Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-23 / 147. szám

A Népújság szakszervezeti rovata Az ipari tanulók helyzetéről tárgyaltak Kedden délután összeült az üzemi bizottság az Alföldi Kecs­keméti Konzervgyárban, hogy megtárgyalja az ipari tanulók jelenlegi problémáját. Rajnoha Árpádné, az üzemi bizottság el­nöke számolt be tapasztalatai­ról. Ezt az értekezletet meg­előzte Rajnoha elvtársnő láto­gatása a Nagykőrösi Konzerv­gyárban, ahol az Alföldi Kon­zervgyár konzervipari tanulói dolgoznak. Rajnoha elvtársnő beszámoló­ja után az üzemi bizottság tag­jai is elmondották véleményü­ket és azt tanácsolták, hogy az ipari tanulókkal való foglalko­zást a jelenleginél idősebb, ta­pasztaltabb szakmunkásra bíz­zák, mert a mostani felügyelet és a tanulókkal való törődés nem üti meg azt a mértéket, amit a konzervipari tanulókép­zés követel. Az üzemi bizottság minden tagja egyetértett ezzel a javas­lattal, az erre vonatkozó észre­vételeket jegyzőkönyvbe fektet­ték és jóváhagyás végett a vál­lalat vezetősége elé terjesztet­ték, Megtartják a kollektív szerződésben foglaltakat A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat kollektív szerződésének az egyik pontja kimondja, hogy a vállalat és a pvaii-cTovvezet ebben az évben öt jól dolgozó munkás ingyenes üdültetéséről gondoskodjék; A Vállalat szakszervezete igyékszik is betartani a szerző­désben foglaltakat. A dolgozók ingyenes üdültetése már meg­kezdődött; Az öt dolgozó közül már az egyik, Lengyel Mária betanított segédmunkás vissza is tért az ingyenes üdültetésből. A napokban Németh Lajos esz­tergályos, majd Máthé Balázs szerelő, azok után pedig Cser­háti Ernőné pénztáros és Far­kas János kovács, a szakma ki­váló dolgozója fejezi be az in­gyenes üdültetési turnust; A földművesszövetkezet szakszervezeti munkájáról tárgyaltak A KPDSZ területi bizottsága és a MÉSZÖV igazgatósága ki­bővített területi bizottsági ülé­sen vitatta meg a Bajai Földmű­vesszövetkezet szakszervezeti bi­zottságának és igazgatóságának az 1956—57-es évi kollektív szerződésben tett vállalásainak a végrehajtását. A vita során me­gyei szinten értékelték helyi ta­nulságok alapján a szövetkezet tevékenységét. Kiderült, hogy sokkal nagyobb felelősséggel kell kezelni a kollektív szerződésben vállalt dolgok megtartását, mi­után egyes pontokat nem hajtot­tak végre úgy, ahogy ígérték. Javasolták többek között azt is, hogy a kollektív szerződést jó­váhagyó felettes az illetékes me­gyei szakszervezet és a MÉSZÖV legyen, ne pedig a SZÖVOSZ és a SZOT, Tennivalók a gabonabegyűjtés előtt Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai nemsokára egy év munkájának gyümölcsét takarítják be. Az idén a parasztság hangulata kedvezőbb, mint eddig bármi­kor, mert pártunk a korábban elkövetett hibák kijavítására törekszik, és e hibák gyakorlati kijavítá­sa idején készülünk a nagy nyári betakarításra. Megyénk több mint 130 000 termelője napról napra tapasz­talhatja pártunk és kormányza­tunk határozatainak gyakorlati megvalósulását, a termelés biz­tonságának megszilárdítását, az életszínvonal emelkedését. A beadási kötelezettségek tel­jesítésében — jórészt a helyte­len politikai és gazdasági intéz kedések eredményeként, a me­gye sajátos termelési adottsá­gainak figyelmen kívül hagyása miatt — megyénk éveken ke­resztül messze elmaradt az or­szágos átlagteljesítésektől. Az 1954. év végén majdnem 60 ezer hátralékos volt. 1955-ben is 40 000 körül volt ezek száma. Az idei felszabadulási ver­senyben már majdnem 100 ezer termelő rendezte ön­ként esedékes állat- és állati termék beadását, akik közül több mint 10 000 nemcsak kötelességszerűen tett eleget beadásának, hanem ön­ként vállalta éves kötelezettsé­A növekedés örömei és gondjai Kunfehértón Olyan ez a (anyaközpontból lett, ma már másfclszáz házzal önálló községgé kiépült Kunfehértú, mint egy nyújtózkodó, egész­séges étvágyú csecsemő. Nő hosszában, terjedelmében, életmeg- nyilvánulásai egyre harsányabbak, egyre jobban nyújtogatja ke- zét-lábát a pólyából, s követelései a fejlődés szükségletei iránt egyre mohóbbak. Igényeit nem lehet ma már azzal csillapítani, hogy helyzetét, csak a múlthoz, a felszabadulás előtti időkhöz mér­jük. Ahhoz az időhöz képest valóban óriásit, fejlődött ez a puszta, nemcsak házsorok épültek a homokon, de merőben új emberek nevelődtek itt tizenkét esztendő alatt. Nem felejtették el á múltat, a cselédsorsot, a tanyai nyomort, sötétséget, — de nem akarnak megrekedni elégedett; tunyasággal a jelenben sem: tejlődni akar­nak tovább, egészen felnőni. Ezekkel a gondolatokkal adjuk közre, amit nemrégen Kunfe* hérlón láttunk, hallottunk. Összefoglalva: a növekedés örömei és bosszantó gondjai ezek, — s azért bosszantóak az utóbbiak, mert a jogos igényeket, követeléseket nem a lehetetlensé«' hanem a bürokrácia, a gondatlanság keze utasítgatja vissza. Jó előre szólunk az orvosi rendelő ügyében Kunfehértón mindig meglepi az idegent valami épülő új. Most a készülő orvosi rendelő a falu­siak legnagyobb büszkesége. Lakással bővített, vízvezetékkel felszerelt szép épület lesz s már olyan szükség is van rá, mint a falat kenyérre. (Legalább olyan, mint szülésznőre, aki 1952 óta nincs a községben.) Akadály nél­kül folyik is az építkezés, a hé­ten már a falakat húzzák, az anyag rendesen érkezik s a vál­lalat emberei erősen ígérik, hogy őszre már át is adhatják a ren­delőt céljának. A fehértóiak azonban már most aggódnak, hogy a kész épület ellenére is soká lesz orvosuk. Az iskolával is így volt ugyanis: megépülése után még egy kerek évig volt kil:.asználatlan, mert a berende­zést késve szállították. Jóelőre szólunk tehát a jogosan tamás- kódó fehértóiak nevében: a gyors építkezést kövesse a gyors felszerelés is! Meddig marad választási agitáció az erdőszéli váróterem? Kényes dolog ez az erdészéi i história. Ez a pusztarész igen sűrűn lakott, legalább 70 házból álló terület, ahonnan sok gyer­mek és munkás jár ál vonattal Fehértóra, illetve Halas és Já­noshalma iskoláiba. Nos, a vas- íti megállónak nincs váróterme, íijóben-fagybun, a szabadban ksorögnák az. utasok. A lakos­ság már az anyagot és munka­rőt is felajánlotta a váróterem ipítéséhez, — mindössze azon ríólik, hogy a MÄV illetékes igazgatósága végre intézkedjék, bsszutelezü dolog, hogy a* er­dőszéli váróterem ügye valósá­gos »kampány-agilációs érv« lett már: minden választás előtt megígérik, — aztán pedig hall­gatnak róla. A tanácselnök jog­gal panaszolja, hogy ebben a körzetben legnehezebb a tanács­tagi munka s itt folyik be legkí­nosabban a községiejlesztési hoz­zájárulás, mert az itteni lakosok minden kisgyűlésen, beszélgetés­kor a váróterem ügyét hányják a vezetők szemére .., Bokrokon leng a fürdőzők ruhája a neves Fehértó partján, mert a jcaási vkg-osztály szerencsésen eliigyetlenkedte a kabin- és WC- épitésére megígért 80 000 Ft-ot. A jánoshalmi ktsz elkészítette már a költségvetést az építéshez, ami­ben azonban a fentemlített osz­tály valami számszaki hibát lelt s addig húzta-vonta a jóváha­gyást, amíg kifutottak a ha­táridőből s elveszett az összeg. Most itt a fürdőidény, a hírneves tavat százszámra látogatják vasárnaponként, a jánoshalmi, halasi, kisszállási dolgozók, — s ruháikat egyéb alkalmatosság hiányában a bokrokra aggatják, s váltott örizőket rendelnék mel­léjük .. j A „lekiskorúsított" tanács Sok szó esik mostanában or­szágszerte arról, hogy a helyi ta­nácsoknak nagyobb önállóságot, függetlenséget kell biztosítani. A fehértói tanács vezetői a járási tanács által történő »lekiskorúsí- tasnak« olyan példáját panaszol­ták el, amin nevetni lehetne, ha hem lènhe a nevetségesnél bosszantóbb. A községbén több­tízezer forintos bétonjárdaépí- tés folyik, — amiről a helyi tanács csak akkor szerzett tudomást, amikor már csinálták. A költ­ségvetést ugyanis a fehértóiak