Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-28 / 101. szám

VUÁG PROLETÁRJA/ EGYES Ü LJ ET ík f NÉPÚJSÁG Mutikások es munkűsiiők ! Mérnökük és technikusok! Az cxportlcrv teljesítésével és túlteljesítésével erősítsétek hazánk gazdasági kapcsolatait, szerezzetek még nagyobb megbecsülést a magyar ipar hírnevének ! AZ MSP BflCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS fl MEGYEI TflHflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM. 101. SZÁM Ara 50 fillér 1956. ÁPRILIS 28. SZOMBAT (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének május 1-i jelszavaiból.) megyei tanács ülése Tegnap délelőtt kezdődött a megyei tanács kétnapos ülése a megyei tanácsháza nagytermé­ben. Az ülés levezetésére Hajek László elvtársat választotta meg a tanácsülés. A mandátumvizs­gáló bizottság Kővári Péter elvtárs elnökletével a megyei választási elnökség jegyzőkönyvei és a választókerületi bizottságok jegyzőkönyvei alap­ján megvizsgálta tíz új megyei tanácstag meg­választását s javaslatot tett a tanácstagok meg­választásának hitelesítésére. Ennek megtörténte után a tanácsülés elnöke javasolta, hogy a vég- rehajtóbizottsági tagok számát a jelenlegi 13-ról 15 lőre emeljék. Indokolttá teszik ezt a tanács előtt álló feladatok, a második ötéves terv sike­res végrehajtása, a mezőgazdaság átszervezése, slb. A tanács a végrehajtó bizottság soraiba vá­lasztotta Kocher László és Mohácsi Károly ta­nácstagokat, akik esküt tettek. A szünetben a végrehajtó bizottság tagjai rendkívüli ülésen megválasztották Kocher László elvtársat az ed­dig betöltetlen elnökhelyettesi tisztségre, amit a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. Ezután került sor a végrehajtó bizottság be­számolójára az 1955. évi munkáról, amelyet Dalios Ferenc elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke tartott. A végrehajtó bizottságnak, mint a tanács általános hatáskörű végrehajtó és rendel­kező szervének kötelessége működéséről rendsze­resen beszámolni az őt megválasztó tanácsnak. Ezért tűzte a megyei tanács a tanácsülés napi­rendjére ezt a beszámolót. A tanács csak úgy tudja irányítani a végrehajtó bizottságot s fel­adatokat adni neki, ha ismeri annak munkáját, tevékenységét, a végrehajtó bizottság és a szak­osztályai által elért eredményeket, de ismeri a munkájában rejlő hibákat is. I végrehajtó bizottság beszámolójában Dalios elvtárs megállapítja, hogy a végrehajtó bizottság ta­valy jórészt eredményesen haj­totta végre a tanács határoza­tait. A munkát a párt határoza­tai, a jogszabályok és a megyei tanács határozatai szabták meg. A múlt év során zömmel me­zőgazdasági feladatokkal, vala­mint a pénzügyi és begyűjtési terveink teljesítése érdekében az állampolgári fegyelem meg­szilárdításának kérdésével fog­lalkozott a végrehajtó bizottság. Mindez jelentős mértékben hoz­zájárult e területeken elért ered­ményeinkhez. 1955-ben 36 000 holdon vetet­tünk négyzetesen kukoricát. 3358 holdon telepítettek me­gyénkben új szőlőt, ezenkívül 3207 hold régi szőlőterületet fel­újítottak. Jelentős területen: 866 holdon telepítettünk új gyümöl­csöst is. 85 188 hold szőlőterüle­tünkről összesen 1 millió 28 ezei hl. mustot szüreteltünk, ami 12 hl-es átlagtermésnek felel meg. Gyümölcstermésünk a nyáriak­ból közepes, körtéből jó, téli almából pedig kiválóan jó volt. Becsült adatok szerint összes gyümölcstermésünk 4069 súly­vagon volt. A szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermelés forintba átszámított értéke tavaly megközelítette az egymilliárd forintot, ami arra figyelmeztet, hogy nagy gondot kell fordítanunk e három üzem­ág továbbfejlesztésére. Az állattenyésztést illetően: A szarvasmarha-tenyésztésben elért eredményeinket bizonyítja,, hogy állományunk 1955 már­ciushoz viszonyítva több, mint 2500 darabbal emelkedett, az egy tehénre eső tejhozam pedig a termelőszövetkezetekben az 1954. évi 912 literről 1772 literre nőtt. az eredmények ellenére azonban mind a tsz-ekben, mind az egyéni gazdaságokban még komoly hiányosságok vannak a szarvasmarhák takarmányozása, gondozása és felnevelése terén. Dalios elvtárs ezután a gépál­lomások munkájáról beszélt. A gépállomások tavaly összes trak­tor- és motormunka tervüket 93,5 százalékra teljesítették. Az elmaradást a Kalocsai, Kiskő­rösi, Kiskunhalasi és Csátaljui Gépállomás okozta, azonban így is több, mint 100 000 holddal több traktor- és motormunkát végeztek gépállomásaink, mint az előző évben. Jelentős ered­mény, hogy a gépi kapálás és az aratógépekkel végzett aratási ter­vet lényegében teljesítettük. Számottevő eredményt értünk el a gépállomások önköltség­csökkentése terén is. Míg 1954­bon az egy normálholdra eső kiadások elérték a 122,87 forin­tot, addig 1955-ben ezt 99,16 fo­rintra csökkentettük. Ez mint­egy 12 millió forint megtakarí­tást jelent a népgazdaság szá­mára. Termelőszövetkezeteink zömé­ben szakképzett káderek beállí­tásával jelentősen javult a ve­zetés színvonala, megszilárdult a munkafegyelem. Értünk el bizonyos eredmé­nyeket a tsz-ek gazdálkodása terén is. Az előző évi 206 mér­leghiányos termelőszövetkezet­tel szemben 1955-ben már csak 32 termelőszövetkezetünk zárt veszteséggel. 1955-ben az egy munkaegységre eső részesedés értéke az előző évi 18,60-ról 30 forintra emelkedett. A múlt év­ben közel 6 és fél millió forint­tal gyarapodott a közös szövet­kezeti vagyon is. Termelőszövetkezeteink a gé­pesítés és a fejlett agrotechni­kai módszerek alkalmazásával kenyérgabonából 1—1,5, kapás­növényekből pedig 3—5 mázsá­val magasabb átlagtermést értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Termelőszövetkezeteink tavaly 5735 új belépővel és 19 312 hold földterülettel erősödtek, 28 új termelőszövetkezet és 7 terme­lőszövetkezeti csoport alakult 881 belépővel, 7595 hold terüle­ten. 1955 végén tehát megyénk­ben 276 termelőszövetkezet mű­ködött 146 888 holdon, 15 306 taggal. Ezeken kívül működött 65 tszcs 2106 taggal, 14 247 hold területen. A új belépéseket vizsgálva, meg kell állapítani, hogy még mindig igen-igen alacsony a szocialista gazdálkodást választó középparasztok száma, amit bi­zonyít, hogy a bevitt földterület a belépő tagok számához viszo­nyítva csak 3,3 hold. A termelőszövetkezetek alakí­tásánál több helyen az admi­nisztratív eszközök érvényesül­tek: nagyrészt állami tartalék- területen, de sokhelyen a ha­szonbérleti szerződések törvény­telen felmondásával és erősza­kos tagosításokkal, mint kény­szerítő eszközökkel hoztuk létre ezeket a tsz-eket. Számos esetben jobb módú középparasztokat, vagy olyan gazdákat, akik valamilyen ro­konságban voltak kulákokkal, nem vettük be a tsz-be. Ezzel kárt okoztunk, mivel a gazdál­kodáshoz jólértö, anyagi eszkö­zökkel is rendelkező dolgozó pa­rasztokat vesztettünk el a tsz- mozgalom számára. Az ilyen el­járás a termelésre is káros. A helytelen politikai szemléletből indulva kulákká minősítettük, kedvét szegtük, sőt szembeállí­tottuk a párttal és az állammal a becsületes, törekvő dolgozó pa­rasztok egyrészét. Az ilyen poli­tikai és gazdasági korlátolt Ság­gal le kell számolnunk és széle­sebbre kell nyitnunk a tsz-ek kapuját a becsületes, dolgozó középparasztok előtt. Arra kell törekednünk, hogy gazdaságilag jobban megalapozott, hozzáértő középparasztokból is alakítsunk új tsz-eket, ilyenekkel erősítsük a regieket, mert ez biztosítja, hogy valóban mintaszerű mező- gazdasági nagyüzemeink legye­nek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Mezőgazdasági Igazgatóság mellett jobban kell érvényesítenünk a járási és vá­rosi tanácsok végrehajtó bizott­ságainak felelősségét a területü­kön lévő tsz-ek gazdasági meg­erősítéséért. Növelni kell a tsz-ek árutermelését, a többter­melésre való serkentés mellett szervezzék a gazdaságos terme­lést is. Az egy hold szántóra eső munkaegységráfordítás például túl magas, 45,11. Nem érvénye­sül tehát nagyfokú gépesítésünk a termelékenység növelése, az önköltség csökkenése irányában. A továbbiakban az állampol­gári fegyelem kérdésével foglal­kozott a beszámoló. A Miniszter­tanács megyénk begyűjtési hely­zetével kapcsolatos határozatá­nak, valamint a megyei tanács e határozatának végrehajtása azt eredményezte, hogy megyénk évek óta először megközelítőleg teljesítette éves begyűjtési ter­vét és az 1953—54. évi hátralé­kokból is jelentős mennyisége­ket begyűjtöttünk. A tervek teljesítésében, a be­gyűjtési munka megszervezésé­ben kiemelkedő eredményeket értek el a bácsalmási, dunave- csei, kiskőrösi és kiskunfélegy­házi járási tanácsok végrehajtó bizottságai és begyűjtési hivata­lai. Súlyos hiba volt azonban, hogy az elmúlt évi begyűjtési munkánkat még mindig nem a politikai felvilágosító munka jel­lemezte, hanem jobbára admi­nisztratív eszközökkel értük el eredményeinket, A végrehajtó bizottság ez évben célul tűzte a tervek időarányos teljesítését. E célkitűzésünket az első negyed­évben sikerült teljesítenünk, bár igaz, hogy a begyűjtött sertések egyrésze az elmúlt évi hátralék­ból származik. A jövőben is nagy gondot fordítunk arra, hogy terveinket negyedévenkint, (Folytatás » 2, oldalnál Közös nyilatkozatot adtak ki az április 18-a és 27-e között Angliában tartózkodó szovjet és angol államférfiak tárgyalásairól. A közös nyilatko­zat leszögezi, hogy a tanácsko­zásokat mindkét részről az őszin­teség és a realizmus szellemében folytatták le. Hangsúlyozza, hogy a két állam kapcsolatainak erősí­tése politikai, kereskedelmi, tu­dományos, kulturális és egyéb téren mindkét ország érdekeit szolgálja. Elősegítené ez az álta­lános béke és biztonság megszi­lárdítását is. Rámutat a nyilatko­zat, hogy a nemzetközi bizalom megerősítésének egyik fontos té­nyezője a vezető államférfiak közötti személyes kapcsolat, amely ez esetben is pozitív ered­ményeket hozott. A két ország közötti viszonyt illetően leszögezték, hogy az ENSZ alapelveit, valamint az egymás nemzeti függetlenségé­nek és szuverén! fásának, területi Integritásának tiszteletbcntartá- sál és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elveit tekintik alapnak. Bár konkrét megegyezésről nem ad számot a közös nyilatko­zat, de hangsúlyozza: a két ál­lam minden tőle telhetőt meg­tesz, hogy végetvessen a fegyver­kezési hajszának és biztosítsák Európa népeinek biztonságát. Ennek érdekében, mint közös célt jeiöiik meg az ra tóm Jegy ve rí végleges eltiltását, valamint az egyes államok haderőinek meg­felelő nemzetközi ellenőrzés alatt történő csökkentését. Azt java­sollak, hogy az öt nagyhatalom kezdje meg a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését. Külön foglalkozik a közös nyi­latkozat Közel- és Közép-Kelet békéjének megszilárdításával. Kinyilvánították, hogy ennek ér­dekében támogatják az ENSZ-t abban a törekvésében, hogy megszilárdítsa a békét Paleszti­na körzetében és végrehajtsa a Biztonsági Tanács megfelelő dön­téseit. Részletesen tárgyalja a kiadott nyilatkozat az angol—szovjet ke­reskedelmi kapcsolatok fejleszté­sének nagy lehetőségeit. A Szov­jetunió az elkövetkezendő öt év során 9—11 milliárd rubelre (800 >—1000 millió fontra) növelhetné vásárlásait Angliában, ha nem korlátoznák a még mindig meg­lévő kereskedelmi tilalmak és megkülönböztetések. Angol rész­ről hangsúlyozták, hogy a korlá­tozás alá nem eső áruk és nyers­anyagok fokozottabb cseréjévei is lehet jelentősen fejleszteni a két ország külkereskedelmi kap­csolatait. A közös nyilatkozathoz füg­geléket csatoltak a két állam kulturális és egyéb kapcsolatai­nak fejlesztéséről. A nyilatko­zat leszögezi: helyeslik a min­denfajta csere-érintkezés fokozá­sát művészeti, műszaki, tudomá­nyos és sportszervezetek között, a kölcsönösség alapján, kiindul­va a két ország e területeken el­ért legjobb eredményeiből. Kilá­tásba helyezte a nyilatkozat a diákcsere bevezetését, az infor­máció-csere szélesítését az aka­démiai és más tudományos in tézmények között, az egyéni és a csoportos látogatások fokozá­sát. Ennek megvalósítása érde­kében gyakorlati lépéseket is tesznek majd — hangsúlyozza a közös nyilatkozat. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov' elvtársaknak az aogo államférfiakkal folytatott tar g válásai, — amint ezt a kiaaov közös nyilatkozat is mutatja — hasznos volt, elősegítette a .két ország közeledését, jobb megér­tését. Nyilvánvaló, hogy egvesa- pásra lehetetlen volt eloszlatni azokat a nézeteltéréseket és vé­leménykülönbségeket, amelyek korábban támadtak. Emiatt nem is jöhettek létre ilyen rövid ide alatt konkrét megegyezések. Az angliai látogatás és a két kor­mány tárgyalásai azonban jc alapot jelentenek a további meg­beszélésekhez, a vitás és még megoldatlan kérdések tárgya­lások útján történő rendezésé­hez, a nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítéséhez. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselőinek tárgyalásáról szóló közös közlemény aláírása LONDON. A TASZSZ külön- tudósítójától: Április 26-án, helyi idő sze­rint 23,00 órakor az angol kül­ügyminisztériumban aláírták az N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, valamint Sir Anthony Eden, az Egyesült Királyság mi­niszterelnöke közölt folyt tár­gyalásokról kiadott közös köz­leményt. A közleményt a Szovjetunió kormánya nevében N. A. Buga­nyin, a Minisztertanács elnöke, az Egyesült Királyság kormá­nya nevében pedig Sir Anthony Eden miniszterelnök írta alá. N. A. Bulganyin, Anthony Eden, Selvvyn Lloyd és N. Sz. Hruscsov az aláírás után kezet fogott egymással. A Szovjetunió és az Egyesült Királyság képviselőinek tárgya­lásairól szóló közös közlemény aláírása az angol és külföld sajtó, rádió és filmhíradó sok képviselőjének jelenlétében tör­tént. (MTI) N. A. Burányin és IN. Sz. Hruscsov elutazón Augliából LONDON (MTI) N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov pénte­ken délelőtt a londoni Victoria- pályaudvarrúl —különvonaton — Portsmouth kikötőjébe uta­zott. A londoni pályaudvaron a szovjet államférfiakat Anthony Eden miniszterelnök búcsúztatta. N. A. Bulganyin búcsúbeszé­det mondott, amelyre Eden mi­niszterelnök válaszolt, hangoz­tatva, hogy a szovjet államfér­fiak londoni megbeszélései hasz­nosak voltak a két ország kap­csolata és a világbéke szem­pontjából. Portsmouthban a szovjet ál­lamférfiak nyomban a kikötő katonai részébe indultak, ahol az Ordzsonikidze cirkáló várta őket. A cirkáló — két torpedóromboló kíséretében —- elindult Kali« nyingrád télé,

Next

/
Oldalképek
Tartalom