Népújság, 1956. június (11. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-01 / 128. szám

Py

a címe G. B. Shaw világhírű vígjátékénak, melyet a Bródy Sándor Színjátszócsoport most fog bemutatni a kecskeméti közönségnek.

Pygmalion egy mondabeli görög szobrász volt, aki egy olyan gyönyörű nőalakot faragott elefántcsontból, hogy maga is beleszeretett. A szerelem istenasszonya megkönyörült az epekedő művészen: megelevenítette a szobrot, s Pygmalion boldogan leleségül vette.

Bernard Shaw Pygmalionjá- nak hőse nem az ókori mondavilágban élt, hanem az Író jelenkorában, a századeleji angol társadalomban, a technikai fejlődés és a társadalmi problémák korában. Higgins professzor esete éppen fordítottja Pygmaüoné- nak. ö nem az élettelen anyag iránt érez úgy, mintha élő volna, hanem élettelen anyagként bánik az útjába került kis virágáruslánnyal, akiből fogadásból — nyelvtanító módszere bizonyítékaként' — hat hónap alatt társaságbeli dámát nevel.

A darab megértéséhez tudnunk kell, hogy az angol burzsoázia vezető rétegének — azoknak, akik az előkelő camb- ridgei vagy oxfordi egyetemeken tanultak — nyelve és kiejtése egészen más, mint az alacsonyabb osztályok, köznyelve és a számos angol nyelvjárás. A bogaras Higgins, számtalan nyelvjárás alapos ismerője, azzal szórakozik, — és jól meg is él belőle — hogy a származásukat és műveletlenségüket leplezni óhajtó újgazdagokat csalhatatlan módszerével megtanítja az »előkelő« kiejtésre, ami nélkül nem juthatnának be a vezető réteg zárt köreibe.

Mikor Eliza, a virágáruslány •förtelmes beszédmódját« meghallja, érdekes kísérletre válg mali

lalkőzik: »Veszettül izgató kézbe venni egy emberi lényt, és gyúrni belőle egy másikai, pusztán azzal, hogy újra tanítjuk beszélni. Ez azt jelenti, hogy áthidaljuk a leglátóngóbb űrt, ami elválasztja egymástól a társadalmi osztályokat.«

Mint a legtöbb darabjában, Shaw a Pygmalionban is nevetséges színben állítja a néző elé a polgári társadalom szokásait. A második felvonás teázó jelenete nagyszerű színészi teljesítményre alkalmat adó némajátéka sokatmondó szatírája a társadalmi szokásoknak. A sznob Eynsford Hillné és a divattal mindenáron lépést tartani akaró gyermekei, az udvarias Pickering ezredes és Higgins jóielkű édesanyja jellegzetes figurái az úri társaságnak. Elizában és apjában, Doolittle szemetesben olyan alakokat állít melléjük az író, akik a polgári gondolkozás szerint soha semmiféle kapcsolatba nem kerülhetnének a jó társasággal. Á darabban azonban megtudjuk, hogy Doolittle téltve őrzi a maga társadalmi helyzetét, a »lógós szegény« állapotát, s mikor egy váratlan örökség kiragadja a szegénységből, nem tudja, örüljön-e vagy szómorkodjék. Doolittle derűs humorral előadott fejtegetései élesen bevilágítanak a társadalmi előítéletek szövevényei közé s meg-megcsillantják furcsa ötleteik mélyén az igazságot.

A darab az éles társadalombírálaton kivül még egy másik igen érdekes problémát is tartalmaz: Higgins és Eliza nem mindennapi kapcsolatának alakulásában Shaw a férfi—nő kérdést helyezi új megvilágításba. Higgins Elizát úgy szedte föl, »mint kavicsot a tengerpartról«, s el van rá szánva, hogy úgy is fogja visszadobni a nyomor teno n ■

gerébe. A tanítvány gyors fejlődését csak a maga csalhatatlan módszerének tulajdonítja, nem veszi észre, hogy a lány igyekezete elsősorban a mester iránti ragaszkodásból — nevezhetjük szerelemnek is — fakad. Saját alkotásának, tulajdonának tekinti, figyelembe se veszi Eliza érzelmeit vagy akaratát. Azt sem akarja beismerni, miért érzi szükségét, hogy a lány a fogadás megnyerése után is nála maradjon. »Nagyon jól rendben tartja a holmimat« — mondja. Eliza azonban nemcsak beszélni tanult meg, hanem gondolkozni is. Öntudatra ébredve már nem hajlandó a régi feltételek közt visz- szatérni »gazdájához«. »Meg tud ő a maga lábán is állni, taníthat, mint ahogy őt tanította Higgins, de férjhez is mehet máshoz. /

Hevesi Sándor szerint Shaw »minden színdarabjában van valami, ami több a színdarabnál, s amit ő maga is többre becsül minden színdarabnál. Hogy ezt a valamit politikának, filozófiának, agitációnak, kritikának vagy erkölcsprédikálásnak nevezzük-e: szinte mellékes kérdés. .. a fődolog mindenesetre az, hogy Bernard Shaw a színházban is az emberek lelkiismeretére appellál, a lelkiismeretűket akarja felrázni, erkölcsi öntudatukat akarja felébreszteni.« Ezt teszi Pygmalionjával is, melyben gazdagon szórja szellemes ötleteinek özönét, s kacagtató jelenetek során át mutatja be a kis virágáruslány bámulatos átváltozását.

Hálásak lehetünk lelkes színjátszóinknak, hogy ezt a remek darabot, amelyet Budapesten több mint. négy éve állandóan műsoron tartanak, nekünk is bemutatják.

Katona Piroska

G À T N IÉ Z Ő B E M

Hogy állnak a gátak? (gén sok munka, a helyreállításon dolgozók számos álmatlan éjszakája kellett ahhoz, hogy ma kimondhassuk, — gátjainkon a helyzet megnyugtató. Mert nézzük csak: A dunai fővédvonal gátjait 21 helyen, a gátakat összesen 24 helyen törte át a megvadult folyó jeges árja. A beömlő víz a támadt réseket iszonyú erővel szélesítve 11 helyütt száz méteren felüli, 6 helyütt ötven és száz méter közötti és 7 helyen ötven méteren aluli gátszakadást okozott. A későbbiek során pedig még két helyen kellett robbantással gátatnyitni a visz- szahúzódó víz lefolyásának meggyorsítására. Hogy képet alkothassunk a még vissza- vonuUában is félelmes erejű vízről, elsőnek az érsekcsanádi gátrobbantás ideiglenes helyreállítási munkálatait tekintettük meg. Ez a hely ugyanis kedvező szintezésénél fogva a legalkalmasabb volt a kiöntött vízmennyiség jelentős részének mielőbbi levezetésére.

Az itt folyó munkák méreteire jellemző, hogy a visszavonuló víz több mint 100 méter széles és ezzel egyidő- ben több emeletnyi mélységű részen sodorta magával a gát anyagát, aminek ideiglenes helyreállítása mintegy 40 000 köbméter föld és 5500 tonnányi kő gót- baépítését igényelte.

Gátnézésünkkor még itt dolgozott az ország hat jelenleg legnagyobb teljesítményű, könnyen mozgó földgyaluja — a Pool, és húzó-toló se- ïédgéoük a Catterpíllár. Ezek a gépek, melyek viszonylag vízszintes talajon 12 köbméter földet ekéznek egyszerre tartályukba s ott öntik ki elegyengetve, ahol arra szükség van: naponta 1000 kubikus munkáját helyettesítve 4000 köbméter földdel tetézték az ideiglenes gátszakaszt. Ez a gyorsan mozgó gépcsoport kezdte meg Alpári Gyula vezetésével Sztálinváros építését, s azóta mindig ott van, ahol az »ég zeng«. A bajai Duna-szakasz- ra éppen Várpalotáról érkeztek és ma már valószínű, hogy az oroszlányi bányászokat segítik a külszíni szénfejtés nem kevésbé fontos tervének teljesítésében.

Ha megkérdeznénk, hogy az árvízi hősök közül ki érdemli a legtöbb dicsérő szót a bajai szakaszon, a vízügyi vezetők, de a járási pártbizottság véleménye szerint is az illető Mezző Ferenc elv társ, vezetőtechnikus, a Bajai Vízügyi Igazgatóság gátépílésí kőmunkáinak »nagymestere«. Az ő szakasza volt szemlénk következő állomáshelye. A »vizesek« gátépítési térképén V aj as-torok közelében mint a 10-es számú gátszakadás van megjelölve Mezző elvtárs szakasza.

Nem nagyítva, és nem dicséretképpen, de Itt volt az egyik legnagyobb gátszakadás (157 méter). Ez a legnehezebb gátszakasz, ift vannak a legrosszabb körülmények — hogy többet ne mondjunk, olyan alacsony a víz, hogy jóformán szárazon hajózva hordják a követ a gáthoz ide

kellett a legnagyobb szaktudás, rátermettség, leleményesség, ész és szív. Ezért küldték ide Mezző elvtársat.

A gáthelyreállítás anyagfelhasználási számai itt ugyan nemérik el az érsekcsanádi gát kő- és földanyagának tömegét, de a munka, az ideiglenes helyreállítás körülményeit tekintve: túltesznek azon. S amilyen szépen haladnak, már-már a befejezés előtt állnak itt is a helyreállítás munkálatai, anélkül, hogy bármely szakasz hősi munkáját alábecsülnénk, állítjuk; ezt a szakaszt, Mezző elvtárs szakaszát illeti a legnagyobb elismerés.

Amit pedig Karapan- c*án, szemleútunk utolsó állomásán tapasztaltunk, azt túlzás nélkül mondhatjuk, egyedülálló a maga nemében. Félreértés ne essék, a fent és fentebb írtak között nincs ellentmondás. Karapancsán — Hercegszántó közelében — már nem gátépítést, hanem katonai pontonokra szerelt ideiglenes, de még e minősítésében is egyedülálló szivattyútelepet tekintettünk meg működés közben.

Pályi Károly elvtárs gépész, a szabadszállási vízügyi kirendeltség vezetője hordta össze ezeket a gépeket az ország legkülönbözőbb részeiről, s az ő vezetésével szerelték össze »pontonon járó s/ivaty- lyúteleppé«. Húsz darab emberderéknél is nagyobb átmérőjű cső ontja itt átemelve a töltésen a Duna kiöntött vizét a Ferenc- csatornába.

Nem számoltuk ki, hogy e telep — ahol a

gépek orkánszerű bom- bölésétől egymás szavát sem hallani — naponta hiány holdat mentesít az ar alól, de jelentősége, úgy gondoljuk, az alábbiakból is kitűnik. A 20 darab szivattyú, melyeknek napi üzemanyagfogyasztása mintegy 5 tonna, másodpercenként 500, percenként 30 000, óránként 1 millió 800 000, naponta pedig több mint 40 millió liter vízzel kevesbíti a még ár alatt lévő termőterületeket.

Csak mozaikokat mutattunk itt be a Bajai Vízügyi Igazgatóság munkájából, hiszen mindent elmondani a gátak helyreállításáról egy cikk keretében bajos dolog lenne, mégis ügy gondoljuk, valamelyest sikerült érzékeltetnünk: mi mindenre képes az ember, ha közös cél érdekében, közös akarattal összefog.

Amikor a gátakon jártunk, a munkák dandárja már a vége felé közeledett, Lehet, hogy mire ez az újságcikk (mintegy zárójelentésként) az olvasó kezébe kerül, Kiss György főmérnök elvtárs, a helyreállítási munkák vezetője utolsó kőrútjára indul, hogy aztán megtegye régen vért, a vízügyeknél szokásos, katonásan rövid jelentését: 237 000 köbméter földmunkával s 23 800 köbméter kőmunkával minden gátszakadást kijavítottunk. Az ideiglenes helyreállítás lényegében befejeződött, Megtettük az előkészületeket a zöldár fogadásává. Gátjainkon a helyzet megnyugtató.

Sándor Géza

= HÍREK =

— Uj MÄVAUT menetrend jelent meg. Az eddigi gyakorlattól eltérően, a MÁV menetrendtől elkülönítve jelent meg a MÁVAUT 1956. évi nyári autóbuszmenetrendje. Ára 10 forint. Kapható az autóbuszállomásokon és a szolgálati helyeken.

— A pedagógusnapot Bácsalmáson is vasárnap ünnepük. A községi tanács elnöke üdvözli, majd pedig megjutalmazza a legjobb pedagógusokat. Az ünnepség után közös ebéden vesznek részt, délután pedig tornaünnepélyt rendeznek tiszteletükre.

— Zongorát vásárolnak. A kecskeméti Zrínyi általános iskola szülői munkaközössége 6500 forintot gyűjtött zongora vásárlására. Az iskola számára a zongorát minden valószínűség szerint a harmadik negyedévben meg is tudják vásárolni.

— Több sört palackoznak a második ötéves tervben. A Kőbányai Sörgyárban évente mintegy 400 000 hektoliter sört palackoznak belföldi fogyasztásra. A második ötéves terv végére 600 ezer hektoliter italt akarnak üvegekbe fejteni. A terv megvalósításához két új palackozó üzemrészt építenek a gyárban és több vidéki sörraktárunkban is gépesítik a palackozást. Az építkezést ás a gépesítést 1958-ban befejezik.

— Szélesedik a bizományi könyvterjesztő hálózat. A bácsalmási Állami Könyvterjesztő több községben bizományi le- rakatot létesített. A könyvek megkedvelését igazolja, hogy a Mélykúti Gépállomáson Mikó Erzsébet bizományos két hónap alatt több mint ezer, a Bácsalmási Gépállomáson Horváth Béla három hónap alatt pedig 1700 Corinlot forgalmazott;

— gyümölcsösök. Csávo- lyon a Haladás, G arán a Vörös Csillag Termelőszövetkezet a tavasszal 7 hold gyümölcsöst létesítenek. Ősszel a járás termelő- szövetkezetei további 57 holdat telepítenek. Az új gyümölcsösökben főleg Jonathan és húsvéti rozmaring almafajtákat fognak termeszteni.

— Ifjúsági találkozó. Kiskunfélegyházán június 3-án rendezik meg a járási ifjúsági találkozót. Egész napos kultúr- és sportműsor szórakoztatja az ifjúságot, Tombolán 15 000 forint értékű nyereményeket sorsolnak ki, többek között egy 3000 forintos rádiót, férfi és női kerékpárt.

— Külföldi filmeket vásárolt a Filmátvételi Bizottság. Többek között átvette a »Szabad élet« című szovjet, a »Keserű rizs« és a »Rendőrök és tolvajok« című olasz, a »Papa, mama, feleségem, meg én« című francia, »A szívnek hallgatni kell« című osztrák filmeket.

— Nincsenek csodák. Egervári illuzionista és bűvész nagymester megyénkben először Tisza» kecskén szerepel június 1-én, Újszerű mutatványokkal lépnek a közönség elé. Egervári mester bemutatja a XX. század csodájának nevezett mutatványát: a lebegő nőt is.

— Lehúzódik a víz a hóduna- pusztai Dózsa Termelőszövetkezet tábláiról. A szövetkezet tagjai hozzáláttak a munkához. Csaknem 100 holdon már elvetették a burgonyát és a kukoricát.

— Tanácsküldöttség utazik

Drezdába. Drezda városa júniusban ünnepli fennállásának 750. évfordulóját. A város polgár- mesterének meghívására az évforduló alkalmából magyar tanácsi küldöttség utazik Drezdába. A delegáció vezetője Pong- rácz Kálmán, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, tagjai: Dénes Leó, Szeged város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke és Horváth István, Győr város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke. A küldöttek ma reggel indultak a Ferihegyi repülőtérről.

— Bírósági ítélet. Czibolya Antal kiskunmajsai lakost a kiskunfélegyházi járásbíróság 4 hónapi börtönre ítélte, mert február 27-én Váradi Sándortól két darab sertést vásárolt járlatlevél nélkül és ezeket vágási engedély nélkül aznap levágta. Az ítélet nem jogerős.

Jiz^nhat községgazda Halasra tart...

Tizenhat községgazda a bajai járásból minden hónapban ösz- szeszedelözködik, hogy szakmai lovábképzésre Kiskunhalasra utazzon. Senki sem akarja elvitatni a szakmai továbbképzés szükségességét, a tanulás fontosságát és jelentőségét, de nem értjük, miért van arra szükség, hogy lMvonként közel másfélezer forintot kbltsünk arra, ami nem egészen 150 forinttal is megoldható.

Egyszerű számtani megoldással kívánjuk bizonyítani. A 16 községgazda napidíja 406 forint, illetve 744 forint, mert egy részük — az összeköttetés okozta nehézségek miatt, — fél napot a Bajáro vais utazással és a továbbutazásra való várakozással kénytelen eltölteni. Ezeknek persze a napidíj másfél napra jár. A vonatkijltség Kiskunhalasra oda és vissza, az autóbusz és vonatköltség Bajára és haza eléri, ha túl nem haladja a másfél ezer forintot. Ugyanakkor, ha Baján tartanák a szakmai továbbképzést, 16 községgazdo utazgatása helyett egyetlen egy előadó leutazása volna szükséges, akinek — autóbusz költsége oda-vissza, napidíja, — nem tenne ki többet 135.40 forintnál. A községgazdák pedig fogattal, motorkerékpáron, a közelebbi községekből kerékpáron érkezhetnének e szakmai továbbképzésre.

Érdemes ezen elgondolkodni, mikor a Minisztertanács épper legutóbb foglalkozott a központi szervek munkájának egyszerűsítésével és megbízást adott a felelős vezetőknek, — többek között a pénzgazdálkodás általános irányelveinek kidolgozására.

A takarékosság fokozására elhangzott számos intelem és felhívás azonban máris a megvalósulás útjára léphet.

Jól sikerült műsoros est Pirtó u

Az. elmúlt szombaton mutatkozott be Pirtó község lakossága előtt a DISZ-szervezet színjátszó csoportja. Több igen jól sikerült jelenettel, táncszámai, énekszámmal szórakoztatta a közönséget. Az est legsikerültebb műsorszáma a PISZ-fiatalok né.pí tánccsoportjának bemutatkozása volt.

A szereplők közül különösen

Fecske János és Ádám Hona kapott sok tapsot. Horváth Anns pedig énekszámaival nyerte el a közönség tetszését. A rendezés munkáját Schmidt Anna DISZ- titkár é%Krutilla József VB-tit- kár vállalta magára. A kitűnően sikerült műsoros estet a kora hajnali órákig tartó táncmulatság fejezte be.

Harnóczí Lajos, Pirtó

Érdemes dohányt termelni

Az esős időjárás talán csak a dohánynak használt, amely a palántálás után szépen hajtogatja zöld leveleit. Érdemes a dohánnyal foglalkozni — mondják a fülöpházi Petőfi Tsz tagjai. Nem is csoda, hiszen tavaly is két holdon 28 mázsa száraz dohány termett, amiért a vételáron kívül 50 000 forint prémiumot kaptak. Olyan dohány, mint az övék, nem volt az egész megyében. A megyei kiállításon oklevéllel is kitüntették őket ezért, A tsz tagjai az idén is szép dohányt akarnak termelni. Úgy hírlik, hogy gz országos kiállításra is felviszik majdi