helyett és nevében a járási ta­nács illetékes osztálya rendelte meg a jánoshalmi ktsz-nél. A ktsz természetesen benyújtotta a községi tanácsnak a költségvetés elkészítéséről szóló számlát, — s ebből tudta meg Fehértó, hogy náluk járda épül. Bálint tanács- titkár igazán nem nagy igényű: elégségesnek találta volna, ha legalább egy telefonértesítést kap a járástól: nevetekben ezt és ezt csináltuk. * Visszatérve a bevezető hason­latra: az egészséges, önérzetes Fehértó joggal visít és rugkapál, amikor meggondolatlan intézke­déseket végrehajtó kezek ügyet­lenkednek vele s nem veszik észre, hogy nem is olyan tehe­tetlen, buta csecsemő már, aki agyonirányításra szorul még mindig s ahhoz is elég értelmes már, hogy joggal követelje: Csak olyant ígérjenek számára, amit meg is kap... G. K. Vizsgáltassuk meg szakértővel a szedett gombái As Olt Ifit felhívása Erdei nkben most terem az egyik legveszedelmesebb mérges gomba, a gyilkos galóca, amely évről évre halálos mérgezéseket okoz. Ezért az Országos Mező­gazdasági Minőségvizsgáló Inté­zet felhívja a gombaszedők fi­gyelmét, hogy a legnagyobb óva­tossággal járjanak el. Ez a tiszta íehérszínü, tetszetős gombaíajta ugyanis semmiféle módon, sem forrázással, sein különleges fő­zéssel, vagy egyéb úton nem le­hető ártalmatlanná, meri mér­gező hatását mindig megtartja. Balesetek megelőzése végett nem tanácsos ismeretlen árustól — házalótól stb. — gombát vásá­rolni. Ez természetesen nem vo­natkozik a piacokon, csarnokök- ban árusítási engedéllyel eladott gombára, mert ezeket a forga- lombahozalal előtt szakértők Vizsgálják át és gondoskodnak róla, hogy a fogyasztókhoz csak az egészségre ártalmatlan gomba kerüljön. (MTI) gének, vagy annak egyrészének határidő előtti teljesítését is. Ez­zel a hátralékosok száma mint­egy 20 000-re csökkent. (Nagy­részük a kecskeméti és a duna- vecsei járásban van.) Jelenleg mind több és több azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik becsületes telje­sítésük nyomán joggal elvárják a többiektől is a teljesítést; Nem egyedül álló Miske köz­ség példája, ahol a dolgozó parasztság követeli a nem- teljesítők, a spekulálók és üzérek szigorú fclelősségre- vonását, elszámoltatását. Az idén az első öthavi élő­állat és állati termék beadási tervek teljesítése a korábbi idő­szakhoz ^viszonyítva sokkal jobb, azonban a teljesítési százalékok még mindig sok hátralékost ta­karnak. A sertésbegyűjtésben első he­lyen álló kiskunfélegyházi já­rásban majdnem 600, az utána következő bácsalmási járásban több mint 300, a kecskeméti já­rásban pedig több mint 1000 a sertéshátralékosok száma. Hiba, bogy a teljesítést ellenőrző leg­több községi és járási tanács, valamint begyűjtési hivatal nem veszi észre, hogy az esetleg szép teljesítési százalék (például a kiskunfélegyházi járásban 101 százalék az öthavi sertésterv tel­jesítése) mögött sok hátralékos van, mert sok becsületes dolgozó paraszt viszont előre teljesített. A kecskeméti járásban 302 sertéshátralékos lett májusban, ezzel együtt 1073-ra növekedett a hátralékosok száma. Május fo­lyamán ezek közül mindössze 115-öt számoltatlak el. Ez azt jelenti, hogy Cgy-egy begyűjtési megbízott május folyamán mindössze 3 scrtcshátralékost számol- ' tatoit el, vagyis tíznaponként egyet. En­nél is rosszabb a helyzet a bács­almási és a kiskunfélegyházi já­rásban de a többi járás sem di­csekedhet jó eredménnyel. Vo­natkozik ez természetesen nem­csak a sertésbegyűjtésre, hanem a többi (tojás, baromfi, tej, stb.) már esedékessé vált kötelezett-' ség teljesítésére és a hízóbaállí-' tás biztosítására is. A gabonabegyűjtés megkez­dése előtt ezeket a hátralé­kokat meg kell szűntetni. A törvényesség betartása megkö- vételi azt, hogy minden termelő­nek a rendeletek figyelembevé­telével szabják meg az előírást, ele azt is, hogy a teljesítést biz­tosítsák. Természetesen elsősor­ban a politikai meggyőzés szük­séges. A pártszervezetek, a taná­csok, a begyűjtési szervék is­mertessék a begyűjtésre Vonat­kozó szabályokat, egy pillanatra se szüntessék meg a begyűjtés szükségességének magyarázatát és a jól teljesítők népszerűsíté­séi. Augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepe tiszteletére már történtek vállalások a beadás teljesítésére. Ezt támogatni kell a helyi szerveknek és a kommu­nisták segítsék elsősorban ever- senymozgalmat. A gabonabeadás teljesítése mellett a háromne­gyedévi sertés-, tojás- és barom- t'ibeadási kötelezettség teljesítése legfontosabb agitációs feladat; Arra kell törekedni a bégyűj-, lésnél, hogy a jól teljesítőket ne zaklassuk indokolatlanul, a hát­ralékosokat pedig vonjuk fele­lősségre, a törvényeknek megfe­lelően. Magony Imre, a Megyei Begyűjtési Hivatal elnökhelyettese Levelezőink írj ák Minden kalászost géppel arat a soltvadkerli Petőfi ísz Az aratás közele­dése arra sürget, hegy az időszerű nö­vényápolást minde­nütt befejezzék. A soltvadkerti Petőfi Tsz ezt már azzal is elősegítette, hogy kukoricáját — két hold kivételével — négyzetesen vetette el, s ezt már kétszer megkapálta a gépál­lomás. Ugyancsak kész 8 hold burgo­nya kétszeri kapálá­sa, már töltögetik, a napraforgót három­szor kapálták. A szőlők is szépek, háromszor perme­tezték. Minden kalászo­sunkat a gépállomás avatja, többségét aratógéppel. Ameny- nviben az időjárás akadályozná a gépi aratást, a tsz min­den tagja vállalta, hogy segit a ga­bona betakarításá­ban. A növényápolási munkákat azonban hátráltatta, hogy a gépállomás a szer­ződésben vállalt fű- kaszálást nem vé­gezte el, s ezért a kapálástól kellett kézi erőt elvonni. Előfordult, hogy hat hold kaszálás után a traktorista minden bejelentés nélkül el­ment, pedig volt munkája bőven. A gépállomás tanul­jon az eddigi hibák­ból s teljesítse a jö­vőben vállalt köte­lezet tségét. A tagság munka- kedvét növeli a két held paradicsom, amelyén már dió- hagyságú termés tátható, a hónap vé­gén már Zöldpapri­kát is árusítanak s 2 hold újburgonyáju­kat máris szállítják a piacra. Ezek árá­ból előleget oszta­nak. A vezetőség cél jutalmat is tű­zött ki a legtöbb munkaegységet el­érő s a legjobb minőségi munkát végző tagoknak. — Molnár László, Dez- man János, Tóth Mihály. Gácsi László 100—100 forintot kaptak, ők általában havonta 40—45 mun­kaegységet teljesí­tettek. Vízin Gergely, VB-elnök Miért államtitok a DD'l -por ára ? A Népújság június 13-i számá­ban megjelent »Irtsuk ki a le­gyeket íalvaiiikból« című cikii- ben arról is szó volt. hogy na­gyon hatásos fegyver a legyek ellen a ÜDT tartalmú roVaiírtó- por, vagy permet. A 1)DT ideg- méreg, mely csak rovarokra je­lent ártalmat és hatása három­négy hétig tart. A cikk ennek használatát is javasolta. A tanácsot, el is fogadtuk, mert községünket is érintette az írvíz és bizony eléggé megsza­porodtak a legyek. Gondoltuk, hogy a hasznos szert igénybeve­vő küzdünk a betegséget ter­jesztő legyek éltén. Előzőleg azonban szerettük volna meg­tudni az 50 százalékos DDT-por árát. Irtunk is levelet, a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Válla­lathoz cs 10 napon belül kap­tunk euy értesítést, hogy nem hozzájuk tartozik az ügy, ezért kérelmünket áttették a Műtrá­gya és Növényvédő Vállalathoz. Innen is kaptunk választ, de okosabbak nem lettünk, mért; kérelmünk ide se tartozott. Ar­ról értesítettek bennünket, hogy levelünket továbbították a me­gyei KÖJAL-hoz, mert az foglal­kozik a levélben említett ügy­gyei. A Megyei KÖJÁL már »jobban« cselekedett, mint az előző két vállalat, mert a mai napig nem is válaszolt! így a két hónapig tartó levelézgetés után sem tudtuk meg, hogy mennyibe kerül a sokát emlegetett légyírtó- szer. Vagy talán az érintett vál­lalatok államtitokként kezelik a llill’-szer órát? Kár, mert erre mások is kíváncsiak. Vöröskereszt Szervezet, Géderlak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom