Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-19 / 93. szám

Füzérektől a „piros aranyig Látogatás a „paprikás" házakban A háziasszony, amikor a pör­költbe, csirkepaprikásba, vagy a leves rántásába szórja az édes, edesnemes, vagy erős parikát, nem is gondol arra, hogy e köz­szükségleti cikk elkészítése mennyi fáradtságba kerül. A Vajas csatorna balpartján lévő épületek már messziről ma­gukra hívják a figyelmet. Ösz- szel és kofa tavasszal a falakra aggatott paprikafüzérek borítják be az épületeket. Hosszabb ideig van itt a paprika utóérlelés mi­att. » Ez a paprika, mire az őrlőma­lomba kerül, 30—10—50 százalé­kos víztartalmú. Tulajdonkép­pen az utóérlelésnél kezdődik a gyártás. A csipedett, hasított, forgatott, osztályozott paprikát szeletelő gépbe helyezik. Ezt a szeletelő gépet Taskovics Károly, a TMK vezetője konstruálta. A gép két részre szeli a paprikacsövet. En­nél a gépnél dolgozik Guzsván Ferencné és Muszä Lajosné. Az előbbi 130,7, az utóbbi 135 száza­lékot teljesít. Közvetlenül a szeletelő géptől kerül a paprika a műszárító végtelen szalagjára. Ebben a gépben 80 fokos meleg cirkulál, A szalagra 10—12 mázsa nyers­paprikát helyeznek. A gép ele­jén berakott paprika másfél óra múlva kerül ki a gépből telje­sen megszáradva. 24 óra alatt 30—35 mázsa szárított paprika hagyja el ezt az üzemrészt. Itt három brigád veti össze tudását. Mindegyik vezetője DISZ-tag. A legjobb köztük Sza­bó Erzsi és brigádja. Hatan dol­goznak a gépnél. Kettő teríti a paprikát, kettő a szárítást ellen­őrzi, ketten pedig a leszedésnél tevékenykednek. A gépből kijö­vő úgynevezett félterméket az­után ládákba szedik. Jelenleg Zollár József né, s társa végzi ezt a munkát. A félterméket ezután átszál­lítják a szomszédos épületbe, ahol előbb gépek segítségével megszabadítják a tisztátlanság- tól. Ezután kerül a paprika az őrlőmalomba, ahol tizenkét pár kő zúzza porrá a paprikát. Négy­szer—ötször őrlik meg a papri­kát. Csak így kapja meg a liszt­szerűségét, Ebben az üzemrészben is csak fiatalok dolgoznak. Mindegyikük DISZ-tag. Katus György, Markó Feri, Romsics László és Bende József. Szép János művezető irá­nyításával naponta 13, 15, 17 mázsa készárut gyártanak kifo­gástalan minőségben. A négy—ötszöri felöntés után « paprikái ládákba engedik le, Ez a paprika meleg. Ezért hűtik. Egy csempézett medencébe he­lyezik, ahol kihűl. Ezután zsá­kokba rakják az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló In­tézet kalocsai paprikaminősítő osztálya képviselőjének jelenlé­tében, aki mintát vesz a papri­kából és leblomb izza. A csomagolőban ncgy gép automatikusan adagolja a papri­kát, 2—5—10 dekás üres zacskók­ra, melyet le is ragaszt. A eso- nagoloná^Huszta Etel a legüaye­tudta megelőzni. A munka ünne­pére kialakult verseny egyre élénkebbé teszi közöttük is a ve­télkedést. Ezeket az apró zacskókat Me­zei Józsefné burkoló rakosgatja egybe. Jóval többet, mint ameny- nyit a napi norma előír. Nem ok nélkül nyerte el az élelmiszer- ipar kiváló dolgozója címet. Tel­jesítménye a felszabadulási mű­szakban 175,5 százalékra emel­kedett. ot&Lzan jaknak o«öo<K>o<K><x>oooooooooo<>o<H>oo<>o<>aoú Ismét divat a boleró Lányosmamák figyelmébe A csinos, fiatalos bo­leró bő, vagy szűk szok­nyával az idei tavaszi divatban a kiskosztü­möt helyettesíti. Leg­szebb, legfiatalosabb sötétkék-fehér színösz- szeállításban, mint aho­gyan modell jeinken lát­hatjuk. 1. Magasított derék- részű, bőszoknyás, bo­leros ruha. Fehér ala­pon sötétkék pettyes blúzzal a legízlésesebb, 2, Kétsorosán gom­bolt, gallérnélküli bólé­iéhoz pettyes sál való. A szoknya magasított szabású. A boleró és az alj hátul levasalt szem­behajtással (hcllal) bő­vül. Tavaszi vitaminhiány A tavaszi vitaminhiány felnőt­teknél, gyermekeknél fejfájás­ban, kimerültségben, fázékony- ságban mutatkozik. Ilyenkor még drága a friss vitamint tartalma­zó zöldféle, az idei hosszú tél miatt a korai cseresznye is ké­sik. Honnan pótolhatjuk a szer­vezetünknek szükséges vitami­nokat? C-vitamint találunk a nyers savanyított káposztában, amelyet köretként hús-, burgonya mellé tálalhatunk. A csipkebogyónak is magas C-vltamintartalma van. Éppen csak leforrázva a bogyó­kat, ízletes, illatos teát készíthe­tünk belőle. Egy csésze teához 8—10 bogyó szükséges. Az almá­nak közvetlenül a héja alatt van Ovitamin, ezért lehetőleg hámo- I zatlanul együk. Azt is jó tudni, ; hogy minél színesebb, pirosabb A gyártmányt ezután elviszik a központi raktárba, ahol ismét az állami szerv kiküldöttének jelenlétében felbontják a zsáko­kat, az egalizáló gépekbe öntik a paprikát, s az igények szerint állítják össze szín- és az előírt íznek megfelelően. Mikor ezzel végeztek, áthordják a csomago- lőba. Ez tehát egész röviden a fű­szerpaprika-készítés útja, a pap­rikások tevékenysége. És ha nem is gondolunk nagyszerű munká­jukra, mikor finom, ízes étel ke­rül asztalunkra, mégis büszkék vagyunk rájuk akkor, amikor a világ bármely tájáról elismerően emlegetik a híres magyar fűszer- paprikát. —Vcnesz— Hamis marcipán: 8 deka darát leforrázunk 4 evőkanál forró tej­jel, hozzáadunk 10 deka össze­tört kekszet, három deka keserű- mandulát, vagy barackmagot megdarálva, 6—7 deka vajat. Jól összegyúrjuk, kisebb szilva­nagyságú krumplikat formálunk belőle és csokoládéporban meg- hempergetjük. Diákkenyér: Egy evőkanál zsírt összekeverünk egy tojással, 20 deka cukorral, egy deka sütő­porral, majd apránként hozzá­adunk 2 és fél deci tejet és 28 Gyermekek csemegéje a gyümölcs, annál nagyobb a vi­tamintartalma. Több vitamin van például a piros, mint a fehér cse­resznyében. A héjában főtt bur­gonyának is megmarad C-vit.a- mintartalma, ha meleg vízben tesszük fel főni és héját nagyon vékonyan hámozzuk le. A-vitamint találunk a pasztő­rözött tejben, amelyet íorralat- lanul is ihatunk, a vajban, az édes fűszerpaprikában. E-vitamint tartalmaz az élesz­tő. Ha meg tudjuk enni — fo­gyasszunk belőle naponta leg­alább egy-két dekát. A gombá­ban, a lencsében, a disznóhús­ban, mindenfajta májban, a barna, vagy burgonyás kenyér­ben is találunk B-vitamint. D-vitaminhoz juthat szerveze­tünk a tojás sárgájából, a gom­bából, a sárgarépából. deka lisztet. A lisztbe keverjünk bele 10 deka apró kockákra vag­dalt cukrozott gyümölcsöt és ha van, néhány, szem durvára vágott diót. Fontos, hogy a gyü­mölcsöt és diót a lisztbe kever­jük, mert így nem süllyed le a tészta aljára, hanem egyenlete­sen elosziik benne. Lassú tűzné? megsütjük, hidegen vékony sze­letekre vágjuk. Vitaminos uzsonna: megresze­lünk egy kis sárgarépát, vajjal összekeverjük, s rákenjük a ké­ri} érszeletre. Három brigád mindem asszonya megállja a helyét sebbek közé tartozik. Teljesít­ménye: 133,2 százalék. A másik gépnél versenytársa Deckele Károly nié dolgozik. Ö is nagyon igyekszik. Márciusban Iluszta Etel csak 5 százalékkal Három brigád vezetője Mezei Erzsébet. Piroskendős, íehérkö- penyes magas alakja hol itt, hol ott tűnik fel a Kecskeméti Kini­zsi Konzervgyárban. Aki társául szegődne csak egy műszakra is, bizony fáradtan lépne ki a gyár kapuján. Ű mégsem fárad el, munkaszeretete, segíteni akará­sa elűzi a fáradságot. Három brigád, mindegyik más műhelyben dolgozik. Ö mindig ott található, ahol valami apró, vagy nagyobb akadály hátráltat­ja a folyamatos munkát. A leg­nehezebb poszton áll a műszak minden órájában. És mégis. Van ideje arra is, hogy beszélgessen az asszonyokkal, hogy elvezesse őket az MNDSZ nagy családjá­ba. A három brigád minden nő­dolgozója tagja már az MNDS» nek. Ügy mondta Mezei Erzsé­bet, hogy szervezetbe tömörülve könnyebben megy a munka. Mikor otljórtunk, a Kossuth Zsuzsanna-brigádot segítette. — Már két óra elmúlt a műszakból és még nem volt piros paradi­csomsűrítménnyel töltött üveg. Üres géppel kezdték a műszakot és most ugyancsak siettek. A tíz tagú brigád teljesítménye min­dig a 130—140 százalékot mulat­ja — ez a nap sem lehet rosz- szabb. — A többi brigád? — kérdez­zük. — A Rákóczi-brigád szil varit főz. Ott most jól megy a munka, agy mondják, meglesz a 190 szá­zalék. A Zrínyi Ilona-brigád a szomszéd üzemrészben dolgozik. Ott az előbb jártam, nem volt semmi baj — mondja. Megvizs­gálja a műszereket és utasítást ad a töltés megkezdésére. ♦ Hat ide-oda mozgó pirospety- tyes kendőt vesz észre legelőször, aki betéved a Zrínyi Ilona-bri- gád munkahelyére. Az asztal fölé hajló fejeket olykor-olykor éles, kékes fény világítja meg. A hatal­mas teremben most csak ők dol­goznak és a szerelők, akik a bor­sószezonra készítik elő a modern gépeket. A gazdaságos anyagfelhaszná­lással, az anyagnorma betartá­sával készül a munkások nagy ünnepére a Zrínyi Ilona-brigád. De a tisztaság, a minőség és a teljesítmény sem utolsó szem­pont. Az öszeszokott brigád most öszibarackízt készít. Az üstök műszereit I-Iajagos Eszter vi­gyázza. Ö a vákumkezelő jobb­keze. MNDSZ vezetőségi tag és nagyon lelkes dolgozó. Sándor Józsefné, a szakma kiváló dol­gozója a töltőgépnél áll. Egy-egy kézmozdulatára sorra telnek az 5/8-os üvegek. Azután elzáró ke­rül az üveg tetejére és Német Istvánná máris a zárógépbe ül, a keze alól kikerülő üvegekhez már nem fér levegő. Sófalvi Jó­zsefné, Beke Lajosné és Benkc Péterné még a brigád tagjai. Összmunkával egy műszak alatt, 2200—3000 üveg gyümölcsízt ké­szítenek. Előző napi teljesítmé­nyük 236 százalék volt. Mégsem erre a nagy százalékra a leg­büszkébbek, hanem arra, hogy az újrafőzést nem ismerik. A la­boratórium még mindig jóminő­ségűnek találta készítményüket A munkapadnál ismertük meg a Zrínyi Ilona-brigádot. Május 1-én mindenki megláthatja őket a gyár MNDSZ-brigádjainak felvonuló soraiban. Mire jó a só? tanuc*uk> Az. üvegféle — ablak, pohár —> fényesebb lesz, ha sósvizet hasz­nálunk a lemosásához. A vas edény nem rozsdásodik meg, ha meleg sósvízzel mos­suk ki. Ha színes fehérneműt, ruhát mosunk, tegyünk a vízbe sót. A színes minta nem fakul ki és nem folyik össze.­Hamarabb szárad a ruha, ha az utolsó öblítővízbe egy ma­rék sót teszünk;

Next

/
Oldalképek
Tartalom