Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-08 / 84. szám
/■ A héten történt üzemeinkben Április 4 után | 'Váliuz az úhxcuók Límlhzivt lj gépek a TMK-műhelyben A Kecskeméti Gépgyár TMK részlege egy új száijkóköszörű- fvel és egy csúcsesztergapaddal bővítette gépállományát. Az előbbit a Szerelvény és Készletező Vállalat, az utóbbit a Budapesti Villamossági és Kábelgyár szállította a gyárnak. A gépek már működnek. A köszörűt a káddöngölésnél hasz- ínálatos döngölök léghengerének javításánál, a egyéb nagyfontosságú munkáknál tudják eredményesen használni. Az esztergapadon a formázógépek egyes alkatrészeit készítik el. Szénaszárító pajta az ország különböző részeibe A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalat igen nagy meny- nyíségben gyárt szénaszárító pajtát. A héten a gyár szállítómunkásai yagy 10 vagonra való szénaszárító pajtát indítottak útnak. A 10 vagonba 40 darab, egyenként 3 tonna súlyú összeszerelésre váró pajta veit. A •szállítmányok jórésze Dunántúl termelőszövetkezeteibe, és állami gazdaságaiba került. Ugyancsak a héten számították ki, hogy a vállalat hogyan dolgozott az első negyedévben. Az értékelés alapján 11 százalékkal túlteljesítették a tervet, a március havit pedig 17,3 százalékkal. Megtakarított faanyagból Pénteken délelőtt megbeszélést tartottak a Kecskeméti Gyufagyár igazgatói irodájában. Itt volt az üzemi bizottság elnöke, a párttitkár és az igazgató. A május 1-i munkaversenyről, a felajánlásokról volt szó. Megvitatták a lehetőségeket és megállapították, hogy megtakarított faanyagból 2 százalékkal túl tudják teljesíteni havi tervüket. Ehhez persze az szükséges, hogy a kecskeméti erdőgazdaságtól jobb fát kapjanak. Éppen ezért felhívták telefonon az igazgatót és arra kérték, hogy jobb A Jánoshalma és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet BÜÏORSZAKÜZLETE félmilliós raktárkészlettel várja a vásárlóközönséget. Háló, kombinált, konyha, festett és fényezett bútorok nagy választékban beszerezhetők. — Megrendelést vidékről is felveszünk. Igazgatóság. 209 fát küldjenek. Az igazgató, Volf László megígérte, hogy segíti a gyár vezetőinek, s a dolgozóinak ezt a célkitűzését. Az ígéret szerint valószínűleg a Laki telek Határában lévő Szikra erdőségből termelnek ki olyan lát, mely megfelel a gyufagyártáshoz. Közszükségleti cikkeket gyártanak A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat dolgozói az első negyedévi tervük sikeres befejezése után a héten hozzákezdtek a tervben szereplő újabb közszükségleti cikkek gyártásához. Ezek szerint a második negyedévben 2100 darab háti porpermetezőt, 6000 négyzetméter drótfonatot, 1500 mosdóállványt, 15 000 iűszerdobozt, több ezer tejszűröt készítenek, miközben a lakosság által kért szolgáltatásokat elvégzik. A héten készült el az új gyártmányuk is. Ez pedig a kerti bú- torgamitúra, vascsőből. Négy székből és egy asztalból áll. Ha a kereskedelem érdeklődést tanúsít e gyártmány iránt, hozzákezdenek a sorozatgyártáshoz. Újítók az újítók között Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár újítói, műszaki gárdája, a párt- és a szakszervezet képviselői pénteken délután baráti beszélgetésre gyűltek össze. A beszélgetés a kisgyűlésterem- ben folyt le. A vállalatvezetőség érdeklődött az újítóktól, mi a problémájuk, mihez kérnek segítséget, mi az elképzelésük, hogyan tudnának segíteni a . szezonra való felkészülésben, hol, milyen formában lehetne gyorsítani a termelést. Lapunk április 4-i szamában hírt adtunk arról, hogy a kecs- j keméti üzemek, vállalatok dől- ! gozói terveik túlteljesítésével ünnepelték hazánk felszabadításának 11. évfordulóját. A verseny, a dolgozók lendülete április 4-ével nem ért véget, hanem tovább folytatódik. Már több helyen tettek felajánlást a munkásosztály nagy ünnepének, május 1-nek méltó megünneplésére. A Kecskeméti Ruházati KTSZ Arany János utcai rendelt műhely dolgozói párosversenyre hívták a Kapocsi női rendelt brigádot az alábbi versenypontok alapján: A mennyiség növelése, a minőség fokozása. A rendelt munkák időbeni elkészítése, munka- fegyelem betartása cs az önköltség csökkentése, A Vereezki brigád márciusban tért át a méretes ruha készítésére. Május l tiszteletére tervük 140 százalékos teljesítését vállalták. Az Autójavító KTSZ negyedéves tervét 136 százalékra teljesítette. A megyében ők állnak az első helyen, s most azért indulnak harcba, hogy országos viszonylatban is az elsők közé kerülhessenek. Május 1 tiszteletére 1 darab Opel Blitz tehergépkocsi teljes generálozását, 15 darab mezőgazdasági (permetező és locsoló) motor teljes generálozását, továbbá 1 darab hűtőkompresszor teljes generálozását akarják elvégezni. Az Állami Kordélyos Vállalat Kecskeméti Kirendeltsége technikai végzettségű fuvarműszaki előadót keres. I Jelentkezés: Bem u. 12. 384 A bujái határ árvíz sújtotta részén is megkezdődött a tavaszi munka A bajai határban az árvíz sújtotta területek nagyobb részéről már visszahúzódott a víz. Az alacsonyabban íekvő területeken szivattyúk dolgoznak a víz átemelésén. A víz elvonulása után a talaj felszikkadásával pedig a magasabb fekvésű területeken teljes lendülettel megindult a munka. Lovasfogatokkal szántanak a gazdák. A város mezőgazdasági szakemberei szemlét tartottak a határban, megállapították, hogy a kalászosok legnagyobb része termőképes. Az iszappal megrakodott szántóterületek nagyrésze jó termést ígér. Ügy döntöttek, hogy ahol a szántást már megkezdték, a partosabb részekre burgonyát, répát cs egyéb kapásokat ültetnek, a laposabb fekvésű területekre pedig rövid tenyészidejű kukorica kerül. A tavaszi munkák megindulásával egyidőben gondoskodnak az új gátak tartós megerősítéséről. Az átvágott gátak helyreállításán naponta többszáz társadalmi erő dolgozik. A bajai Kossuth TSZ lovakkal is segít a gátak helyreállításában. SAFRAN JÓZSEF, KECEL. Egyszeri letelepedési segélyben kell részesíteni azokat az óvónőket, tanítókat és tanárokat, akik képesítői államvizsgájuk után »B«, vagy »O területi csoporthoz tartozó óvodába, illetve iskolába neveztek ki. Abban az esetben is megilleti a letelepedési segély, ha valamilyen akadály miatt (lakáshiány, stb.) a munkahelye szerinti helységben nem tudott letelepedni. Nem részesíthetők letelepedési segélyben azok a pedagógusok, akik a) levelező, vagy esti tagozaton végeztek s már korábban is pedagógusok voltak, b) akik a gyakorló év letelte után képesíti államvizsgájukat sikeresen nem teszik le, Azokat a pedagógusokat azonban, akik képesítői államvizsgájukat gyakorlóévük letétele után indokolt akadályoztatás (pl. betegség, katonai szolgálat stb.) miatt nem tudják letenni, letelepedési segélyben kell részesíteni, ha képesítői államvizsgát gyakorló évük letelte után két éven belül sikeresen leteszik. A letelepedési segély összege 2000 forint, melyet a letelepedési segélyre jogosult pedagógus részére a képesítői államvizsgája letétele után, állomáshelyén történő jelentkezést követően egy hónapon belül az állomáshely szerint illetékes tanácsi szerv egy összegben" (készpénzben) tartozik kifizetni. * GÏORFFÏ SIMON, HERCEGSZÁNTÓ. A lakosság anyagi eszközeiben — az épületek kivételével — okozott károkat a megyei tanács végrehajtó bizottságának irányítása mellett a megyei és a járási tanács VB. szakigazgatási szerveinek kiküldöttei mérik fel a helyszínen. Az épületkárok megállapítását a helyszínre kirendelt műszaki közegek irányítják, akiknek feladata az árvíz által okozott épületkárok felmérése és az ahhoz szükséges építőanyag mértékének megállapítása. Az árvízkárosultak részére lakóházaik újjáépítésére vagy helyreállítására hosszúlejáratú hitelt és a társadalmi pénzadományokból segélyt lehet folyósítani. A segély mértékét a károsult anyagi helyzetének és a rendelkezésére álló saját építőanyagának a figyelembevételével a műszaki kiküldöttek véleménye alapján a községi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. * CSAPLÁR ISTVANNÉ, KISKUNHALAS. A m unkatör vény- könyv védi a terhes anyákat. Nő munkára való felvételét nem szabad megtagadni azért, mert teherben van. A terhes nőt terhessége megállapításától kezdve nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni. Ezeket a munkaköröket az egészség- ügyi miniszter állapítja meg. A dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától kezdve, a szoptató nőt a szoptatás hatodik hónapjának végéig: nem szabad nehéz testi munkára, éjszakai munkára és túlmunkára beosztani. A több műszakban dolgozó üzemekben lehetőleg biztosítani kell, hogy a délelőtti műszakban dolgozhasson. Más helyiségben végzendő munkára csak beleegyezésével szabad kiküldeni, illetőleg áthelyezni. Kérelmére — orvosi vélemény alapján — a meghatározott eseten kívül is, állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni. Az ideiglenesen áthelyezett nő keresete az ú.i munkakörben nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt. A dolgozó nő munkaviszonyát a terhesség megállapításától' u szülést követő hatodik hónap végéig a vállalat csak fegyelmi eljárás alapján szüntetheti meg. A terhes, illetőleg a szülő nőt a szülés előtt és a szülés után összesen tizenkét heti szabadság illeti meg. A szülési szabadság rendellenes szülés esetében, hatósági orvosi javaslatra, négy héttel meghosszabbítható. A szülési szabadságot rendszerint a szülés előtt és után két részletben kell kiadni. A dolgozó nő kérelmére meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülést követő időben vegye igénybe, ha a szülést megelőzően végzett munka orvosi vélemény szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. * A TÁRGYALÓ TEKÉMBŐL Síi a felelős...? A bíróság egyik feladata az, hogy megállapítsa, mi vitte rá a bűncselekmény elkövetőjét a törvények által tiltott, a társadalom által elítélt cselekmény elkövetésére. A Fiatalkorúak Bíróságának még fokozottabb a felelőssége e tekintetben, mert meg keli meteni a fiatalkorban megtévedt — a gyermekkort alig meghaladott — vádlottakat , bűnözéstől és a becsületes útra kell nevelni. Az ügyészség vádirata szerint K. Verona feljelentést tett leánya K. Irén ellen, mert több alkalommal tőle kisebb készpénzösszeget és élelmet lopott. Ezzel a feljelentéssel indult a oűniigy. A nyomozás során kiderült, hogy M. János is feljelentést tett a fiatalkorú vádlott ellen, mert 1955. év őszén sorozatosan lopkodta földjéről a szőlőt és tetten érte, amint 24 kilogramm szőlőt tett fel M. Lajosné kocsijára, hogy azt eltartója lakására szállítsa. Feljelentette M. Lajosnál is, mert áz általa eltartott fiatalkorú 7 t, A a lopott el. A vádirat szerint más sértettek terhére is követett el k’sebb lopásokat. A környezettanulmány szerint a fiatalkorú K, Irén 16 éves, az apa utcaseprő, anyja háztartásbeli. vagyontalanok. K. Irénnel együtt 9 gyermek van a családban, akik mind fiatalkorúak. A fiatalkorú vádlottat 1955 áprilisa óta nem a szülők tartották el, hanem M. Lajosné, aki iszákos, volt kocsmáros, keresettel nem rendelkezik. A baráti köre, barátnői a bíróság előtt ismertek, büntetett előéletűek. A tárgyalás során kiderült, hogy a vádlott írni-olvasni nem tud. Járt ugyan egy rövjdebb ideig iskolába, de annak egy osztályát sem végezte el. 1955. év áprilisáig anyjánál lakott és a kisebb gyermekeket gondozta. Áprilisban az anyja elzavarta otthonról. A tanácsvezető kérdésére a fiatalkorú vádlott elmondta: — Azért zavart el anyám, mert nem kaptam tovább ebédmara- dékót a honvédségtől. Nekem kellett tüzelőt lopnom, cipőm nem volt, egész télen mezítláb jártam. Nem is akarok többet szüléimhez menni, anyám rosz- szul bánt velem. Az otthonnélküli fiatalkorú leány csavarogni kezdett. Ismeretséget kötött olyan barátnőkkel, akik elindították a bűn útjára. Csavargása közben a rendőrség elfogta és miután szállása nem volt, ideiglenesen befogadta özv. M. Lajosné. Vállalta, hogy munkát ad neki és élelmen kívül ruházni fogja. — Kaptam három rossz ruhadarabot, mindenféle munkát végeztem. Őriztem az állatokat. Piaci napok előtt1 M.