Népújság, 1956. április (11. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-26 / 99. szám

Indítsunk vitát a helyes takarmányozásról ISéhány gondolat as állattenyésztés hozamainak növeléséről Termelőszövetkezeteink zömé­ben már évek óta gond a takar­mányozás, mert nem helyesen készítik el a takarröánymérle- yeket, nem veszik figyelembe a jószágállomány tényleges szük­ségleteit és ezért vagy nem ter­mesztenek annyi takarmányt, amennyi szükséges, vagy helyte­lenül kiosztják azt a tagok kö­zött a jószágállomány rovására. Sok baj van a takarmányozással állami gazdaságainkban is, mert több olyan állami gazdaság van, ahol nem termesztik meg azt a takarmánymennyiséget, ameny- nylre az állatállománynak szük­sége van, drága takarmányt hoz­nak más vidékről, amely jelen­tősen növeli az állattenyésztés önköltségét. Sok probléma van a takarmányozás körül egyéni gazdaságainkban is. Az állattenyésztés fejleszté­se népgazdaságunk legfőbb célkitűzései közé tartozik. A Központi Vezetőség határoza­ta nyomán a megyei párt-végre­hajtóbizottság és a megyéi ta­nács végrehajtó bizottsága közös határozatot dolgozott ki a ter­méseredmények, valamint az ál­lattenyésztés hozamainak növe­léséről. Ha akár állami gazda­ságainkban, akár tei-melőszövet- kezeteinkben vizsgáljuk a ter­veket, megállapíthatjuk, hogy e határozat szellemében készítet­ték el ezeket. Termelőszövetkezeteinkben például ii szántóterület 18,35 százalékát vetik be kukori­cával. Szálastakarmány ter­mesztésben azonban alatta maradtak még a tervezés­ben is a kívánalomnak, mert n javasolt 14 százalék helyett 13,51 százalék került a tsz- tervekbe, de ez is haladás a tavalyi 11,65 százalékkal szemben. Sajnos, még e tervek szerint sinc3 100 százalékig megoldva a meglévő jószágálloiiiány tu- karmányellátása. Flgyelembevéve a termésátlago­kat, csupán 96 százalékban tud­ják biztosítani a takarmányellá- tást. A tervezett termésátlago­kat tehát növelni kell ahhoz, hogy a 100 százalékot elérjék szövetkezeteink. Az állattenyésztés ágazatai kö­zül különösen a szarvasmarha- tenyésztésben maradtunk el. Míg a hízó disznónak okvetlenül biz­tosítják a gazdák a kihízlalás- hoz szükséges takarmánymeny- nviséget, addig a teheneket sokszor szükség­letüknek csak kis hányadá­val takarmányozzák. A szálastakarmány termesz­tésben nagyon rosszul állnak a termelőszövetkezetek és az egyé­ni gazdák egyaránt. A legelők gondozatlanok és már most az a veszély fe­nyeget, hogy a zöldtakarmá­nyozásra szánt területek ter­mését túlkorán, még nagyon a fejlődés kezdetén legelte­tik majd a gazdaságok és ismételten szá- lastukarmány hiány mutatkozik emiatt. Most nehéz lenne egysze­rűen minden gazdaságban elfo­gadhatóan, kategórikusan kije­lenteni, hogy mit lehetne tenni, mert mindenütt más és más adottságok vannak. Kezdjük ott, hogy még legtöbb helyen nem vezet­ték be az őszi takarmányke­verékek termesztését olyan mértékben, ahogy az szüksé­ges. Termelőszövetkezeteink a múlt év őszén a kívánatos 4 százalék helyett 2,03 százalékban vetettek szálastakarmányt. A lemaradás legfőbb oka a vetőmaghiány. Az idén tehát feltétlenül arra kell törekednünk, — még a nehéz tavaszi takarmányhelyzet mel­lett is —, hogy ahol van őszi takarmánykeverék vetés, a szük­séges vetőmagot igyekezzenek megtermelni a következő gazda­sági évre is. Az a gazdaság, ahol őszi takarmánykeverékből 5 százalékot, pillangósból 6—7 százalékot, és egyéb tavasszal vetendő takarmányból 2—3 szá­zalékot • vet, ott már beszélhe­tünk zöld futószalagról. Ilyen ve­tési sorrend beállítása után má­jusban