Népújság, 1956. május (11. évfolyam, 104-127. szám)

1956-05-27 / 124. szám

WM HÍRŐS 'AOOOOOOOOOOOOÍMKVMKKMKWKHKKWO «»«XKKKÍKXÍOOOOOOOÍWKK) VAROS ^<>00<>C>0<><>00<KKK><>00<><>0<K>00<K)<WKV>CK><KXKH>(>00<>0<><>0>00<><><H>C nXKKKXKK) yí ma nyíló képzőművészeti kiállítás főszereplői Î (Jt/einiíkírt — békéért Mivel kezdjük? Talán azzal, hogy ma délelőtt 11 órakor nyílik az MSZT képzőművészeti szakosztályának második kiállítása. A városban élő képzőművészek legújabb alkotásait három héten át minden érdeklődő megtekintheti, sőt meg is vásárolhatja a Ka­tona József Múzeumban. Másfél évvel ezelőtt alakult a szakosztály. Hői lelkes munká­val, hol ezernyi nehézséggel, meg nem értéssel küzdve, de haladtak biztosan előre. Van közöttük országosan ismert festő is, méghozzá nem is egy. nük még ezután is. És az alko­tás? Nem küldött képet a kiál­lításra. Csak nem hagyott feRí vele? Tehetséges embernek al-( kötni kell! r>%\ Prohászka József nevét már az 1920-as, 30-as években emle­gették művészkörökben. Ki tud­ja hány tárlaton szerepeit Ma­gyarországon, külföldön egy­aránt és hogy eredményesen, azt a sok kitüntetés, legjobbnak ki­járó díj bizonyítja. A munkás­mozgalmi intézet, a Szépművé­szeti Múzeum és még több fő­városi múzeum őrzi nem egy művét és most a Pécsen rende­zett kiállításon is ott vannak ké­pei a Csók-, Szőnyi-, Doma- nuvszki-alkotáisok mellett. A kecskeméti kiállításon tíz kép­pel szerepel. Nem kis büszkesége lehet a városnak, hogy Prohász­ka József megalakulásától tagja a Magyar Képző- és Iparművé­szeti Szövetségnek. A képző­művészek megyei csoportjának is tagja Kiss Zoltánnal egyetem­ben, tí AT ÁRSZEMLE Három bizottság járta a ter­melőszövetkezetek földjét. Ha­társzemlét tartottak a növény­ápolásra való felkészülésről, a gépi segítség igénybevételéről. A városi tanács mezőgazda- sági osztálya, a gépállomás egy- egy dolgozójából, a tsz elnökéből és agronómusból álló bizottsá­gok rövidesen befejezik munká­jukat; Az eddigi tapasztalatok biztatók. Nem lesz hiba az oly fontos növényápolási munkák­ban. Ÿj/rthi Kiss Zoltán nemcsak tagja, de vezetője is a megyei munka- csoportnak. Harmincéves alkotó­munkája során képei eljutottak Párizs, Prága, Liege, Lemberg, Brüsszel kiállítótermeibe. Felsza­badulás után az ő vezetésével fogtak újra munkához a város alkotóművészei. Tizennégy képe látható ezen a kiállításon. Van közöttük olaj, akvarell, grafika. Még csak néhány éve festGoór Imre. A Révész Imre-körböl indult el és már eljutott a kiál­lítási termekig. X ? /Sí i( V 7MTV ( .//>/ //! /> // <&*>■ Mátis Kálmán, a Révész Irnre- képzőművészeti kör szeretett ve­zetője. A festészet, szobrászat, fényképészét rajongói sokat ta­nultak már tőle és sokat tanul­Udvardy Gyulával egyetemben. Mindketten Mátis Kálmántól tanulták meg azt az alapot, me­lyen sudár falak nőnek bizto­san. tíozsó János, Fuchs József, Sárközi Zoltán képei és Gyenes Sándor karikatúrái — ő e raj­zok megalkotója is — látható még a Katona József Múzeum három termében a helyi képző­művészek kiállításán. ■/ alaliogy együtt jár c két szú: gyermek, béke. Szétválaszthat w tatlanok. Nézed a mosolygós, derűs gyermelcarcot ás ha mm is mon­dod ki, ha nem is gondolod végig, a szíved mélyén erősödik az érzés; legyél mindig ilyen derűs, gyermekem. Tervezed fiad, lá­nyod jövőjét. Szakmátértő, élettől duzzadó, alkotni tudó embert képzelsz magad, elé, nem szilánktól sebzett kart, félelemtől eltor­zult arcot. Es ott, ahol nem veri fel az otthon csendjét az apró­ságok zsivaja, ott is a béke gondolatával párosul a szó, hogy gyermek. Hisz a verejtékes munira, a hétköznapok sokszor oly nehéz harcainak gyümölcsét élvezik majd a ma gyermekei, a holnap felnőttéi is. A megkezdett, mű folytatására képes ifjúság nevelése egész társadalmunk feladata. Æz öröm és a kiállás ünnepe ez a mai nap az egész vilá­gon. Az Örömé, hisz a szeretettel készített ajándék, a soli vidám■ meglepetés, boldog mosolyt rajzol az arcokra; és a kiállásé, mert a gyei-mek érdekében szólnak mindenütt az embe­rek. A gyermek érdekében, a béke érdekében! Hogy ne ismer­jék meg soha féltett kincseik a bombák süvítését, a szirénák vészt jósló vijjogását, ne lássanak soha vért, romokat. És hogy minden gyermeknek emberi élete legyen. Nektek derűs a mátok, magyar gyerekek és szép lesz holrMn- tok is! Szüléitek, az egész dolgozó magyar nép, bölcsődék, napkö­zik, játszóterek és iskolák százait építik, hogy derűsebb legyen mindennapotok, hogy többet tudó, értékes emberré növeked­hetek. Ezt akarjuk. Békében felnövő, boldog ifjúságot! A mai nap gazdag programjából Az építők és gyermekek osz­toznak ezen a mai ünnepen. Az építőmunkások és a gyermekek köszöntésére, szórakoztatására hangzik már korán reggel a vi­dám zene. Zenés ébresztő lesz mindenütt. A sportkedvelők siessenek fél 9-re a dunaíöldvári útra, meg­rendezik a közhasználatú gépek kerékpárversenyét. Kilenc óra­kor sor kerül a sok ezer gyer­mek Szabadság téri színes fel­vonulására. A legszebb csoportot kék zászlóval jutalmazzák. Tíz órakor ismét zene szól, térzene lesz a Széchenyi téren. Tizenegy órakor a szabadtéri színpadon az építők tornacsapata mutat be szabad- és szertorna-gyakorlato­kat, de 11 órakor kezdődik a Széchenyi téren a roller-verseny, az úttörőházban a »Juhászle- gény« című mesejáték előadása, az Építők Kultúrotthonában a mesefilm vetítése és a Cifra­palotában a bábelőadás is. A délutáni program már 3 órakor, a gyermekek uzsonnáz- tatásával veszi kezdetét. Ugyan­akkor szórakoztató zene szól a szabadtéri színpadon is. Öt óra­kor a színpadon kultúrműsor kezdődik, az építőiparosok cso­portjai szerepelnek, öt órakor kezdődik a szovjet tisztiklub he­lyiségében a gyermekek vidám karneválja. Este 7 órakor utca­bál lesz a Széchenyi téren, idős. fiatal építőmunkások találkozója is lesz az Építők Kultúrotthoná- ban. A 9 órai tűzijátékkal ér vé­get a mai program. Kecskeméten marad a Közgazdasági Leánytechnikum 1912 óta, előbb, mint Leány kereskedelmi, majd Közgazda­sági Technikum, Kecskeméten működő iskola sok hozzáértő em­bert adott nemcsak a megyének, de az országnak is. A bentlakó gyermekek elhelyezése okozott szinte megoldhatatlan problémát, ezért akarták elhelyezni innen az iskolát. — Itt kell, hogy maradjon az iskola —, ez mondta minden kecskeméti, de akkor a kollégiumnak helyet kell biztosítani, hisz naponta Nagykőrösről jártak eddig a tanításra a diákok. A vá­rosi tanács megoldást keresett és talált. A fiú hallgatóknak kol­légiumot rendeznek be az Ó-Kollégium eddig napközinek hasz­nált két termében, a lányok pedig a Kaszap utcai diákotthonban nyernek elhelyezést. Ezt a megoldást elfogadta a SZÖVOSZ, így Kecskeméten marad a Közgazdasági Leánytechnikum. TI SÉTA A kecskeméti köztudatban ezen a néven szerepel az a hosszúkás park, «mely az SZTK-palota bejáratával szemben kezdődik és a Piarista Gim­názium mellett húzódik egészen a Mihó utcáig. Volt a hatalmas fákkal és dúsan tenyésző bokrokkal benőtt térnek szabályos neve Is, Gyenes térnek hívták régebben, ma a szo­cializmus megalapítójának, Marxnak a nevét viseli. A kecskeméti ember azonban ma is könnyebben igazítja oda az érdeklődőt, ha a kis sétatér felöl tudakozódik. A nagy sétatér az állomás mellett levő Katona József- sétány, amit szintén nem szokás hi­vatalos nevén emlegetni. Oe gyerünk csak vissza a kis séta­térre, mely ilyenkor, nyár elején, a legszebb. Széles középútján vidám gyereksereg hancúrozik. Padjain egymással elfoglalt fiatalok, vagy új­sággal, könyvvel szórakozó öregek Üldögélnek. A nap minden szakában árnyékot lehet találni itt. A magas fák sűrű lombjai közt csak itt-ott bö­köd keresztül a. nap aranyos ujja, Talán a rigókat keresgéli, mert a rigók nótája szüntelenül szól a ma­gasban. Ez a kert Kecskemét első sétákért- le. A zeg-zugos, szűk kecskeméti út­iak sivatagában az első zöld oázis, fiatalabb, mint a város. Csak száz- hű sz-egy néhány éves. Gyenes Mihály ’.étesít.ette 1831-ben, a Dé!lő-tó lecsa- polásával, Gyenes Mihály mérnöki \ KIS SÉTATÉR városi erdőfelügyelő, egyidőben a város főbírája is volt. Jókai szerint hétmillió fát ültettetett a kecskeméti határban és a városban. A nagy mesemondó novellát is írt róla. Hogy­ne írt volna, mikor kecskeméti jo­gászkodása idején épp az ő házában lakott! A park helyén 1834 előtt nádas-, kákásszélű tó volt, amely nyáron ren­geteg szúnyogot termelt, de télen ki­tűnő korcsolyahelyként állt az ak­kori reményteljes ifjúság szolgálatá­ra. Az egész mostani parkot elfog­lalta a víz, még a mostani Tompa Mihály utca felé sarkantyúszerűen beforduló kiágazást is. Esős időben itt gyűlt össze a környék vízfölösle­ge. Ilyenkor a tetejéig lelt vízme­dence egy kis békanyálas, nem egé­szen kölniszagü erecskét táplált, amely végigfolyt az egész városon. A mostani Luther-küzön keresztül in­dult Kecskemét eltűnt folyójának fo­lyása. A Béke-szálló, Cifra-palota előtt elhaladva az Aradi (most Be- niczky French utcába fordult, onnan a Folyóka (most László Károly) ut­cán át elérte a Széna-piacot, amely­nek ma Czollner tér a neve. Itt hir­telen balfelé kanyarodott, körülbelül a 9-es számú házig, a Sarkantyú utca görbületét kivette, majd átvágva a háztömböt a Kalocsa, Csóka és Faze­kas utcán át, az Urges Kórház utcái sarokházával széniben állott száraz malom közelében beletorkollott 8 Gátérbe, amely aztán tovább vitte a legendás Déllő-tó Üzenetét a Tiszáig. Legendát mondtam, mert tó korá­ban monda is szállt szájról-szájra ró­la: Több mint ezer esztendővel en­nek előtte István király táborozott a tó partjára vitézeivel erre jártában. Légiónyi kiéhezett szúnyog támadta meg a sereget. A vitézek többet szen­vedtek a karddal leküzdhetetlen ap­ró támadóktól, mint igazi csatabeli ellenségeitől. Segítséget kértek kirá­lyi vezérüktől. Az türelemre intette őket és visszavonult sátrába imád­kozni. (Akkor még ez volt a szúnyog­elűzés módja.) Nem sokkal utóbb szél kerekedett, és elsöpörte a szúnyogse­reget. István király a szúnyogra! el­űzésének emlékére később kápolnát emeltetett a Déllő-tó partján. Ez 1794-ig fennállott, akkor a nagy tűz­vész alkalmával leégett. Köveit ké­sőbb széthordták. Á helyén ma a Vegh Mihály utca három utcára szol­gáló régi háza áll, előtte kis kertecske, telkének egy részét az új kórházhoz vezető modern út létesí­tésekor levágták. A demokráciánk által létrehozott számos díszkertünk mellett a kis sé­tatér szerény valami, de története egyik tanúbizonysága városunk ez­redévekre visszanyúló múltjának. Joós Ferenc, a mi tagja. Anyák iskolája kezdődik A Vöröskereszt városi szerve­zete hat előadásból álló anyák iskoláját szervez. Az. előadásso­rozat május 30-án, délelőtt 12 órakor kezdődik az SZTK I. eme­leti nőgyógyászati helyiségében. A következőkben minden szer­dán ugyanebben az időpontban lesz előadás egybekapcsolva ter­hes anyák részére tartandó ta­nácsadással. GyümölcsSákai döntött ki a pénteki szélvihar A Máriavárosban sokfelé oko­zott károkat a pénteki viharos szél, de legnagyobb pusztítást Sóber Dénes 1080 négyszögöles gyümölcsösében telle. 26 gyü­mölcsfát döntöll ki a vihar. — Rékszűrő Az egyik legpusztítóbb beteg­ség a rák, amely kezdet) stá­diumban műtéttel, sugaras keze­léssel gyógyítható. Ezért, szük­séges a rendszeres rákszűrő vizsgálat. Helyes, ha évente minden 35 éven felüli, de sok­szor fiatalabb nő is megvizsgál­tatja magát. Városunkban az el­múlt évben körülbelül 13 000 rákszűrő vizsgálatot végeztek az orvosok* Olyan ereje volt a szélnek, hogy a hatalmas koronákat — végig­söpörve vele a kertet — messze elhordta. A szótőben is nagy kárt tett a vihar, cs leszedte a ház cserepét is. vizsgál at A Vöröskereszt városi szerve­zete a héten már megkezdte a 35 éven felüli nők összeírását, amelyet a jövő héten be is fejez. A névsorban szereplő nőket idé­zéssel hívják a vizsgálatra. A rákszűrések a rendelőintézet rákszűrő állomásán, a nőgyó­gyászati szakrendelésen, vagy pedig a megyei kórház nőgyó­gyászati szakosztályán történ­nek. A vizsgálatok teliesen in­gyenesek,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom