézműipari Vállalat a rendelt- szabóság megszervezésével és a paplankészítés és javítás bevezetésével még jobban a fogyasztók felé fordult, ami egyúttal jövedelmezőségének fokozását is jelenti. Ezeknek a terveknek a végrehajtása azt jelenti, hogy városunkban rövidesen megkétszerezik termelésüket helyiipari üzemeink. A vállalatok a közszükségleti cikkek előállításával, a szak-, szerű, jó és olcsó szolgáltatásokkal elősegítik városunk dolgozói életszínvonalának megjavítását. Teljesítették második negyedéves tervüket A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár dolgozói jelentették, hogy június 23-án. reggel B órakor teljesítették második negyedéves tervüket. Ezzel az üzem első féléves tervét eddig 122 százalékra teljesítette. Csak 30 forintot ér a becsületük Vasárnap este barátaimmal bementünk a »Kedves« cukrászdába. Szórakozásunkat a cukrászda egyik dolgozójának, Kiss Ferencnek a bosszanko- dása szakította félbe. — Mi történt? — kérdeztük tőle egyszerre többen^ is. — Az egyik »intelligens« asztaltársaság fizetés nélkül távozott el — mondta rosszkedvűen. Csodálkozva néztünk egymásra, hogy még ilyen is létezik? Sajnos, igen. Kiss elvtárs elmondta, hogy ez vasárnap már a harmadik eset volt. Vajon, hogy bízzon ezek után a vendégekbe az olyan vendéglátóipari dolgozó, akit már többször ért ilyen csalódás? S vajon ki fizet erre {á? Nemcsak az eladók, a becsületes vendégek is, akiknek szégyenkezniük kell az ilyen gyenge jellemű »szórakozók« miatt, akiknek a becsülete csak 30 forintot ér. De addig jár a korsó a kút- re, míg eltörik — mondja egy magyar közmondás. így fognak járni a notórius nemfizetők is. A vendéglátóipari vállalat dolgozói megjegyezték emlékezetükben a fizetés nélkül távozók arcát. Legközelebb átadják őket az illetékeseknek. Már régen ezt kellett volna tenni! Vita a tanya-kérdésről^ Hozzászólás A megyei párt-végrehajtőbi- ) zottság vitát rendezett szómba- \ Ion Bács megye időszerű tanyai ( kérdéseiről. Az értekezleten,/ ahol számos párt- és tanácsve- ' zető vett részt, Molnár Frigyes ( elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja tartott vita- ) indító előadást. Az értekezleten részt vett és ] záróbeszédet mondott Erdei F’e-' ronc, a Minisztertanács elnök-( helyettese, megyénk országgyűlési képviselője. A vitában szá-) mos párt- és tanácsvezető mon- ( dotta el a kérdéssel kapcsolatos/ véleményét. Az értekezlet rész-/ letes méltatására lapunkban ) visszatérünk. ( Ma kezdődik a szünidei Legtöbb iskolában már tegnap j meg voltak az évzárók, de sok-( ban még a mai napon ünnepük/ az ifjúság és a nevelők. Ma dél-/ előtt a II. Rákóczi Ferenc Iskola j diákjai búcsúznak kedves iskolá- ( juktól, délután a méheslaposi / általános iskolában, a sóhordó-1 úti általános iskolában és a Zri- ( nyi Hona leányiskolában lesznek / az utolsó tanévzárók. A pajtások f az évi fáradozás érdeme szerint j megkapják bizonyítványaikat isi és holnap, — holnap már szünidő! Kellemes pihenést, vidám nyarat kívánunk pajtások! A tiszta, egészséges Kecskemétért Nyitott szemmel című rovatunkban június 22-én a fenti cím- mel bírálat jelent meg a -parkok, a város tisztaságáról. Lipóczy La- josné sorai nagy érdeklődést keltettei: azok között a városi dolgozók között, akik felelősséget éreznek városunk parkjainak szépségéért, rendjéért, tisztaságáért. Az alábbiakban Kálló János elvtárs, a városi tanács igazgatási osztálya vezetőjének hozzászólását tolmácsoljuk: »Nagyon örülök, hogy a Népújság ilyen helyesen vetette fel e mindennapi problémát, s mivel magam is közvetlenül foglalkozom a város életével, szeretném közölni észrevételeimet. Valóban helytelen, hogy minden rendezvényt a parkok sínyle- nek meg, hiszem sokkal alkalmasabb hely is van, például a Műkert. Aki a sátrakat az ifjúsági nap alkalmával a parkban és a Széchenyi téren felállította, bizonyos önkényes dolgot csinált, mert nem kérte a tanács illetékes osztályának véleményét, legalábbis mi nem tudunk róla. Természetes dolog, hogy a kárt valakinek helyre kell hozni, dehát kinek? Szerintünk az sem helyes, hogy minden rendezvényt a város főterén bonyolítsunk le, mert sokkal egészségesebb és megfelelőbb környezet a Műkert. Az a baj azonban, hogy sokan arra hivatkoznak, hogy oda a dolgozók nem mennek ki, mert messze van. Ezt azonban megcáfolja a május 1-i és egyéb műkertbeli rendezvények sikere. A mi javaslatunk tehát az, — és egyben állásfoglalásunk is, — hogy vállalataink és egyéb tömegszervezeteink, akik a rendezvények megszervezésével foglalkoznak, elsősorban hozzánk forduljanak, s ne önkényesen intézkedjenek a város dolgozóinak kárára. Mi arra törekszünk, hogy a vállalatokkal a szabályokat megtartassuk, de sajnos nem mindig sikerül. Például a földművesszövetkezet esetét szeretném megemlíteni. A gépkiállítással engedély nélkül telepedtek le a Széchenyi téren, A nehéz gépekkel több helyett feltörték a téglaburkolatot és most nem vállalják érte a felelősséget. Tehát nemcsak nekünk, hanem mindenkinek, fokozott éberséggel kell vigyázni arra, ami a közösségé. Erre kérjük vállalatainkat és a többi szerveket is.« KECSKEMÉTI SÉTA A beszélő földrétegek A TT1T hírei 25- én, hétfőn este 6 órakor a TTIT klubhelyiségében lengyel- országi íanulmányútjárói vetítettképes beszámolót tart Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézel osztályvezetője. 26- án, keddeu.-e.ste-7. órakor a társulat klubhelyiségében >-A gyermekparalízis elleni küzdelem« címmel előadást tart dr. Volni Gyula kórházi főorvos. 27- én, szerdán este 9 órakor az Uránia csillagdában (SZTK) a szokásos távcsöves bemutató. 29-én, pénteken este 7 óra 30 perckor a Társulat klubhelyiségében »A család eredete és fejlődése« címmel Madarász László, a TTIT megyei titkára tart előadást. Július 1-én, vasárnap délelőtt 10 órakor »öt színes mese« (diafilmvetítés gyermekek számára). Valamennyi rendezvényre díjtalan a belépés. Kecskeméten a régmúlt időkben egymást érték a .iárványok. Meg a múlt szájad második felében is többször akadt kolerás- eset. A város orvosai a járványok keletkezésének okát abban látták, hogy a városnak nem volt jó, tiszta ivóvize. Irígykedvtí emlegették azokat a városokat és környékbeli községeket, ahol artézi vizet ihattak a lakók. Az artézi kutak mélyből jövő vize nem fertőzött, míg a kecskeméti kutak magasszintű vize rendszerint tartalmazott bajt okozó baktériumokat, vírusokat. Különösek nyári időben vált fenyegetővé a baj, Mégsem ez indította el Kecskeméten az artézi kutak fúrására a kísérleteket, hanem a gazdasági érdek. Kecskemétnek akkor egyetlen „nagyüzeme“ volt csak, a gazdasági gőzmalom. A gőzfejlesztéshez sok és olcsó vízre volt szükség. Ezt pedig nem elégíthette ki az akkor divatos gémeskút, kerekes kutak, de még a kisebb szivattyús kutak sem. Ezért határozta el a malom vezetősége, hogy a kiskunfélegyházi és kisteleki példák nyomán artézi kútat furat a malom udvarán. A fúrást 1892 és 91 között többször Is megkísérelték, azonban az akkori fúró berendezésekkel csak 203 méterig tudtak lejutni. De felszálló“ artézi vizet kapni nem tudtak. 1895-ben aztán a városi tanács tett kísérletet az akkori Gyenes-, a mostani Marx téren. Itt is több kísérletet kell végezni. A fúrással 301 méterig jutottak. Artézi vizet azonban itt sem kaptak. A sikertelenül végződött kísérletek után a megkérdezett Földtani Intézet megállapította, hogy Kecskeméten artézi kutat fúrni nem lehetséges, mert Kecskemét városa a tengerszínt felett 122 méter magasan fekszik, míg a tapasztalat azt mutatja, hogy ártézi kút általában csak ott létesíthető, ahol a tengerszint feletti magasság a 109 méter alatt van. Nem is volt városunkban a felszabadulásig más, csak fúrt kút. (A város vízellátásának kérdése most oldódik meg a korszerű vízvezeték-hálózat kiépítésével.) Az. artézi kutak fúrása tehát nem sikerült, azonban a iúrásoJkkal felszínre került talajszelvcnyek sok titokra derítettek fényt. A gőzmalom udvarán történt fúrásnál 45 különböző rétegen haladt keresztül a fúró. Homok, agyag, kavics, homokkő váltakoznak egymás alatt és felett a fúrás helyén. Geológusaink a Kecskemét alatt elfekvő rétegekből a Duna—Tisza köze földtani kialakulásának egész történetét kiolvasták. A titkok megfejtéséhez hozzájárult az is, hogy az 1911. évi földrengés után a földrengés okait keresve a híres Eötvös-ingával végezhettek méréseket, A mérésekből és a mérések alapján végzett számításosból kitűnt az, hogy körülbelül 300 millió évvel ezelőtt hegyláncok vonultak e tájon keresztül délnyugat- északkeleti irányban. Ezek a hegyek ma is megvannak, de mélyen a felszín alatt. Sok-sok ezer év alatt ugyanis az akkor rnég nyugtalan földkéreg többször is megsüllyedt, majd újra felemelkedett. Ahányszor îçfüllyedt, annyiszor borította el a tengerek idetóduló vize. Többször is hullámzott itt az óceán egy-egy benyúló öble a löld ó-, illetőleg középkorában. A tenger rnészvá- zas csigáinak mészanyaga rárakódott az elsüllyedt hegység palarétegeire. Ezek a pala- és mészkőrétegek most ezer méter mélyen fekszenek a város alatt, A föld mélyében húzódó kegyvonulatok közül a városhoz legközelebb fekvő Miklósteleptől Urrét- puszta felé vonul. Ennek magasságát a mérésekkel és számításokkal sikerült is megállapítani. A gerinc magassága a talapzattól 560 méterre van. Kecskemét város a hcgyvomi- lat délkeleti lejtője felett ott fekszik, ahol a lejtő a talapzattól 160 méter magas. Utoljára 80—90 millió evvel ezelőtt volt itt tenger, amelynek vize a közép- európai hegyek emelkedésével leszakadt, lefűződött“ az óceán vizétől és „kiédesedett". Az amúgy sem mély tenger medencéjét aztán az ide- igyekvő folyók a környező hegyekből hozott hordalékkal fokozatosan fel- töltötték. A feltöltésben a szél is segített. De erről részletesen majd a következő sétánk alkalmával. Bölcs István, a TTIT tagja, Iskolások a tisztaságról »A nap kíváncsian nézett szét. Már az esti bíbor palástja volt rajta, de azért nem volt olyan kényes, hogy be ne pillantott volna az iskoia ablakán. Meg is akadt a gyerekeken a szeme, akik mint a méhek nyüzsögtek. Nézzük meg mi is, mit csináltak a kis méhecskék. A padlón tócsákban állt a víz. A mosdó szélesre nyitotta száját, melyből csobogott a víz. A pajtások csatában álltak a porral és piszokkal; Fegyverük a seprő és porrongy volt. Az ellenség keményen állta a harcot, de a kislányok hősiesen küzdöttek ellene. Az ellenfél elbukott. A csendet csak az ütemesen csöpögő víz és a sikárkefék zaja zavarta meg. A tábla mosolygósra húzta képét, mert most 6 következett. Egyszerre megfiatalodott, ráncai eltűntek. Szürke arca feketévé vált. Kihúzta magát és kevélyen tekintett a virágokra; »látjátok, hogy megfiatalodtam?« kérdezte, de egyszeribe lekókadt a képe. A gyereksereg most a virágokat nyüzsögte körül, mint a hangyák a hangyabolyt. A víz felélénkítette a virágokat, és azok mosolyogva fordították fejüket a lenyugvó nap felé. A gyerekek hazamentek, az osztályban csend, rend és tisztaság volt. A nap kényesen nézte meg magát az ablaküvegben, de az olyan tiszta és sima volt, hogy hanyat-homlok bukott le és aznap föl sem kelt többé.« Csikai Edit, a Zrínyi Ilona Általános Leányiskola VI/A. osztályának tanulója írta ezt a kedves dolgozatot a tisztaságról. De akár 15 ilyen bájos kis dolgozatot is leírhatnánk, mert a nemrég elkészített tisztasági dolgozatok és rajzok bizony nagyon jól sikerültek városunk iskoláiban. A kis úttörő pajtások közül 12 — köztük Csikai Edit is — könyv- jutalomban részesült igyekezetéért. A tisztaságról szóló dolgozatok tehát kitűnőek. Most már csak a tisztaság tényleges megteremtését kellene valahogy megoldani... Érd e s o a d á s o Az MNDSZ és az MSZT érdekes előadássorozatot rendez, amelyet első alkalommal kedden tartanak meg az I. kerületben. Az előadások valamennyi népi demokratikus ország dolgozóinak életét, hazájának szépségeit igyekeznek megismertetni városunk lakosságával, természetesen nemcsak az I. kerületben, hanem később városszerte is. A keddi előadást Borbély Ferenc, a Jókai utcai Általános Iskola tanára tartja: Albániáról. Némelyik kecskeméti üzemben így »gondoskodnak* a szakmunkás-utánpótlásról,