ki lehet használni az őszi takarmánykeverékek után a tel­jesértékű másodtermesztési le­hetőségeket. Az őszi és a tavaszi takar- mányvetérek már mindenütt megtörténtek. A jelen takarmányhelyzeten te­hát a íővetésí növények terüle­tének növelésével már sokat változtatni nem lehet. Annál in­kább mód van a másodvetések, tarlóvetések szakszerű irá­nyítása révén, a megtermett készletek helyes beosztása útján és a veszteségmentes takarmányozási eljárások be­vezetésével segíteni a szá- lastakarmányterntesztcs és felhasználás nehézségein. A helyes takarmányozás na­ponta ismétlődő fontos problé­ma minden gazdaságban. Állan­dóan figyelni kell a takarmá­nyozás helyzetét. Megtörténhe­tik, hogy a mai napon még' a fn". 1 1},? ■"* nagyobb fejű tehén is elegendő táplálékot képes felvenni a jó táplálékú legelőn, de holnap már nem. A legelő és a takarmányozás tehát fordított arányban áll egymással, amit a gazda tu­dásának. szakértelmének kell kiegyenlíteni. A gazda szakértelme íredig ok­vetlenül eredménnyel is jár. A tassi Alkotmány gyönyörű bir­kaállományában 4,4 kilogramm gyapjú és 52 liter átlagos tejjio- zam volt a tavalyi eredmény. Ezt még jobb tartással 5,5 kiló gyapjúra növelik. A termelőszö­vetkezet gondoskodott juhai számára mesterséges repcés- rezsos téli legelőről, de oda volt készítve emellett 150 köbméter silótakarmány, 150 mázsa répa, és mintegy 300 mázsa szálasta­karmány is az akól környékére, hogy a juhok semmiben se szenvedjenek hiányt. Sajnos, sokkal több a ros3.z példa. A páhi Uj Tavasz Terme­lőszövetkezet 4 törzskönyvi el­lenőrzés alatt álló tehenének 2,1 kilogramm az istállóátlaga, a hó­dunai Dózsa Termelőszövetke­zetben a birkák éppen csak hogy tengődnek a hanyagság, nemtö­rődömség következtében. Csuk néhány gondolatot vetet­tem fel a takarmányozással kap­csolatban. Természetesen ezen­kívül még sok nagyon fontos probléma merül fel az etetés­nél, a gondozásnál, a takarmány­alap biztosításánál. Ezeket azonban szeretnénk, ha megír­nák szakembereink, agronóniu- saink, állattenyésztőink. E cikk célja egy hasznos vita megindí­tása az egyik legégetőbb problé­máról: állataink helyes takar­mányozásáról. Bízom benne, hogy ha egészséges vita Indul meg a lapban erről, sokat segít­hetünk egymásnak. Állami gazdaságok, termelőszövet­kezetek, egyénileg gazdálko­dók írják ineg tapasztalatai­kat, módszereiket. E vitával elősegíthetjük e fon­tos probléma megoldását, előbb­re vihetjük megyénk állatte­nyésztésének ügyét, sokat segít­hetünk a megyei párt-végre­hajtóbizottság és a megyei ta­kács végrehajtó bizottsága által közösen kidolgozott terv végre­hajtásában, végső soron az or­szág állattenyésztése színvonalá­nak növelésében. Bartossik Lajos, rét- és legelőgazdálkodási felügyelő DÁNIEL 1956. április 26-án lesz >25 éve, hogy lehunyta sze­mét a vi)ág első politikai röpiratírója, Defoc Dániel. Neve hallatára egyik Jeg­yesebb ifjúsági olvasmá­nyunk, a Robimon jut őszünkbe. A szülői otthon védett melegében jól esett forgatni emlék a kalandos könyvnek a leveleit. Kép­zeletben ott éltünk Robin- ion puszta szigetén. Har­coltunk a természet kö­nyörtelen elemeivel és va­lami felejthetetlen örö­münk telt abban, hogy a magános ember végül is Úrrá lesz a természet mos- toliaságán és primitív, maga készítette eszközei­vel szolgálatába hajtja a földet, vizet, a növény­éi? állatvilágot. A kaland befejező tanulsága sem tör­lődött el nyomtalanul. Akármennyire diadalmas­kodóit Is RobinZón a ter­mészeten, a magánosság- böl vlsSZavágyott ?z em­beri közösségbe, mert az ember élete csak úgy tel­jes, ha tagja lehet valami összetartozó emberi társa­ságnak, amelytől megér­tést várnát és amelyet szolgálhat. 1719 óta, amikor való történetből regcnyesítVe. a Kobinzon első angol’ ki­adása megjelent, Dcfoe- aak ez a műve számos ki­DEFOE 1601 tiüLinl/iiii és változatban ke­rült az olvasó tömegek ke­zébe. Talán nines elvan nyelve ii világnak, amely­re le ne fordították vol­na. Elsősorban ifjúsági könyvként kezelik, keve­sell tudják, hogy Defoc egyáltalán nem az ifjú­ságnak szánta, c> hogy munkássága minden más­nak mondható, csak nem Ifjúsági irányzatúnak. 1661 körül született. Pon­tos adat nincs születési idejéről. Szülei a kor szo­kásának megfelelően, papi iskolába járatták. Nem sok kedve volt hozzá. Már fia­talon politikai harcokba keveredett. Részt vett Mon­mouth herceg felkelésé­ben. A felkelés leverése után egy ideig bujdosott, majd üzleti vállalkozások­ba bocsátkozott. Ezen a pályán sem tudott megál­lapodni. Politikai röpira- tok szerkesztésébe fogott. Röpiratai szatirikus, sza- badçzàjû bírálataikkal nagy feltűnést keltettek. A há­taimon lévő társadalmi ré­tegek ellene fordultak, de annál nagyobb szimpátiá­val fogadta tevékenységét a nép. 1702-ben egy rüp­irala miatt a parlament pénzbírságra és pellengér­hez kötésre ítélte. Abban a korban a pellengérhez- kötés valóságos ingyen népmulatság számba nient. A tudatlan tömeg gúnyo­lódással, leköpéssel, ütleg- gel fokozta a kikötött sze­rencsétlen megaláztatását. Defoe pellengérhez kötése esetén azonban a nép nem az elítéltet csúfolta meg, hanem az ítéletet ki­mondó parlament fölött tört pálcát, mikor a pel­lengérhez kötött költőt és a pellengért virággal szór­ta be. Defoc hálából himnuszt írt a pellengér­hez. Köpiratai ezután is ke­lendők maradtak. Sőt, hogy a fokozott érdeklődést ki tudja elégíteni, egy heten­ként. kétszer megjelenő folyóiratban tette közzé cFípös írásait, Ez a folyó­irat Volt a megindítója az angolok és a világ reVü- iroflalmának. Defoc mint haladó, harcos újságíró nem ismert megalkuvást. Emiatt később is többször összeütközésbe került a parlamenttel és az angol közélet más hatalmassá­gaival. Ismételten fogság­ba vetették. A „politikai bűncselekményekért“ rá­mért büntetések nem csök­kentették, növelték nép­szerűségét. A bírósági eljárások, bör­tönök tortúráit idősebb korában már nehezebben tudta elviselni. Hogy a to­vábbi kellemetlenséget el­kerülje, visszavonult a po­litikai irodalom teréről 1719-ben. Akkor kezdett a kalandor-regények írásá­hoz. Ezekben sem tagad­ja meg újságírói múltját. Munkái inkább riportre­gényeknek tekinthetők, mint szerkesztés-szülte iro­dalmi alkotásoknak. Az írói képzelet mellett teret enged a részletekbe menő reális megfigyeléseknek. Tényleg megtörtént esetek­ből Indul ki, mint Robin- ZOft esetében is, ezt bő­víti ki élettapasztalatának számos valóságos észleleté­vel cs fantáziája virágai­val. Bár a Kobinzon tette nevét világhírűvé, halála évfordulójakor tartozunk annak megemlítésével, hogy a mai értelemben vett fölvilágosító politikái új­ságírásnak is ő volt az első mestere és üldöztetést szen­vedő hőse. Joós Ferenc, a TTIT tagja. cÆnz&tiy,aktiak OOŐOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOO 5 Asszonyok teltei A kecskeméti nagyobb üze­mekben dolgozó MNDSZ-asszo- nyok 50 százaléka május 1 tisz­teletére részt vesz a »Nők a ter­vért« mozgalomban. Kimagasló termelési eredményekkel köszön­tik a munkások nagy ünnepét. • Több baromfit nevelnek az idén a kiskunhalasi MNDSZ-asszo- nyok. A keltetőből tavaly 120 000 naposcsibét vittek el a gazdasz- szonyok, az idén már 70 000 a portákon várja a meleg napot, és 120 000 darabra már felvették az előjegyzést. « Jánoshalmán az új gazdasági évben 170 asszony lépett be a termelőszövet­kezetbe. * Kelebián május 1-én megnyit­ják uz idénybölcsődét. Az MNDSZ-asszonyok meszelték és takarították a gyermekek ú j ott­honát. • A kiskunfélegyházi járásban 200 termelőszövetkezeti MNDSZ asszony vesz részt a 300-as mun­kaegység-mozgalomban. * Május 1-én a megye minden városában, községében a fel­vonulók között ott menetelnek majd az MNDSZ-asszonyok pöttyöskendős csoportjai. Sokhe­lyütt munkás-paraszt találkozó­kat rendeznek ezen a nopon. A kiskunfélegyházi Tollüzem asz- szonyait a Vörös Csillag Termelő­szövetkezet látja vendégül. A gyermekek szórakoztatásáról is az MNDSZ-asszonyok bábcso­portjai gondoskodnak. Petőfiszál- láson az egyéni és tsz-asszonyok kávéval, kaláccsal vendégelik meg ezen a napon a petőfiszállá- si gyerekeket. Ragyogjon minden a tisztaságtól Április, tisztasági hónap. Ren­dezett, tiszta utcákra, udvarokra köszönt majd a május, de talál­jon takarított, tiszta szobákat a kitárt ablakokon beszökő napsu­gár is. A tavaszi nagytakarítás óta bizony még sűrűn ropogott tűz a kályhákban, van mit újra takarítani. A jó időkre várók­nak pedig egyenesen jól jön a takarítást megkönnyítő néhány tanács. Az ablak és az ajtók fájának lemosásához használjunk szal- miákos, vagy petróleumos meleg­vizet. Fél vödör vízbe féldeci szalmiák, vagy egy deci petró­leum elegendő. Szép fényes és tiszta lesz az ajtó, ha az új mo­sószert a »Fit«-et, vagy pedig a »Tisztaság« mosóport használ­juk a lemosáshoz. Bármelyik­ből fél vödör vízbe egy púpozott evőkanálnyit tegyünk. Az ablak­üveget szidolos, vagy sós vízzel tisztíthatjuk ragyogóra. A kárpitozott bútort — selyem kivételével — magunk is Ügye­sen kitisztíthatjuk. Nyitott ab­laknál tiszta ruhával benzinnel dörzsöljük. A legfontosabb, hogy mindig tiszta legyen a benzin, amint szürkül, öntsük ki és ve­gyünk frisset. A benzint mély tálba öntsük és a belemártoga­tott ronggyal egyirányban több­ször jól dörzsöljük át a huzatot. Végül használatlan ronggyal, tiszta benzinnel újból átdörzsöl­jük az egész huzatot. A bútort fehér tangópasztával, vagy cipő­krémmel tisztíthatjuk. A tisztá­ra törölt bútort vékonyan átkré- mezzük és flanellronggyal kifé­nyesítjük. Sokfelé a padlós szobákat is' fényesre beeresztik. A padlót, parkettát mossuk fel meleg, szalmiákos vízzel. Száradás után kenjük fel tangóval. A csiszolt parketta olyan lesz, mintha fel­gyalulták volna. Szép világos lesz a színe, eltűnik róla minden folt. Az üvegcsiszolópapírt kö­tözzük a súrolókefére és egy- Irányba csiszoljuk vele a padlót. A fürdőszobás lakásokban sokfelé a viz megsárgította a kádat. Üjra fehér lesz, ha a kád aljában — kevés vízzel — kenő- szappanból, kőporból, mosópor­ból pár csöpp petróleummal pé­pet keverünk és azzal alaposan megsúroljuk. Leöblítjük, majd ugyancsak kevés vízben pép­szerűre kevert klórmésszel egyenletesen bekenjük. Két- három óra múlva mossuk le, ra­gyogó fehér lesz. Fiatalos tavaszi szövetruhák Néhány jótanács Üjia ragyogó lesz az alumí­nium edény, ha egy liter vízbe 25 gramm bófaxot és néhány csepp szalmiákszeszt teszünk és ezzel a keverékkel mossuk le. * Az edényekben leégett ételt rövid idő alatt feloldhatjuk, ha langyos vizet, öntünk az edénybe és ebbe kis konyhasót teszünk. « A kés nyomtalanul elveszti hagymaszagát, ha lemosás után pengéjének mindkét oldalát láng felett elhúzzuk. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom