Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-07 / 83. szám

Hogyan lehet csökkenteni as önköltséget a bácsalmási Állami Gazdaságban? A Bácsalmási Állami Gazdaságban az elmúlt évben rendkívül nagy hibák mutatkoztak az Ön­költségi tervek teljesítésében, A legjelentősebb mezőgazdasági termények termelésénél a gazda­ság nem tartotta be, nem teljesítette a terv sze­rint előírt önköltségi tervet. Különösen három cikk termelésénél szembetűnő ez a nagyarányú tervszerütlenség: a búzánál, a burgonyánál és a kukoricánál. A búza tervezett önköltsége mázsán­ként az elmúlt évben 93 forint volt. A tényszám 140,40 forintot mutat, — tehát majdnem 50 fo­rinttal többet a tervnél, s ha kiszámítjuk, hogy a gazdaság által megtermelt 18 000 mázsa búzá­nál mennyi a tervszerütlenség bői származó rá­fordítás, meghökkentően nagy számot, azaz pon­tosan 853 200 forintot mutat a számadás. A bur­gonyánál még ennél is nagyobb a veszteség. A tervezett 41 forintos önköltség helyett a tényle­ges ráfordítás 100,9 forint mázsánként. A gazda­ságnak összesen 17 620 mázsa burgonyája ter­mett, így az összes ráfordítás 1 039 580 forint, A kukoricát 42 forint 60 fillérrel drágábban állítot­ták elő mázsánként, mint amit a terv megenged, így itt is 103 132 forintos ráfizetés mutatkozik. Ezenkívül kukoricából még 806 mázsával keve­sebbet is termelt a gazdaság a tervezettnél, Ha e három cikkféleség termeléséből adódó ráfordítá­sokat összeadjuk, 4000 forint híján 2 milliós rá­fordításról van szó. A ráfordítások hatalmas megnövekedését csak kis mértékben teszi indokolttá, hogy a gaz­daság ezreket fordított a gabona forgatására, tá­rolására és hogy a kukorica művelésénél sem használtak ki minden lehetőséget az önköltség csökkentésére. Ezek a számok az idei gazdasági évben komoly tanulságul és emlékeztetőül keli, hogy szolgáljanak a gazdaság vezetőinek és dol­gozóinak egyaránt, hisz azok a forintok, amelye­ket terven felül a termelésre fordítottak, s amely nem jelentett újabb hasznot, csak a ráfordításo­kat növelte, — egész dolgozó népünket tették sze­gényebbé. (Csupán e három clkkfélesógből adódó ráfordítás összegéből 40 darab két szoba-összkom­fortos családi házat lehetett volna felépíteni.) Felszámolható-e vajon ez a hatalmas ráfizetés? Nemcsak lehetőség van rá, hanem bún volna elmulasztani. A gazdaság vezetőségének és dolgo­zóinak kezében van ez a lehetőség. Az 6 kezdemé­nyezésükön, ésszerűsítéseiken, becsületes munká­jukon múlik, hogy az idén »e« hatalmas ráfizetést eltüntessék a gazdaság mérlegéből. A gazdaság főmezőgazdásza is beszámolt e lehetőségek egy ré­széről. Elmondta terveiket, mely szerint az idén tovább növelik mintegy 18 százalékkal — a kombájnnal aratott búzaföldek arányát, az arató­géphez képest. Az 1600 holdnyi búzavetésnek 80 százalékát tervezik kombájnnal betakarítani. Ez az egyetlen lehetőség is már mintegy 72 000 forinttal csökkenti az önköltséget, a tavalyihoz képest. Előreláthatólag 30 000 forintos megtakarítást ér­nek el két felvonó elkészítésével és üzembeállí­tásával, mellyel a raktári munkákat akarják gé­pesíteni. Ezenkívül számtalan lehetőség van még g terméshozamok további növelésére, hiszen az ősszel sokkal jobb elővetemény után került a földbe a mag, mint az előző esztendőben. A burgonyatermelésnél egyedül a betakarí­tás gépesítése —. amely az idén már eléri a 100 százalékos mutatószámot — 15 százalékos önkölt­ségcsökkenést eredményez. Kukoricából másfajta vetőmaggal próbálkoznak az idén. 731 holdon vet­nek az idén jó termést hozó Retiring, Aranyözön és fehér lófogú kukoricafajtát. Ha az új, jobb minőségű vetőmag révén csak 3 mázsával sikerül is a terméshozamot növelni, máris 38,60 forinttal lesz olcsóbb egy mázsa kukorica előállítása költ­sége. Ez azonban a lehetőségeknek csak szűk ke­resztmetszete. Ha a gazdaság vezetői és kommu­nistái összefognak és felelősséget érezve minden egyes feleslegesen ráfordított forintért, küzdenek a tervszerűség megteremtéséért, újabb, még több lehetőség kihasználásáért, — kétségtelen, hogy eb­ben az évben nem a ráfordítás, hanem a nyere­ség-rovat összegét növeli majd e három termény­féleség termelése' Trágyaalap nél Ha Kalocsa-környékének az utóbbi 30 év meteorológiai fel­jegyzéseit vizsgáljuk, megálla­píthatjuk, hogy a fűszerpaprika palántanevelés időszakára vonat­koztatva 30 év alatt az évi át­laghőmérséklet sohasem, mi­nimum pedig 30 év alatt csak 5 esetben volt — a palántaneve­lés március 1-től május 1-ig ter­jedő időszakában kritikus. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy a legmegfelelőbb ültetési időre, május hó első felére trágyaalap nélküli, jól záró keretekkel, üvegfedésű ágyakban neveljünk tűszerpaprika palántát. Legtöbb esetben a megfelelő fűtőképes- ségű trágya hiánya, vagy na­gyobb mennyiségű tartalék pa­lánta szükségessége miatt vető­dik fel trágyaalap nélküli pap­rika palántanevelés problémája. A módszer leírása A palántanevelő ágyhoz me- eg talpat, istállótrágyát nem használunk. A palántanevelő ágyak tala­ját, ősz folyamán fogatos eké­vel mélyen felszántjuk, vagy Lel­ássuk. Megjegyezzük, hogy gyo- mosodás, tala.ítömodöttség ese­tén az őszi szántást megelőző időszakban a szokásos talajmun­kákat a kijelölt területen feltét­lenül el kell végezni. A tavaszi talajmunkákkal porhanyóvá, sima felületűvé kell tenni a ta­lajt, Az így előkészített jószer­kezetű, gyommentes, megfele­lően ülepedett talapon az agyak helyének kijelölése után hossz­tengelyükkel észak-délirányban elhelyezzük a kereteket. A ke­retekbe ezután 16 cm. vastagon jóminőségű komposztföldet töl­tünk, Palántavész elleni meg­előző védekezésül szolgáló vegy­szeres (cinkoxidos) kezelés és vetés után magtakarásra i,5 cm vastagságban sötétgzínű, laza­szerkezetű keveréket haszná­lunk. Az ágyak takarásét az ismert szabványos meiegágyi ablakok­kal végezzük ég éjszakára, illet­ve borús, hideg nappalokon, sű­rű szövésű, jó szigetelő anya­gokból készült takarókkal, gyé­kénnyel, nádfonattal fedjük, A palánták további kezelése — kivéve az ágyak hőmérsékleté­tiili fűszerpaprika nek szabályozását — megegye­zik a trágyatalpas ágyakban ne­velt palántákkal. A kísérletek bizonyítják, hogy a trágyaalap nélküli ágyban ne­velt palánták fejlettsége meg­egyezik a trágyaalapon nevelt palántákéval. Mérési eredmé­nyek azt mutatják ugyan, hogy a trágyaalap nélküli ágyakban nevelt palánta növekedésében némileg lemarad a trágyaalapon nevelt palántával szemben, de e? a lemaradás csak látszólagos, mert ültetési alkalmasság szem­pontjából sokkal megfelelőbb, zömök, rostosszárű, fejlett gyö- kérzetií palántát nevelhetünk, mely sokkal életképesebb, mint a melegágyban nevelt nyurga, gyenge, edzetlen növény. A trágyaalap nélküli ágyak­ban nevelt palántákkal beülte­tett kísérleti parcellák javára terméseredmény különbözet is mutatkozott. A különbség okát abban kell keresni, hogy az így nevelt palánták edzettségüknél, fokozott életképességüknél lóg­va jobban állják a kiültetéssel járó zökkenőket. Megeredésük gyorsabb, szántóföldi rovarkár­tétellel szemben kevésbé érzé­kenyek és fokozott ellenállóké­pességet mutatnak az időjárás szeszélyeivel szemben. A felso­rolt megállapításokat bizonyít­ják, a megeredés utáni időszak­ban észlelt fejlődési adatok is, A trágyaalap nélkül, üveglap alatt nevelt paprlkapalánták életrevalóbbak, edzettebbek és jobb minőségűek, mint a meleg­ágyban neveltek, előállítási költ­ségük viszont jóval kisebb. Trágyaalap nélküli fűszerpap­rika palántanevelés azonban csak olyan esetekben valósítható meg eredményesen, ahol fűtő- képes trágya nem, de jól zéró keretek és megfelelő mennyisé­gű meiegágyi ablak áil rendelke­zésre. Pűszerpaprika-vetomaR takarás Kísérleti megfigyelések azt bi­zonyítják, hogy a kelés és a pa­lánták fejlődése szempontjából nem közömbös a magtakaró föld minősége sem. A fűszerpaprikára legmegfele­lőbb magtakaró főid megállapí­tása céljából a Kalocsai Kísér­leti Gazdaságban éveken kérész­palántanevelés tül módszeres kísérleteket állí­tottunk be. A kísérleti magta­karás, homok, tőzegkorpa, lignit­por és ezek komposzt-, illetve homokkeverékével végeztük. A kísérleti adatok és megfigyelé­sek azt bizonyítják, hogy a fű- szerpaprika magtakarásra leg­jobban megfelel a tőzegkorpa és homok megfelelő keveréke. Ke­verési arány kétharmad rész tő­zegkorpa, egyharmad rész ho­mok. Ez a keverék kellően laza­állományú, légjárhatós, jó víz­szívó és víztároló képességű, ezért nem szükséges sűrűn ön­tözni, ezzel az ágyakat lehűteni, miért is melegágyunk hőmérsék­lete nem lesz feleslegesen inga­dozó. Tőzegkorpa és homok előb­bi arányú keveréke, sötétszínű, jó napfény-elnyelő képességű, ezért a meiegágyi talaj jobban átmelegszik, ennek következté­ben a gyökórzet fejlettebb, dús­állományú lesz. A jól, egészsé­gesen fejlett gyökérzet elősegíti a palánták szár-, illetve levélze- tének gyorsabb, erőteljesebb fejlődését, s így ültetésre kiváló minőségű palántát nyerünk, mely a nagy termésnek egyik hordo­zója. Most amikor országszerte a terméshozamok növeléséről és a hozamok növelését szolgáló mód­szerekről beszélünk, feltétlenül szükséges, hogy olyan nemzet­gazdaságilag fontos ipari növény hozamainak növeléséről sem fe­ledkezünk meg, mjnt a fűszer- paprika. A gyakorlat és a fentiek bizo­nyítják, hogy a fűszerpaprika terméshozamának emelése el som képzelhető jó életképessegű, egészséges palánta nélkül. A fűszerpaprika-termelő szo­cialista üzemek, egyénileg gaz­dálkodó termelők a terméshoza­mok növelése tekinteté jen a sp- ronkövetkező feladatok elvégzé­se érdekében akkor tesznek ele­get a párt és kormáiiyzst felhí­vásának, ha követk.'zetesen be­tartják a paláníantvelés szabá­lyait és ahol lehetséges é§ mód van rá, bátran aUalmazzák a kísérletekkel kidolgozott új mód­szereket. Kalocsai Kísérleti Gazdaság .Taksa Lajos tudományos Vórnunkaero Uj városnegyedek hazánkban Szigetszentviiklóson épült a Csepel Autógyár dolgozóinak lakótelepe. A tizenhárom nagy lakóházból álló várostelepülés 626, főleg kétszobás, néhány egy- és háromszobás összkomfor­tos lakást nyújt az itt gyökeret eresztett autógyáriaknak. A közelmúltban készült el a nyolctantermes iskola és a negyven­férőhelyes óvoda, A Kárancs-hegység felé. húzódó festői völgy aljában hars- > szán nyúlik el Salgótarján, Nágrád ipari centruma. Géli ré- ; szén magasodnak a Tűzhelygyár és az Üveggyár kéményei. Képünk e gyárak melletti új városrészről, az új tavaszra készülő parkról ad pillanatfelvételt, .......................................................................................................................................................... : A felszabadulás óta országszerte új házak, új lakások tíz­ezrei épültek. És a második ötéves terv során újabb ezer és ezer lakás épül, hogy minél több családnak nyújtsanak egész­séges otthont. Képeink a már felépült, a dolgozók által bir­tokba vett új lakótelepek egy részét mutatják be. Győr is szép és új házakkal büszkélkedhet. A képünkön látható a Wilhelm Pieck-gydr lakótelepe. A városban min­denféle friss, élénk »színfoltokat« láthatunk. Az új építkezések kellekei.. pirosló téglahalmok, hófehér meszesgödrök, faraká­sok formálják e »foltokat«. Az építkezésekkel párhuzamosan sok-~ >k milliót fordítanak a víz- és gázszolgáltatás bővítésére, fejlesztésére, a régi házak felújítására, 4z Angyalföldön új városrész épült, a József Attila-kert- város. Megszépült Budapest nagymúltú munkásterülete, Uj há­zak ölelik körül József Attila szobrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom