Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-27 / 100. szám
VUÁÚ PROlETARJAt EGYESÜLJETEK ! Munkások, munkásnó'k! A technika jobb kihasználásával, fegyelmezett munkával, szigorú anyagtakarékossággal harcoljatok hazánk gazdasági sikereiért’ Teljesítsétek maradéktalanul a második ötéves terv első évének feladatait ! HZ MDP BflCS-KlSKUH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS 0 MEGYEI TflHflCS LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM Ara SO fillér 195G. ÁPRILIS 27. PÉNTEK (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének május 1-i jelszavaiból.) y Irányelvek a Magyar Népköztársaság fejlesztésének második ötéves tervéhez Az MDP Központi Vezetőségének , felhívása A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége a második ötéves terv irányelveinek tervezetét nyilvános megvitatás céljából az ország dolgozói elé bocsátja. Felhívja a pártszervezeteket, a szakszervezeteket, a DISZ-szervezetckct, s más társadalmi szervezeteket és tagjaikat, a Magyar Tudományos Akadémiát, a műszaki mezőgazdasági s egyéb tudományos- és szakegyesüteteket, a különféle állami szerveket, a helyi tanácsokat, az üzemek, hivatalok és intézmények dolgozóit, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, amelyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem számol. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második ötéves tervben; hogy még inkább érvényre jussanak a hazai sajátosságokban és a szocialista 'tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek; hogy második ötéves tervünk meg nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szükségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állandó, szilárdan megalapozott növekedését, szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását; a szocializmus építését országunkban! A második ötéves len' irányelveit egy hónapig tartó nyilvános megvitatás után — figyelembe véve a vitában elhangzott bírálatot és javaslatokat — a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségének kibővített ülése tárgyalja meg. lüső ötéves tervünk eredményei Dolgozó népünk munkája nyomán országunk gazdasága erőteljesen fejlődik. Az anyagi javak termelésének legtöbb területén már az első ötéves terv Idején megszűnt a kizsákmányolás. A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség mind tevékenyebben vette ki részét a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásából: Kibontakozott és egyre inkább tért hódított a szocialista munkaver- *eny. Mindez jelentékenyen meggyorsította a termelőerők fejlődését. A szocialista iparosítás eredményeként a második ötéves terv küszöbén az ipar több mint háromszor annyit termelt, mint 1938-ban. Különösen gyorsan fejlődött a nehézipar, több új iparág jött létre. Az iparosítás sikerei biztosítják a népgazdaság további fejlődésének legfontosabb feltételeit. Nem küszöböltük ki még azonban a népgazdaság néhány ulyan hiányosságát, amely az utóbbi években fékezte az előrehaladást. Több termelési ágban a technika színvonala elmarad a követelményekhez képest, főként emiatt a munka termelékenysége nem fejlődik kielégítően, s a termelési költségek általában magasabbak, mint a gazdaságilag legfejlettebb országokban. A mezőgazdaság termelése növekedett az első ötéves terv során, de színvonala nem haladta meg lényegesen a háború előttit, és ennek következtében elmaradt a népgazdaság szükségleteitől. A lakosság fogyasztása városban és falun jelentősen emeltedet t. Az egy keresőre jutó reálbér emelkedése ennek ellenére nem volt kielégítő. A népgazdaság szocialista szektorában a munkások és az alkalmazottak száma öt év alatt közel egy millióval növekedett. Lényegesen javult a lakosság egészségügyi ellátása, nagymértékben emelkedett kulturális színvonala. A társadalombiztosításban részvevők száma 1954- ben több mint másfélszeresen haladta meg az 1949. évit, és a társadalombiztosításra fordított kiadások összege megháromszorozódott, A társadalmi termelés elért színvonala és a dolgozó nép alkotó erejének növekvő kibontakozása lehetővé teszi az egyes népgazdasági ágak között még fennálló aránytalanságok megszüntetését, illetve csökkenését. A népgazdaság tervszerű továbbfejlődésének lehetőségeit nagymértékben növeli, hogy Magyar- ország részese a hatalmas, szüntelenül erősödő szocialista világ- rendszernek. Második ötéves tervünk több célkitűzései A második ötéves terv időszakában, I95Ö—60-ban, a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, a termelés fellendítésével egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mezőgazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát, s így biztosítani kell az ország további felemelkedését. A második ötéves terv időszakában a következő fő feladatokat kell megvalósítani: Ipar T Az iparosítást olyan ütem1 * ben kell folytatni, hogy a «zocialista ipar termelése 1900- ban, 1955-höz képest 50—52 százalékkal növekedjék. Az ipari fejlődés fő arányainak meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy az egész népgazdaságfej- Icsztcsnck alapja a nehézipar. Figyelembe kell venni másrészt, hogy a termeléshez szükséges számos fontos nyersanyagot külföldről kell beszerezni. Elsősorban nehézipari termékek, túlnyomórészt gépek ellenében, valamint, hogy a könnyűipar termékeiből a kivitel részarányát gazdaságossági okokból csökkenteni kell. Ennek megfelelően az iparban a termelőeszközök ("A'- csoport) termelését mintegy 00 százalékkal, a fogyasztási cikkekét (»B« csoport) mintegy negyven százalékkal kell növelni. Az anyagbehozatal viszonylagos csökkentése és az anyagellátás biztonságának fokozása végett nagymértékben ki kell szélesíteni a gazdaságosan előállítható hazai nyersanyagok és alapanyagok termelését. A második ötéves terv időszakában a feldolgozó iparágak termelésének 47—48 százalékos növekedése mellett a nyers- és alapanyagok termelését 57—53 százalékkal kell emelni. Mezőgazdaság A mezőgazdaság szocialis- • la nagyüzemi átszervezésének további előrehaladásával egyidejűleg a mezőgazdasági termelés jelentős fellendülését kell elérni. A mezőgazdaság 1956—80- ban összesen mintegy 27 százalékkal termeljen többet, mint az első ötéves terv időszakában. Biztosítani kell, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek előnyei a tagság gazdasági és kulturális felemelkedése révén oly meggyőző erővel bontakozzanak ki, hogy ennek eredményeként a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek száz katasztrális holdra számítva, rendszeresen növekvő termékmennyiséget termeljenek, és csökkentsék a termékegységre fordított munkát. A szocialista nagyüzemek elsősorban történő fejlesztése mellett biztosítani kell, hogy az egyénileg dolgozó parasztság anyagilag érdekelt legyen gazdasága meglévő tarla- lélvainak minél nagyobb mértékű kihasználásában, termelése fokozásában. Műszaki fejlesztés ‘-Î A termelés növelését a 1,1 népgazdaság minden ágában a műszaki színvonal gyors- ütemű emelésével, a tudomány és technika eredményeinek széleskörű alkalmazásával kell ösz- szekapcsolni. Ezzel meg kell teremteni a legfontosabb feltételeket a munka termelékenységének állandó növelésére és az önköltség rendszeres csökkentésére. Mindenekelőtt a technika fejlesztésének alapján lényegesen fokozni kell a minőségi követelményeket a népgazdaság minden területén. Jelentősen javítani kell mind a belföldi fogyasztás, mind a kivitel céljára előállított termékek minőségét. A teljesítmények mennyiségi számbavétele mellett különös gonddal kell ellenőrizni a minőséget. A termelékenység növelése A, A munka termelékenysé- * két az iparban úgy kell emelni, hogy 1955-től 1960-ig a termelés növekedését több mint kétharmadrészben a termelékenység emelkedése biztosítsa. Ennek megfelelően öt év alatt az egy főre eső termelést az állami iparban összesen mintegy 36 százalékkal, a nehéziparban 46 százalékkal, a könnyűiparban 20 százalékkal, az élelmiszeriparban 34 százalékkal, az állami építőiparban 34 százalékkal kell növelni. A gépállomásokon a munka termelékenységét 23—24 százalékkal, az állami gazdaságokban 35—36 százalékkal kell emelni. Szigorú takarékosság CJ A gazdasági és állami élet minden területén szigorú takarékosságot kell érvényesíteni. Különösen takarékoskodni kell az anyagokkal, mindenekelőtt a külföldről származó anyagokkal. Az ipar minden ágában csökkenteni kell a fajlagos anyagfelhasználást. Ki kell terjeszteni a gyártási folyamatok hulladékainak és mellék- termékeinek hasznosítását. A csak külföldről beszerezhető színes fémeket minél nagyobb mértékben aluminiummal, műanyaggal és más alkalmas anyagokkal kell pótolni. Fa helyett széles körben kell használni vasbetont, fémet, műanyagokat, és ki kell terjeszteni a faam'agot gazdaságosan hasznosító farost- és forgácslemez gyártást és alkalmazását. Az önköltség csökkentése A Minden termelési ágban rendszeresen csökkenteni kell a termelési költséget, A minisztériumok közvetlen irányítása alá tartozó iparban 5 év alatt j az összehasonlítható termelés 1 önköltségének mintegy 16 százalékos csökkentését kell elérni, ebből 9 százalékot az anyagfelhasználásnál, 5 százalékot a munkaráfordításnál, 2 százalékot az igazgatási és egyéb költségeknél kell megtakarítani. Az építőiparban a költségvetésekhez képest mintegy 10 százalékos költségcsökkentést kell elérni, és ezen túlmenően gazdaságosabb tervezéssel toyábbi megtakarítást kell biztosítani. A közlekedésben öt év alatt az önköltséget mintegy 11 százalékkal, a belkereskedelemben a forgalmi költségeket mintegy ll°'0-kal kell leszállítani. Az állami gazdaságokban az önköltséget közel 17 százalékkal, a gépállomásokon 23 százalékkal kell csökkenteni. Szakmai képzés *7 Növekvő számban kell a • • népgazdaság rendelkezésére bocsátani kiválóan képzett szakmunkásokat és nagy- tudású szakembereket, akik képesek céltudatosan felhasználni a korszerű technikát és magasabb fokra emelni a munka szervezettségét. Lényegesen ki kell szélesíteni és eredményesebbé kell tenni a szakmai oktatást és továbbképzést a népgazdaság minden területén. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegei elsajátítsák az alapvető műszaki és mezőgazdasági ismereteket. Az iparfejlesztés iránya D A termelőerőket, a nem* zetközi együttműködésre támaszkodva az ország adottságaival és szükségleteivel összhangban olymódon kell fejleszteni, hogy megjavuljon a népgazdaság nyersanyagellátása, biztosítva legyen az ország gazdasági erőforrásainak, termelőberendezéseinek legelőnyösebb felhasználása, megvalósuljon a termelés ésszerű szakosítása és mind több termelési ágban korszerű tömegtermelésre lehessen rátérni. Ennek megfelelően a nehézipar minden ágának nagyarányú fejlesztése helyett kiemelkedően kell fejleszteni a vegyipart, a kőolajfeldolgozást, a kohászaton beiül a finomabb hengerelt- acélfajták termelését, a gépiparon belül a munkaigényes, valamint olyan egyéb ágazatoka!, melyekben országunk jelentős termelési tapasztalatokkal rendelkezik, így a híradástechnika: rpart, a Diesel-motorok és Dieselmozdonyok gyártását, a kombájn- és traktorgyártást és másokat. Nagy figyelmet kell fordítani^ világszerte ismert élelmiszeripari termékeink, gyógyszer- készítményeink gyártásának fejlesztésére. Külkereskedelem Ö A külkereskedelemnek r * második ötéves terv időszakában biztosítani kell az állandóan fejlődő népgazdaság növekvő külföldi nyersanyag- és egyéb áruszükségletének kielégítését és a behozatal ellentéteiéi képező, valamint az ország külföldi tartozásainak csökkentését szolgáló kiviteli cikkek elhelyezését. Ezért a külkereskedelmi forgalomnak 1960-báj: 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal kell növekednie. A szocialista tábor országaival való kapcsolatok tervszerű bővítése mellett nagy gondot kell fordítani a más országokkal folytatott kereskedelem ápolására és szélesítésére az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Külön gondot kell fordítani a függetlenségüket nemrég elnyert,'illetve gazdasági fejlődésükben elmaradt országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséNemzeti jövedelem 1 JI A termelőerők fejlődése J az anyagi javak termelésének növekedése, a munka termelékenységének fokozása éí az önköltség csökkentése révén a második ötéves terv időszakába , , a nemzeti jövedelem 42—43 százalékos emelkedését kell elérni. A nemzeti jövedelemből 1960- ban 20—22 százalékot keli felhalmozásra fordítani. — Állami eszközökből öt év alatt mintegy 7t milliárd forintot kell beruházni, 12 milliárd forinttal többet az első ötéves terv folyamán megvalósított beruházások összegének Annak érdekében, hogy » népgazdaság fejlődése előre nem látható nehézségek esetér, is zavartalan legyen, a felhalmozás megfelelő részét tartalékok képzésére kell felhasználni. Életszínvoual I [ A nemzeti jövedelem ál- * * landó növelésének alapján biztosítani kell, hogy a lakosság jóléte rendszeresen növekedjék. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbérét a második ötéves terv időszakában átlagosan legalább 25%-ka) kell emelni. Ugyanezen idő alatt a parasztság pénzbem és természetbeni jövedelmének is mintegy 25 százalékkal kell növekednie. Biztosítani kell, hogy s lakosság összes fogyasztása öt év alatt 34—35 százalékkal emelkedjék. A második ötéves terv időszakában nagyarányú lakásépítést kell megvalósítani, javítani kel! az egészségügyi ellátást fokozni kell az anyákról és a (íolj talAS « 2, «liláin«)