-né elküldött, hogy lopjak szőlőt és azt bevitte a piacra, de mustot is készített belőle. Így loptam M. János szőlejéből akkor, amikor megfogott, de azt megelőzően is. Akkor küldött lopni, amikor M. János nem volt otthon. — A tyúkokat azért loptam el, mert nem kaptam M.-né- tól rendes ruhát és az, akinek vittem az ellopott tyúkokat, megígérte, hogy kapok tőle új ruhát. — 6. Imrétől azért loptam, hogy barátnőmmel íelmenjek Pestre és ott állást keressek. Iratokért jöttem vissza, de akkor elfogott a rendőrség és azóta le vagyok tartóztatva. Ezek a bűnügy tényei. A Fiatalkorúak Bírósága K. Irént javítónevelő intézetbe utalta. Ezt leélte a fiatalkorú is, mert szakmát szeretne tanulni, el szeretné végezné az iskoláit. A mc-gjavulásra remény van, mert a bíróság meglátása szerint környezete vitte a rossz útra. A bíróság ítélete azonban az ügyet csak a fiatalkorú vádlott vonatkozásában zárta le. Azért, hegy K. Irén a bűnözés útjára került, mások is felelősek és még- inkább felelősek, mint a vádlott. Ki a felelős a bűn útjára tévedt fiatalkorúért? ■ A városban jól ismerik a tanácsi és társadalmi szerveink a családot. A tanácstól havonta nagyobb összegű segélyt kapnak. A gyámügyi előadónak sok gondét. okoztak már. Az MNDSZ is tud a fiatalkorúval és a családdal kapcsolatos problémákról. Ismerik az apát, ismerik az anyát, akiről tudják, hogy gyermekét lopni küldi, ahelyett, hogy erkölcsös, becsületes, dolgos életre nevelte volna. Jól ismerik azonban a városban özv. M. Lajosnét is, akinek több ügye volt mar a bíróságon, mert a vádlotthoz hasonló fiatalokat vesz magához és azokat cselédként dolgoztatja, kizsákmányolja, munkabért nem fizet, erkölcsi züllés útjára viszi. Tevékenységét ezideig a köztudomás e1 lenére nyugodtan folytatta. A nagy család, kevés kereset az ok? Nem. A rossz szülői nevelés. A fizikailag erős, egészséges leány állandó munkát is kaphatott volna, dolgozhatott volna, amint dolgozik országunkban sok ezer hasonló korú leány. A szülők felelősek azért, hogy iskoláit nem végezte el, analfabéta, szakmát nem tanult. Becsületes, állandó munkával a gyermek a család segítője lett volna. A tanácsnak alaposabban meg kell vizsgálnia, hogyan tud gyökeresen segíteni a család problémáján, hogy a többi gyermek ne kövesse nővérüket ezen a szomorú úton. Az anyának felelnie keil a bíróság előtt, amiért Irén leánya :de jutott. A rosszra nevelés. a nevelés hiánya volt az ok, amiért a fiatalkorú bűnözött és elfordult a családtól, az anyától, akitől a dolgozó anyaságra nevelést kellett volna kapnia. A bíróság előtt kell felelnie méginkább M. Lajosnénak, aki a segítés látszata alatt kizsákmányolja a nehéz körülmények között élő szülők gyermekeit és a gyermekeket bűncselekmények elkövetésére használja fel. Az ügy tanulsága, hogy a szülök felelősek a gyermekeik neveléséért elsősorban, de nem mehet el senki közömbösen a fiatalság nevelésének kérdései mellett. A szocialista társadalomnak dolgozó fiatalokra van szüksége, akikből anyák és apák lesznek, akiknek építjük a békés, jobb jövőt. Ma minden fiatal ta- nulhat, a munkanélküliség rémétől nem kell tartania. A tanulási a, a becsületes munkára rá keli nevelni a fiatalokat, hogy ilyen útra ne tévedjenek. És ebből a nevelésből jobban ki kell venni a' részét a társadalmi szer. vezeteinknek, nehogy1 egyetlen fiatal is elkallódjon. Különösen a DISZ-szervezetekre vár nagy feladat e tekintetben. A fiatalok nevelésének feladata társadalmi feladat, mert a vádlotthoz hasonló lányokat cs fiúkat nem a bíróságon, hanem sokkal előbb kell jó útra téríteni. Ebből a munkából pedig minden becsületes, hazáját szerető dolgozónak ki kell veîmie a részét. Klapil Sándor.
