Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-13 / 112. szám

am hírős oTkxx VAROS XKKKJOOOOOOOOíKKhKKXKXKXKH) 00OO0ÄQö0iX/CKX>00<>CH><>00<-> nnugBia—m HJOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOOO VOOOOOOC aAKHX>OOÛ Helyes a terveset — ezt mondta minden felszólaló. Több mint 120-an, a kisipari termelőszövetkezetek elnökei, párttitkárai, művezetői pénteken délután beszélték meg Kecske­méten a Cifrapalotában a kis­ipari termelőszövetkezetek öt esztendőre előremutató terveit. Az OKISZ által vitára bocsáj- tott tervezetet örömmel fogad­ták az egybegyűltek. Örömmel hallgatták, hisz a lakosság jobb, választékosabb ellátását, a javí­tási tevékenység kiterjesztését célozzák a tervezet sorai. A ve­gyesipari ktsz-ck termelése 87 százalékkal lesz magasabb a második ötéves terv utolsó esz­tendejében. A vasipar 55 száza­lékkal emeli a lakosság részére munkáját, a faipar javítási te­vékenységét »4 százalékkal. Fej­leszteni fogják a bútor- és ká­dáripart. A textil, ruházati rész­legek termelékenysége 30 száza­lékkal emelkedik, de a lakosság kényelmét szolgáló javítást 218 százalékkal, a mértékes ruhák készítését 1«0 százalékkal eme­lik. A bőriparban is a javítási és a ínértékes munkák emelked­nek. A tervezet nagy feladatokat állít a kisipari tcrmclőszövet­Bclejszték a kukorica vetését a Vörös Csillag Tsz-ben Már írtunk arról, hogy a kecs­keméti Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben elmaradtak a kukorica vetésével. A Törekvés Termelőszövetkezetből öt nö­vénytermesztő ment át a meg­szorult termelőszövetkezet föld­jére, akik a négyzetbevető gé­pek mellett dolgoztak. A gépál­lomás két traktort küldött és így 120 holdon éppen a napokban . fejezték be a vetést. Mozari-hangverseny Kecskemét komoly zenét ked­velő közönsége örömmel veszi tudomásul, hogy egyre gyakrab­ban hallhat helyi zenészek művészi tolmácsolásában komoly zenedarabokat. Újra hangver­senyre, Mozart-hangversenyre hívjuk a zenekedvelőket, a kecs­keméti zenepedagógusok munka- közössége rendezi május 15-én este fái 8 órai kezdettel az Úttö­rőhöz dísztermében. A hangverseny első jelében te­hetséges növendékek tolmácsol­ják Mozart halhatatlan remek­műveit. A második részben Sza­badi Sándor Mozartról szóló elő­adása után a zenetanárok sze­repelnek. kezetek ele, megoldható felada­tokat. A hozzászólók a hogyan­ról is szóltak: Nagyobb segítsé­get várnak a helyi tanácsoktól — helyiség, műhely nélkül nem tudnak dolgozni. A helyi elfek­vő anyagok felvásárlását is meg kéne oldani, hisz sok esetben importanyag megtakarításával tehetnének eleget a lakosság megrendeléseinek. A műszaki fejlesztésről, kisgépcsítésről, újí­tómozgalomról is sok szó esett ezen a tervet vitató értekezle­ten. A vita részvevői a jövő héttől saját termelőszövetkezeteikben bocsájtják megvitatásra a ter­vezetet. A dolgozók javaslatot tesznek a tervezet bővítésére, a helyes célkitűzések mielőbbi va- lóraváltására. Paplanokat javít, mértékes ruhákat is \ készít A városi tanács végrehajtó bizottsága már határozott: he­lyes a Kézműipari Vállalat ter­ve, meg kell valósítani. Így már csak napok kérdése, hogy a fér­fi, női, gyermek konfekció mel­lett, közvetlen a megrendelők­nek mértékes ruhákat, paplano­kat készítsenek, ruha-, paplan­javítást vállaljanak a Kézmű­ipari Vállalat dolgozói. Egy lé­pés előre a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításá­ra, hisz a helyi igények mind szélesebbkörű kielégítését is rögzítik a tervezet sorai. A Kézműipari Vállalatnak Baján is van egy részlege, mely : eddig egyenruhákat készített. Ott bevezetik a mértékes, a ci­vilruhák készítését. Aki megszerette a gépi munkát... Még a kukorica- vetés megkezdésé­nek napjaiban tör­tént a Törekvés Ter­melőszövetkezetben, hogy a növényter­mesztő brigád egyik tagját, H. Szabo Já- nost a vetőgépakhez osztották be. H. Sza­bo János idegenke­dett a géptől, nem nagyon becsülte a gépi munkát, éppefi ezért a gép mellett sem dolgozott szíve­sen. — Hogy a fene ütött volna ebbe a masinába — szitko­zódott; az első napok­ban H. Szabó János. Akivel csak találko­zott, mindnek el­mondta, hogy: — ugyan, mire való géppel vetni a ku­koricát? Az apám is, meg a nagyapám is kézzel vetett. Az volt az igazi munka. Egyszóval H. Sza­bó János ellenezte a gépi vetést. Amikor befejezték a munkát, hírül vették, hogy a Vörös Csillag Tsz­ben bizony alaposan elmaradtak a vetés­sel. — Segíteni kelle­ne nekik cs jó lenne, ha a vetőbrigád át- menne a gépekkel a Vörös Csillagba — mondta Kismándor Sándor, a párttitkár. Az indulás előtt azon töprengtek, hogy H. Szabó Já­nos helyett vajon kit is küldjenek hát, hi­szen H. Szabó nem szeret a gép mellett dolgozni. Fülébe ju­tott ez H. Szabónak is. Úgy gondolta, ha más szívesen végzi ezt a munkát, mégis csak okos dolog lehet ez a gépi vetés. Nyomban kereste a párttitkárt cs erősködött, hogy ő bizony nem enge­di, hogy más men­jen helyette. — Mikor indulunk? — kérdezte a párt­titkártól. — Hajnali négy­kor a brigádszállás­nál lesz a találkozó — felelte a párt-: ti tkár. H. Szabó: csak megpöccintette, a sapkáját, aztán; odébb állt. Másnap: pedig egy órával: előbb, már hajnali háromkor ott volt a brigádszállásnál és türelmetlenül várta a többieket. A vető-' brigád többi tagjai' csak csodálkoztak, hegy H. Szabó Já­nost már ott talál- ; ták. Még ő telt szemrehányást tár­sainak, hogy megvá-: ratták őt. A Vő-; lös Csillagban még aznap megkezdték aj vetést és H. Szabó DCedats JCzesk&mitUk ! JÏÏim hozzátok szólunk. Most köszönetét tolmácsolnak a leírt mondatok. Köszönetét azért az önfeláldozó segíteni- akarásért, mellyel szinte egyemberként siettetek a hajléktalanok megsegítésére. Igen, a kegyetlen jeges ár idejére emlékszünk vissza. Arra az időre, amikor a Dunamentt falvak csendjét felverte a gátat át­törő víz robaja, mikor a verejtékkel felépített kis otthonok úgy dőltek a jeges érintéstől, mint a kártyavár a kis fuvallattól, maga alá temetve örömöt, emberi értéket, mindent, amit úgy mondtak a bennelakók — mienk. A veszélyes órákban együtt dobbant a város szíve a megriadt falvak lakóival. Segíteni, segí­teni, ahogy csak lehet. — Ezt fejezték ki az ónként jelentkező munkások, akik a gátak erősítésére kéredzkedlek, ezt a sok kér­dező, érdeklődő ember, aki naponta felkereste a városi tanácsot. A segíteniakarás, az együttérzés vezette azt a 3000 embert, aki meleg otthont, szülői szeretetet ajánlott fel a hajléktalanul maradt gyermekeknek, családoknak. Csak 132 családnak jutott 157 gyerek. Legtöbbjük már visszatért falujába, de 41 még ma is vendégünk, vidáman telnek napjaik. Hogy milyen hálásak ezért az odaadó szerétéiért a Mohács-szigeti, bajai szülök, arról a; egyszerű szavakkal írt köszönő levelek tanúskodnak. Bőrfotel József, Baja, Kölcsey utca 22. szám alatti lakos nemcsak a ne­velőszülőket, a városi tanácsot is felkereste levelével. Két gyei éneke dr. papp Ákoséknál talált meleg otthonra, de nemcsak otthonra, szerelő gondoskodásra is. A levélben leírja, hogy mennyi szép holmival tértek haza az üres kézzel elment gyer­mekek. Akiknek nem jutott gyerek, rendbehozták a kinőtt, szét ruhácskákat, úgy hozták nagy szeretettel. 1934 különféle ruha­darabot továbbíthattunk, majdnem 2000 ruhácskával pótoltuk m elveszetteket. Voltak, akik forint jail: kai enyhítették az elemi cm- pást, mások meg a termény, szalonna nélkülözhető kilójait küldték. Mindenki tehetségéhez mérten segített letörölni egy-egt könnyet, segített mosolyt fakasztani a bánatos arcokon. Segített és segít. Mert bár a Duna habjai már szűk mederben hömpö­lyögnek, pusztítását még sokáig látja a szem. A munkások bri­gádjai innen, Kecskemétről is segítenek, hogy egy-égy ház szebbé, egészségesebbé, erősebbé épüljön a romok helyén. Az V. kerületi MNDSZ asszonyai pedig a ruhák igazítása után most a gyermekeknek készítenek apró játékokat. A babák, mackók hadd felejtessék a régit. őszinte együttérzéssel sietett a bajbajutottak megsegítésére e város szinte minden lakója. Ezért a tettrekészségért mond most ezúton is köszönetét minden segítőnek a Városi Tanács, Már 12.5 lil’er a napi fejési állag a Kossuth Tsz-ben Az elmúlt hetekben újabb eredményt értek el a Kossuth Termelőszövetkezet tehenészei a tejhozam növelésénél. A március­ban elért 11 literes fejési átla­got április közepén 12 literre emelték s most, az abraktakar­mányadag felemelésével már 12.5 literre növelték a napi fe­jési átlagot. A Kossuth Tsz tehe­nészei nem elégednek meg az el­ért eredménnyel. Elhatározták, hogy májusban 13 literre növelik a fejési átlagot. Nagy bemutatóra késsiil a hírős váró» népi zenekara János igazán szív-...... vel-lélekkel végezte a dolgát. Meggyőző­dött arról, hogy a gép tökéletes mun-, kát végez, megsze­rette a gépet. Előtte' most már senki nem mondhat rosszat a gépre, mert H. Sza­bó János úgy néz a beszélőre, hogy an­nak bizony torkán akad a szó. — ó — Az előadást május 21-re fél 8 órai kezdettel tervezték az Uj-Kollégium dísztermében. Ritka élményben lesz része a bemutató közönségének. A hí­rős város népi zenekarával színpadra lépnek Ádám József és Kálmán Lajos vezényletével az Állami Zeneiskola tanárai és leány énekkara, a Tanítónő- képző énekkara, a kisipari ter­melőszövetkezet Kodály férfi­kórusa. Rácz Kálmán, a népi zenekar vezetője régi, elfelejtett dallamok felkutatásával megal­kotta a Fehér László balladát, azt- hallja majd a közönség, de a készülő cigányopera Karaván éneke is először kerül nagykö­zönség elé. Cigánykantáta, új feldolgozásban a Rákóczi-induló szerepel még műsoron, majd utána népdalokat, csárdásokat játszik a népi zenekar. Érdeklődéssel várja az egész város ez élményt ígérő bemu­tatót. 12 év illán megfejtették a talfáji titkot: Kitudódott Csűrik Sándor gyilkossága E C S Hirtelen nem Is tudom, hogyan határozzam meg: Intézménynek mondjam-c? öröklött liagyománynuk-e? Akárminek is nevezzem, bele kell törődnöm, hogy van. Van Kecskeméten is, «hogy megtalálható az or- I7ag minden kisvárosában, lét az ország fővárosában, Budapesten is. Mert hi- izen a dunaparli sétányt aii egyébre használhatnák I pestiek, mint pihenő­időt kitöltő korzózásra. Itt tztán rá is tapintottam a lolog elevenjére. A korzó «hát valamilyen sétáló- aclv, ahol ünnep déltáj- *an, vagy munkanapon lologidő után, alkonyat felé magukat kelletöen »étálgatnak azok, akik nem akarják, hogy holt hí­rüket költsék, vagy azt a még rosszabbat, hogy va­lami ok miatt el kellett költözniük a városból. A korzózás leginkább a liatalsag szórakozása, itt tűnnek fel először szépsé­gükkel a csitrikorból nagy- leánnyá átserdült hajado- nok. Itt van a barátnő­ket pukkasztó divatbemu­tató, mert itt jelennek meg először a nyilvánosság előtt az új ruhák: kosztü­mök. sokatsejtető. könnyű A k nyári kelmék, a tavaszi rét százszínű virágpompájában tarkálió, kissé hátracsúsz- tatott selyemkendők, tar- kón viseli jajmindjárt le- csik-kalapocskák, fiatal­emberek élesre vasalt nad­rágja, derékbanhúzott hosszú kabátja is itt szeli először a levegőt. Mert hi­szen a tánctercmtömöttsé- gű korzón mind a szép-, mind a kevésbé szép-nem képviselve van a sétálók folyamában. Kivéve, ha az utóbbiak nem sodródnak az útszél mustráiéi közé, hogy távolból tegyék meg felelőtlen, irigykedő meg­jegyzéseiket a korzó feltű­nőbb jelenségeire. A korzó, mint parádézó­hely, a legtöbb városban a város legszebb helye. A kecskeméti korzóról ezt csak félig lehet mon­dani. Az Arany János ut­cától a Budai utcáig tartó útszakasznak csak a Sza­badság térre eső része mondható korzóhoz úgy- ahogy méltónak. Bár már az Arany János utca sarkán álló, 1876-ban épült két­emeletes épület is meg­hökkenti a gondolkodó embert felemás stílusával. A modernné sematizált üzletsor idegenként sza­o r s ó ladt a klasszikusabb stí­lusú emeletek alá. A Béke­szálló is ridegen tekint a korzózókra, mióta szemöl- dökfrizét levakarták. Nap- szemüvegszerüen négy­szögletes ablakai mintha festett müszemüldökért kiáltanának az elveszett helyett. A korzó további része még ennél is keve­sebb bájjal vonz. Szeren­csére a korzózókat nem a környezet köti le, azt ta­lán észre sem veszik, an.y- nyira el vannak foglalva egymással. Néhány évvel ezelőtt a város vezetősége szebb tájakra próbálta irányí­tani a korzó rajongóit. A kísérlet eredménytelen maradt. A józan ész nem bírt a kiírthatatlan hagyo­mány romantikájával. Vé- gülis a forgalmat kellett ezen a helyen a korzózók igénye szerint rendezni. A régi kecskemétiek lába- nyomától és rég elszállt parfümjeik illatától nem tudnak elszakadni a mos­tani korzózók, vagy a hely történelmi levegője ilyen igéző? Igaz, a Béke-szálló he­lyén állott Hruz-házból a Luther-átjáró helyén volt íöldszíntes evangélikus is­kolába itt szaladgált át a kis Petrovies Sándorka, akiből Petőfi Sándor lett idők múltával. A Hruz-ház helyén épült vendégfoga­dóban sok országos nevű ember megfordult, köztük Jókai Mór is. Abban az időben még a mostani korzó csúnvábik fele a város főutcájának, a Nagy­kőrösi utcának volt a bel­sőbb darabja. Akkor nem is volt sárgakocKa- köves. Mikor Ferenc Jó­zsefet 1854. évi országos kőrútján Kecskemét is kénytelen volt fogadni, a Körösi utca kátyúit n> zsekötegek lehelyezésével tették süllyedésmentessé. A császár nem süllyedt el, de a rőzsekötegak igen. Akkor kerültek csak nap­fényre, mikor évtizedek múlva a Körösi utcát kö­vezés előtt mélyebben íel- ásták. Persze arra kellene te* lelnem, hogy mióta van ezen a helyen a kacs* keméli korzó? Úgy sejtem, azóta, mióta fiatalok élnek itt, és meg is marad, míg a városnak életnek örülő ifjúsága lesz, Joós Ferenc, a TTIT tagja. Azt tartja a közmondás: hosz- szú a törvény keze, utoléri a bűnöst. Ez történt Csűrik Sán­dor talfáji földműves esetében is. 1944. december 13-án éjjel Talfájában agyonlőtték Csűrik Sándor lakásán feleségét. Az asszony este a gyerekekkel a szobában feküdt le, az ember az istállóba ment aludni, ahol egyébként is az éjszakát szok­ta tölteni. Lefekvés előtt össze­szólalkoztak. Az ittas férfi éj­jel ismét felkelt és újból össze­veszett az asszonnyal. Meg akar­ta ijeszteni feleségét, mert két­szer a mennyezetbe lőtt. Reggel a szomszédhoz loholt és jelentette, hogy felesége az ablak alatt holtan fekszik, az éjjel agyonlőtték. Akkor még a háború következtében eléggé zilált viszonyok voltak, a gyil­kost nem tudták kideríteni, az asszonyt eltemették. Nemrég tiltott fegyvertartá­sért feljelentették Csűrik Sán­dort. Találtak is nála pisztolyt, megtöltött vadászfegyvert, lő­port és ólomlövedékeket. Ki­hallgatása során aztán napfény­re került a 12 év előtti gyilkos­ság is. Csűrik beismerte a gyil­kosságot. Elmondta, hogy az aj­tónál agyonlőtte az asszonyt, utána az ablakhoz vonszolta, hogy azt állíthassa, ismeretlen személy lőtte le. Az asszonyt a napokban exhumálták. Füle mellett hatolt be a golyó és a koponya tetején megakadt. A gyilkost őrizetbe vették és ha­marosan felel bűnös tettéért. 12 év után utolérte az igazságszol­gáltatás keze. Kecskemét—Nagybátony 1, x, 2 ? Aki osak egy kicsit is szereti a futballt, az már többször számbavet- te, latolgatta, vajon mi lesz az ered­mény? A sportberkekben derűlátó a hangulat: a Dózsa legutóbbi játéka alapján győzelmet várnak. túr nagyon helyes, hogy bízunk a csapatban, de azért ne legyünk elfo­gultak. A Bányász jó játékerőt kép­visel, s nagy teljesítményre Is ké­pe*. Vegyük csak számításba azt, hotfy a négy győzelméből kettőt ide­genben ért el. A 10. helyen tanvázó Salgótarjáni Vasastól, valamint Kecs­keméten és Diósgyőrben döntetlen eredményt elért Békéscsabai Építők­től hozta el a két pontot. A Dózsa viszont itthon gyengébben szerepelt eddig, s ezért nehéz megjósolni, hogy a délután 5 órakor kezdődő mérkő­zésen 1, x, vagy 2 lesz. A Dózsa összeállítása: Bajai — Tordasi, Határ, Keneesics — Jónás. Uzsoki — Englert, Boros. Köves, La- czi. Pécsi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom