Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-20 / 118. szám

^CSKIWÏS' VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! AZ MDP BflCS-KISKÜH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS fl MEGYEI TANflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ________Ára 50 fillér________1956. MA.HJS 20. VASÁRNAP l lákosi Mátyás elvtárs beszéde A magyar—jugoszláv vízügyi egyezmény ratifikálása A Magyar Népköztársaság kormánya és a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság kormánya a határ menti vízgazdálkodási kér­dések szabályozása tárgyában Belgrádban 1955 augusztus 8-án egyezményt kötött. Az egyezmény ratifikációs okmányait Budapesten 1956 május 19-én kicserélték. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvet a Magyar Népköztársaság kormánya részéről Dégen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársa­ság kormánya részéről Dalibor Soldatic budapesti rendkívüli kö­vet és meghatalmazott miniszter irta alá. Az egyezmény a mindkét ország szempontjából jelentős víz­gazdálkodási kérdéseket a kölcsönös érdekek szem előtt tartásá­val, a megértés, a baráti és jószomszédi viszony szellemében sza­bályoz. A ratifikációs okmányok kicserélésénél jelen volt Marjai József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügy­minisztérium I. sz. politikai főosztályának vezetője, a Külügy­minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság több vezető munkatársa. Jelen voltak a ratifikációs okmányok kicseré­lésénél a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti követsé­gének tagjai. (MTI) Országos tapasztalatcsere a Duna — Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Tisztelt pártaktíva! Kedves elvtársak! Alig negyedév telt el azóta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa megkezdte korszakét formáló munkáját és bátor, a marxiz­must— leninizmust tovább gaz­dagító következtetéseket vont le a jelenkor olyan fontes nemzet­közi kérdéseire, mint a szocia­lista és a kapitalista rendszer békés egymás mellett élése, a háború elkerülhetősége és a szocializmusba való átmenet békés formái a különböző orszá­gokban. Nem kevésbé fontosak a XX. kongresszus határozatai a párt­élet lenini normáinak szigorú oetartásáról, a kollektív vezetés­ről, a párton belüli demokrácia fejlesztéséről, a kritika és ön­kritika erősítéséről, valamint a személyi kultusz maradványai elleni állhatatos harcról. Ma már nyilvánvaló a XX. kongresszus óriási jelentősége, mely nemcsak a Szovjetuniót, s annak kommunista pártját, de az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalmat, a világ minden népét érinti. Mindannyiunk számára világos, hogy egész nemzetünk, egész jövőnk szempontjából milyen sorsdöntőek voltak az olyan események, mint a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, vagy a Szovjetunió győzelme a második világháborúban. Fel- szabadulásunk, egész szocialista fejlődésünk ezeknek az esemé­nyeknek egyenes folyománya. Hatalmas jelentőségű nemcsak pártunk, de egész dolgozó né­pünk számára a XX. kongresz- szus munkája is. Ezért kísérte soha nem tapasztalt figyelem­mel e kongresszus menetét az egész magyar nép, ezért üdvö­zölte és helyeselte az ott hozott határozatokat. Ezért valljuk mi, magyar kommunisták magun­kénak azokat az eszméket, me­lyek a XX. kongresszust lelke­sítették és fűtötték, s ezért te­kintjük őket vezérfonalul to­vábbi munkánkban, a szocializ­mus építésében. Pártunk tevékenysége az SZKP XX. kongresszusa óta és a Kohó- és Gépipari Minisz­Két hónapja, hogy pártunk Központi Vezetősége megkezdte a XX. kongresszus határozatai­nak a magyar viszonyokra való alkalmazását. Mit tett ez idő alatt pártunk Központi Ve­zetősége? Mindenekelőtt dolgozó né­pünk elé tárta a kongresszus anyagát. A pártértekezleteken, a pártaktívákon, pártunk száz­ezres tömegei előtt ismertettük és megtárgyaltuk a XX. kon­gresszus munkáját, s mozgósí­tottuk a pártot arra, hogy egész tevékenységében érvényre jus­sanak a pártélet lenini normái s hogy a Központi Vezetőségtől kezdve a megyei, járási és he­lyi szervezetekig az eddiginél sokkal következetesebben kerül­jenek alkalmazásra a kollektív pártvezetés lenini elvei. Pártunk Központi Vezetősége nyilvánosságra hozta és megvi­tatás céljából a dolgozók ele terjesztette a magyar népgazda­ság fejlesztésének második öt­éves tervéről szóló irányelveket. Ezekben az irányelvekben már felhasználtuk a XX. kongresz- szus és a Szovjetunió hatodik ötéves tervének tanulságait. A kormány, pártunk Központi Ve­zetőségének javaslatára évi 900 millió forint értékű árleszállí­tást hajtott végre, hogy ilymó- don is emelje a dolgozók élet- színvonalát. Még ebben az esz­tendőben olyan bérkorrekciók kerülnek végrehajtásra, elsősor­ban az alacsonyabb fizetésű ka­tegóriáknál, melyek évi kiha­tása 800 millió forint. A párt javaslatára a Minisztertanács szabályozta az újonnan épült la­kások elosztásának rendjét oly­módon, hogy az új lakások két­harmadát a termelésben közvet­lenül részvevő dolgozóknak kell juttatni és Budapesten a taná­csok osztják szét az új lakások 40 százalékát. Kibocsátás előtt áll a rendelet, mely napi hat téri um egyes üzemeiben az egészségre ártalmas munkahe­lyen dolgozók munkaidejét. A Minisztertanács újabb rendsza­bályokat foganatosított a dolgo­zók panaszainak és bejelenté­seinek gyorsabb intézésére. Előkészületben vannak a ta­nácsok mellett létesítendő sza­bálysértésekkel foglalkozó bi­zottságok. E bizottságok a kisebb ügyeket, melyekért sűrűn börtön- büntetést szabtak ki, ezentúl bí­rósági beavatkozás nélkül, hely­ben, gyorsan rendezik. Tavaly november óta újabb amnesztiá­val több mint kilencezer közön­séges bűncselekmény miatt el­ítélt ember került szabadlábra s több mint 11 000 kisebb bűn­ügyben megszüntették az eljá­rást. Egy sor egyéb rendszabály van kidolgozás alatt, melynek célja, hogy a párt- és az állami életben megerősödjön a demo­krácia szelleme, s a szocializ­mus építéséből népünk legszé­lesebb rétegei az eddiginél sok­kal aktívabban kivegyék részü­ket. Végül, de nem utolsósorban jelentékenyen megjavult a köz­ellátás. Néhány vidéki hely ki­vételével, ahol a hús- és zsírel­látás körül időnként még ne­hézségek vannak, az élelmiszer­ellátás jó, és soha az ipar­cikkek ilyen minőségben és vá­lasztékban nem álltak a lakos­ság rendelkezésére. Népgazdaságunk fejlesztésé­nek, második ötéves tervünknek irányelveit az egész dolgozó nép a legnagyobb helyesléssel és örömmel fogadta, mert érezte, hogy ezzel még szélesebben ki­tárul előtte a szocializmus épí­tésének, hazánk további felvi­rágoztatásának és a népjólét emelésének nagyvonalú pers­pektívája! E terv célkitűzései reálisak, megalapozottak, szám­ba veszik a felszabadulás óta eltelt 11 esztendő fejlődésének órára csökkenti a vegyiparban hatalmas eredményeit és tapasz* Szombaton délelőtt tapaszta­latcserére jöttek össze 19 megye mezőgazdasági szakemberei, me­gyei, járási kertészeti előadói, a zöldségtermesztő termelőszövet­kezetek kertészeti brigádvezetői, valamint több kertészkedő egyéni paraszt a Duna—Tisza közi Me­zőgazdasági Kísérleti Intézetben. Az ankéton a korai zöldségter­mesztés problémáit vitatták meg. A látogatók — mintegy 300-an — megtekintették az üvegháza- kat, a hollandi ágyakat, ahol fő­ként paradicsom cs paprika haj­tatása folyik. Ériekbe! az SZKP központi Bizoüsásalian a hústermelés és a beqyíijtés növeléséről MOSZKVA (TASZSZ) Május 17—19-én az SZKP Központi Bizottságában értekezletet tar­tottak a szövetséges köztársasá­gok kommunista pártjai köz­ponti bizottságainak mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalkozó titkárai, a szövetséges köztár­saságok minisztertanácsainak elnökei és elnökhelyettesei, tervbizottsági elnökei, mezőgaz­dasági, szovhozügyi, hús- és tej­ipari miniszterei, továbbá a minisztériumok más vezető munkatársai. Az értekezlet a Az egyiptomi kövei bemufalkozó látogatása az országgyűlés elnökénél Megismerték Mészöly Gyu­la Kossuth-díjas kutató ve­zetésével végzett kísérleteket, az új korai kecskeméti paradicsom­fajtákat, valamint azok agro­technikáját. A délelőtti gyakorlati bemu­tatókat délután vita követte, ahol a látogatók elmondották tapasztalataikat, kicserélték eg} - más véleményét. A tapasztalat- cseréről a következő számunk­ban részletesebben tájékoztatjuk olvasóinkat. hústermelés és a begyűjtés nö­velésének kérdéseivel foglalko­zott. Az értekezlet munkájában részt vett A. I. Mikojan, M. G, Pervuhin, N. Sz. Hruscsov, L, I. Brezsnycv, A B. Arisztov, N. T Bcljajcv. Intézkedéseket jelöltek meg s hústermelés, a begyűjtés cs a feldolgozás megszervezésének javítására. Az értekezleten be­szédet mondott N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára. (MTI) talatait, pártunk III. kongresz- szusának utasításait s mindazt, amit hároméves, ötéves tervünk megvalósítása, valamint a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának tanulságai szá­munkra nyújtottak. Kidolgozá­suknál Központi Vezetőségünk számolt azokkal a lehetőségek­kel, melyeket a szocialista or­szágok közötti együttműködés a jövőben fokozottan nyújtani fog és nem felejtkezett meg az eddigi tervgazdálkodásunk fo­lyamán elkövetett hibákról sem. Az első ötéves terv menetét részben zavarta, hogy végrehaj­tása közben olyan célokat is tűztünk magunk elé, melyek meghaladták erőinket. 1953. jú­niusa után megkezdtük e hibák kijavítását s komoly eredmé­nyeket értünk el az életszínvo­nal megjavítása, az áruellátás terén. Javult a parasztság ter­melési kedve is. Gyorsabb lehetett volna fejlő­désünk, ha az 1953-—54-cs eszten­dők gazdaságpolitikájában meg­nyilvánult jobboldali nézetek nem okozlak volna komoly ká­rokat. Országépítő vita a terv irányelveiről A második ötéves terv irány­elvei azt az alapvető feladatot tűzik ki célul, hogy az egész népgazdaság termelő erőinek to­vábbi jelentős fejlesztésével egy­idejűleg a mezőgazdaságban is uralkodóvá váljanak a szocia­lista termelési viszonyok, rend­szeresen emelkedjen a dolgozó nép életszínvonala és szilárd alapon folytatódjék az ország további felvirágzása. Abdel Hamid Nafeh Zade, az Egyiptomi Köztársaság magyar- országi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, má­jus 19-én, szombaton bemutat­kozó látogatást tett Rónai Sán­dor elvtársnál, az országgyűlés elnökénél. (MTI) Sukarno beszéde A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkáján vörös fonalként hú­zódott végig a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése. A mi második ötéves tervünkben is ez az alapvető, nálunk is erre kell a fő figyel­met fordítani. Ez a terv meg­valósításának egyik legfőbb biz­tosítéka s egyben mutatója an­nak, hogy a tervben is erőtelje­sen érvényesül a XX. kongresz- szus szelleme. Jói tudom, elvtársak, hogy valamennyien ismerik a máso­dik ötéves terv irányelveinek fő mutatóit. Ezért csak röviden szólok róluk. A szocialista ipar termelése öt év alatt 50—52 szá­zalékkal, a mezőgazdaságé 1950 —1954. évek összes mezőgazda­sági termeléséhez képest az 1956—60. évek összes mezőgaz­dasági termelése mintegy 27 százalékkal nő, ennek alapján a nemzeti jövedelem 1960-ban 42— 43 százalékkal lesz nagyobb, mint 1955-ben. 0t év alatt mint­egy 78 milliárd forintot kell be­ruházni, amihez még a termelő- szövetkezetek körülbelül két milliárd forint összegű beruhá­zása járul. A lakosság fogyasz­tása 1960-ban 34—35 százalék­kal lesz nagyobb, mint 1955-ben volt. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbé­rét a második ötéves terv idő­szakában átlagosan legalább 25 százalékkal kell emelni. Ugyan- (Folytatás a 3. üldalou) az Egyesüli Államok kongresszusában WASHINGTON. (TASZSZ) Su­karno, Indonézia köztársasági elnöke az Egyesült Államok kon­gresszusa mindkét házának együttes ülésén, május 17-én be­szédet mondott. Kijelentette, hogy az ázsiai helyzet szilárdsá­gát nem lehet megteremteni ame­rikai-katonai segéllyel, amely a segélyben részesülő országokat még függőbb helyzetbe hozza az Egyesült Államokkal szemben. Sukarno azt is kijelentette, hogy az egész világnak meg kell értenie az ázsiai népek nagy ei őfeszítéseit, amelyeknek cél­ja, hogy felszabaduljanak az év­százados »-gyarmati zsarnokság alól«, és az egész világnak együtt kell éreznie ezzel a törekvéssel. >>A földkerekség — mondotta ezután Sukamo — jelenleg az ázsiai és afrikai nemzeti ébredé! időszakát éli át ...számunkra a nacionalizmus államiságunk hely­reállítását jelenti, kísérletet je­lent arra, hogy egyenlő megbe­csülést biztosítsunk népeink szá­mára, azt az elhatározást jelenti hogy saját kezünkbe akarjuk venni jövőnket... Sokan esetleg elavult doktrínának tartják a na­cionalizmust. Számunkra Ázsiá­ban és Afrikában, a nacionaliz­mus erőfeszítéseink fő hajtóere­je. Ha ezt megértik, sok min­dent megértenek a háború befe­jezése óta eltelt időszak történe­téből. Ha nem értik meg, akkor a nyilatkozatok áradatai s a dol­láresők csalódáson és elkesere­désen kívül semmi egyebet nem eredményezhetnek . : : (MTI) Á francia kormány magára vállalja a szovjet könyvkiállítás elleni támadás okozta károk megtérítését PÁRIZS, (TASZSZ) A Francia Külügyminisztérium közleményt hozott nyilvánosságra. Ebben elöljáróban rámutat: Maurice Faure külügyi államtitkár a francia kormány sajnálkozását fejezte ki a Szovjetunió párizsi nagykövetségének amiatt, hogy a párizsi szovjet könyvkiállí­tást csavargó elemek megtámad­ták; A szovjet nagykövetséggel ezenkívül közölték — hangsú­lyozza a közlemény —, hogy s francia kormány magára vállal­ja az okozott károk megtérítését és minden szükséges lépést meg­tesz annak érdekében, hogy a könyvkiállítás az előírt program­nak megfelelően tovább folytas­sa munkáját. Az incident ügyé­ben megindult a nyomozás. A politikai helyzetről és a párt feladatairól Mint már tegnapi számunk­ban közöltük, a Magyar Dolgo­zók Pártja Budapesti Pártbizott- iáíía rvántpkpn Hpliitán aktíva­I ülést tartott a Nemzeti Sport- | csarnokban. Az aktívaülésen Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma- I gyár Dolgozók Pártja Központi | I Vezetőségének első titkár: mondta el a Politikai Bizottság beszámolóját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom