Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-18 / 92. szám

V/LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK f NÉPÚJSÁG AZ MDP BÁCS-KISKUN HEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÚS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Ára SO fillér 1956. ÁPRILIS 18. SZERDA Gépállomásaink feladatai A kései tavasz ugyancsak pró­bára tette a mezőgazdaság dol­gozóit. Ezt tetézte megyénkben az árvíz és a belvizek kártétele. A nehézségeket legyűrve a gép­állomások dolgozói igyekeztek pótolni a kezdeti lemaradást. A traktorok már előre készenlét­ben álltak és az első tavaszi nap felzúgtak a szántóföldeken. Nem volt könnyű a munka. Sok he­lyen belesüllyedtek a gépek a sáros földbe, hideg szél borot­válta a traktorosok arcát. Egy­szóval megbecsülendő, nehéz munkát végeznek a gépállomá­sok dolgozói. A szorgos igyekezet eredmé­nye, hogy a hét végére előrelát­hatólag a termelőszövetkezetek befejezik a koratavaszi növények vetését, jól halat a késeiek alá a talajelőkészités, a napraforgó­vetés, sőt megkezdték a kuko­ricavetést is. A Kerekegyházi Gépállomás körzetében 50 hold kukoricát vetettek el eddig gép­pel. Hasonlóképpen más homo­kos talajon gazdálkodó gépállo­mások is, ahol a talaj hőmér­séklete megengedi — megkezd­ték a kukoricavetést. Az idei tavaszi munka azon­ban az eddig elért eredmények ellenére sem halad zökkenőmen­tesen. A Bácsalmási Gépállo­más körzetében lévő termelő- szövetkezetek gyakran panasz­kodnak, hogy sok a műszak-ki­esés, mert vagy az üzemanyagot nem kapják meg időben a gé­pek, vagy hanyagságból okozott üzemzavar miatt áll a munka. Nem csoda, hogy ez a gépállo­más maradt el legjobban a terv­teljesítésben. Hasonló a helyzet a Kiskőrösi Gépállomáson is. A Kecskeméti Gépállomás körze­tében lévő termelőszövetkeze­tektől is sok panaszt hallottunk. A Kossuth Termelőszövetkezet­ben Kecskeméten a tagság kény­telen volt lófogattal gyorsítani a tavaszi munkákat, mert a Zetor használhatatlan volt. Hasonló a tapasztalat más termelőszövet­kezetben is. Ezek a hibák nem fordulná­nak elő, ha gépállomásaink jól megszervezik a munkát, a mun­kanap minden percét kihasznál­ják, valamint a gépállomások vezetői és traktorosai igyekez­nek jó és szorgalmas munkát végezni. Nagy gondossággal kell szervezni a traktorok munkáját, szükséges megteremteni a szán­tás-vetés minden műszaki, tech­nikai teltételét, Igen fontos, hogy minden traktoros-brigád pontosan ismerje menetirány­tervet és a lehető legkevesebb üresjárattal, kapkodás nélkül, folyamatosan haladjon a mun­ka. A szántásnál, ahol csak le­hetőség van rá, szervezzék meg az éjjeli műszakot cs egyetlen traktorosnak sem legyen hiá­nya a szükséges javítóeszközök­ben, üzemanyagban. Különösen fontos az árvíz sújtotta területeken a talajmun­ka mielőbbi jó elvégzése. Saj­nos, a bajai járásban még több ezer hold víz alatt van. A Me­gyei Gépállomási Igazgatóság mintegy 70 erőgépet kíván fo­kozatosan átcsoportosítani ezek­re a területekre, hogy gyorsab­ban haladjon a szántás-vetés. ..A gépállomásaink dolgozói előtt álló egyik legfontosabb fel­adat a kukorica vetés jó elvég­zése. Ez még pontosabb, körül­tekintőbb munkát kíván, mint az egyéb növények vetése. A rendelkezésre álló négyzetbe- veto gépekkel mintegy 6000 ka- tasztrális hold kukorica négyze­tes vetését kell elvégezni gép­állomásainknak. E feladat el­végzéséhez minden feltétel meg­van. Kétnapos kiképzésen vettek részt a gépállomások mezőgaz­dászai, mérnökei, valamint a ve­tést lebonyolító technikai sze­mélyzet. Ez azonban nem elég! A gyakorlatban dől el. hogy e tanfolyamon hogyan tanulták meg a gépállomások dolgozói a kukorica négyzetes vetését. Ezért helyes, ha a gépállomások veze­tői állandóan ellenőrzik a hely­színen, hogy zökkenőmentesen haladjon a vetés, mert itt dől el a növényápolás is. Csak szabá­lyosan vetett sorokban tudnak géppel kapálni. Gépállomásainkra nagy fel­adat vár a terméshozamok nö­velésében, a termelőszövetkeze­tek erősítésében. A következő időben újabb ezer holdakon te­remtik meg a gazdag termés feltételeit. Nagy a felelősségük, ezért dolgozzanak körültekin­tően, figyelmesen, szorgalmasan a traktoristák és a vezetők egy­aránt, hogy ne panaszkodjanak rájuk a termelőszövetkezetek tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok, hanem dicsérjék mun­kájukat. Ez növeli a gépállomá­sok iránti bizalmat is. Több mint 600 000 forintot fordítanak megyénkben a legelők karbantartására Megyénk legelőin most végzik a koratavaszi karbantartási mun­kákat. A legeltetési bizottságok az állattartó gazdákkal közösen szervezték meg a vadvizek leve­zetését, azokon a területeken, ahol erre szükség volt. Az idén az állam is segítséget nyújt a legelők rendbehozásához. Több, mint 600 000 forintot fordítanak a legelők tavaszi helyreállításá­ra. Ebből az összegből elsősorban a legelőkutakat hozzák rendbe. Ezenkívül az idén nagy segítsé­get nyújtanak a mezők javításá­hoz a gépállomások is. Rétboro- tiálásra szinte minden legeltetési bizottság szerződést kötött a gép­állomásokkal. Községeinkben a tehéntartó gazdák mozgalmat indítottak, melynek révén minden termelő számosállatonként egy kocsi trá­gyát szállít a legelőre. Eddig már több ezer kocsi trágyával javí­tották fel legelőinket. A megyei tanács állattenyész­tési osztálya a szikes mezők ja­vításával kísérletezik. Az idén több, mint 20 holdon létesítenek kísérleti parcellát a sziki mész- pázsitnak takarmányozásra való felhasználására. Békekölcsönsorsolás A II. Békekölcsön 8. sorso­lását Hódmezővásárhelyen hol­nap délután fél 2-kor kezdik. Ez alkalommal a nyeremény és a törlesztéses kötvényekre több mint 73 millió forintot fizet ki államunk. A legutóbbi sorsolás alkalmával Zriayi István bajai Pincér 5000 forintot nyert* Éjítás a kiskunfélegyházi tan­gazdaság tavaszi munkájában. A gépállomás 8 méter széles, kapcsolt similó/.ót szerkcsztclt. A simítónak napi teljesítménye így 60 hold. A traktoron Sárkány Sándor, Híiköiluek a siivuttyiik A KALOCSAI JÁRÁS közsé­gei igen sokat szenvedtek a du­nai árvíztől. Igaz, hogy a viz már óriási területről lehúzódott, Dusnok határának mintegy egy­negyede azonban nem szabadult fel, még nem művelhető. Van olyan rész, ahol egyméteres víz­tömeg áll. Négy szivattyú állan­dóan működik, de ez nem ele­gendő. A Bajai Vízügyi Igazgató­ság szakemberei már több ízben kiszálltak a helyszínre és meg­ígérték, hogy még három szi­vattyút küldenek. A község tíz nap óta várja a szivattyúk meg­érkezését. Jó lenne, ha az igazgatóság tagjainak helyszíni kiszállása helyett már a szivaty- ly ük »jelentkeznének«, hogy minél előbb eltűnjön a víz a termőföldekről. FAJSZON a karászi, az ösz- tövéri, a tálói dűlőkben, va­lamint a Péter-majorban van még víz. Hétfőn a Péter-major­ban négy kis szivattyú helyett Naponta 100 mázsa íőzeiékiélét szállítanak a dunavecsei zöldövezet­ből a városok piacaira A dunavecsei járás zöldöveze­tében több mint 1000 holdas te­rületen termelnek zöldség- és főzelékfélét. E vidékről korata­vasztól késő őszig szállítják a főzelékféléket az iparvárosok piacaira. Parajból, sóskából ed­dig több mint 500 mázsát szállí­tottuk el, míg hétfőtől kezdve mindennap 100 mázsát indítottak útnak. A Duna menti községek lakói­nak jól kifizetődik a zöldségter­melés. A paraj termelésnél pél­dául kétszer hasznosítják a ta­lajt. A tarló után vetett főzelék- növényt az őszi és tavaszi szü- retelés után kiszántják és kuko­ricával vagy más zöldségfélével ültetik be újra. A parajtermelés holdanként mintegy 7000 forintot jövedelmez a termelőknek. Al­földi Lajos, az apastagi népfront- bizottság elnöke minden évben 3—1 holdon termeli ezt a íőze- léknövényt, amely több mint 20 ezer forinttal növeli jövedelmét, emellett kiváló előveteményüí szolgál a később elvetésre kerülő kukorica alá. két nagyteljesítményűt állítot­tak fel. A Péter-majorban és a kálói dűlőben a gazdák leeresztő­csatornákat ásnak. Nehéz, fá­radtságos munkába kerül, míg a 700—750 hold művelhető lesz. BÁTYÁN a tirai szakaszon a gátakat két helyen 4 méter szé­lességben átvágták, kedden har­madik helyen is utat nyitnak a víz lefolyásához. Itt 5 Ids tel­jesítményű szivattyú is üzemel. A számítások szerint 4—5 nap alatt mintegy 300 hold szabadul fel. A Vajas szombat óta 10 cen­timétert apadt. A Vajas és az elöntött terület között a vízszint­különbség 32—40 centiméter, tehát a lefolyásnak nincs semmi akadálya. DUNAPATAJON az elöntött 2000 holdból mintegy 800 van még vízben. A községi pártbi­zottság a tanáccsal karöltve 25 körzetre osztotta a kerületet és a gazdáié csatornákon ve­zetik le a vizet. Az említett községekben a száraz területeken erőteljesen folyik a vetések tárcsázása, fej trágyázása és a tavasziak ve­tése. A vetést hátráltatja az, hogy a Terményforgalmi Válla­lat vontatottan kütdi az igényelt burgonya- és kukorica ve tőma­got, Különösen nagy szük­ség lenne mostmár a kukorica­vetőmagra, mert a vizsgálatok alapján a kukorica csírázóké- pessége alacsony. 361 gazdálkodtak az anyaggal sok főzelékkonzerv Ha valaki betéved az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár kész­áruraktáraiba, egyhamar nem tud kijönni. Nem azért, mert nehéz kitalálni, hanem a polcok­ról kacsingató sok százezer, szemnek, szájnak tetsző cseresz­nye, barack, meggybefőtt, ízek, jamok és láthatók. Olcsón készültek ezek? Jóré­szük igen, hisz az első negyed­évben 261 000 forinttal termeltek olcsóbban az előírtnál. Az ösz- szeg nagyobb része az anyaggal való takarékosságból adódik, Csak jó minőségű áru — azonnali átvétel dig szabványon aluli árut kül­denek, visszaküldik. Csak egy esetben volt ilyen eljárásra szük­ség. Ez az első lépés a helyes anyaggazdálkodásnál, A munira neheze a feldolgozó üzemrészes dolgozóinak és vezetőinek vállá­ra nehezedik. Ma, a nyersanyagot a beérkezés után azonnal átveszik, s minő­sítik. Ha kifogás adódik, azt nyomban papírra vetik, majd telefonon is közük a szállító vál­lalattal. Ez a módszer eleve ki­zárja, hogy olyan árut vegye­nek át, amely veszélyezteti az anyagnorma teljesítését, Ha pe­A konzervkonyha kitett magáért A.Z általuk gyártott finomfő­zelék, vegyesíz, étkezési alma, a gyümölcsbefőttek egy része, a nagyobb üvegekből a kisebb üve­gekbe való átrakása kevesebb költséggel történt, mint ameny- nyit terveztek. A répatisztítók igen jó munkát végeztek. ^ A több tíz vagon finomfőze­lékhez szükséges sárgarépából Csökkent a selejt 66 mázsát takarítottak meg a helyes tisztítási módszerek . al­kalmazásával, a dörzsölőgépek pontos beállításával. Ügyeltek a mélyhűtött zöldborsóval való ta­karékoskodásra is. Tíz mázsá­val kevesebbet használtak fel. A gyümölcsbefőttéknél használatos szirupkészítést 582 kg. cukor­megtakarítással oldották meg. Munka közben fárad az em bcr. Akaratlanul is elvéti az üte­met, leejti, vagy összekoccantja az üres, vagy konzervvel telt üveget. A négyrészes finomfő­zelék készítésénél (gomba, kar­Jó János solti 10 holdas egyéni gazda két hold őszi búza v etését hengerest fid, borsó és répa) a norma sze­rint a gyártott termékek 2.5 szá­zaléka lehet selejt. Januárban egy százaléka, februárban 0,83, márciusban pedig 1,22 százaléka volt e gyártmánynak selejtes. A rnaturlecsónál is jóval kevesebb ’a selejt. Olyan termék is van a gyümölcsbefőtteknél, ahol 0,5— o"6, esetleg 1 százalékkal is ke­vesebb az engedettnél a selejt. Az üvegmosókat is dicséret illeti Minden száz megtisztított üvegből csak kettőt számolnak el munkaközi selejtnek. No, de az üvegmosóban olyan asszonyok dolgoznak, akik sajátjuknak te­kintik a reájuk bízott üvegeket} Sok dicsérő szó hangzik el Lé- déczi Lászlóné és Hermanovszki Jánosné munkájáról. Naponta 3--6000 üveget tisztítanak megj Hármat, esetleg négyet törnek el. Van még ugyan kívánnivaló e munkában is, de az ered­mények azt mutatják, hogy a gyár lelkes munkásgárdája, ve­zetői ebben az - időszakban jól gazdálkodtak az anyaggal, a nép forintjaival.

Next

/
Oldalképek
Tartalom